Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 5, NDK-ban gyártott numerikus vezérlőberendezés. A .gépipar egyik legsofcat- ígérőbb ága a szerszám- gépgyártás. a gépipari termelés legfontosabb eszközei a szerszámgépek amelyek a munkadarabot a gépbe befogott szerszámokkal az előírt geometriai alakra és ülkoholteszt Az idült alkoholizmus egyszerű biokémiai teszttel kimutatható. Amerikai kutatók állapították meg, hogy a krónikus alkoholisták vérének megváltozik az amáno- sav-tartatena: bizonyos ami- nosavakból kevesebb, másokból több van benne, mint az egészséges emberekében. A vizsgálatot nem befolyásolja, hogy közvetlenül előtte fogyasztott-e alkoholt a vizsgált személy. Ha azonban az alkoholista elvonókúráit tart, már egy héttel azután, hogy az1 italozással felhagyott, kezd visszaállni a nem alkoholisták vérére jellemző arni- nosav-összetétel. Szerszámgép numerikus vezérléssel Kis méretű, nagy teljesítményű elektronikus elemek záadásávai, „szennyeződés ”- sei a kristályrácsban, többletvagy hiány-elektronok hozr hatók létre, ettől a kristály vezetővé válik. Fejlettebb formája a tirisztor, amely érintkezők nélkül működő teljesítménykapcsoló; kopásmentesen és elektronikus kapcsolási sebességgel dolgozik, ugyanez az eszköz áram és feszültség úgyszólván veszteségmentes vezérlésére és szabályozásiára is alkalmas. Váltakozó áram esetén úgy, hogy minden periódusban csak egy adott fá- zisihelyzetbep, például mindig a hullám harmadában kapcsolunk, egyenáram esetén pedig impulzusszerűen, adott szakaszokban engedjük az áramot folyni. A tirisztoros szabályozó például egy 480 kilowatt indítási teljesítményű és 650 Volt munkavezeték-feszültséggel dolgozó mozdony vezérlésére szolgál. Az egyenáram-szabályozó a feszültségforrás periodikus rá- és ^kapcsolásával, a be- és kikapcsolási idő arányának változtatása mellett tökéletesen folyamatosan változtatja a motorfeszülltséget. A folyamatos indításon kívül az érintkezés nélküli és folyamatos fékezést is lehetővé teszi. Fenti képünkön: a vil- lamymozdomyok egyik „teilte, a kisméretű és nagyteljesítményű elektronikus elem, a tirisztor. méretre, az előírt pontossággal és felületi minőséggel munkálják meg. Természetesen a gépeket sokáig — sok helyen még ma is — a munkás kezelte, amely soft hibalehetőséget, seiejtet jelentett. különösen a bonyolultabb műveleteknél. önként adódott az igény a gépek automatizáláséra, amelynek legtökéleteivsb b mai formája a gépek számjegyes módszerrel történő programvezérlése (NC). Az első próbálkozás a Jacquard- szövőgép, amelyen a textil- mintát a mai lyuikkárrtya ősének tekinthető módszernél programozták; Korszer rű megoldásban közbenső programfeldolgozó egységet tartalmaz, amely lehetővé teszi a viszonylag egyszerű programozást., a ’-ezérelt gép elemi mozgásainak minél magasabb fokú egységekben történő önműködő összerakását. Ma legjobban a szerszámgépeik vezérlésében, terjedt el. a számjegyes program a megmunkálandó alkatrész körvonalait és megmunkálási előírásait tartalmazza. a programfeldo’gozó berendezés ezt a gép különböző változtatható beállítáAz erősáramú technika első évszázadát a primitív technika jellemezte. Ha azt akarták, hogy a villamos áram megszűnjék, és ezzel megszakadjon az általa végzett munka, akkor egyszerűen megszakították a villamos vezeték folytonosságát, majd ha ismét szükség volit az áramra, akkor a hiányzó vezeték- darabot megint beiktatták. Ezt a folyamatot „kapcsolásnak” nevezzük. E kapcsolási problémák elegáns műszaki megoldását teszi lehetővé a tranzisztor, amely egyszierűen vezérelhető, és mozgó érintkezők nélkül, tehetetlenségin,entiesen kapcsol. A szilárdtest-félvezetők kiindulási anyagai az egykristályos formában előállított négy vegyértékű elemek, amelyek abszolút tisztaság esetén gyakorlatilag nem vezetők, öt vagy három vegyértékű elemek hozásának (előtolás. marófér koordinátalhelyzet stb.) vezérlésére alakítja át A numerikus vezérlés bemenő berendezése valamilyen szokványos programbe- vivő (példáiul lyukszalagolvasó, mágnesszalag, stb.) a programfeldoliaozó általános. vagy különleges célú számítógép. a beavatkozó szerv valamilyen szervómo- tor. A programozás utasításrendszere a gép bonyolultságától függően lehet egészen egyszerű, vagy lehet a technológiai tervezés, szerkesztés valamennyi szükséglétét tartalmazó. beszélt nyeltvekhez hasonló közlési módi. amelyet a tervezőszerkesztő leír, és a további fölbontást egv nagy digitális számítógép végzi. A legegyszerűbb esetben a numerikus vezérlés lehet pontvezérlés, amikor az irányítás pontról pontra, egyedi lépésenként történik. Bonyolultabb a szakaszvezérlés. amely egyenes pálya- szakaszok egyedi vezérléséből tevődik össze, és végül pályavezérlés, amelv elvileg tetszés szerinti munkadarab folyamatos kialakítását teszi lehetővé. Egy francia gyár radarberendezését látjuk a képien, amelynek az a feladata, hogy a La-Manche csatorna élénk hajóforgalmát kísérje szemmel. Nemrégiben Párizsban radarkonferencáát tartottak számos ország szakértőinek részvételével. Két héten át Párizs volt a „radar fővárosa”. Számos előadás hangzott el a radar történetéről, katonai, de mégdnkább polgári felhasználási területeirőL A radar a második világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését. Napjainkban azonban ez a zseniális találmány a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés mellett nélkülözhetetlen a meteorológiai kutatásoknál is. A hetvenes évtizedben nagyot fejlődött a radarképezés repülőgépről vagy mesterséges holdról. A radarképek információkat nyújtanak a városrendezőknek, a hidroló- gusoknak és számos más tudományág képviselőjének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radarképekre, például az egykori maja civilizáció öntözőrendszerének kutatása során. (KS) TENGERPARTI HAJÓZÁSI RADAR IA tudomány világa I Vizes falak végnapjai A lakásállomány a nemzeti vagyon része — annak mintegy tíz százalékát teszi ki —nem mindegy tehát, hogy az ingatlanok meddig maradnak jól használható, egészséges életkörülményeket nyújtó állapotban. Sok problémát okoznak az átnedVizes falak az olyan épületekben fordulnak elő, amelyeket építésükkor nem láttak el vízszigetelő (vízzáró) réteggel. Műemlékjellegű vagy 60—70 évesnél idősebb épületeknél csaknem mindig számolni kell a vizesedő falakkal. Az épületek falai — akár több méter magasságig is — ott válnak tartósan nedvessé, ahol a talajvíz szintje magas és a falazatban lévő hajszálcsövecskék (kapillárisok) szívó hatására felfelé „kúszik” a víz. Sokáig csupán egyetlen módon, a falak utólagos szigetelésével tudták szárazzá tenni a talajvíztől átnedvesedett falú épületeket. Ehhez megfelelő mélységben átkeli vágni a falat, s valamilyen A Biczók—Lipcsey—Hor- váth-féle szabadalom szerint a faltestbe a kijelölt szigetelési síkban (vagy az esetleg tönkrement szigetelő réteg alatt) egymástól kb. 25 centiméter távolságban lyukakat fúrnak. Ezekbe azután vörösréz szalagból kialakított elektródákat helyeznek, különleges habarccsal erősítve be őket. Ugyanakkor elkészítik az elektródsor ellenpólusaként a megfelelően méretezett mélyföldeléseket úgy, hogy ugyancsak vörösrézből készül szalagelektródokat juttatnak a talajba 3— 5 méter mélységig. A fémes zárlat létrehozása után meginduló folyamat hatására a falazat néhány hónap alatt kiszárad. Ha ellenkező irányú ellenáramot táplálnak a kialakított vezetékes hálózatba, a kiszáradás folyamatát valamelyest siettetni is lehet. Gondosan ügyelni kell az elektród-rendszer pontos méretezésére és arra, hogy a folyamat lezajlásához 0,2— 0,6 V természetes feszültségvesedett, „salétromvirágos” falak. A nedves falú helyiségek hosszabb idejű tartózkodásra alkalmatlanok, az egészségre ártalmasak. Az ott tárolt bútorok tönkremennek, a műszaki berendezések pedig korróziós pusztulásnak vannak kitéve. szigetelőréteget kell beiktatni a megbontott fal egész szélességében. A későbbi repedések elkerülése érdekében csak gondos és fáradságos munkával lehet végrehajtani ezt a költséges beavatkozást. Napjainkban már csak ritkán folyamodnak ehhez a megoldáshoz, hiszen egyszerűbb és olcsóbb módszerek is rendelkezésre állnak. Két hazai születésű módszer is van a falakból való „vízűzésre”. Az egyik a Biczók—Lipcsey—Horváth- féle szabadalom szerinti elektroozmotikus eljárás. A másik a Kardos György által kidolgozott találmány, az „Elektrokard” elnevezésű falszigetelési mód. különbségnél négyzetméterenként legalább 1—2 mA áramerősség kívánatos. Az elektroozmotikus falszárítás egyébként azt a természetes jelenséget hasznosítja, hogy a hajszálcsöves vízáramlás elektromos erőteret hoz létre a falazatban. De a tétel megfordítottja is igaz, azaz a feszültségkülönbség kapilláris vízmozgást létesít. Ezt a vízmozgást kell tehát megszüntetni oly módon, hogy a faltest nedves felületét, mint pozitív potenciált, a negatív pólusú altalajjal fémesen összekötik. Ez a „villamos rövidzárlat”, amely a feszültségkülönbsé- get megszünteti, elegendő a kapilláris vízmozgás megállítására, így vízutánpótlás hiányában a faltest kiszárad és tartósan száraz is marad. (Az e módon való falkiszárításhoz szükséges terveket egyébként a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat készíti el.) Az „elektrokard” eljárás tulajdonképpen ugyanezen elv alapján távolítja el áfáiból a vizet, de valamelyest olcsóbban és kevésbé munkaigényesen. A találmány szerinti megoldással a nedves falak egyfajta állandó elemmé válnak. Ennek eléréséhez a munka itt is azzal kezdődik, hogy furatokat mélyítenek a kiszárítandó falba. E furatokba és az ezeket összekötő hornyokba fémelektródsort helyeznek be. Az állandó elem másik elektródja a falelektródtól eltérő fémanyag, amelyet célszerűen meghatározott távolságokba, fémpálcák formájában a talajba helyeznek. A fal- és a földelektródot megfelelő vezetékkel összekötve zárják az áramkört. Az így létrejött „elem” elektrolitjaként maga a falban lévő víz szolgál. A munka befejezésekor, az új vakolat felhordása után semmiféle nyom nem utal arra, hogy ott falszigetelési munkát végeztek. A fal kiszáradása 4—5 hét alatt megy végbe, a tartós száraz állapot fenntartásának idejét 20 —50 évre becsülik ezzel az eljárással. (Az ilyen módon való falszigetelésre a Budapest XII. kerületi Lakáskarbantartó Szövetkezet vállalkozik.) Vegyszeres falszigetelés A vegyszeres falszigetelési eljárások a legdrágábbak közé tartoznak, amellett nem is a legtökéletesebbek, mivel 10—20 százaléknyi nedvességtartalom még alkalmazásuk után is marad a falban. Ezeknél vegyszerekkel — műanyagoldatokkal — olyan zárósávot létesítenek a falban, amely többé-kevésbé útját állja a víz átszivárgá- sának. A leírtak a falnedvesedés azon eseteire vonatkoznak, amikor a talajból felszivárgó víz jelenlétéről van szó. Átnedvesedhetnek a falak úgy is. hogy nem alulról, hanem külső oldalukról kapják a vizet. Ilyenkor a vízzáró vakolat segít, de nem a fal belső oldalára felhordva, mert azzal a nedvesedést csak duzzasztani lehet, s fél év elteltével újból nedvesed- ni kezd a fal a vízzáró vakolat fölött. Blahó István Füleié száll falban a viz... „VfzOzés” fizikai alapon
