Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 5, NDK-ban gyártott numerikus vezérlőberendezés. A .gépipar egyik legsofcat- ígérőbb ága a szerszám- gépgyártás. a gépipari ter­melés legfontosabb eszközei a szerszámgépek amelyek a munkadarabot a gépbe befogott szerszámokkal az előírt geometriai alakra és ülkoholteszt Az idült alkoholizmus egy­szerű biokémiai teszttel ki­mutatható. Amerikai kuta­tók állapították meg, hogy a krónikus alkoholisták véré­nek megváltozik az amáno- sav-tartatena: bizonyos ami- nosavakból kevesebb, má­sokból több van benne, mint az egészséges emberekében. A vizsgálatot nem befolyá­solja, hogy közvetlenül előtte fogyasztott-e alkoholt a vizs­gált személy. Ha azonban az alkoholista elvonókúráit tart, már egy héttel azután, hogy az1 italozással felhagyott, kezd visszaállni a nem alko­holisták vérére jellemző arni- nosav-összetétel. Szerszámgép numerikus vezérléssel Kis méretű, nagy teljesítményű elektronikus elemek záadásávai, „szennyeződés ”- sei a kristályrácsban, többlet­vagy hiány-elektronok hozr hatók létre, ettől a kristály vezetővé válik. Fejlettebb formája a tirisztor, amely érintkezők nélkül működő teljesítménykapcsoló; kopás­mentesen és elektronikus kapcsolási sebességgel dol­gozik, ugyanez az eszköz áram és feszültség úgyszól­ván veszteségmentes vezér­lésére és szabályozásiára is alkalmas. Váltakozó áram esetén úgy, hogy minden pe­riódusban csak egy adott fá- zisihelyzetbep, például min­dig a hullám harmadában kapcsolunk, egyenáram ese­tén pedig impulzusszerűen, adott szakaszokban engedjük az áramot folyni. A tirisztoros szabályozó például egy 480 kilowatt in­dítási teljesítményű és 650 Volt munkavezeték-feszült­séggel dolgozó mozdony ve­zérlésére szolgál. Az egyen­áram-szabályozó a feszült­ségforrás periodikus rá- és ^kapcsolásával, a be- és ki­kapcsolási idő arányának változtatása mellett tökélete­sen folyamatosan változtatja a motorfeszülltséget. A folya­matos indításon kívül az érintkezés nélküli és folya­matos fékezést is lehetővé teszi. Fenti képünkön: a vil- lamymozdomyok egyik „tei­lte, a kisméretű és nagytel­jesítményű elektronikus elem, a tirisztor. méretre, az előírt pontosság­gal és felületi minőséggel munkálják meg. Természete­sen a gépeket sokáig — sok helyen még ma is — a mun­kás kezelte, amely soft hi­balehetőséget, seiejtet jelen­tett. különösen a bonyolul­tabb műveleteknél. önként adódott az igény a gépek automatizáláséra, amelynek legtökéleteivsb b mai formája a gépek szám­jegyes módszerrel történő programvezérlése (NC). Az első próbálkozás a Jacquard- szövőgép, amelyen a textil- mintát a mai lyuikkárrtya ősének tekinthető módszer­nél programozták; Korszer rű megoldásban közbenső programfeldolgozó egységet tartalmaz, amely lehetővé teszi a viszonylag egyszerű programozást., a ’-ezérelt gép elemi mozgásainak minél magasabb fokú egységekben történő önműködő összera­kását. Ma legjobban a szer­számgépeik vezérlésében, ter­jedt el. a számjegyes prog­ram a megmunkálandó al­katrész körvonalait és meg­munkálási előírásait tartal­mazza. a programfeldo’gozó berendezés ezt a gép külön­böző változtatható beállítá­Az erősáramú technika első évszázadát a primi­tív technika jellemezte. Ha azt akarták, hogy a villamos áram megszűn­jék, és ezzel megszakad­jon az általa végzett munka, akkor egyszerű­en megszakították a vil­lamos vezeték folytonos­ságát, majd ha ismét szükség volit az áramra, akkor a hiányzó vezeték- darabot megint beiktat­ták. Ezt a folyamatot „kapcsolásnak” nevez­zük. E kapcsolási problémák elegáns műszaki megoldását teszi lehetővé a tranzisztor, amely egyszierűen vezérelhe­tő, és mozgó érintkezők nél­kül, tehetetlenségin,entiesen kapcsol. A szilárdtest-félve­zetők kiindulási anyagai az egykristályos formában elő­állított négy vegyértékű ele­mek, amelyek abszolút tisz­taság esetén gyakorlatilag nem vezetők, öt vagy há­rom vegyértékű elemek hozá­sának (előtolás. marófér koordinátalhelyzet stb.) ve­zérlésére alakítja át A numerikus vezérlés be­menő berendezése valami­lyen szokványos programbe- vivő (példáiul lyukszalagol­vasó, mágnesszalag, stb.) a programfeldoliaozó általá­nos. vagy különleges célú számítógép. a beavatkozó szerv valamilyen szervómo- tor. A programozás utasítás­rendszere a gép bonyolult­ságától függően lehet egé­szen egyszerű, vagy lehet a technológiai tervezés, szer­kesztés valamennyi szükség­létét tartalmazó. beszélt nyeltvekhez hasonló közlési módi. amelyet a tervező­szerkesztő leír, és a további fölbontást egv nagy digitá­lis számítógép végzi. A legegyszerűbb esetben a numerikus vezérlés lehet pontvezérlés, amikor az irányítás pontról pontra, egyedi lépésenként történik. Bonyolultabb a szakaszve­zérlés. amely egyenes pálya- szakaszok egyedi vezérlésé­ből tevődik össze, és végül pályavezérlés, amelv elvileg tetszés szerinti munkadarab folyamatos kialakítását te­szi lehetővé. Egy francia gyár radarbe­rendezését látjuk a képien, amelynek az a feladata, hogy a La-Manche csatorna élénk hajóforgalmát kísérje szem­mel. Nemrégiben Párizsban radarkonferencáát tartottak számos ország szakértőinek részvételével. Két héten át Párizs volt a „radar főváro­sa”. Számos előadás hangzott el a radar történetéről, kato­nai, de mégdnkább polgári felhasználási területeirőL A radar a második világ­háborúnak köszönheti ugrás­szerű fejlődését. Napjaink­ban azonban ez a zseniális találmány a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés mel­lett nélkülözhetetlen a mete­orológiai kutatásoknál is. A hetvenes évtizedben nagyot fejlődött a radarképezés repülőgépről vagy mestersé­ges holdról. A radarképek információkat nyújtanak a városrendezőknek, a hidroló- gusoknak és számos más tu­dományág képviselőjének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radar­képekre, például az egykori maja civilizáció öntözőrend­szerének kutatása során. (KS) TENGERPARTI HAJÓZÁSI RADAR IA tudomány világa I Vizes falak végnapjai A lakásállomány a nemze­ti vagyon része — annak mintegy tíz százalékát teszi ki —nem mindegy tehát, hogy az ingatlanok meddig maradnak jól használható, egészséges életkörülménye­ket nyújtó állapotban. Sok problémát okoznak az átned­Vizes falak az olyan épü­letekben fordulnak elő, ame­lyeket építésükkor nem lát­tak el vízszigetelő (vízzáró) réteggel. Műemlékjellegű vagy 60—70 évesnél idősebb épületeknél csaknem min­dig számolni kell a vizesedő falakkal. Az épületek falai — akár több méter magas­ságig is — ott válnak tartó­san nedvessé, ahol a talaj­víz szintje magas és a fala­zatban lévő hajszálcsövecs­kék (kapillárisok) szívó ha­tására felfelé „kúszik” a víz. Sokáig csupán egyetlen módon, a falak utólagos szi­getelésével tudták szárazzá tenni a talajvíztől átnedve­sedett falú épületeket. Ehhez megfelelő mélységben átkeli vágni a falat, s valamilyen A Biczók—Lipcsey—Hor- váth-féle szabadalom szerint a faltestbe a kijelölt szigete­lési síkban (vagy az esetleg tönkrement szigetelő réteg alatt) egymástól kb. 25 cen­timéter távolságban lyuka­kat fúrnak. Ezekbe azután vörösréz szalagból kialakí­tott elektródákat helyeznek, különleges habarccsal erősít­ve be őket. Ugyanakkor el­készítik az elektródsor el­lenpólusaként a megfelelően méretezett mélyföldeléseket úgy, hogy ugyancsak vörös­rézből készül szalagelektró­dokat juttatnak a talajba 3— 5 méter mélységig. A fémes zárlat létrehozása után meg­induló folyamat hatására a falazat néhány hónap alatt kiszárad. Ha ellenkező irá­nyú ellenáramot táplálnak a kialakított vezetékes háló­zatba, a kiszáradás folyama­tát valamelyest siettetni is lehet. Gondosan ügyelni kell az elektród-rendszer pontos méretezésére és arra, hogy a folyamat lezajlásához 0,2— 0,6 V természetes feszültség­vesedett, „salétromvirágos” falak. A nedves falú helyisé­gek hosszabb idejű tartózko­dásra alkalmatlanok, az egészségre ártalmasak. Az ott tárolt bútorok tönkremen­nek, a műszaki berendezések pedig korróziós pusztulás­nak vannak kitéve. szigetelőréteget kell beiktat­ni a megbontott fal egész szélességében. A későbbi re­pedések elkerülése érdeké­ben csak gondos és fáradsá­gos munkával lehet végre­hajtani ezt a költséges be­avatkozást. Napjainkban már csak ritkán folyamod­nak ehhez a megoldáshoz, hiszen egyszerűbb és olcsóbb módszerek is rendelkezésre állnak. Két hazai születésű mód­szer is van a falakból való „vízűzésre”. Az egyik a Bi­czók—Lipcsey—Horváth- féle szabadalom szerinti elektroozmotikus eljárás. A másik a Kardos György ál­tal kidolgozott találmány, az „Elektrokard” elnevezésű falszigetelési mód. különbségnél négyzetméte­renként legalább 1—2 mA áramerősség kívánatos. Az elektroozmotikus fal­szárítás egyébként azt a ter­mészetes jelenséget haszno­sítja, hogy a hajszálcsöves vízáramlás elektromos erő­teret hoz létre a falazatban. De a tétel megfordítottja is igaz, azaz a feszültségkülönb­ség kapilláris vízmozgást lé­tesít. Ezt a vízmozgást kell tehát megszüntetni oly mó­don, hogy a faltest nedves felületét, mint pozitív poten­ciált, a negatív pólusú alta­lajjal fémesen összekötik. Ez a „villamos rövidzárlat”, amely a feszültségkülönbsé- get megszünteti, elegendő a kapilláris vízmozgás megál­lítására, így vízutánpótlás hiányában a faltest kiszárad és tartósan száraz is marad. (Az e módon való falkiszárí­táshoz szükséges terveket egyébként a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat készí­ti el.) Az „elektrokard” eljárás tulajdonképpen ugyanezen elv alapján távolítja el áfái­ból a vizet, de valamelyest olcsóbban és kevésbé mun­kaigényesen. A találmány szerinti megoldással a ned­ves falak egyfajta állandó elemmé válnak. Ennek el­éréséhez a munka itt is az­zal kezdődik, hogy furatokat mélyítenek a kiszárítandó falba. E furatokba és az eze­ket összekötő hornyokba fémelektródsort helyeznek be. Az állandó elem másik elektródja a falelektródtól eltérő fémanyag, amelyet célszerűen meghatározott tá­volságokba, fémpálcák for­májában a talajba helyez­nek. A fal- és a földelektró­dot megfelelő vezetékkel összekötve zárják az áram­kört. Az így létrejött „elem” elektrolitjaként maga a fal­ban lévő víz szolgál. A mun­ka befejezésekor, az új va­kolat felhordása után sem­miféle nyom nem utal arra, hogy ott falszigetelési mun­kát végeztek. A fal kiszára­dása 4—5 hét alatt megy végbe, a tartós száraz álla­pot fenntartásának idejét 20 —50 évre becsülik ezzel az eljárással. (Az ilyen módon való falszigetelésre a Buda­pest XII. kerületi Lakáskar­bantartó Szövetkezet vállal­kozik.) Vegyszeres falszigetelés A vegyszeres falszigetelési eljárások a legdrágábbak kö­zé tartoznak, amellett nem is a legtökéletesebbek, mivel 10—20 százaléknyi nedves­ségtartalom még alkalmazá­suk után is marad a falban. Ezeknél vegyszerekkel — műanyagoldatokkal — olyan zárósávot létesítenek a fal­ban, amely többé-kevésbé útját állja a víz átszivárgá- sának. A leírtak a falnedvesedés azon eseteire vonatkoznak, amikor a talajból felszivárgó víz jelenlétéről van szó. Át­nedvesedhetnek a falak úgy is. hogy nem alulról, hanem külső oldalukról kapják a vizet. Ilyenkor a vízzáró va­kolat segít, de nem a fal belső oldalára felhordva, mert azzal a nedvesedést csak duzzasztani lehet, s fél év elteltével újból nedvesed- ni kezd a fal a vízzáró vako­lat fölött. Blahó István Füleié száll falban a viz... „VfzOzés” fizikai alapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom