Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több kedvezményt, nagyobb önfegyelmet Vízügyi és építőipari fiatalok parlamentjén A Közéntiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Vízgazdálkodási Társulatok szombaton rendezték meg nvolc- vaninvolle küldött részvételivel — akik 783 fiatal kéDvi- selőieként voltak ielen — az if júsági parlamenti ükét. Dr. Hegedűs Laios igazgató beszámoló iában részletesen ismertette a fiatalok körében végrehaitott ifiúsáenoliitikai intézkedések eredményeit, tapasztalatait, elismerve és hangsúlyozva, hogv a vízgazdálkodási feladatok sikeres végrehajtásából a közösség egyenrangú tagjaiként vették ki részüket. A beszámolót az 1981—84. évekre szóló ifiú- ságipoiliitikai intézkedési terv javaslata. valamint annak pénzügyi tervezetének ismertetése követte. A vitában szót kérő fiatalok az elhangzottakkal egyetértőén úiabb iavaslataikkal segítették a tartalmi munka íovábbfeilesztésének lehetőségeit, melyek a közösség és az égvén érdekeit egyformán jól szolgálhatják. Igv többek .között javaslat hangzott el a pályakezdő fiatalok beilleszkedésének máig hatékonyabb formáira, a házaspárt gar- zontakásokban, élő fiatalok kötelező elő takarékosságára. a munkáslakás kedvezmény igénybevételének kiteriesz- tésére. az ötnapos munkahétből adódóan megnövekedétt szabadidő-programiainak szervezésére a Vízgazdálkodási Ifjúsági Napok megrendezésére. annak hagyományúvá tételére, a termelési mozgalmak további szélesítésére. Végül a felvetett kérdésekre adott válaszok után. a parlament dokumentumainak elfogadásával egvideiű- I^g. háromtagú küldöttséget választottak, akik az 1982 tavaszán megrendezésre kerülő vízügyi ágazati parlamenten. az e fórumon elfogadott iávasiatok tolmácsolásával képviselik maid szűkebb hazáink fiataljainak érdekeit. * * * Szintén tegnap került sor az ifiúsági parlamentre a Szolnokon és kömvékén tevékenykedő Építőipari Szövetkezetnél is. A 430 dolgozónak mintegy felét képviselő parlamenten részt vett Mohácsi Ottó. a megvei pártbizottság titkára is. Az elnöki beszámolót követő vitában 11 felszólaló kért szót. s- ennek során több érdekes kérdés hangzott, el. részben a vállalati tervekkel, azok megvalósításával. részben pedig a munkahelyi demokrácia gyakorlatával kapcsolatosan. Az egyik fiatal nehezményezte például, hogy egyik- másik munkahelyi vezetőnek ..túl sokat megenged” a központ. A szövetkezet elnöke. Ipolyszesi Mihá’v válaszában különös figyelmet szentelt e problémának, és elmondta: nem a központ, hanem egyik-másik munkahelyi vezető az. aki valóban túl sokat megenged magának. s ez a felsőszintű vezetőknek is tömérdek gondot okozott már. Hiszen előttük is nyilvánvaló, hogy az olyan gazdasási vetető, aki a saiát munkaideiének kihasználását ..magánügynek” tekinti, aligha kérheti számon beosz- tottaitól a pontosságot, a fegyelmezettséget. Hozzátette, hogy a szóban forgó vezetők egv része a fiatal korosztályhoz tartozik, s hogv ez a tény az ifiúsági parlamentek úis7jerű feladat sokoldalú küldetésére irányítja a figveHmefc: nevezetesen arra hoigv a jogok gyakorlásával egyidőben a kötelességek teljesítését is vonja ellenőrzése afflá a demokratizmust gyakorló ifjúsági fórum. Jövedelmezőbb gazdálkodás az erdőterületek növelésével {Folytatás az 1. oldalról) delmezőbb gazdálkodást is elősegítik az erdőterületek növelésével, az intenzív fakitermeléssel és erdőfelújítással. Ahhoz, hogy a megye élőfakészlete 1985-re meghaladja azi előirányzott^ 850 ezer köbmétert, 44 százalékkal több erdőtelepítést, 136 százalékkal több erdőfelújítást kell végezni, és a fakitermelést 80 százalékkal kell növelni. A számottevően megnövekedett feladatok feltétlenül szemléletváltást igényelnek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az erdőgazdálkodás árbevétele ugyanis csak kis részarányt képvisel a szövetkezetek, állami gazdaságok árbevételében, nyereségtömegében, ezért legtöbb helyen nem fordítanak kellő figyelmet az ágazatban meglévő tartalékok feltárására, a termelés fejlesztésére. Sokhelyütt elhanyagolják a mezőgazdasági rendeltetésű területek mintegy 0,3 százalékán található szórvány erdőfoltokat, facsoportokat, fasorokat is. Pedig tervszerűen, ezekről a szélerózió elleni védelmet., vadgazdálkodást és tájesztétikai célokat is jól szolgáló fásított területekről is, mintegy 150 ezer köbméAz erdőgazdálkodás hosz- szább távú fejlesztése csak résziben valósítható meg a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek fásításával. Az új erdők kialakításának a lehetőségei végesek: a szakemberek véleménye szerint a ‘ jelenlegi ötszázalékos helyett hétszázalékos erdősí- tettség elérését, és a megye mostani erdőterületének 33-- 35 ezer hektárra növelését teszi lehetővé a meliorációra nem alkalmas és az áradásoktól veszélyeztetett területek betelepítése. A korábban említett szemléletváltás nyomán remélhetőleg évről évre megfelelő ütemben nőnek majd a megyében az erdőterületek, a kereslethez igazodó fajtaváltás révén gyorsabban _ nőnek az új és a felújított erter fatömeget lehetne hasznosítani. A VI. ötéves tervi feladatok a szemléletmódosfitással együtt fajtaváltást is sürgetnek az erdőgazdálkodást folytató mező- és erdőgazdasági üzemektől, vízügyi szervektől. Az új erdősítéseknél, a kitermelt erdők felújításánál figyelembe kell venni a hazai cellulózgyártás még mindig magas importját, a külpiaci lehetőségeket, a megyében és körzetében meglévő vagy tervezett faipari üzemek és egyéb faanyagfelvevők igényeit. Mindemellett természetesen azt is, hogy az újonnan telepített vagy felújított erdők mielőbb hasznot hozhassanak, azaz rövid idő alatt elérjék a fák a kitermelésükhöz, a gazdaságos hasznosításukhoz legjobban megfelelő vastagságot, minőséget. A megye 1985-ig elkészített erdőtelepítési tervében 25 százalékot, felújítási tervében 45 százalékot tesz ki a nyárfafélék aránya. Az elkövetkező években ugyanis országos jelentőségű lesz e vidék szerepe a nyárfa kitermelésében: Szolnok megyéből az országban hasznosításra kerülő nyárfa 9,3 százalékával számol a tervidőszak végére a népgazdaság. Aránylag kismérety erdősítéssel kell tehát produkálni a megye mezőgazdasági üzemeinek, erdőgazdasági és vízügyi szerveinek az 1985-re országosan előirányzott 8,4 millió köbméter bruttó fakitermelés két százalékát. Éppen ezért a tervfeladataikat csak az erdőművelési, fakitermelési és hasznosítási munkák hatékonyságának lényeges javításával érhetik el az erdőgazdálkodást folytatók. dőkben a fák. Mindezzel együtt,jár, hogy sokasodnak a tennivalók az erdőgazdálkodásban, megyei és üzemi szinten is. A mezőgazdasági üzemekben az ágazat termelésfejlesztését nehezíti, hogy legtöbbjük csak kis erdőterülettel rendelkezik. Keresniük kell tehát a lehetőséget olyan társulások létrehozására, amelyekben a műszaki és szellemi kapacitásaik összevonásával gazdaságosabbá tehetik az erdőfelújítási, telepítési, fakitermelési és szállítási munkákat. A növekvő fakitermelési lehetőségek a Középtiszavidéken és a Tiszazugban egy-egy, 3000 köbméter faanyag feldolgozására alkalmas üzem megépítését is indokolják, társulati formában A megye adottságait figyelembe véve a fejlesztést az együttesen mintegy 4000 hektárnyi erdővel rendelkező gazdaságok szolgáltató jellegű társulása szolgálhatja legjobban. A Középtiszavidéken is adottak a lehetőségek Az erdőterületeket tájegy- ségileg összefogó társulások közül a Jászságban már szerveznek egyet), a jászfénysza- rui tsz gesztorságával. Az erdősítések megtervezésétől kezdve a faanyag értékesítésének megszervezéséig az erdőgazdálkodás teljes vertikumát integráló ágazattal bővítette tevékenyégét a Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése is. A 12 termelőszövetkezetben mintegy kétezer hektár erdőt egyesítő társulás gesztora, a tisza- földvári Lenin Tsz a bemutató gazdaság szerepére vállalkozik, a nagyüzemi agro- • technológiához jól illeszkedő erdészeti • munka népszerűsítésére, Ugyancsak a TÖGE erdészeti társulásának keretében a tagszövetkezetek facsemete igényeinek előállításával kívánja javítani a a együttműködő szövetkezetekben az erdőtelepítés és felújításgazdaságosságát a kunszentmártoni Körösmenti Tsz. A Középtiszavidéken is adottak a lehetőségek hasonló jó kezdeményezésekre, de ott a -jelentős termelőszövetkezeti erdőterületek, és az erdőgazdasági csemete-előállító, fa- feldolgozó kapacitások együttes jelenléte körültekintő szervezést igényel: nehogy népgazdaságilag káros, párhuzamos fejlesztésekbe fogjanak az erdészettel foglakozó különböző gazdaságok. T. F. I Több köbméter, mint hektár Ne párhuzamosan, hanem együtt! Kutatás és fejlesztés Több feladatot a vállalatoknak, hasznosabb tevékenységet az egyetemeknek A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. E változásokról, a soronkövet- kezö feladatokról és a jövő tudománypolitikai terveiről beszélgettünk a kormány tudománypolitikai bizottsága titkárságának munkatársával, dr. Kábái Vilmossal. — Milyen tényezők határozzák meg tudománypolitikánkat? — A jelenlegi helyzetet alapvetően a külső és belső gazdasági feltétel-változások, illetve az 1979-től kibontakozó gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési törekvések szabták, illetve szabják meg. A módosuló társadalmi-gazdasági feltételek több lényeges pontban érintették a kutatás és fejlesztés cél-, eszköz-, valamint intézményi rendszerét. A kutató-fejlesztő hálózaton belül nem lehet minden feladatot központilag meghatározni. A főbb irányvonalak megjelölése után fokozódnia kell a vállalati kutatóműszaki fejlesztő tevékenység, a vállalati innovációs tevékenység iránti figyelemnek. Az irányító testületeknek és természetesen maguknak a vállalatoknak is a korábbinál több konkrét lépést kell tenniük a szabadalmi, az iparjogvédelmi munka, a vállalati kutató-fejlesztő helyek erősítésére, a feltételek javítására. — A vállalati kutató-fejlesztő helyeken felhasznált pénzeszközök növekedése az V. ötéves terv első három évében meghaladta az összes kutatási-fejlesztési ráfordítások növekedési ütemét, de 1979—80-ban visszaesés következett be. Milyen tendenciák érvényesülnek ma és mi várható a jövőben? — Figyelmünk középpontjában továbbra is a vállalati kutatási-fejlesztési innovációs tevékenység feltételeinek javítása áll. Ezt indokolt esetekben kutatóintézetek, kutatóintézeti részlegek vállalatokhoz történő csatolásával is elő kívánjuk segíteni, hozzátéve, hogy nem ezt tekintjük az egyetlen eszköznek a vállalati műszaki fejlesztési tevékenység erősítésénél. Szeretnénk az egyetemek szellemi kapacitását minőségében fejleszteni, kutatótevékenységét jobban kihasználni a kutatóintézetek és a vállalatok munkájának elősegítéséhez. — Hogyan alakulnak a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés feltételei ebben az időszakban? — A gazdasági fejlesztés új, intenzív növekedési .pályára állításával függ össze, hogy hazánkban első ízben a VI. ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódóan a kormány országos középtávú kutatási fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el. Ez a terv azzal számol, hogy gazdaságfejlesztő törekvéseink eredményeképpen növekedni fog a vállalatok érdekeltsége, a korszerű műszaki, technikai megoldások alkalmazásában. Ennek megfelelően fokozódik az új iránti fogékonyság, az innovációs készség, a vállalatok kockázatvállalása, tevékenységük valós gazdasági teljesítményen nyugvó értékelése. E célok eléréséhez a tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek korábbinál eredményesebben kell működnie, jobban kell alkalmazkodnia a nemzetközi gazdasági és műszaki fejlődés irányaihoz. — Milyen feladatokat szabott merj az ötéves terv a kutatási káder- és munkaerőgazdálkodásban? — A káderpolitikában középpontba kell állítani a minőségi követelményeket, azaz a tevékenység érdemi megítélését kell előtérbe helyezni. A kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében a változó társadalmi-gazdasági követelményeknek, a kutatási-fejlesztési irányoknak megfelelően átcsoportosítás, indokolt esetben létszámcsökkentés válhat szükségessé. A kutatói mobilitás elősegítése érdekében pedig . szélesebb körben kell alkalmazni az ideiglenes, átmeneti, egy-egy feladat megoldására irányuló foglalkoztatást, a gyakorlati szakemberek kutatóhelyeken, a kutatóknak pedig a vállalati fejlesztésbe történő bevonását. Fontos feladat az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó kutatóképzés közelítése, a továbbképzés fejlesztése, a tervszerű külföldi ösztöndíjak és munka- vállalási lehetőségek fel- használása, a tudományos kutatással foglalkozók idegennyelvi felkészítése. — Milyenek a kutatók, a xyűszaki fejlesztők munka- körülményei, alkotási lehetőségei? — Az intézetekben és az egyetemeken dolgozó kutatók helyzete általában megfelelő, ők lényegesen kedvezőbb tárgyi jövedelmianyagi és egyéb feltételek között dolgoznak mint a vállalati társaik. Tapasztalataink szerint a vállalati innováció előmozdításában kulcsszerepet betöltő szakemberek munkalehetőségei, jövedelmi helyzete, felkészültsége sok esetben nem kielégítő. E fontos szakértelmiségi réteg helyzetét ezért a következő időszakban alaposabban áttekintjük és ahol indokolt, a feltételeken változtatunk. — Hogyan fejleszthetők a nemzetközi tudományos kapcsolataink? — A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia irányításával a nem kormányközi nemzetközi tudományos együttműködés koordinálására konzultatív bizottság alakult. A nemzetközi műszaki tudományos együttműködések koordinálásában azonban mindeddig kevés sikert értünk el. A korábbi kötöttségek hatása, a megnehezült gazdasági helyzet következtében nem - javultak, hanem esetenként romlottak a nemzetközi tudományos együttműködés, a kutatóhelyek közvetlen kapcsolattartásának az anyagi és engedélyi feltételei. Körültekintően kell megvizsgálnunk és mérlegelnünk: célszerű-e és ha igen, miként lehetne a kutató-, tervező- intézetek, egyetemi kollektívák szellemi exporttevékenységét nagyobb mértékben ösztönözni. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködésben alapvetőnek a konkrét célú kooperációt kell tekinteni. Ez elsősorban azokra a területekre irányul, amelyek a hazai társadalmi, gazdasági célok hatékony megvalósítását segítik elő, illetve amelyek a szocialista országok által elhatározott nagyjelentőségű közös, tudományos és műszaki feladatok megoldásához járulnak hozzá. Ám csökkenteni kell a kevésbé jelentős együttműködési témák számát, és a formális elemeket a nemzetközi kapcsolatokban. A fejlett tőkésországokkal folytatott tudományos, műszaki együttműködés elsődleges célja a következő tervidőszakban, is a hazai gazdaságfejlesztéshez szükséges korszerű technika, technológia és szervezési megoldások: átvétele, valamint az ilyen eljárások, módszerek továbbfejlesztéséhez szükséges szakemberek képzésének elősegítése. Az együttműködés keretében törekedni kell a tudományos műszaki kooperációra is, úgy, hogy az ilyen kapcsolatok szükség esetén készítsék 'elő a későbbi licenciavásárlásokat és ‘ termelési kooperációkat is. — Beszéljünk a kutatómunka, a fejlesztés anyagi forrásairól is. Mennyit fordítunk minderre? — A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának mintegy 3 százalékát kitevő 103—104 milliárd forint kutatási-fejlesztési forrásra lehet számítani, amely részben a központi költségvetési forrásból, másrészt a vállalatoknál képződő műszaki fejlesztési alapból adódik össze. A forrásokból a kutatási terv programjainak végrehajtására, a központi és a vállalati eszközökből együttesen mintegy 17 milliárd forint áll rendelkezésre. A terv úgy fogalmaz, hogy a gazdasági célú kutatási programok esetében központi forrásokra csak abban az esetben lehet számítani, ha a megfelelő vállalati érdekeltséget tükröző anyagi erőforrások is rendelkezésre állnak. Mérő Miklós Lemezelha.ilító gének gyártását kezdte el a tiszafüredi GéniDari Szövetkezet. Az első 25 darabos széria a Szer- számgéninari Művek megrendelésére készült.
