Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-26 / 277. szám
1981. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mezőtúron a ■— Könnyűipari Gépgyár _____ t ó Vállalat 8-as számú gyá- rában nyolcféle lábtámaszt készítenek évi mintegy 40 millió forint érték- -— ben. Képünkön: a gyár saját tervezésű és kivitelezésű peremező célgépén naponta 1200 darab alkatrészt készítenek az automata mosógép lábtámaszába. Öt év a jatt 4600 hektáron Megváltozik a határ a Zagyva mentén Tavaszig Csepel ad munkát az embereknek, gépeknek Elnéptelenedik lassan a határ. A gazdaságok legtöbbjében már maguk mögött tudják őszi, tél eleji tennivalóikat a szántó vetők. A jászberényi Zagyvamenti Tsz földjein se sok dolguk maradt a lánctalpas erőgépeknek, a tolólapátoknak. Egy jókora domb tövében joggal békétlenkedik Laska Gábor, a gazdaság meliorációs ágazatvezetője. — Ezt a halmot kellene még beletúrni abba a mélyedésbe, és erre az évre letudhatnánk a termőföldfelújítást. Nagyobb mennyiségű, a háborúból visszamaradt lőszert forgattak ki a gépek a domboldalból, amiatt torpant meg a munka. Időbe telik, mire megjönnek a tűzszerészek, átvizsgálják a terepet. Hogyne bosszankodna az ember, hisz drága az ál- láspémz. Önköltséges áron is négyszáz forintnál többe kerülnek óránként ezek a földmunkagépek. Nem egészen egy esztendő alatt sokat változtak a Zagyva melletti határrészek, a szövetkezet jászberényi, jász- felsőszentgyörgyi és pusztamonostori földjein jól haladtak a térségi meliorációval. Kiss László, a generálkivitelező meliorációs főmérnökség gépüzemeltetési ágazatvezetője sorolja, mi mindent végeztek el eddig a téesz és a Középtiszai Állami Gazdaság dolgozói, gépei. — November 30-ig teljesíteni tudjuk az idei 10 millió 800 ezer forintos kiviteli tervet. Ötvenötmilliós beruházással 4600 hektár termőföld komplex felújítását ütemezte a téesz a VI. ötéves tervben. Ebben az évben, az első ütemben 1750 hektáron készítettük elő a területet a táblásításhoz, megépítettünk 16 kilométernyi utat a szivárgó árkokkal. A felszíni vízrendezés során húsznál több műtárgy került a helyére, és csaknem hat kilométer csatornahálózat készült el. A felszíni terep- rendezésnél, .ide értve a humuszgazdálkodási munkákat A nafiv őszi halászatok Katalin mániára érmek véget a hagyományok szerint. Érkezik is a hír Feiér megyéből: iól fizettek az idén a vizek hektáromként 1200— 1400 kilogramm hallal. A balatoni halgazdaság bnitód iái. eddig 1100 tonna halat fogtak ki. s nemcsu- pán hálóval. 200 mázsa angolna a Sió torkolatában elhelyezett elektromos vezérlésű csapdákba került. is, több mint 110 ezer köbméter földet mozgattunk meg. Megkésve kapták kézhez az év elején a téeszbeliek a beruházási alapokmányokat. A meliorációs munkák nagyobb része így egybeesett néhány fontos, időszerű mezőgazdasági tennivalóval. Hogy mégsem volt fennakadás? Deme Pál, a szövetkezet fiatal termelési elnökhelyettese jó csapatmunkát emleget. — Agronómiái szakembereink hetenként, ha kell naponta egyeztettek a kivitelezőkkel. Volt, amikor meg kellett alkudnunk. Például amikor csak úgy tudták folyamatosan építeni a csatornákat, hogy néhány hektárnyi szemtermésre szánt kukoricát lesilóztunk a gépek előtt. Az őszi gabonákat viszont sikerült földbe raknunk anélkül, hogy hátráltatták volna egymást a vetőgépek és a földgyaluk. Azt azért meg kell mondanunk őszintén, a szép őszidőnek, a kedvező téleleji időjárásnak is köszönhető, hogy az 1750 hektáron december első napjaiban megtarthatjuk a műszaki átadást. Sokáig fogy a terepjáró kerekei alól a mély árkok közt magasodó, széles, felújított üzemi földút. Nagy teljesítményű gépekhez, gazdaságosabb agrotechnikához igazították a táblaméreteket a Zagyvamentiben. Az út mentén megkímélték a fűrészek az akác fasort — Nem akarunk kultursi- vatagot teremteni a földjeinkből — magyarázza az elnökhelyettes. — Ahol a táb- lásításnál, a csatornaépítésnél nem voltak útban áfák, meghagytuk őket. Sőt, a jövő évi ütemben már hármas fasorokat, élő sövényeket is terveztünk a gyűjtőutak mellé. Hagyunk elegendő élő és búvóhelyet az őzeknek, fácánoknak is. A pusztamonostori út mellett már három—négy levéllel zöldell az ősszel vetett búza. A meliorációs ágazatvezető mutatja, hogy egyik Rekordmennyiségű halat fogtak ki a Tiszáiból és holtágaiból a szolnoki Felszabadulás Halászati tsz brigádjai. A szaioli holtág adta a legtöbb pontyot. harcsát, csukát, harminc mázsát hektáronként. A munkában a szolnokiak segítségére voltak az NDK-iból — havel- bergi testvérszövetkezetükből érkezett — halászok is. helyütt mennyivel világosabb a táblában a talaj. — Víznyomásos terület volt ez, évek óta hiába vetettünk bele bármit, kiölte a víz. Feltöltöttük, és lám, milyen szép benne a gabona. Nemcsak szemre lett más, ez az emberek, gépek újraformálta vidék, a gazdasági haszna is megmutatkozik már iövőre a termőföld-rekonstrukciónak. Nem termelhettünk eddig cukorrépát a tagolt földjeinken, körülményes lett volna az ápolása, a betakarítása. Most. hogy.mór adottak a korszerű, nagy táblák, jövőre 250 hektáron vetünk cukorrépát, egy tömbbe. A feleslegessé vált utak, árkok, tanyahelyek felszámolásával csaknem negyven hektárt állítottunk vissza eddig a termelésbe. így máris tíz százalékkal nagyobb búzaterülettel vehetjük ki részünket a gabonaprogramból. Hamarosan hazafelé veszik az irányt a meliorációs főmérnökség és a jászkiséri víztársulat földmunkagépei. A téesz lánctalpasait is várják a gépműhelyben, hogy rendbe tegyék, felkészítsék őket a jövő évi munkákra. — Addig sem lesznek tétlenségre ítélve a meliorációs ágazatban dolgozók — állítja Laska Gábor. — Egy részükre szükség lesz a műhelyekben, a gépek kijavításánál. A többiek Csepelre járnak majd el dolgozni. Megállapodott a szövetkezet a Vas- és Fémművekkel, hogy a téli hónapokra átengedi a határokból beszorult téesztagokat, az erőgépeket. Az ott ledolgozott órákat hozzászámoljuk majd az évi munkájukhoz, hogy ne szakadjon meg a tagságuk, és az itthonmaradókhoz hasonlóan jogosultak maradjanak szabadságra, a háztáji földre. Márciusban aztán folytathatják idehaza, ahol abbahagyták: az 1750 hektár befejező talajjavításához és újabb 1350 hektár komplex felújításához látunk hozzá a tavaszon. T. F. Kitűnő minőségű vetőburgonya Jelentős mennyiségű elit minőségű vetőbumgonvát termesztettek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem bur- gon.yanemesítőivel együttműködő nagyüzemi gazdaságokban. Az úi íaiták között van a b u raon vabeteasé - geknek ellenálló K—27-es rózsa, melynek hozama hektáronkénti 50 tonnát is meghaladhatja. Halászatrekesztő Katalin Börzére a felesleggel Ülést tartott a KISZ KB Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Fejti Györgynek^ a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB legújabb üléséről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1981-es mozgalmi év zárásával, valamint az 1982-es mozgalmi év indításával és tervezésével összefüggő feladatokat. Ezek sorában a testület megvitatta és elfogadta a dolgozó fiatalok, valmint a fegyveres erőknél és testületeknél működő KlSZ-szerveze- tek számára az 1982-es, évre készült központi akcióprogramokat. Ezt követően a testület megvitatta a KISZ KB mellett működő rétegtanágsok funkciójára!, feladat- és hatáskörére, valamint működésére vonatkozó javaslatot* amelynek előterjesztője Nyit- rai István, a KB titkára volt, A döntés a korábbiaknál nagyobb hatáskört biztosít a rétegtanácsok számára, mindenekelőtt az egyes ifjúsági rétegek társadalmi-gazdasági helyzetének elemzésében, az ifjúsági szövetség programjának kimunkálását és megvalósítását érintő javaslataik, kezdeményezéseik érvényesítésében, az egyes ifjúsági rétegeknek az illetékes állami szervek előtti képviseletében. Végül a Központi Bizottság állást foglalt a KISZ-szervek és -szervezetek, a különböző ifjúsági kollektívák békemozgalmi kezdeményezéseiről. A testület üdvözli azokat a helyi kezdeményezéseket!, amelyeket — a nemzetközi helyzet feszültebbé válása, a békét fenyegető veszélyek megnövekedésére reagálva — elítélik a reakciós imperialista köröknek a békét fenyegető, a fegyverkezési hajszát szító politikáját, támogatja a magyar kormánynak a béke megóvása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, hitet tesznek a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak békepolitikája mellett. Csere-berél az ország. A rádió hullámhosszain, magánvállalkozók közvetítésével. Ami nékem fölösleges. az még hasznos lehet neked. Ét hátha tudsz cserébe olvat adni. amire neked már nincs szükséged, én pedig régóta vágvom ró. Hogv kié az ottlét? Nem tudni, mindenesetre őseink is csere-heréitek — igaz akkor mée nem ismerték a pénzt. Persze a civilizált fizetőeszköz közbeiktatásával is lehet csere-be- rélni. Manapság a gazdálkodó egységeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek és . kistermelőknek egyaránt sok gondot, terhet ielentenek a felhalmozott készleVk. Hányszor látunk tévéripor- tofcfoan gyárak udvarán, heverő értékes alapanyagokat, kötőelemeket, szerszámokat és gépéket! Az Országos Piackutató Intézet korántsem . biztos, hogy pontos. fel- mlálrései óvatos becslésre kiélsztetnék: az országban legalább 50 milliárd forintnyi érték hever a raktárakban. rozsdásodik, enyészik a gyárudvarokon. S mindez i ócskán megterheli a vállalatok költséggazdálkodását, egyszersmind komoly veszteséget okoz a népgazdaságnak. Rendeleték. intézkedési tervek egész sora próbál rendet ,teremteni a vállalati készletgazdálkodásban — úgv tűnik kevés sikerrel. Az utóbbi évékben általában nem csökkentek, igaz nem- is növekedtek az elfekvő készletek. de ez esetben, a stagnálás sem kedvező. A ielen- slálanek több oka van, Az iparvállalatok többségénél örvendetesen felgyorsult a profilváltás, a termelési szerkezet átalakítása természetszerűen — növeli a vállalati készleteket. Részben azért, mert a korábbi gyártmányok előállításához szükséges anyagokból. szerszámokból bőven van a raktárakban, az üzemeknek még nem volt ddeiük túladni raituk. Ugyanakkor az úi cikkek termeléséhez vállalataink a szükségesmái több alap- és segédanyagot és-rnás. az. úi technológiai folyamatba bekerülő alkatrészt, részegységet szereznek be. Az úiafob készletihalmozást gazdasági vezetők és anyagibeszerzők egyaránt azzal indokoliák. hogy nálunk továbbra is hiánygazdálkodás van. Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra, mert minden valószínűség szerint már nem kapsz belőle. Mindezek ismeretében hasznosnak ítélhetiük a bör- zeiellegű kezdeményezéseket. miig áfakor is. ha azok gazdasási eredményei csak cseppek a tengerben. A készletcsere-akciók 5—6 évvel ezelőtt kezdődték, azóta Interiker Börze néven évente két-három alkalommal • megrendezik őket. Eevre több ágazat legutóbb például a közlekedési és az építőipari vállalatok szerveztek elfekvő készleteikből önálló börzét. Míg kezdetben csak néhány gyár nevezett be ezekbe az akciókba, maguk sem bízva annak eredményességében, ma már egv- e°v akción száznál is több iparvállalat kímália eladásra a számé’'-' felesleges anyagokat. A nemrégiben tartott 16. Interiker Börzén például 1.2 milliárd forintnyi vaskohászati. építési és szerelési anyagtól, vdllamosgéntől és műszertől igyekezték megszabadulni — ielenitős árengedmény árán is — a résztvevő iparvállalatok. Ezek ,a csereakciók mindenképpen nyereséges vállalkozások. Erkölcsi siker a szervezőnek, anyagi haszon az eladónak, alkinek költségeit ezentúl nem terheli annvi felesleges cikk. és a vevőnek. aki olcsón hozzá iu- tott a számiéra fontos anyagokhoz. amelyekből feltehetően kelendő, ió áron értékesíthető árut termel. S talán így szűkül maid az alapanyagok és a készletek piacán a hiánycikkek köre. közvetve pedis 'bővülhet a népgazdaság számiára olv fontos exportválaisztéfc. SZ. L. Újdonság a naspolya, hiánycikk a meggy Tízezres facsemete- kínálat a jászberényi áfész lerakatánái Az egyik vevő megy, a másik jön. Félórába telik, mire újra szót válthatunk Szatmári Lásziónéval, az Egyesült Jászsági Áfész jászberényi ,gyümölcsfáiéra,katának vezetőjével. — Így megy ez — mondja —, amíg ki nem fagynak az ásók a kertekből, az udvarokból. November másodikén kezdtem az idei őszi szezont, azóta egyfolytában árusítom a gyümölcs- és díszfacsemetéket, oltványokat. Reggeltől estig, szombaton és vasárnap is. — Mindig ilyen nagy a forgalom? — Volt olyan nap, hogy harmincezer forintnál többet árultam. Innen a Jászságból, meg a határos Tépi óságból jönnek a legtöbben, de sok fiatal fát vittek már tőlem Gyöngyösre, Ózdra, Budapestre is. A hatszáz négyzetméternyi csemetekertben ugyancsak megfogyatkozott már a kínálat, Pedig november elején félmillió forint értékű készletből válogathattak az első vásárlók. — Ez a két kötegnyi maradt a tizenkét féle, ötszáznál több csemege és minőségi bort adó szőlőoltványból — mondja Szatmáriné. — Jóféle mind, a nagyrédei Szőlőskert Tsz-től vásároltuk. Sokan keresnek díszfákat is. A 250 juhar, madárberkenye, gömbakác és nyírfacsemete nagyrésze már gazdára talált Tízezer gyümölcsfacsemetét szállított a szerződés szerint a rákóczifalvi Rákóczi Tsz, köztük olyan újdonságokat, mint a naspolya, a mandula és a három évre termő oltott dió. Körte- és barackfélékből volt legnagyobb a választók, őszibarackból például 12 fajta közül választhattak, akik idejében jöttek. — Mi a legkeresettebb az idei őszön? — Valahogy megváltoztak az utóbbi néhány évben a kertes gazdák igényei. Azelőtt az almástermésűeket keresték és vásárolták többen, most a csonthéjasok iránt nagyobb az érdeklődés. Kilencfajta cseresznyéből például 2500 kisfát kaptunk Rákócziból, jó, ha százötven van még belőle. Sajnos, hiánycikk a meggyfacsemete, a hatszázötvenet, amit kaptunk, négy nap alatt szétkapkodták. Arra már nem futja a le- rakatvezető idejéből, hogy elsorolja, a facsemetéken kívül hány mázsa műtrágyát is eladott már az idei szezonban. Az újonnan érkező vevők régi ismerősként üdvözlik a mindig mosolygós facsemeteárust: Szatmári Lászlóné 1966 óta kínálja a kertek, udvarok hasznára-díszére szolgáló kisfákat a jászberényi áfész lerakatánái. — t. c. —
