Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 24, Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Új, lényeges elem a szovjet álláspontban (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyev és Schmidt ellé­pett a díszzászlóalj előtt. Pontban 11 órakor meg­kezdődött az első hivatalos megbeszélés. Leonyid Brezs­nyev mellétt a tárgyaláson részt vett Andrej Gromiko, Ivan Arhipov, valamint az SZKP KB főtitkárának két tanácsadója: Andrej Alek- szandrov és Anatolij Blatov, továbbá Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tá­jékoztatási osztályának ve­zetője és több más személyi­ség. Schmidt kancellárral együtt részt vett a tárgya­láson Hans-Dietrich Gen­scher, Otto von Lambsdorff gazdasági miniszter, Kurt Becker államtitkár, a szö­vetségi kormány szóvivője és a külügyminisztérium, a gazdasági minisztérium több más vezető képviselője. A Bonn közelében levő Gymnichi-kastélyban, aszov­Az NSZK kormánya min­den téren folytatni kívánja a Szovjetunióval való együtt­működést — jelentette ki Helmut Schmidt kancellár abban a pohárköszöntőben, amelyet a Leonyid Brezsnyev tiszteletére adott díszvacso­rán mondott el tegnap este. Schmidt hangsúlyozta: a bonni szociálliberális kor­mány a Szovjetunióval való átfogó biztonságpolitikai együttműködésért száll sík­ra. Fejleszteni kívánja a mindkét fél számára elő­nyös gazdasági kapcsolato­kat és további lehetőségeket lát a tudományos és kultu­rális együttműködés fokozá­sára. A szovjet—nyugatnémet viszony meghatározó jelen­tőségű az európai béke és stabilitás szempontjából — mondta a kancellár. Ez a viszony része a kelet—nyu­gati együttműködésnek, ame­lyet a nyugatnémet kormány a többi szocialista ország­gal is ápolni kíván. Ezt bi­zonyítja többek között Lá­zár György magyar minisz­terelnök bonni és Kari Carstens nyugatnémet elnök romániai látogatása. Schmidt úgy vélte, hogy a nemzetközi béke nincs ve­szélyben, de a megőrzéséért való aggodalom világszerte nő. A Kelet és Nyugat közötti bizalomban zavarok mutat­koznak, fokozódik a feszült­ség, éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindkét fél fi­gyelmesen és gondosan hall­gassa meg a másik vélemé­nyét. Az NSZK a nyugati szö­vetségi rendszer elkötele­zett tagjaként ítéli meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A szocialista or­szágoktól eltérő a véleménye a társadalmi berendezkedés­ről és az ideológiai kérdé­sekről, de teljes nézetazo­nosságot vall minden más BUDAPEST Vasárnap hazaérkezett Puia Frigyes külügyminisz­ter latin-amerikai körútjá­ról A magvar diplomácia vezetőie — eleget téve a fel­keresett országok külügymi­niszterei meghívásának — november 7— 22. között hi­vatalos látogatást tett Me­xikóban. Nicaraguában és Kolumbiában. WASHINGTON Rónáid Reagan amerikai el­nök tegnap reggel személvesen lépett a televíziós kamerák elé. hogy bejelentse: megvé­tózta a törvényhozás által előterjesztett 357-es számú költségve tés-meeaiánlási törvényt. jet államfő szállásán került sor tegnap, este Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt második megbeszé­lésére. Mivel a délelőtti tár­gyalások a tervezettnél több időt vettek igénybe, a máso­dik megbeszélést, amelyen Brezsnyev és Schmidt vett csupán részt, a tervezettnél valamivel későbben, este hat órakor kezdték meg. Ezzel párhuzamosan ugyancsak négyszemközti megbeszélés­re ült össze a két ország külügyminisztere, Andrej Gromiko és Hans-Dietrich Genscher is. Brezsnyev és Schmidt dél­utáni, csaknem kétórás má­sodik megbeszélése után a nyugatnémet kancellár este díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Bad Godes- bergi Redoute-ban. A vacsorán Helmut Schmidt és Leonyid Brezs­nyev pohárköszöntőt mon­dott. országgal abban a kérdésben, hogy nincs fontosabb a bé­ke megőrzésénél — jelentet­te ki a kancellár. Az NSZK kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy új lehetőségeket kutasson fel az enyhülési politika folytató sában. Az államok közötti békés, egyenjogú együttmű­ködésnek nincs semmilyen más értelmes alternatívája — hangsúlyozta nyomatékosan Helmut Schmidt. Emlékeztetett arra a közös nyilatkozatra, amelyet Leo­nyid Brezsnyev 1978-as NSZK-beli látogatása végén adtak ki. A nyilatkozat szel­lemében ezúttal is megerő­sítette, hogy kormánya a viszonylagos erőegyensúly biztosítását tartja legfőbb céljának. A kancellár ugyanakkor „nyugtalanító­nak” nevezte a Szovjetunió új közepes hatótávolságú ra­kétáinak telepítését. Szerin­te ez indokolta a NATO 1979-es „rakétatelepítési-tár- gyalási” határozatának elfo­gadását. Schmidt rámutatott, hogy a határozatban a tár­gyalási rész „teljesen egyen­rangú” a fegyverkezésre vo­natkozó döntéssel. Amennyi­ben a most megkezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sok nem vezetnének ered­ményre, akkor 1983 végén megkezdődik az 572 ameri­kai rakéta nyugat-európai te­lepítése. Ebben a helyzetben mindep eddiginél nagyobb megértésre, mérsékletre, a másik fél álláspontjának fi­gyelembevételére van szük­ség — mondotta a nyugat­német kormányfő. Ha a kölcsönös bizalom helyreállna, akkor a madri­di találkozó is sikerrel feje­ződhetne be, sor kerülhetne egy európai leszerelési ér­tekezlet összehívására. 1945 óta Európában sike­rült biztosítanunk, hogy a GENF Genfben tegnap 28 ország 48 szakszervezetének küldöt­tei részvételével megnyílt a IV. európai szakszervezeti' konferencia. A tanácskozás napirendjén a műszaki-tudo­mányos fejlődésnek a fog­lalkoztatottságra és a mun­kakörülmények alakulására gyakorolt hatása szerepel. A konferencián tegnap fel­szólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. TEHERAN Khomeini ajatollah vasár­nap jóváhagyta az iráni kül­kereskedelem államosításáról kidolgozott tervezetet — je­lentette be Habibollah Asghar Ovladi iráni kereskedelmi miniszter. A belkereskede­lem továbbra is magánkéz­ben marad. STOCKHOLM Stockholmban vasárnap be­fejeződött a svéd baloldali párt — kommunisták kong­resszusa. A párt elnökévé is­mét Lars Wernert választot­ták meg. béke hosszabb ideig marad­jon "fenn, mint bármikor korábban századunkban — mondotta a kancellár. Kö­zös kötelességünk, hogy ezt A Szovjetunió hajlandó Lenne nemcsak az SS—20-as rakéták további telepítését leállítani, de több száz kö­zép-hatósugarú hordozóesz­közt is leszerelni, amennyi­ben a másik fél is egyetért a moratóriummal — jelentette ki Leonyid Brezsnyev tegnap este Bonnban, a tiszteletére adott díszvacsorán. A szovjet államfő kijelen­tette: a Szovjetunió jóindu­lata jeleként egyoldalúan csökkentheti az ország euró­pai területén lévő közép-ha­tótávolságú nukleáris fegy­verek egy részét Úgyszólván előlegként hajtaná végre ezt a csökkentést, annak érdeké­ben, hogy közeledés történ­jék ahhoz az alacsonyabb szinthez, amelyről a Szovjet­unió és az Egyesült Államok tárgyalásai eredményeként jöhet létre megállapodás. „Ez új, lényeges elem álláspon­tunkban” — mondta a szov­jet államfő. „Az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásainkon ar­ra fogunk törekedni,1 hogy mindkét fél radikálisan csök­kentse Európában levő kö­zép-hatótávolságú fegyverei­nek számát. Magától értető­dő, hogy a konkrét számok­ban a (tárgyalások során kell megállapodásra jutni. Ami bennünket illet, készen ál­lunk arra, hogy az ilyen tí­pusú fegyverek számát ne csak néhány tucattal, hanem akár több száz egységgel csökkentsük. Megismétlem: akár több száz egységgel. Ez a mi álláspontunk” — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. „S ha partnereink készsé­get tanúsítanak arra, hogy megegyezzünk: mindkét fél — a Nyugat és Kelet — tel­jes mértékben lemond az összes olyan köz ép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverről, amely európai célokra irá­nyul — akkor mi emellett vagyunk. Amellett vagyunk, hogy Európa végre szabadul­jon meg mind a közép-ható­távolságú, mind pedig a tak­tikai nukleáris fegyverektől. Ez lenne az igazi, a mindkét fél, számára igazságos^ nulla­megoldás” — hangoztatta a szovjet államfő. ..A politikában vannak olvan helyzetek amikor egyetlen (hibás lépés végzetes lehet. Így van ez ma is. Ar­ról van szó. hogy a közeli jövőben milyen irányba fej­lőd jenek az események az európai kontinensen: a béke alapjainak megszilárdítása felé. ahogy azt Helsinkiben kijelöltük, vagy a béke szét- rombolásánák irányában” — mondotta beszédében Brezs­nyev. — ..Riasztónak tartjuk a helyzetet. A Nyugat legna­gyobb hatalma megkísérli tovább fokozni a fegyverke­zési versenyt Ezt olvan úi. hatalmas méretű programok elfogadása jelzi. amelyek célja a stratégiai és más fegy­verzetek továbbfejlesztése, ezt jelzi a neutronfegvver gyártásának megkezdése is”. ..Olvan állítások is elhang­zottak. hogy a. korlátozott nukleáris háború lehetséges, sőt. szinte szükségszerű. Va­jon nem önmagáért beszél-e az a makacs elutasítás, amely nem hajlandó a köl­csönösség alapján vállalni azt a kötelezettséget. ame­lyet a Szovjetunió javasolt, hoev egyik fél sem alkalmaz a másik ellen elsőként nuk­leáris fegyvert? Ebből az kö­vetkezik. hogy a nukleáris fegyvereknek az ..európai hadszíntéren” történő beve­tésinek lehetőségét a kato­nai doktrína rangiára eme­lik. Mintha Európa. ahol emberek százmilliói élnek, máris arra lenne ítélve, hogy hadszíntér leeven". „Mélységes meggyőződé­sünk, hogy az európai kon­tinens számára soha nem létezett olyan fenyegető ve­szély, mint ami azokból a a békés együttműködést ne csak századunk hátralevő éveire őrizzük meg. hanem biztosítsuk a jövő évszáza­daira is a békés együttmű­ködés alapjait. tervekből következne, ame­lyek értelmében Nyugat- Európában és mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztár­saság területén olyan új amerikai nukleáris fegyve­reket állomásoztassanak, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak — hangoztatta Brezsnyev. Rámutatott: a Genfben megkezdődő szovjet —amerikai tárgyalások ki­menetele mindkét fél jóindu­latától függ. „A Szovjetunió azzal a szilárd elhatározással megy ezekre a tárgyalások­ra, hogy ott pozitív ered­ményeket érjenek el. Ugyan­akkor a másik fél, az Egye­sült Államok és néhány NATO-tagállam vezetőinek megnyilatkozásai mintha ar­ra mutatnának, hogy nem kiegyensúlyozott megállapo­dásra, hanem mindenáron az amerikai rakéták nyugat-eu-. rópai telepítésére töreksze­nek. Az amerikai kormány­nak az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott javas­lata csak megerősíti ezt az aggodalmat. A javaslatban szó sincs igazi „nulla meg­oldásról”. megfogalmazói az egyenlőség és a kölcsönös­ség fogalmát fejük tetejére állították. Egyoldalú leszere­lést követelnek tőlünk, mi­közben az Egyesült Államok és más NATO-országok ha­zánk ellen irányuló közepes hatótávolságú eszközei érin­tetlenül maradnának. Ez azt jelentené, hogy ha jelenleg a közepes hatótávol­ságú fegyverek terén az erő­viszonyok megközelítően azo­nosak, akkor az Egyesült Ál­lamok arra törekszik, hogy ezt az arányt a NATO két- szeres fölényévé változtassa. Magától értetődő, hogy a Szovjetunió sohasem egyez­het bele az ilyen megoldás­ba. Arra hívjuk fel partne­rünket, hogy a küszöbönálló tárgyalásokon objektiven, ke­zeljék a kérdést és közösen törekedjünk a mindkét fél számára valóban elfogadható megoldás elérésére, amely a békét és az egyetemes biz­tonságot szolgálja”. Brezsnyev kijelentette: a Szovjetunió ezért tartja alap­vető fontosságúnak, s ezért javasolta, hogy a tárgyalá­sok idejére mindkét fél tar­tózkodjék a már meglevő kö­zép-hatótávolságú eszközök korszerűsítésétől, ne telepít­sen újakat. Leonyid Brezsnyev bonni tárgyalásairól szólva kijelen­tette: a szovjet vezetés min­dig nagyra értékeli azt, hogy őszinte^ konstruktív eszme­cserét folytathat Schmidt kancellárral és kollegáival. „A hetvenes évtized, az enyhülés évtizede nem múlt el nyomtalanul, mély nyomot hagyott a népek, az emberek gondolkodásában. Az enyhü­lés bebizonyította, hogy reá­lis lehetőség van a népek közötti békés és kölcsönösen előnyös együttműködésre. Sőt ennél többet is bizonyított, azt, hogy az együttműködés feltétlenül szükséges” — hangoztatta az SZKP KB fő­titkára. Az enyhülés folya­matában jelentős szerepe volt a Szovjetunió és a Német .Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak. Leonyid Brezsnyev méltat­ta a két ország közötti sok­oldalú, politikai, gazdasági és kulturális együttműködést, és megelégedéssel állapította meg: a két ország kölcsönö­sen előnyös együttműködése az európai és a nemzetközi stabilitás egyik fontos té­nyezőjévé vált. „A közös, céltudatos mun­ka sok hasznot hoz népeink­nek. őrizzük meg és gyara­pítsák az eddig elért ered­ményeket és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a bé­ke és a biztonság megőrzé­séért” — mondta befejezésül az SZKP KB főtitkára. Schmidt pohárköszöntője Brezsnyev válaszbeszéde Arab külügyminiszteri értekezlet Vita a szaúdi rendezési terv körül Teenaro délutánig nem született megállapodás az arab külügyminiszterek ér­tekezletén arról, vaion az elvben két nap múlva kez­dő-3 ' csúcskonferencia napi­rendiére tűzzék-e Szaúd- Arábia közel-keleti rende­zési tervét. A ielek szerint a miniszteri szintű találko­zón immár nem is kívánnak dönteni az ügyben. annak megvitatását az államfők találkozójára bízzák. A tegnapra beharangozott hivatalos közlemény elma­radt — világos ieléül an­nak hogv a tanácskozás résztvevői nem futottak eavezség re. Jasszier Abed Rabbo. a Palesztinái Felsza­badítása Szervezet egvik szó­vivőié az úiságírók kérdésé­re válaszolva közölte: abban állaDodtak meg. hogy a csúcsértekezleten minden or­szág felvetheti az általa fel­vetni kívánt témát A szaúd-arábiai diplomá­cia vezetőie. Szaúd al-Fei- szál elmondta hogy országa nyolcpontos rendezési tervét a csúcsértekezlet elé törlesz­tik s bizakodóan kiielentet- te: reméli, hogy kollektív döntés születik a témáról. A külügyminiszteri tanácsko­zást ..pozitívnak és építő­nek” nevezte s hozzátette: ..Természetes, hogv bizonyos kérdésekben nézetkülönbsé­gek vannak”. A konferenciához közelál­ló források szerint tegnap délutánig Szaúd-Arábián és az öt öbölmenti arab álla­mon. kívül még négv ország biztosította hivatalosan tá­mogatásáról a szaúdi rende­zési tervet melynek legké­nyesebb pontja Izrael elis­merése. A négy támogató állam: Marokkó. Tunéziai Szudán és Jordánia. A Szi­lárdság Front iából Szíria és a PFSZ ezidáig fenntartása­it hangoztatia a tervvel szemben, melyet Irak is el­lenez. A leghatározottabb szembenállást Líbia tanúsít- ia. • • • Tegnap közzétették Pá­rizsban a francia, az angol, az olasz és a holland kor­mány közös nyilatkozatát amelv szerint a négy or­szág hallandó részt venni a Sinai-félszigetre küldendő nemzetközi haderőben. Elha­tározásukat a többi közös piaci tagállam ióválhafivta. Amszterdamban több mint 300 ezren tiltakoztak az atomraké- ták telepítése ellen (Telefotó — KS) Lengyelország flllamellenes összejövetelt hiúsítottak meg . A lengyel belügyi szervek vasárnap a délutáni órákban megakadályoztak egy állam­ellenes összejövetelt, amely­re Jacek Kuronnak, a — formálisan feloszlott — „Kor” nevű ellenzéki szer­vezet vezetőjének varsói la­kásán került volna sor. Mint a PAP hírügynökség vasárnap este jelentette, az összejövetelnek az lett volna a célja, hogy „az önigazga­tó köztársaság klubjai” név­vel politikai jellegű szerve­zetet hozzanak létre. A szervezet — mint azt a le­foglalt programnyilatkozat bizonyítja — Kuronnak és társainak tervei szerint a Lengyel Népköztársaság al­kotmányos rendjével, szem­benálló politikai párt szere­pét kívánta betölteni. A lengyel belügyminiszté­rium munkatársai a hely­színen több tucat egybe- gyűltet igazoltattak, köztük több regionális „Szolidari­tás” szervezet vezető képvi­selőit is. Az ügyben átfogó nyomo­zás indult. Mint a PAP hírügynökség rámutatott: a szervezet lét­rehozása Jacek Kuronnak abba a koncepciójába illesz­kedett, amely szerint a „Kor” nevű illegális csoport formális feloszlatását köve­tően új, már többé-kevésbé hivatalos, szélesebb alapon álló ellenzéki szervezetet hozzon létre. A lengyel hírügynökség figyelemreméltónak nevezte, hogy a találkozón aktívan képviseltette volna magát a „Szolidaritás” is, jóllehet a szervezet hivatalosan a nemzeti egyetértés frontjá­nak létrehozása iránt tanú­sít érdeklődést. Ilyen körül­mények között több, mint furcsa, hogy emberei nyíltan szocialistaellenes „klubok” megalakításában vettek vol­na részt. A „Szolidaritás” gdanski regionális szervezetének közgyűlésén tegnap, sok sze­mélyi vita nyomán, a regio­nális vezetőségből tizenöten távoztak. Közöttük van Andrzej Gwiazda, akit Lech Walesa fő ellenfelének te­kintenek. A „Szolidaritás” céljairól szólva Lech Walesa, aki mind a regionális, mind az egész szervezet elnöke, a nemzeti egyetértési front megteremtésének szükséges­ségét hangoztatta, de mint mondta, „a kormány jelen­legi elképzelései nem felel­nek meg a szervezetnek”. Walesa szorgalmazta, hogy a létrehozandó frontban a kormánynak, az egyháznak és a „Szolidaritásnak” biztosít sanak különleges státust, például vétójogot. Walesa ugyanakkor ismét a „Szoli­daritás” belső egységének és fegyelmének, a „kaotikus sztrájkoktól való tartózko­dásnak” szükségességéről be­szélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom