Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
Nemzetközi körkép 1981. NOVEMBER 22. Brezsnyev bonni látogatása Mit hoz magával és mit vár a Német Szövetségi Köztársaságtól? — teszi fel a kissé leegyszerűsített, de indokolt kérdést a Die Zeit Leo- nyid Brezsnyev bonni látogatása előtt. Valóban: mi várható e találkozótól Helmut Schmidttel? A szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó egyik sajátossága, hogy az első, a fő helyen olyan téma áll, atnely- lyel kapcsolatban nem a vendéglátó a vendég fő partnere. (Az igazi partner nem lesz jelen Bonnban.) A figyelem középpontjában a sokat emlegetett közép-hatótávolságú ' rakéták kérdése áll majd. Márpedig erről Bonnban nem dönthetnek, ez a november végén kezdődő genfi, szovjet—amerikai eszmecsere tárgya lesz. A két világhatalomnak kell e tekintetben egyezkednie. Miért tulajdonítanak a megfigyelők mégis oly hagy jelentőséget ennek a bonná találkozónak? Elsősorban azért tanácskozik majd Brezsnyev és Schmidt a rakétaügyről, mert Európa sorsáról van szó. Itt szándékoznak felállítani a Pershing:—2-két és a robot- repülőgép kilövőállomásokat Bevetésük esetén mi pusztulunk el. és nem az amerikaiak. Két esztendeje hozta meg a NATO rakétatelepíité- síi határozatát, és mind ebben a döntésben, miind azóta az esetleges korlátozással való próbálkozásokban nagy szerepe volt az NSZK-nak. Két ókból is: egyrészt Európa közepén egy esetleges hadszíntéren terül el. ilymó- don közvetlenül érintett — másrészt Nyugat-Európa legbefolyásosabb hatalma, tehát hatást gyakorolhat az eseményekre. Schmidt kancellárnak az a véleménye, hogy az SS—20- as rakéták felállításával a Szovjetunió katonai fölénybe került. Leonyid Brezsnyev legutóbb a Spiegelnek adott nyilatkozatában kimutatta, hogy valójában egyensúly áll fenn a két fél. tehát egyrészt az Egyesült Államok és a NATO, másrészt a Szovjetunió között. A Bonnban november 23. és. 25. között találkozó két politikusnak ellentétes tehát a kiinduló álláspontja De amíg az amerikai kormány a „szovjet veszély” jelszavát arra használja fel, hogy erőltetett ütemben fegyverkezzék, és ezzel fölényt alakítson ki.' — a nyugatnémet . kormány olyan megoldást keres, amely elkerülhetővé teheti a fegyverkezési verseny új szakaszát. Nem először fordul elő, hogy Bonn közvetít — Washington címére szóló üzenetet, javaslatot kap Moszkvától. Tavaly, a szovjet—amerikai viszony egyik mélypontján Schmidt kancellár a szovjet fővárosban járt; és magával hozta a hírt, hogy a Szovjetunió a NATO-dön- tés visszavonása nélkül is kész tárgyalni; idén nyáron Willy Brandt járt ugyanott, s haza jövet elmondta: a Szovjetunió kész felfüggeszteni a rakétatelepítéseket, ha a nyugati fél ugyanezt teszi. Úgy tűnik, hogy most Brezsnyev nem hoz magával újabb szovjet javaslatot a középhatótávolságú rakéták ügyében. Több nyilatkozatban is körvonalazta már a szovjet álláspontot, november 30-án megindulnak Genfben az amerikaiakkal a tárgyalások. Valószínű, hogy a szovjet vélemény továbbformálódásá- nak feltétele a valóban komoly amerikai megegyezési szándék és a rugalmasság bizonyítása lesz. Természetesen a kétoldalú — a szovjet—nyugatnémet — kapcsolatokról is szó esik Bonnban. Lehetséges, hogy aláírják az új nagy gázcső- ügylet okiratát. Ennek értelmében a nyugatnémetek (más nyugati vállalatokkal köztük még amerikai is akad), részt vesznek egy Nyugat-Szibériát Nyügat- Eürópával összekötő ötezer kilométeres csővezeték és a szükséges állomások építésében. Fizetségül 1985-től évi 40 milliárd köbméter földgázt kap az NSZK, Franciaország, Ausztria és Olaszország. Az amerikaiak szeretnék visszatartani ettől a lépéstől az NSZK-t; mondván: UTúlsiér gos függőségbe kerül a Szovjetuniótól”. Ügy látszik, Bonnban nem tartanak ettől a veszélytől. Ez az üzlet élőnyös a Szovjetunió számára, munkát ad sok nyu- getnémetnek — így a polgári Frankfurter Allgemeine Zeitung — és az NSZK csak a szovjet gáz segítségévéi tudja megoldani az energia- struktúra tervezett átalakítását Még 1978-ban negyedszázadra szóló szovjet—nyugatnémet .gazdasági, műszaki-technikai szerződést-kötöttek, s ennek egyik gyakorlati megnyilatkozása a gázcsőügylet E megállapodás mutatja, hogy mindkét fél bízik a hosszú távú együttműködésben. A Szovjetunió célja a Brezsnyev-l,átogatással minden bizonnyal hármas. Egyrészt élénkíteni a kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatokat másrészt ösztönözni a nyugatnémet kormányt, hogy gyakoroljon további erőteljes hatást az amerikaiakra, késztesse rugalmasabb magatartásra, igyekezzen eltéríteni őket az utóbbi hetekben különösen feltűnő, zavaros- veszélyes elgondolásaiktól. S végül a szovjet kormány biztatást akar adni egész Európának, benne a békemoega- lomnak: folytassák küzdelmüket a kölcsönös ás általános fegyverkorlátozásért. Tatár Imre Brezsnyev Schmidt kancellárral legutóbbi bonni látogatása alkalmával Svédország A „modell” megújítása Százezer virág pompázik Skandinávia, legnagyobb vidámparkjában, a gpteborgi Lisébergiben, ahol évente kétmillió felnőtt és gyermek szórakozik. Stockholm büszkesége. a vüaóg első szabadtéri múzeuma, az Artur Hazelius alapította skanzen 1891 óta fogadja a látogatókat, akik alig győznek betelni a 75 hektáron bemutatott svéd népi építészet egyszerűségében is lenyűgöző szépségével. A svéd méretek számunkra sokszor szaka illanok. Ahol 96 ezer .tavat. 150 ezer szigetet tartanak nyilván, ott nem hat meglepőnek á javaslat: indul iunk tó- és er- dőnézésbe. északnak, a hegyek közé, majd ezer kilométerre. Arrafelé — noha a hosszan nyújtózó országnak alig a „derekánál” járunk — egy négyzetkilométeren átlagban mindössze hárman élnék, s egy-egy takaros tanya között két-három órás gyalogú ttail számolnak. Errefelé mindenki az erdőből és a tóból él. Am tudni kell: ha aiz északi erdők népének életét vizsgál iuk. némileg félrevezető képet, kapunk. A 8,3 millió svédből ugyanis csak negyedmillió él mezőgazdaságból, fakitermelésből, halászatból- vadászatiból. Hosszú évtizedeken át a világ elragadtatással beszélt az úgynevezett „svéd modellről”. Kétségtelen, hogy a szociáldemotira'a kormányzatok sajátos jóléti államot teremtettek: már a harmincas években megvalósult a teljes foglalkoztatottság s egyedülállóan ma* gas színvonalú szociálpolitikai rendszert alakítottak ki. A svéd fővárost joggal nevezik „Észak Velencéjé”-nek. Képünkön: vitorlások a „Lovagok öblében” (Riddarfjärden) Az AWACS-ok és a 8-pontos terv Stratégiai módosulások? A sok vihart kavart radar- repülőgép, az AWACS Ma már eldöntött ügv: az Egyesült Államok leszállíthatja Szaúd-Aráibiának a megrendelt AWACS fadar- repülősépeket. Reagen elnök megnyerte a szenátusi szavazást: a törvényhozás felsőháza Jávába "--ia az ügyletet annak ellenére, hogy külügyi bizottsága ellene szavazott. A sivatagi olai- királvság a légi felderítő központokon kívül más korszerű fegyvereket is vásárol az Egyesült Államokban. Ám a szaudiaknak ígéretet kellett tenni. hogy az AWACS-okát soha nem fogiák az ország határain kívül és Izrael ellen használni. A gépek üzemeltetését még hosszú évekig amerikai technikai személyzet látia el. ígv biztosítva van az is. hogy a beszerzett információkat az amerikai katonai vezetés egvidőben kaoia meg a riadd hadügyminisztériummal. Az AWACS-ok eladását leghevesebben az amerikai Izrael-löbbv támadta. A felszínen a szaudi rendszer szavahihetőségét és stabilitását vonták kétségbe, felvetve a kérdést: a legkorszerűbb amerikai harci technika az ügylet révén a Tel-Aviv-i kormányzat ellenfeledhez kerülhet. Az izraeli vezetést azonban nyilvánvalóan nem azért aggasztia a géneladás, mert annak különösebb katonai kockázatai lennének számára. Hiszen nyilvánvaló: a szaudi fegyverüzlet „ellensúlyaként” Tel-Aviv még nagyobb értékű amerikai katonai segélyben részesül. Begin miniszterelnök sokkal inkább az ügv politikai háttere miatt aggodalmaskodik, s _ attól tart. hogv az AWACS-ügv az amerikaiak közel-keleti politiká jában bekövetkező változást ielzá. Ezt az aggodalmát alátámasztja az a ióindulatú megértés, amivel Washington Fahd herceg, szaudi külügyminiszter nyolcpontos béketervét fogadja. Emlékezetes. hogv ez a tervezet kilátásba helyezi Izrael elismerő- -t az 1967-es határok között. amennyiben az kivonul A szaúdiak és az AWACS (Weltwoche — KS) öt évvel ezelőtt azonban a szociáldemokraták kisebbségbe kerültek a centralista irányzatú polgári pártokkal szemben. Megdőlt az 1936 óta tartó szociáldemokrata hegemónia. Ráadásul a tőkés viliág válsága rendkívüli érzékenyen érintette Svédországot. amelynek energiaszámlája évről-évre emelkedett Mintha a hagyományos svéd ipari termékek iránt is megcsappant volna a kereslet: a. drága Volvo-kocsik. a precíz SKF-gyártmányok, a roppant költséggel- előállított hajók egyre verseny^ képtelenebbekké váltak. Nemrég tanácskozott a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt kor’i'messzusa. A küldöttek jóváhagyták azt a nagyszabású programot, amelytől a svéd modell korszerűsítését, az ország gazdasági problémádnak orvoslását remélik. Szeretnék visszaszorítani a jelenleg 120 ezer fős munkanélküliséget, mérsékelni a 46 milliárd koronás külföldi adósságé* s az adók mérni csökkentésével a fogyasztás növekedését. a beruházási kedv visszatértét igyekeznek elősegíteni. A gazdaságpolitikai reform a jövő szeptemberi általános választások előkészületeinek jegyében fogalmazódott meg. A szociáldemokraták nem , titkolják: vissza akarják szerezni többségüket a Riks- öagban. a parlamentben, ahol a polgári pártok jelenleg egy mandátumos. rendkívül törékeny többséget él- v-mek. Bárkivel elegyedünk szóiba Svédországban, abban mindenki egyetért: a hagyományosan semleges államnak még fokozottabb a felelőssége az enyhülés vívmányainak megőrzésében, a leszerelésért és az atomfegyver- kezés ellen folytatott küzdelemben. Egy felmérés szerint a svéd közvélemény túlnyomó többsége helyesli az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésének tervét. Olaf Palme volt szociáldemokrata kormányfő, pártjának vezére, is ezt szorgalmazta a kongresszusom. de a centrumpárti Fäll- dim miniszterelnök is ennek rendelte alá az ország külpolitikáját. Az új svéd modell — ugyanis — így vélekednek a skandináv országban — csakis az enyhülés, a bizalom a kölcsönöse^ előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok kedvező légkörében valósulhat meg Gyapay Dénes a megszáKt területekről, felszámolja a törvénytelenül létesített félkatonai településeket. s létrejön Cisz Jordániában és a Gáza-övezet- ben a független palesztin állam. amelynek Kelet-Jeru- zsáiem lenne a fővárosa Ez a terv az izraeli héiák számára elfogadhatatlan. Begin iki jelentette: a Camp Davidben kötött megállapodás — a megszállt területek lakosságának engedélyezett minimális közigazgatási autonómia — a legnagyobb engedmény. amihez hozzájárulhat. Hallani sem akar a katonai kivonulásróL még kevésbé a települések felszámolásáról. és a végsőkig ellenzi a palesztin állam megalakítását. Ebben egyetért vele az ellenzéki Munkáspárt is. amelynek vezetői az úgynevezett iordániai megoldást szorgalmazzák, azaz a hasemita királyságra bíznák a palesztinok képviseletét Megfigyelők szerint a Fahd-terv elkerülhetetlenül h-t az Egyesült Államok magatartására is. Washingtonban máris tudni vélik, hogv a Reagan-kormánv csak addig áll ki Camp David mellett. amíg, be nem fejeződik az izraeliek kivonulása a Sinai-félszigetrőL Ezután már a szaudi elképzelések ielentik az amerikai törekvések gerincét is. Ebbe be- leillene az a terv is. hogv a rendezésbe valamilyen módon bevonnának más arab országokat, a PFSZ-t, illetve annak egv „mérsékelt” frakcióját. Az arab világ Nyugat-barát erőinek mindenesetre határozott cél- - hogv felszámolja a Szilárdság Frontjának szövetségét. s a palesztin mozgalom irányítását saiát embereinek kezébe adia. Nyilvánvaló az is. hogv a szaudi monarchia. Jordánia és több más arab orszá" rendkívül szívesen venné, ha a kapcsolataik végre rendeződnének Egyiptommal. Ezért a Sinai-félszáget visszaszerzéséig türelmi időt adnak Mubaraknak. A ‘ Reagan-kormánvzat minden bizonnyal örülne, ha Egyiptom és Szaúd-Arábia közösen képviselné érdekeit az arab világban. Az ameri- kia stratégia tervezői nyilvánvalóvá tették: a világ vezető olajexportőré nem szakadhat ki az USA befolyási övezetéből. RÍ iád megtartását szolgálja azAWACS- ügvlet és a Fahd-terv kedvező kezelése is .Washingtonban tudiák: Mubaraknak meggyilkolt előd iónéi nagyobb lehetőségei vannak, hiszen nem köti őt Camro David olVan erővel, mint Szadatot. Mindez nem föltétlenül hátrány Amerika számára, hiszen az úi egyiptomi elnök ígv nagyobb szabadsággal és könnvebben tud fellépni az arabok között — akár a Fahd-terv érdekében is. M. G. összeállította: Constantin Lajos
