Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-22 / 274. szám
1981. NOVEMBER 22 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pillantás a rönktérre Aggodalmak a fűrésztelepen „Szeptember közepe óta komoly gondokkal küzd a Fűrész-Lemez- és Hordói na- ri Vóliaillait szolnoki gyáregysége” — a nehézségekről Kántor György igazgató beszélt így. november közepén, pedig látszólag semmi oka nem volt oanaszkodmi. A ke- reitfűrészek telies erővel dolgoztaik és az előző hetekben. hóniaiDokibajn ás Legfeljebb műszaki hiiba miatt álltak meg. Munka van. A fűrész- tetenieknek; mégis szorongást okoz a bizonytalanság. A van nem elég — Érdekes helyzetben vagyunk — magyarázta el az iigazgató. — A laikus nem veszi i tiszte. de alaoanyaa- hiánv hátráltat ia a munkáit Hiány? Az utóbbi hetekben mindig vollt átlaaosan tíz napra elegendő nőnk a tele- pen. Ma ds van három nanra elegendő készletünk. ez azonban alig ér valamit. És hogy mikor ion a következő szállítmány ? ... A szakemberek szerint a telén normális munkáiéhoz körülbelül egyhavi készletre van szükség. Ekkor biztosítható. hogy a fűrészek tervszerűen dolgozzanak. Ha az alapanyag csak néhány nao- na elegendő, akikor túl gyakori az átállás, mert azonos méretű rönkökből kevés van. Két-háirom órát ds igényel a keretfűrészek átállítása. Különben ds a telenen levő rönkök mérete sem nevezhető Ideálisnak. Többségük vékony. feldolgozásuk során túl sok hulladék, illetve mel- léfctenmétc keletkezik. és amelyik fűrészáru első osztályúként adható el. annak niaev része .is úgynevezett keskenv. olcsóbb áru. A nehézségek miatti gazdaságii 'gondokat könnvű számokban kifeieznl: a telten tervéi szerint 350 tonna rönköt keltene nanonta felvágni. ám az átlóé, a iól sikerült első félévben is. csak 328 tonna volt a hiamtediik negyedévben bedig (annak eHarrhe. hosv az. ewik ke- retfűrész leállását fúrórák- kiall és vasárnapi munkával al.temsúlyozitákl csupán 296 köbméter. A1 gyáregység szeptemberben 2.5 millió forint nyereség helyett 1.2 millió forint veszteséget produkált — Persze, ezekről a számokról hallva azt is tudni kell. hogy a veszteség az eddig élteit időszakban a fű- résziteleo dolgozóit nem károsította — mondta el Gulyás Laios művezető, a gyáregységi pártalaoszervezet titkára. — A munkások többsége telies ítménybérben dolgozik, keresetük mégsem lett kevesebb a szokásosnál. Éppen ez magyarázza, hogy zúgolódás eddig még nem vollt. Ennyi azonban csekély víeasz. Csekély, merít Gulyás Gálos szerint egyetlen nap sem múlik el anélkül, hogy valaki meg ne (kérdezné: ..Mikor lesz végire elegendő rönk?” Miért az aggodalom', ha az idén' eddig mindig volt miből termelni ? Az egyik ok nyilvánvalóvá válik Szabó György keretfűrész mellett dolgozó géokezeflő szavaiból: Vékony törzsek — Mlvél az azonos méretű rönkökből egyszerre csiaik kevés van a tárolótérben, a szokásosnál gyakrabban kell éitálldtianii. a fűrészeket. A nésvóránfcénti. úgynevezett ..soannolást” a normába beépítették. maraansás azonban gyakran kőtáranként vaisvunk kéovtetenek az úi mérethez igazítani a fűrészt,. Ezt a fél— órás állásidőt nedis csiaik alaoórabórben fizetik ki — ■száz száziatekot kapunk, mi- köziben állta1 álban 120 százalék .körül iár a teliesitmé- nvünk. . . Számításaink szerint havonta 3—400 forinttól esünk el. A keresetek változatlanságáról írottaknak mindez nem mond ellent. A szeptemberben végi« álló 1-es sz. gép miatti kiesés pótlására szervezett túlórák — az igazgató szerint — a iövedetemtoiesés pótlására is szolgáló vasárnapi műszakok megakadályozták a fizetési borítékok vékonvodását. És a szakma saiátos bérezési rendszere is baFfesztlként szolgált: esiv köbméter, kis átmérőiű rönk (elvágása után a munkásoknak több bér iár. mintha vastagabb fatorzzsel dolgoznának. ..Szerencsére” mostanában vékony rönkből van Boríték ma—és holnap A munkások azonban nemcsak a ma kézihez kapott forintokról gondolkodnak. — Érthetetlennek tűnhet — magyarázkodott Tarián Ferenc keretfűrész-ikezelő — hogy műstziakkezdésWar első pillantásunk a rönktárotó térre esik. Hiszen végeredményben nem is károsodtunk. és tudiuk. ha napokig nem lesz munkánk, akkor is megkapjuk az átlagkeresetünket. Ezeken a dolgokon kívül azonban az is eszünkbe fűlt hogy hiába nem változik pillanatnyi keresetünk, ha a telep termelése és nyeresége csökken. Már most ..félve” isomdoluinik a nálunk 13. havfi fizetésnek számító nyereségrészesedésre... De niemqsak erről van szól Most kevesebbet termelve keresünk legalább annyit, mint régen! Hiába tudiuk. nem dolgozunk kevesebbet .— a vállalat a fűrészáruért kan pénzt vevőitől, és ha ebből nem tudunk "’eset. vaev a kért minőségűt készíteni, akkor később nekünk nem lesz miből fizetni Meglehet, rövid időin béliül zsebünkön érezzük a röniktároiló üresisé- eét — Ilyen körülmények között óriási teher nehezedik a gazdasági vezetőségire és az én válilaimira is — gondolkodott el az alapszervezet, párt- titkára. Nem agitálni kell az embereket, hiszen teszik a dolgukat, önbizalmat keresve. bíztató szóértt keresnek meg — pedig csak azt tudom mondani, amit má<r ők is hallottak. A vállalati központ mindent megtesz a folyamatos termelés érdekében.. Az aztán már más kérdés, hosv végül is bánv vagon érkezik az ioarváaánv- ra... Persze — legyintett némi beletörődéssel — a hasonló krízisekhez hozzászokhattunk. Három év óba csak az időnkénti bőség feledteti él az itt dolgozókkal, ihoev rmilven üresen látni a rVik- taneit. V. Szász József A kisvállalkozások szerepe gazdaságunkban Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formákat lehetővé tevő és szabályozó rendeletek. Vállalatok leány- vállalatot alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti szakcsoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkaközösséget alakíthatnak — megnő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest a kisvállalkozásoknak a gazdaság egészében várható szerepéről kérdeztük meg. — Az új vállalkozási formák életbelépésével mennyiben változik a gazdaság egésze? — Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalkozásokról Van szó: a cél egész gazdálkodási rendszerünk megújítása: Javítani kell a hatékonyságot, a köziponti és vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használni a társadalmi munkaidő- alapot. És ez a megújulás elsősorban a szocialista szektor üzemeihez kapcsolódik. — Miért van, s miért most van erre szükség? — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1968 óta folyamatosan fejlődtek. A szervezeti rendszerben viszont azóta sem történt lényeges változás, az elmaradt a követelményektől... Az államosítástól napjainkig a bekövetkezett szervezeti változások nagyon határozottan a centralizációt erősítették. Ez objektív tendencia: világjelenség. Bizonyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyoldalúvá. a gazdaság objektív mozgásához képest túlzottá, erőltetetté vált. Ez az, amit úgymond vissza kell „gombolnunk”. Magyarországon egy üzemben átlagosan kilencszer annyi ember dolgozik, mint például Ausztriában, hússzor annyi, mint Svájcban, Dániában vagy Belgiumban ... Szükség van tehát a szervezeti változásokra és ezen belül a rugalmas, gyorsan alkalmazkodó kisvállalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differenciáltabbak, egyedibbek lesznek; ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott termékekkel nem lehet kielégíteni. Változnak is az Igények, mégpedig gyorsan, és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdaságunk növekedési üteme visszafogott; lehetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend keretein belül kell kihasználnunk. Miért éppen most kerül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új formák kialakításának kérdéseire keresték a választ. — Mit várhatunk a változásoktól? ■ — Arra számítunk, hogy fokozatosan csökken a hiánycikkek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgáltatások területén is. Jobb feltételei lesznek a lakossági pénzeszközök termelési célú felhasználásának és — azok számára, akik részt .vesznek a vállalkozásokban — a felhalmozásnak is. Létrejönnek a töredékmunkaerő hasznosításának ésszerűbb keretei: ennek többek között az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó több szabad idő ad jelentőséget. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglévő „fusimunka” fokozatosan legálissá, szabályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni célok gyorsabb eléréséhez ... Ami pedig a nagyüzemeket illeti; jó szellemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formában működő gázdálkodó egységek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolatok jöhetnek létre, összefoglalva: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szektorában is! — 'Említette, hogy a szocialista itáliaiatok szervezetében is lesznek változások. — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centralizáció a valós érdek, ott továbbra is azt támogatjuk! A mérce egyre inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között érhető el a legjobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének megújítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztőmurtká- nak is az eddiginél sokkal inkább részévé kell válnia a vállalatok életének. Nagy jelentősége van a vállalaton belüli döntések decentralizációjának, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. Kiterjed a szerződéses rendszer, bérbe lehet adni eszközöket, gazdagodik tehát az együttműködés a vállalatok között. — Egyesek félnek az új vállalkozási formáktól, pontosabban a társadalmi közérzetet féltik a változástól... — Alapvető tulajdonviszonyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg, és nem is fog megjelenni. ami meglevő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adna! Akik a társadalmi közérzetre hivatkozva félnek a kisvállalkozásoktól, azoknak azt felelhetem: a társadalom közérzete akikor a legrosszabb, ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, megvan az egészséges konkur- rencia, ott a kisiparosok sem tesznek szert indokolatlanul magas jövedelemre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kisiparosok közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a megrendelők, a piac ellenőrző szerepét, és szüntetheti meg — a ma nem ritkán előforduló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Persze, akadhatnak kiugróan magas jövedelmek. De ez nem lesz tipikus. És ha valaki napi 10—12 órás megfeszített munkával magasabb jövedelemhez jut. az nem is baj! Sőt, az állami vállalatoknál is jobban kell differenciálni a dolgozók jövedelmét, a teljesítmények alapján. — Jövedelemszabályozás. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőbben bírálják majd-^el. mini az állami vállalatokat... Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszterhelyettessel — Erre nagyon határozottan és egyértelműen válaszolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvonás mértéke, hanem objektív lehetőségeik, teljesítményük hozza kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe a vállalkozási formákat és az egyes vállalkozásokat. Eltérő mégoldások, eltérő szabályok lehetnek, de a követelmény minden szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költsége, rugalmassága valóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükből, szervezeti; ifór- májukból következik. Ez Objektív előny, amit nem ^felülről juttatunk” nekik, viszont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuknak, hogy ezt az egész népgazdaság számára kamatoztassák. És az esetleges aggá- lyoskodóknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak minimális hitelt... Ha pedig nem jól végzik munkájukat, akár csődbe is juthatnak. . — A kisvállalkozásoknak úgynevezett egyszerűsített könyvvitelt kell vezetniük. Nem lehetne-e esetleg hasonlóan egyszerűsíteni a nagyvállalatok adminisztrációs kötelezettségeit is? — Szeretném leszögezni, hogy a megbízható, sokoldalú adatszolgáltatásra a jövőben is szükség lesz. A nagyvállalatoknál nem csökken az adminisztrációs kötelezettség. Ha azonban a kisvállalkozások egyszerűsített könyvvitele beválik, ennek tanulságait figyelembe véve talán a nagyoknál is léphetünk majd... — A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korszerű termelőeszközök üzemeltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó részében már jellemzők. Nem visszalépés-e a korszerű gépek' mellől elvonni a szakembereket? — Ahhoz nincs elég erőforrásunk, hogy a gazdaság valamennyi területét korszerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes vagy kisvállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a korszerűség fogalmával is: nálunk ez nagyon sok esetben a drágábbat jelentette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű berendezéseken dolgozó munkások termelése minden esetben a társadalom számára legfontosabb szükségleteket elégítette iki. Meggyőződésem egyébként, hogy nem lesz általános szakember-elvándorlás: három-négy év alatt talán száz-kétszázezer ember átáramlására számíthatunk... és, ha ők rugalmasabban, a társadalmi igényekre érzékenyebben végzik majd munkájukat, akkor érdemes volt változtatnunk. Mindamellett azt is ki kell jelentenem, hogy a hatást folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok valósulnak meg, eltökéltek vagyunk a változtatásra. Muck Tibor A Göngyölegellátó Vállalat sza.joli gyáregységében az idén helyeztek üzembe egy új francia gyártmányú ládagyártó gépsort. A júliustól teljes üzemben működő automatikus berendeseken jelenleg naponta 8 ezer szabolcsi almaláda készül A Tisza Cipőgyárban az exportra kerülő lábbelik a műhelyekből a raktárakba kerülnek, ahol kartonozzák, címkézik és útnak indítják őket a világ minden tájára
