Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. NOVEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a SZÖVOSZ IX. kongresszusa HOLNAP KEZDŐDNEK Számvetés a pártszervezetekben (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap reggel Budapesten az építők szakszervezetének székhazában megkezdődött a SZÖVOSZ kongresszusa. Képünkön: Szlamenicky István beszél (Telefotó — KS) már meghaladta a 11 milliárd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvásárlás a kisgazdaságok árutermelésének kereken felét adja. Erősödtek a kistermelőkkel a szerződéses kapcsolatok, ezekre alapozzák az Áfész-ek összes felvásárlásának már mintegy 90 százalékát. Évente 700—750 ezer kistermelővel vannak kapcsolatban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, hanem a .termelés szervezésére, az információ- és a garancia-adásra is kiteried. Foglalkozott az elnök a zöldség-gyümölcs ellátás gondjaival. Megái lan itatta: ie- lemitős anyagi veszteségek szánna Zitáik abból hagv a termelők és a felhasználók igényei több terméknél nem voiitak és ma sem mindig vannak összhangban. Továbbá gondot okoz egves árufélék gyenae minősége és alacsony feldoleoaottsóiai foka is. Mév mindig indokolatlanul hosszú az áru út iß', és nem ritkán taoaszta Iható, hogy az átvevők nem érvényesítik következetesen, a szabványok előírásait. FeLázár György: szükségeket okoz. hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csaik kis aránvfba® készítik élő. A szövetkezeitek gazdaságii tevékenységének tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet ama. a továbbiakban a oiaci igényeknek még erőteljesebben kell ve- zéreleáök a termelők szándékait. Még nagyobb befolyással kell lenni az áru ..szülőhelyére”, az ioari és mezőgazdasági üzemek munkahelyedre. törekedve a termelési és az értékesítési lánc együttes hatékonyságának javításéra és a kölcsönös érdekeltség elmélyítésére. Éd- oen emiatt a mainál lényegesen magasabb szintre kell emelni a Diacfeitáró munkát és .evonsabham kell továbbítani a oiaci információkat a termelőkhöz. Aktívabb részvétel a nemzetközi munkamegosztásban is A vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és a kormány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa az egész magyar szövetkezeti mozgalom fontos- eseménye. A fogyasztási szövetkezetek alapvető szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a szolgáltatási igények kielégítésében, a háztáji termelés szervezésében és támogatásában, a mezőgazdasági termékfelvásárlás és értékesítés lebonyolításában, az új otthonok megteremtésében és az export-árualapok előállításában. Fontos szerepet töltenek be a településfejlesztésben, a szemlélet és az életmód formálásában és a közművelődés terén is. A szövetkezeti mozgalom mély gyökeret eresztett társadalmunkban. segíti a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló törekvéseket, a szövetkezeti gazdaság pedig — mint a szocialista tulajdon egyik formája — fontos tényezője a népgazdasági tervek megvalósításának. Lázár György rámutatott: belső politikai viszonyaink továbbra' is kedvező feltételeket nyújtanak a szocialista építőmunkához. A tapasztalatok szerint határozottabbá vált a törekvés a hatékony gazdálkodásra, és további eredményedet mutathatunk fel a népgazdaság egyensúlyának javításában; a nehéz külpiaci- viszonyok ellenére sikerült növelni az exportot. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek nehezítik az előrehaladást megmutatkoznak a feszült nemzetközi helyzet hátrányos következményei, a többi között az, hogy a tőkés piacokon nőtt a protekcionizmus. Ehhez járult még, hogy a tőkés gazdaság pangása miatt rosszabbodtak a piaci feltételek, ami több hazai iparágban kedvezőtlenül érezteti hatását. A Minisztertanács elnöke ezután azokat a gondokat elemezte, amelyek saját munkánk gyengeségeiből fakadnak. Megemlítette: a szükségesnél még mindig lassabban javul a gazdaság alkalmazkodóképessége, elégtelen, munkánk szervezettségének foka és még távolról sem használunk ki minden lehetőséget az energiával és az anyaggal való takarékosságra. Részletesen szóit a termelés korszerűsítésével, ' , exportképesség javítását, fc- nemzetközi munkamegosztásban \ való aktívabb részvételünkkel összefüggő feladatokról. Kitért arra, hogy folytatni kell a közgazdasági eszköz- rendszer, az ár- és pénzügyi, valamint az érdekeltségi viszonyok hozzáigazítását a változó feltételekhez. Megjegyezte: gyakran fölvetődik, hogy jó lenne, ha ritkábban, kerülne sor a szabályozók változtatására. A kormány dolga is köny- nyebb lenne, ha akár csak két—három évre is stabilizálhatnánk a szabályozókat. Ezt azonban nem tehetjük meg, mert a gazdálkodás feltételei, a külső tényezők gyorsan változnak, a közgazdasági szabályozók pedig nem szakadhatnak el a valóságtól. A tényleges gond nem is az, hogy a szabályozókat túlságosan gyakran módosítják, hanem az, hogy azok még mindig csak követik, nem pedig megelőzik a valóság, a világ változásait. A kormány elnöke szólt arról is, hogy fontos teendő a szervezeti rendszer korszerűsítése: — A tennivalók első csoportjába a központi irányítás szervezetének módosítását soroltuk. Ennek keretében megszüntettünk egy sor kormánybizottságot, megszerveztük az egységes Ipari Minisztériumot, - átalakítottuk a munkaügyi irányítást, létrehoztuk a piacfelügyeletet, megerősítettük a kereskedelmi kamarát, egy sor más intézkedést is tettünk, és még továbbiakat, tervezünk. Mindenekelőtt a minisztériumi háttér-intézmények munkájának ésszerűsítését folytatjuk. A cél az,, hogy egyszerűsítsük és gyorsítsuk a döntési folyamatot, növeljük a vállalati önállóságot, csökkentsük az irányítás rezsi-terheit — mondotta. • —. A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A .cél itt a rugalmasság, az érdekeltség javítása. A megoldásra nincs sablon; egyaránt sor kerülhet olyan összevonásokra, amelyek egybekapcsolják a kutatás- fejlesztés. termelés, értékesítés összefüggő láncolatát, de sor kerülhet szétbontásokra is, más szóval: decentralizációra. A munka ezen a területen is folytatódik a következő időszakban, de nagy gondot kívánunk fordítani arra. hogy elősegítsük annak a folyamatnak a meggyorsítását, amelynek eredményeként növekszik a trösztökön, nagyvállalatokon belül is az egységes érdekeltség a jobb, jövedelmezőbb munkában. — A szakszervezeti tennivalók harmadik csoportjába az új vállalkozási formák létrehozását sorolhatjuk. Ez alapjában pozitív fogadtatásra talált, de tapasztalhatók a megítélésben szélsőségek is. Például hogy az új vállalkozási formák a legértékesebb munkaerőt fogják elszívni a nagyüzemektől. . Találkozhatunk olyan aggályokkal is, hogy teret nyitunk az ügyeskedők, a munka nélkül jövedelmet szerzők számára. Lázár Gyöngy hangoztatta: mindazokat az aiánlásokat és javaslatokat, amelyek a kongresszuson ds elhangzottak. a kormányzati szervek gondosan mérlegelik maid és azon lesznek, hoav a reális lehetőségek keretei között megvalósítsák azokat — A fogyasztási szövetkezetek fontos és ió ügyet szolgálnak. am,ikon felkaroliék és segítik valóra váltani az embereknek a jobb életét igénylő természetes szándékát és ezt szocialista módon, saiát munkájukkal akar iák elérni úgy hogy az eevben a nagyobb közösség, az egész társadalom iavát ds szolgálja — mondotta befejezésül. A vitában felszólalók egyebek között elmondották1, hogy a kis telenülések ellátását sok tekintetben sikerült iavitani. Javasolták, hogy egyes területeken hozzanak létre vegyes profilú, kitelepített. raktárakat, amelyekben tartós fogyasztási cikkeket is árusíthatnak, tovább, iavítva ezzel az ellátnál. Beváltak a mozgó ABC-boltok. ezekből azonban többre lenne szükség. Kifejtették, hogy a szövetkezeti mozgalom a városokban is megerősödött, a gyárkapukon belül is forgalmaznak, gyakran árengedmény- m'el. A kongresszus vasárnap folytat fa. munkáiéit Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata alapján — az oktatási intézményekben és a színházakban dolgozó kommunista kollektívák kivételével — a pártalaps Tervezetekben holnaptól megkezdődnek az ez évi munkáról szóló beszámoló taggyűlések. Azokon a helyeken, ahol az alapszervezeteket pártvezetőség irányítja, először ez a testület ad számot tevékenységéről összevont vagy küldött taggyűlésen A megyében mintegy 950 alapszervezetben megközelítően huszonhatezer párttag értékeli az elvégzett (munkáit a december 15-ig megtartásra ikerülő munka- megbeszéléseken. Mert munkáról lesz szó, Jiiszen az alap- sízervezeti vezetőségek elsősorban arról adnak számot, hogyan dolgoztak a XII. párt- kongresszus határozatainak helyi megvalósításán^ miként hajtották végre az elmúlt esztendőben a tavalyi beszámoló taggyűlésen meghatározott feladataikat, milyen színvonalú a párttagság munkája, a pártélet, milyen a pártfegyelem helyzete közösségükben, nem utolsósorban milyen tapasztalatokat szereztek a dolgozók körében végzett politikai munka Során. Természetesen isimét meghatározzák a következő év főbb tennivalóit, amelyek a párthatározatok végrehajtását, a szervezeti élet fejlesztését szolgálják. És mivel ezekben a hetekben országszerte megemlékeznek a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójáról, e tanácskozásokon is elismeréssel szólnak a „munkások serege” tagjainak áldozatkészségéről; a nép, a párt iránti hűségéről, elkötelezettségéről. Kölcsönös bizalom alapján Az éves beszámoló taggyűlés megtartása hagyományos munka már a pártalapszer- vezetekben, évente visszatérő feladat, amelyet el kell végezniük. A párt munka- módszeréhez ugyanis szorosan hozzátartozik a kötelezettségek teljesítésének ösz- szegzése, a tapasztalatok értékelése, az új tennivalók meghatározása — röviden szólva: a kritikus kollektív önértékelés, az előrelátó, céltudatos feladatmeghatározás. Csak ennek birtokában kénes egy pártszervezet működési területén hatékonyan betölteni politikai irányító szerepét, érvényesíteni a párttagsággal járó kötelezettségieket és jogokat, segíteni a pártmegbízatások végrehajtását, eredményesen dolgozni a különböző párthatározatok végrehajtásán és nem utolsósorban a tömegszervezetek és -mozgalmak; politikai irányításával — úgy, hogy azok sajátos arculata megmaradjon — erősíteni a párt tömegkapcsolatait Az is hagyomány már, hogy az éves beszámoló taggyűlés nemcsak a párttagságnak jelent megkülönböztetett fontosságú eseményt, bár az a párt belső életének nélkülözhetetlen mozzanata. Egyre szélesebb körű érdeklődés nyilvánul meg iránta a pártonkívüliiek körében is, mert egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a beszámoló taggyűlésen elfogadott önértékelés^ feladatmeghatározás, lényegében közvetlenül érinti egy adott közösség minden tagját, munkáját. boldogulását „Manapság a pártonkivüliek is egyre világosabban látják: annak, hogy egy szocialista országban szilárd legyen a néphatalom, a rend, a nyugalom, hogy belpolitikai stabilitás legyen, biztosítva legyenek az elért vívmányok — mindennek legalapvetőbb feltétele, hogy a párton belül rendben menjenek a dolgok.” A Központi Bizottság beszámolója a XI. kongresszuson megállapította: „Sokat, mindennél többet jelent ma nálunk a párt és a nép szoros kapcsolata, összeforrottsága, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom”. És joggal húzta alá a XII. kongresszus; „ ... a pártnak élő tömegkapcsolatai vannak, a párt és a tömegek összeforrottak ...” Ez a kölcsönös bizalom ölt testet elért eredményeikben. „Hazánkban' a szocialista társadalmi rend szilárd, belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, és ez a mai, feszültségektől terhes világban nem csekélység. Népgazdaságunk egyensúlyi viszonyait sikerült javítanunk; népünk átlagos életszínvonalát, ha emelni nem is tudjuk, de megőrizzük, és a mai válságoktól gyötört világban ez sem csekélység. Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy a kongresszusi határozatok megvalósításáért folytatott munkánk alapjában véve eredményes; az irány helyes, csak az eddiginél még nagyobb energiával, tartalékainkat jobban kiaknázva, okosabban, hatékonyabban kell dolgoznunk minden munkahelyen.” Tanulunk egymástól Az éves beszámoló taggyűlésekre idejében megkezdték az előkészületeket a pártszervezetek. Az is hagyomány már ugyanis, hogy az éves beszámoló taggyűléseket megelőzik a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések. Nemcsak azért kerül sor ezekre, hogy mindenki elmondhassa egyéni gondjait, bajait, problémáit, bár erre is szükség van. És meg is követeli ezt a szocialista társadalom lényegéből következő humanizmus, az emberekkel való törődés. Am ezeken a beszélgetéseken a párttagok elmondják saját véleményüket, tapasztalataikat a pártszervezet, az adott üzem, szövetkezet, intézmény stb. munkájáról, tevékenységéről is, így a kritikus kollektív önértékelés az egyes párttagok, az egyének önértékelésén alapszik, azokra támaszkodik. A párt, minden alapszervezet sokat tanulhat ezekből a beszélgetésekből. Ha odafigyel a véleményekre, ha érzékenyen reagál a jelzésekre, ha a kérdéseikre -megkapják a megfelelő válaszokat a párttagok, csak erősebb, ütőképesebb lesz a kommunista közösség. Különöslen, ha a pártcsoportok összegzik a véleményeket és ezt tovább adják az alapszervezet vezetőségének, hogy így kollektív munkával készüljön az alapszervezet vezetőségének beszámolója. És mivel e beszélgetéseken az is kiderül, hogy az egyes kommunisták hogyan tettek eleget pártmegbízatásai knak, újólag az is lemérhető, hogyan érvényesült az élet különböző területein — a legkisebb helyen is — az alapszervezet politikai befolyása, a párt vezető szerepe. / A beszámoló taggyűlés nem egy a taggyűlések sarában. Olyan munkamegbeszélés az, ahol terítékre kerül a pártélet minden területe, ahol felelősséggel kell dönten;e az egész kommunista kollektívának közösségük továbblépésének útjáról, módjáról. Hasznosítani a tapasztalatokat Az idei beszámoló taggyűléseknek még egy tény ad megkülönböztetett jelentőséget; a huszonöt évvel ezelőtti „nehéz napok” után az MSZMP állt az újra kozd és éléré, és azóta folytatja következetesen, töretlenül azt a politikát, amelyet egyszerre jellemez alapvető vonásainak szilárdsága, a rugalmas és alkotó alkalmazkodás a változó körülményekhez, a szocializmus építésének követélményeihez. A pártái apszer- vezetek alkotó részesei e politika formálásának, alakításának, de folyamatos érvényesítésének is. Ezért nagy a felelőssége minden egyes párttagnak, kommunistának. iEzért elengedhetetlen, hogy minden kommunista példamutató légyen a pártonkivüliek számára: példamutató a munkában, a magánéletben, példamutató az önzetlenségben, a mások segítésében, a mindig megújulni képességben. Az egész párt — nemcsak az egyes pártszervezetek — számára fontosak a most kezdődő beszámoló taggyűlések. Az ország mintegy 25 ezer kommunista közösségében rengeteg tapasztalat halmozódik fel évről évre, amelyeket. hasznosítani kell’, közkinccsé tenni, éppen a párt- élet, a párt tevékenységének továbbfejlesztése érdekében. V. V.
