Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

1981. NOVEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a SZÖVOSZ IX. kongresszusa HOLNAP KEZDŐDNEK Számvetés a pártszervezetekben (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap reggel Budapesten az építők szakszervezetének szék­hazában megkezdődött a SZÖVOSZ kongresszusa. Képünkön: Szlamenicky István beszél (Telefotó — KS) már meghaladta a 11 milli­árd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvásárlás a kisgazdasá­gok árutermelésének kere­ken felét adja. Erősödtek a kistermelőkkel a szerződé­ses kapcsolatok, ezekre ala­pozzák az Áfész-ek összes felvásárlásának már mint­egy 90 százalékát. Évente 700—750 ezer kistermelővel vannak kapcsolatban; ez az együttműködés nemcsak a felvásárlásra, hanem a .ter­melés szervezésére, az infor­máció- és a garancia-adásra is kiteried. Foglalkozott az elnök a zöld­ség-gyümölcs ellátás gond­jaival. Megái lan itatta: ie- lemitős anyagi veszteségek szánna Zitáik abból hagv a termelők és a felhasználók igényei több terméknél nem voiitak és ma sem mindig vannak összhangban. Továb­bá gondot okoz egves áru­félék gyenae minősége és alacsony feldoleoaottsóiai fo­ka is. Mév mindig indoko­latlanul hosszú az áru út iß', és nem ritkán taoaszta Iható, hogy az átvevők nem érvé­nyesítik következetesen, a szabványok előírásait. Fe­Lázár György: szükségeket okoz. hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csaik kis aránvfba® készítik élő. A szövetkezeitek gazdaságii tevékenységének tapasztala­tait összegezve felhívta a fi­gyelmet ama. a továbbiak­ban a oiaci igényeknek még erőteljesebben kell ve- zéreleáök a termelők szán­dékait. Még nagyobb befo­lyással kell lenni az áru ..szülőhelyére”, az ioari és mezőgazdasági üzemek mun­kahelyedre. törekedve a ter­melési és az értékesítési lánc együttes hatékonyságának javításéra és a kölcsönös ér­dekeltség elmélyítésére. Éd- oen emiatt a mainál lénye­gesen magasabb szintre kell emelni a Diacfeitáró mun­kát és .evonsabham kell to­vábbítani a oiaci informá­ciókat a termelőkhöz. Aktívabb részvétel a nemzetközi munkamegosztásban is A vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek IX. kongresszusa az egész magyar szövetkezeti mozgalom fontos- eseménye. A fogyasztási szövetkezetek alapvető szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, a szolgáltatási igények kielégí­tésében, a háztáji termelés szervezésében és támogatásá­ban, a mezőgazdasági ter­mékfelvásárlás és értékesítés lebonyolításában, az új ott­honok megteremtésében és az export-árualapok előállí­tásában. Fontos szerepet töl­tenek be a településfejlesz­tésben, a szemlélet és az életmód formálásában és a közművelődés terén is. A szö­vetkezeti mozgalom mély gyökeret eresztett társadal­munkban. segíti a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló törekvéseket, a szö­vetkezeti gazdaság pedig — mint a szocialista tulajdon egyik formája — fontos té­nyezője a népgazdasági ter­vek megvalósításának. Lázár György rámutatott: belső politikai viszonyaink továbbra' is kedvező feltéte­leket nyújtanak a szocialista építőmunkához. A tapaszta­latok szerint határozottabbá vált a törekvés a hatékony gazdálkodásra, és további eredményedet mutathatunk fel a népgazdaság egyensú­lyának javításában; a nehéz külpiaci- viszonyok ellenére sikerült növelni az exportot. Vannak azonban olyan té­nyezők, amelyek nehezítik az előrehaladást megmutatkoz­nak a feszült nemzetközi helyzet hátrányos következ­ményei, a többi között az, hogy a tőkés piacokon nőtt a protekcionizmus. Ehhez já­rult még, hogy a tőkés gaz­daság pangása miatt rosszab­bodtak a piaci feltételek, ami több hazai iparágban ked­vezőtlenül érezteti hatását. A Minisztertanács elnöke ezután azokat a gondokat elemezte, amelyek saját mun­kánk gyengeségeiből fakad­nak. Megemlítette: a szük­ségesnél még mindig lassab­ban javul a gazdaság alkal­mazkodóképessége, elégtelen, munkánk szervezettségének foka és még távolról sem használunk ki minden lehe­tőséget az energiával és az anyaggal való takarékosság­ra. Részletesen szóit a termelés korszerűsítésével, ' , export­képesség javítását, fc- nem­zetközi munkamegosztásban \ való aktívabb részvételünk­kel összefüggő feladatokról. Kitért arra, hogy folytatni kell a közgazdasági eszköz- rendszer, az ár- és pénzügyi, valamint az érdekeltségi vi­szonyok hozzáigazítását a változó feltételekhez. Meg­jegyezte: gyakran fölvetődik, hogy jó lenne, ha ritkábban, kerülne sor a szabályozók változtatására. A kormány dolga is köny- nyebb lenne, ha akár csak két—három évre is stabi­lizálhatnánk a szabályozó­kat. Ezt azonban nem te­hetjük meg, mert a gazdál­kodás feltételei, a külső té­nyezők gyorsan változnak, a közgazdasági szabályozók pedig nem szakadhatnak el a valóságtól. A tényleges gond nem is az, hogy a sza­bályozókat túlságosan gyak­ran módosítják, hanem az, hogy azok még mindig csak követik, nem pedig meg­előzik a valóság, a világ vál­tozásait. A kormány elnöke szólt arról is, hogy fontos teendő a szervezeti rendszer kor­szerűsítése: — A tennivalók első cso­portjába a központi irányí­tás szervezetének módosítá­sát soroltuk. Ennek kereté­ben megszüntettünk egy sor kormánybizottságot, meg­szerveztük az egységes Ipari Minisztériumot, - átalakítot­tuk a munkaügyi irányítást, létrehoztuk a piacfelügyele­tet, megerősítettük a keres­kedelmi kamarát, egy sor más intézkedést is tettünk, és még továbbiakat, terve­zünk. Mindenekelőtt a mi­nisztériumi háttér-intézmé­nyek munkájának ésszerűsí­tését folytatjuk. A cél az,, hogy egyszerűsítsük és gyor­sítsuk a döntési folyamatot, növeljük a vállalati önálló­ságot, csökkentsük az irá­nyítás rezsi-terheit — mon­dotta. • —. A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A .cél itt a rugalmasság, az ér­dekeltség javítása. A meg­oldásra nincs sablon; egy­aránt sor kerülhet olyan összevonásokra, amelyek egybekapcsolják a kutatás- fejlesztés. termelés, értéke­sítés összefüggő láncolatát, de sor kerülhet szétbontá­sokra is, más szóval: decent­ralizációra. A munka ezen a területen is folytatódik a kö­vetkező időszakban, de nagy gondot kívánunk fordítani arra. hogy elősegítsük annak a folyamatnak a meggyorsí­tását, amelynek eredménye­ként növekszik a trösztökön, nagyvállalatokon belül is az egységes érdekeltség a jobb, jövedelmezőbb mun­kában. — A szakszervezeti tenni­valók harmadik csoportjá­ba az új vállalkozási for­mák létrehozását sorolhat­juk. Ez alapjában pozitív fogadtatásra talált, de ta­pasztalhatók a megítélésben szélsőségek is. Például hogy az új vállalkozási formák a legértékesebb munkaerőt fogják elszívni a nagyüze­mektől. . Találkozhatunk olyan aggályokkal is, hogy teret nyitunk az ügyeskedők, a munka nélkül jövedelmet szerzők számára. Lázár Gyöngy hangoztatta: mindazokat az aiánlásokat és javaslatokat, amelyek a kongresszuson ds elhangzot­tak. a kormányzati szervek gondosan mérlegelik maid és azon lesznek, hoav a re­ális lehetőségek keretei kö­zött megvalósítsák azokat — A fogyasztási szövetke­zetek fontos és ió ügyet szol­gálnak. am,ikon felkaroliék és segítik valóra váltani az embereknek a jobb életét igénylő természetes szándé­kát és ezt szocialista módon, saiát munkájukkal akar iák elérni úgy hogy az eevben a nagyobb közösség, az egész társadalom iavát ds szolgál­ja — mondotta befejezésül. A vitában felszólalók egyebek között elmondották1, hogy a kis telenülések ellá­tását sok tekintetben sike­rült iavitani. Javasolták, hogy egyes területeken hoz­zanak létre vegyes profilú, kitelepített. raktárakat, ame­lyekben tartós fogyasztási cikkeket is árusíthatnak, tovább, iavítva ezzel az el­látnál. Beváltak a mozgó ABC-boltok. ezekből azon­ban többre lenne szükség. Kifejtették, hogy a szövet­kezeti mozgalom a városok­ban is megerősödött, a gyár­kapukon belül is forgalmaz­nak, gyakran árengedmény- m'el. A kongresszus vasárnap folytat fa. munkáiéit Az MSZMP Központi Bi­zottsága Titkárságának hatá­rozata alapján — az oktatá­si intézményekben és a szín­házakban dolgozó kommu­nista kollektívák kivételével — a pártalaps Tervezetekben holnaptól megkezdődnek az ez évi munkáról szóló beszá­moló taggyűlések. Azokon a helyeken, ahol az alapszer­vezeteket pártvezetőség irá­nyítja, először ez a testület ad számot tevékenységéről összevont vagy küldött tag­gyűlésen A megyében mint­egy 950 alapszervezetben megközelítően huszonhatezer párttag értékeli az elvégzett (munkáit a december 15-ig megtartásra ikerülő munka- megbeszéléseken. Mert mun­káról lesz szó, Jiiszen az alap- sízervezeti vezetőségek első­sorban arról adnak számot, hogyan dolgoztak a XII. párt- kongresszus határozatainak helyi megvalósításán^ miként hajtották végre az elmúlt esztendőben a tavalyi beszá­moló taggyűlésen megha­tározott feladataikat, milyen színvonalú a párttagság munkája, a pártélet, milyen a pártfegyelem helyzete kö­zösségükben, nem utolsósor­ban milyen tapasztalatokat szereztek a dolgozók körében végzett politikai munka So­rán. Természetesen isimét meghatározzák a következő év főbb tennivalóit, amelyek a párthatározatok végrehaj­tását, a szervezeti élet fej­lesztését szolgálják. És mi­vel ezekben a hetekben or­szágszerte megemlékeznek a munkásőrség megalakulásá­nak 25. évfordulójáról, e ta­nácskozásokon is elismerés­sel szólnak a „munkások se­rege” tagjainak áldozatkész­ségéről; a nép, a párt iránti hűségéről, elkötelezettségéről. Kölcsönös bizalom alapján Az éves beszámoló taggyű­lés megtartása hagyományos munka már a pártalapszer- vezetekben, évente visszaté­rő feladat, amelyet el kell végezniük. A párt munka- módszeréhez ugyanis szoro­san hozzátartozik a kötele­zettségek teljesítésének ösz- szegzése, a tapasztalatok ér­tékelése, az új tennivalók meghatározása — röviden szólva: a kritikus kollektív önértékelés, az előrelátó, cél­tudatos feladatmeghatározás. Csak ennek birtokában kénes egy pártszervezet működési területén hatékonyan betöl­teni politikai irányító szere­pét, érvényesíteni a párttag­sággal járó kötelezettségieket és jogokat, segíteni a párt­megbízatások végrehajtását, eredményesen dolgozni a kü­lönböző párthatározatok vég­rehajtásán és nem utolsósor­ban a tömegszervezetek és -mozgalmak; politikai irányí­tásával — úgy, hogy azok sa­játos arculata megmaradjon — erősíteni a párt tömegkap­csolatait Az is hagyomány már, hogy az éves beszámoló tag­gyűlés nemcsak a párttagság­nak jelent megkülönbözte­tett fontosságú eseményt, bár az a párt belső életének nél­külözhetetlen mozzanata. Egyre szélesebb körű érdek­lődés nyilvánul meg iránta a pártonkívüliiek körében is, mert egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a beszá­moló taggyűlésen elfogadott önértékelés^ feladatmeghatá­rozás, lényegében közvetle­nül érinti egy adott közösség minden tagját, munkáját. boldogulását „Manapság a pártonkivüliek is egyre vilá­gosabban látják: annak, hogy egy szocialista országban szilárd legyen a néphatalom, a rend, a nyugalom, hogy belpolitikai stabilitás legyen, biztosítva legyenek az elért vívmányok — mindennek legalapvetőbb feltétele, hogy a párton belül rendben men­jenek a dolgok.” A Központi Bizottság beszámolója a XI. kongresszuson megállapítot­ta: „Sokat, mindennél töb­bet jelent ma nálunk a párt és a nép szoros kapcsolata, összeforrottsága, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bi­zalom”. És joggal húzta alá a XII. kongresszus; „ ... a pártnak élő tömegkapcsola­tai vannak, a párt és a töme­gek összeforrottak ...” Ez a kölcsönös bizalom ölt testet elért eredményeikben. „Ha­zánkban' a szocialista társa­dalmi rend szilárd, belpoliti­kai életünk kiegyensúlyozott, és ez a mai, feszültségektől terhes világban nem csekély­ség. Népgazdaságunk egyen­súlyi viszonyait sikerült ja­vítanunk; népünk átlagos életszínvonalát, ha emelni nem is tudjuk, de megőriz­zük, és a mai válságoktól gyötört világban ez sem cse­kélység. Az országos tapasz­talatok azt mutatják, hogy a kongresszusi határozatok megvalósításáért folytatott munkánk alapjában véve eredményes; az irány helyes, csak az eddiginél még na­gyobb energiával, tartaléka­inkat jobban kiaknázva, oko­sabban, hatékonyabban kell dolgoznunk minden munka­helyen.” Tanulunk egymástól Az éves beszámoló taggyű­lésekre idejében megkezdték az előkészületeket a párt­szervezetek. Az is hagyomány már ugyanis, hogy az éves beszámoló taggyűléseket megelőzik a párttagokkal folytatott személyes beszél­getések. Nemcsak azért ke­rül sor ezekre, hogy minden­ki elmondhassa egyéni gond­jait, bajait, problémáit, bár erre is szükség van. És meg is követeli ezt a szocialista társadalom lényegéből kö­vetkező humanizmus, az em­berekkel való törődés. Am ezeken a beszélgetéseken a párttagok elmondják saját véleményüket, tapasztalatai­kat a pártszervezet, az adott üzem, szövetkezet, intézmény stb. munkájáról, tevékenysé­géről is, így a kritikus kol­lektív önértékelés az egyes párttagok, az egyének önér­tékelésén alapszik, azokra tá­maszkodik. A párt, minden alapszervezet sokat tanulhat ezekből a beszélgetésekből. Ha odafigyel a vélemények­re, ha érzékenyen reagál a jelzésekre, ha a kérdéseikre -megkapják a megfelelő vála­szokat a párttagok, csak erő­sebb, ütőképesebb lesz a kommunista közösség. Külö­nöslen, ha a pártcsoportok összegzik a véleményeket és ezt tovább adják az alapszer­vezet vezetőségének, hogy így kollektív munkával készüljön az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolója. És mivel e beszélgetéseken az is kiderül, hogy az egyes kommunisták hogyan tettek eleget párt­megbízatásai knak, újólag az is lemérhető, hogyan érvé­nyesült az élet különböző te­rületein — a legkisebb helyen is — az alapszervezet politi­kai befolyása, a párt vezető szerepe. / A beszámoló taggyű­lés nem egy a taggyűlések sarában. Olyan munkameg­beszélés az, ahol terítékre kerül a pártélet minden te­rülete, ahol felelősséggel kell dönten;e az egész kommu­nista kollektívának közössé­gük továbblépésének útjáról, módjáról. Hasznosítani a tapasztalatokat Az idei beszámoló taggyű­léseknek még egy tény ad megkülönböztetett jelentősé­get; a huszonöt évvel ezelőt­ti „nehéz napok” után az MSZMP állt az újra kozd és éléré, és azóta folytatja kö­vetkezetesen, töretlenül azt a politikát, amelyet egyszerre jellemez alapvető vonásainak szilárdsága, a rugalmas és alkotó alkalmazkodás a vál­tozó körülményekhez, a szo­cializmus építésének követél­ményeihez. A pártái apszer- vezetek alkotó részesei e po­litika formálásának, alakítá­sának, de folyamatos érvé­nyesítésének is. Ezért nagy a felelőssége minden egyes párttagnak, kommunistának. iEzért elengedhetetlen, hogy minden kommunista példamu­tató légyen a pártonkivüliek számára: példamutató a munkában, a magánéletben, példamutató az önzetlenség­ben, a mások segítésében, a mindig megújulni képesség­ben. Az egész párt — nemcsak az egyes pártszervezetek — számára fontosak a most kezdődő beszámoló taggyűlé­sek. Az ország mintegy 25 ezer kommunista közösségé­ben rengeteg tapasztalat hal­mozódik fel évről évre, ame­lyeket. hasznosítani kell’, köz­kinccsé tenni, éppen a párt- élet, a párt tevékenységének továbbfejlesztése érdekében. V. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom