Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 15 I Arcképvázlat I Arany mezőn ezüst csillag Juhász József alezredes egyike azon keveseknek, akiknek katonaéletük voltaképpen gyermekkorukban kezdődött. Már amennyire katonaidőnek lehet tekinteni a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolában folytatott tanú talányokat. Az érettségitől kezdve aztán tipikus katonai sors az övé. A tiszti iskolára való bevonulás előtt egy évi csapatszolgálat volt az osztályrésze. Tálán a kelleténél is keményebben fogták őket. Keserves év volt, vízválasztó sokak számára. Az újoncok előtt talán itt fogalmazódott meg először kristálytisztán az, hogy a seregben másként van, mint a régi nótában, miszerint: „se nem kapálsz, se nem kaszálsz; csak a lányok után sétálsz”. És valahogy így is van ez rendjén. Idejében ismerje meg a tiszti pályát választó fiatal a laktanyai életet, ne kergessen hiú ábrándokat Emellett más előnye is van a csapatszolgálatnak. Juhász alezredes bizonygatja, hogy parancsnoki munkájában, az emberekkel való foglalkozásban még most, annyi év után is kamatoztatja az ott szerzett tapasztalatokat. Juhász Józsefben erős volt a szándék, állta a sarat Ügyannyira, hogy őrvezetőként vonulhatott be a tiszti iskolára Nem tudni, örült-e még valamelyik rendfokozatának annyira, mint akkor annak a kis „krumplivirágnak” a hajtókáján. Az Egyesített Tiszti Iskolán mindvégig raj- vagy szakaszparancsnoki beosztásban tevékenykedett Hadnagyként került haza Egerbe Tulajdonképpen elégedett Lehetett volna sorsával, elérte azt, amire Vágyott: katonatiszt lett És nem is akármilyen teendőkkel bízták meg. Később olyan feladattal is meg fellett birkóznia, amely korábban ismeretlen volt a hadseregben. Egy-kettőre rájött, hogyha egy tiszt önbecsülését meg akarja tartani, akkor úgy kell tennie, mint a jó papnak; holtig tanulhat. Parancsnokai hozzá is segítették ehhez. Elvégezhette a Zrínyi Katonai Akadémiát, és a moszkvai katonai akadémiát is. Megszerezte a pályájához a szükséges legmagasabb politikai és szakmai képzettséget. A mozgalmi munka meghatározó volt életében Sokat jelent ez a katonafiatalokkal való közös hang megtalálásában. Pártfunkciókat már korábban is betöltött a magasabb egység pártbizottságában is. A beosztottak ügyes-bajos dolgaira való nagyobb odafigyelést igényel ez. És jó törekvéseik támogatását. „Nem igaz, hogy a katona nem akar előbbre jutni — hajtogatja, — és ez nem is baj, ha munkája alapján reméli ezt.” Juhász József alezredes alakulata többször elnyerte már az élenj.áró és legutóbb a kiváló címet is. A magasabb egység tömegsport-versenyét meg egymás után ötször nyerték meg. Ügy tűnik, nem hiába tanították úszni, lovagolni, vívni a növendékeket annak idején a katonai középiskolában. A sport szeretete megmaradt bennük. Nemcsak a sportban jeleskedik ez a jól összeszokott kollektíva Hétköznapjaik azt példázzák, hogy a laktanyán kívüli feladatok is foglalkoztatják; őket És ebben nagy része van az olyan tiszteknek, mint Juhász József. Annak idején a dunántúli és a csehszlovákiai árvizek mentési munkálataiból derekasan kivették a részüket Rengeteg társadalmi munkát végeznek. A szolnokiak — többek között — a Centrum sarok eltakarításában csodálhatták gyors, jól szervezett munkájukat. Hídverésben, terménybetakarításban egyaránt segítkeztek már. Mindennek a kulcsa Juhász alezredes szerint az, hogy az egyszemélyi vezetésben tükröződik a kollektivitás és a pártbizottság munkája is. Az eredmények arra vallanak, hogy így van ez rendjén. Annak idejéig az avatás után Juhász alezredes az első fizetéséiből; jegygyűrűt vett. Azóta két fia született Amikor a felesége szóba kerül, azt mondja: „Nehéz a katonai pálya. A család biztonsága, szeretete, támogatása nagyon elősegíti a munkát A feleségem sok nehéz akadályon segített át, — pedig neki is megvan a gondja- baja, hiszen a katonai lakásoknak ő a gondnoka.” A család megértése, segítőkészsége mellett természetesen nélkülözhetetlen a parancsnoki állomány határozott fellépése is. Mi van, ha büntetni kell? ,,Fenyítéskor is igyekszem emberséges maradni. Arra törekszem, hogy tanuljon belőle a kiskatona, a javára szolgáljon. És nemcsak a rosszra kell figyelni, a jót is észre kell venni. Mindenki számára, így a katonának is rendkívül fontos, hogyan ismerik el a munkáját. A katona nem vár kitüntetést a jó munkáért, de néhány elismerő, kedves szót igen. A parancsnokoknak figyelemmel kell lenni erre. A hadseregben még változhat a fiatal; fog rajta a jó szó. De leszerelés után ilyen szervezett nevelőhatások nem érik rendszeresen.” Juhász József alezredes fiatal korában gyakran kijárt egy repülőtérre. Pilóta szeretett volna lenni. Szemüveget visel, azért nem lehetett az. Lett belőle viszont hivatását szerető, a várakozási idő előtt öt évvei alezredesi rendfokozatot kapó, megelégedett ember. És ez az életben a legfontosabbak egyike. Simon Béla Nyár, fűz és a többiek Képeinken: az ekevassal felszerelt traktor a dugványok felszedésében nyújt nagy segítséget az asszonyoknak. A KÖTIVIZIG karcagi szakasz- mérnöksége Tiszaroff környékére 8 ezer óriás-nyár suhángokat szállít és végül a íkemény munka után jól esik a meleg étel. A facsemeték tiszaszőlősi „óvodájában” Az erdőnek mindig sokat köszönhetett az ember: a meleget adó fát, de táplálékának egy részét is, nem beszélve arról, hogy nehéz időkben százak, ezrek életét mentette meg a sűrű, áthatolhatatlan erdőmély. Vajon meghálálja, viszonozza-e mindezt valahogy az ember? — A Tiszafüredi Erdészeti Üzem tiszaszőlősi csemetekertjében forgolódva úgy tűnik: igen, amennyiben évente sok-sok ezer facsemetét nevelnek, elsősorban az ártéri erdők nyárfáinak, fűzfáinak pótlására. Sorstársak Sörház utca 8. Pécs patinás belvárosában, a hajdani katolikus legényegylet, később sportklub épületében alakították ki öt évvel ezelőtt — a szegedivel csaknem egyidőben — a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdióját. A környező országokban 20— 25 éves múltja van már a vidéki televíziózásnak, nálunk kissé megkésve indult, de csakhamar'felkeltette a képernyő előtt ülők figyelmét. A tv-stúdióva! — a százezer néldánvszámban meeie- lenő Dunántúli Naoló. a tucatnyi üzemi lap és a huszonöt éves rádióstúdió mellett — teli es lett Pécs. illetőleg a Dél-Dunámtúl tömegkommunikációs rendszere. Szerencsésen találkozott a rohamosan növekvő helvi tájékozódási igény a televízió központi feilesztési program iával. Kezdetiben Baranya. Tolna és Somogy megyei. 1981-től már zalai aktualitásokkal is ..beépülnék” olykor a nem náluk szerkesztett műsorokban. de okokat kutató, lényegiéi táró nubl i ciszták ókkal. közéleti témájú, helyi kötődésű, ugyanakkor országosan is érvéin vés mondanivalót hordozó riportjaikkal, magazinműsoraikkal túlnőtték ..nésymegvés” tevékenységi körüket. A Sörház utcai ..főhadiszálláson” nyüzsgő 86 tévés bebizonyította, hogy országos műsorok szerkesztésében. e váltásában is megállja helyét. Háromezer perc Már a beiánatnál belecsöppen a látogató a stúdió mozgalmas életébe. Frissen gyalult deszka illata lenei be a folyosókat, a zárt ka- pubeiáratot lamibáiriézzák éppen. — Kezdünk mi is a pestiekhez hasonlítani, itt is mindig fúrnak-farafínak. átalakítanak — ieevzi meg ironikusan a háziak egyike. Átevtickélek apróbb akadályokon, lengőajtón, és sikerül a. stúdióvezetővel néhány perc ereiéig 'szót váltanom. noha a tapasztalatcserén lévő szegedi kollégákkal van elfoglalva. — Felfedezni és megszüntetni a Magyar Televízió fehér foltiait. és beépülni a legsikeresebb műsorokba, ez volt az alapállásunk. amikor mérlegeltük, hogy mi teremhet nekünk a Nao alatt enné® a háromezer embert foglalkoztató naiev intézménynél1 — idézi az él- múlt éveket Békés Sándor. Már sorolia ás annak bizonyítására. hagy nem telt haszontalanul az idő m,i mindenre futotta — futia 3000 perces műsoridejükből. — Havi hat alkalommal jelentkezünk az I -es és a II-es programban salát műsorokkal. Lehetőségnek ez nem rossz, de munkánk mindenképpen akkor nverti el igazi értelmét. ha a regionális adásokat megkezdhetjük... Csakhamar kiderül.: ez nincs is messze, hiszen az MTV műsoriEazffatósáeának hozzá iáruláisával már belevágtak az adáskísérletek előkészítésébe. Ebben az évben két alkalommal is jelentkeznek körzetük kiemelkedő politikai illetőleg kulturális esem én veihez kötődően, élő adással. Az első. Pécsi est címmel november 25-én lesz. a Il-es csatornáin este 8-tól. bő kút ónában. (Véletlen lenne, hogy éppen akkor, avagy születésnapi ajándék e bizonyítási lehetőség? 1976-ban. november 24-én kezdte meg munkáját a Pécsi Stúdió.) A Békés Sándor említette fehér falltok csökkentésének szándéka emelte Pécsett gyakorlattá azt a lehetőséget. hogv vidékről szolgáljanak országos ügyet, szolgáltatnak országos műsort. így született meg sikeres nemzetiségi — horvát—szerb és német anyanyelvű — műsoraik mellett a Sorstársak, a Rehabilitációs magazin. Levéláradat Míg a napi munka dömoing- *e el nem ül. néma szemlélőként igyekszem rögzíteni a Sorstársak következő adásának előkészületeit: hétfő van, a magazin az előző szombaton .szerepelt az 1-es adásban. Hárságvi Margit szerkesztő halom levéllel nvit be a stáb főnökéhez. Füzes Jánoshoz. — A mai postánk... Nyomban az adás után írtak! Ezeket legkésőbb vasárnap fel kellett adniuk, ha már itt vannak. . . Tizenöt levél... A telefon ötpercenként csöng a főnök asztalán. Már meg se kísérli, hogv itt tár- gvalicn a rendezővel. átmegy hozzá. Petress István közlekedési tanácsadósorozatának folytatását kell megbeszélniük. Hárságvi ragadja magához a telefont, és megkönnyebülitem sóhait. amikor ió félóra múlva a vonal túlsó végén Fehér Klára írónő hangia szólal meg. Eev későbbi, öregekről szóló műsorhoz kérte közreműködését. válaszát sürgeti, vállalia-e januárra? — Az egészségkárosodottak mellett iövöre az idős emberekkel is törődik a Sorstársaik, hiszen az ENSZ 1982-t az öregek évének nyilvánította. Vesztere, oeiép a szobába Osztermayer Miklós gyártásvezető. Szűcs Imre, a magazin munkatársa nyomban félbehagyja a forgatókönyv diktálásat, és az érkezőt ostromolja: — Szerdán vagy csütörtökön Pesten forgatnánk, operatőr, világositó, gépkocsi kellene... — Ne kívánj lehetetlent! Talán holnap szabad a stáb, de a többi nap már nem jó. — Jó, tégy itt vagy — kapja • ' visszatérő Füzes is a gyártásvezetőt. — A mozgássérültek nemzetközi sporttalálkozójára kaptunk meghívást. A hónap közepére Pestre. Úgy intézd a dolgokat, hogy ott a helyünk, kell a novemberi műsorba. — Melyik nap megyünk? — érdeklődnek a többiek is. — Kapacitás tizenharmadikára van, megfelel? / — A nyitás napja. Rendben. .. De most aztán jól esne egy kis nyugalom, gyerekek ! Ha cseng a telefon, vegyétek fel, mintha itt se lennék... Füzes János számos figyelemre méltó kezdeményezéssel kötötte már le a tévénézőket. Emlékezetes volt többek között a második világháborúval kapcsolatos történelmi visszapillantása Katonai ötök, katonalevelek címmel. Régóta foglalkozik egészségügyi témákkal. A pécsi ortopédklinikát bemutató filmje után levéláradat öntötte el a stúdiót, az egész országból Pécsre akartak menni gyógyulni- az emberek. Mint a Rehabilitációs Társaság tagját, tavaly szeptemberben meghívták Zalaegerszegre, ahol előadásában azt fejtegette: sok nyugati országban már nem az orvosok feladata a rehabilitálás, ezt nálunk is a tömegkommunikációnak kellene magára vállalnia, társadalmi szükség- szerűsége vitathatatlan. Azon a fórumon bejelenthette, hogy a Magyarországon élő, csaknem egymillió egészségkárosodottnak is lesz műsora, a Pécsi Stúdió vállalja, mert társadalmi igény van rá. csakhogy önállóan, támogatás nélkül nem megy. — A bejelentést szívesen vették a magyar rehabilitáció legilletékesebb, jelenlevő szakemberei, erkölcsi támogatásukról is biztosítottak bennünket, csak pénzt nem tudtak adni a megvalósításhoz. .. Nem egészen két hónap alatt mégis megteremtődtek szellemi és anyagi feltételei, és miután a hírlapok, a rádió és a televízió is „bekonferáltak” bennünket, januártól havonta 10 percbe sűrítve igyekeztünk orvosi és szociális, általános társadalmi érvényű oldalról a legszélesebb egészségkárosodott réteghez szólni. Többek között a siketekhez, a vakokhoz is. Éppen ebből eredően hírközlési problémák is jelentkeztek. de találtak megoldást, Feliratozással és jeltolmácsolással tették érthetővé tájékoztatásaikat a siketek és hallássérülteik számára. — Kanadai modellből vettük az ötletet. Egyes rétegekhez szóló, hasonló műsor Európába ,is van. A prágai televízió havonta kétszer csak a siketeknek, Svédországban szintén, Nyugat- Németországban a mozgássérülteknek sugároznak rehabilitációs műsort. Nálunk sem az anyagi, sem a technikai feltételek nem teszik lehetővé a szétválasztást, viszont azon igyekszünk, hogy megfelelő arányban „tálaljuk” az egyéni össztársadalmi problémát, ami egyáltalán nem összeférhetetlen. Szerkesztik a nézők — Azt mondjuk kezdettől: legyen a néző műsorunk szerkesztője. Mégis elámúl- tunk az első adást követően érkezett levéltömeg láttán. Áttekinthetetlenné vált, hagyományos formában képtelenek lettünk volna feldolgozni a kapott információkat. Szerencsére segítségünkre sietett a Kereskedelmi Számítástechnikai Intézet és egy R—40-es számítógéppel társadalmi munkában vállalta az adatok feldolgozását. Az országban elsőként nekünk áll rendelkezésünkre a magyar egészségkárosodott réteg orvosi és szociális helyzetéről készült felmérés.. . Időközben 10-ről 15 percre nőtt a Sorstársak adásideje és augusztustól ismételnek a 2-esen. Szombaton a tizenegyedik adással elérkeztek a műsor 147. percéhez. Kik lehetnek a nézőik? Erre konkrét adatok nincsenek. Ha elfogadjuk, hogy 750 ezer és egymillió között vannak az egészségkárosodottak, akkor ezt a számot nyugodtan megszorozhatjuk hárommal, mert a családtagok, a munkatársak, Va barátok révén 2,5—3 millió ember érdekelt... — Ez kifejezetten rétegműsor, aki úgy érzi, hogy nem hozzá szól, ki is kapcsolhatja a készüléket... De éppen mert a környezetnek is szánjuk műsorunkat, a szolgáltató jelleg vállalása a legfőbb célunk. Minden adásban helyet kapnak időszerű hírek, információk, tudósítások, a levelezés és a különféle szolgáltatások. Teljes körű ismeretekkel, amik a speciális műsorszerkesztéséhez szükségesek, természetesen nem rendelkezhet és az ország minden részében is képtelen eljutni az a 12 lelkes ember, aki azonos érdekközösségen alapuló szövetségben, a műsor iránti állandó tisztelettel vállalta a Sorstársakat. Éppen ezért körülvették magukat olyan szakemberekkel, akiktől esetenként útmutatást kapnák, de a közreműködést is vállalják. És hogy Záhonytól Szentgotthárdig az egész országhoz szól műsoruk, abban külső tudósítók is segítenek. Őket is meghívták most az adás után szokásos szerkesztői értekezletükre. Egymás után érkeznek Zalaegerszegről. Szolnokról, Tatáról, Szegedről, végét vetik a nyugodt beszélgetésnek. A főnök már Rónyai Balázsnak meséli, mekkora visszhangja volt az októberi adásban a szolnoki házaspár Hyco- matos kálváriáját bemutató filjnglosszájának. Kétszáznál több levélben reagáltak a nézők... Egyébként havonta két és fél, háromezer levelet kapnak, küldenek. A cím: Sörház utca 8. Rónai Erzsébet
