Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
1981. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnok és Vidéke Áfész tekercselő műhelyében a lakossági igények kielégítése mellett jelentős mennyiségű villanymotort újítanak fel termelőszövetkezetek és vállalatok részére is Űsgyep helyet! öntözött legelő Nyereséges a juhászat (Folytatás az 1. oldalról) Van alapja, hogy a szakemberek tartózkodnak a birkatartás fejlesztésével járó kockázatvállalástól, hiszen a gazdasági változások sem támogatták egyértelműen és jelentőségének megfelelően az ágazatot. Nem is tudott erről indulatok nélkül beszélni a karcagi szövetkezet elnöke, Fábián Márton. — Mi is valljuk, hogy rogyadozó, régi hodályokban, júniusban már kitikkadó ősgyepeken nem lehet gazdaságosan birkát tartani, még itt nálunk sem, ahol pedig réges-régi hagyományai vannak a juhászainak. Az is tény, hogy az utóbbi években mindig többel és többel toldották meg a hízóbárány felvásárlási árát. Csakhogy amíg a pecsenyebárány felkerül az olasz vagy a török kamionra, addig a termelőnek kell vállalnia minden kockázatot. Egyáltalán: ahhoz, hogy elegendő, jó áron értékesíthető végterméket tudjunk előállítani, in1 tenzíven gondozott, öntözött legelőre van szükségünk. Tévedés ne essen, Karcagon nem várnak a sült galambra, vagy hogy stílusosak legyünk, a sült bárányra. Sorolta is mindjárt Fábián Márton, mi mindent tettek az előző ötéves tervben a juhászat fejlesztéséért. Jövedelmező a hizlalás — A hagyományok, a termőhelyi adottságaink miatt semmiképpen nem gondolhattunk az ágazat felszámoláséra Tudtuk, hogy elcsapásra nem sikerülhet korszerűsítenünk a karcagi termelőszövetkezetek egyesülésekor örökölt, hagyományos juhászatunkat, de hozzáláttunk, hogy legalább az állomány egy részét jobb tartási-tenyésztési feltételek közé helyezzük. Most már csak háromezer anyajuhot tartunk a szórvány legelőkön levő régi épületekben, kétezret pedig már az intenzív gyepre alapozott, korszerű juhászati telepen. Az előrelépéshez vállalnunk kellett a befektetés kockázatát, két és félmilliót költöttünk gyeptelepítésre és három új, egyenként 600 férőhelyes hodály építésére. Ha jól tudom, már megtérültek az 1978-ban elkészült telep kiadásai, de erről többet mondhatnak a szakembereink. Túrái Imre, a közös gazdaság állattenyésztési főágazat- vezetője kalauzolt a hodá- lyok között, amelyek költségei valóban alig három év alatt megtérültek. — A DATE karcagi kutatóintézetének segítségével alakítottuk ki ezeket az ívelt vas tartószerkezetű, kátrány- lemez-tetejű épületeket. Olcsó megoldással készültek, négyzetméterenként 900 forintért. Mai árakon 1500 forintba kerülne négyzetméterük, de a típustervek három és ötezer forint közötti árait figyelembe véve, most sem lenne drága. Az itteni, talán hét aranykoronásnál is alig jobb minőségű földeket nem sajnáltuk füvesíteni, rendszeresen öntözzük a gyepet. Szakaszosan, villanykarámmal az év 210—230 napján legeltetjük itt a jószágokat, és télire a három—négys?áz tonna szénaszükségletüket is megtenni a legelő. A hagyományos telepeken évente száz kiló abrakot etetünk fel a birkákkal, itt alig a felét. Ez anyajuhonként 200 forint megtakarítást jelent. Megtudtuk a főáeiazat vezetőjétől, hogy a kiöregedett ősgyepek egy-egy hektárján 4—5 birka nevelhető fék ugyanakkor az intenzív gyepterületek juh-eltartó képessége a hektáronkénti 15—16-ot is eléri. — Nemcsak a gyapjúnövekedés miatt kellett a jobb takarmány a birkáinknak. A juhászati végtermékek közül legkedvezőbb áron értékesíthető a pecsenyebárány, de a hizlalás gazdaságossága miatt jobb szaporulati mutatókra kellett törekednünk. A sok legeltetéssel jobb kondícióban tartott anyajuhoknál bevezethettük az úgynevezett sűrített elletést. Tavaly például háromezernél több bárányt választottunk el az intenzív gyepen tartott 2000 anyától. így, saját alapanyaggal jövedelmező a hizlalás. R hármas hasznosítás a cél Hallottunk Karcagon arról is, hogy a korszerű technológiával dolgozó juhászok dupla létszámú falka felügyeletét tudják ellátni, mint a hagyományos telepeken bajlódó társaik. A bérmegtakarítások, az olcsó épületek alacsony amortizációs költségei és az abrakfelhasználás csökkenése révén tehát gazdaságossá vált az anyajuhtartás is. javítjuk árunövények termesztésére. Az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmányozási Rendszer segítségével, 20 millió forintos költséggel 200 hektáros intenzív legelőt alakítunk ki, ahol újabb hat hodályt és egy fejőházat építünk. Mert a tartási és takarmányozási feltételek további javítása mellett úgy tudjuk még fokozni az ágazat jövedelmezőségét, ha megteremtjük a birkák hármas hasznosításának feltételeit. A főágazatvezető, Túrái Imre mutatta a számításokat a fejlesztés befejezése után várható eredményekről. — ötezer juhot tartunk 1983-tól korszerű körülmények között, és csak másfélezret a hagyományos telepeken. Ügy tervezzük, évente 7500 hízóbárányt exportálunk, negyven tonna gyapjút és 210 ezer liter juhtejet szállítunk a feldolgozóiparnak. Mindez a jelenlegi értékesítési árakat figyelembe véve mintegy 20 milliós árbevételt jelentene és négymillió forint szövetkezeti nyereséget. Ez utóbbi a szarvasmarhát és sertést is tartó főágazatunk jövedelmének több mint az egynegyedét jelenti majd. T. F. Vendégek az NDK-ból Űszi „halszüret a Tisza vizein Rendhagyó módon, nemzetközi kooperációban kezdődött meg az őszi nagyhalászat a szolnoki Feflszaiba- diulás Halászati Tsz-ben. Az újdonságot az jelentette, hogy a munka kezdetére az NDK-ból, a hávelbergj testvér halászati tsz-ből, az elnök vezetésével hattagú küldöttség érkezett éQ speciális öltözetben — amelyet magukkal hoztak — a szolnoki barátokkal együtt annak rendje és módja szerint a vízbe szálltak- A megcsapolt szajoli II. tóban ^együttes erővel húzták a keblesre dagadt hálókait, s közben igyekeztek ellesni a tiszai halászok mesterségének fortélyait, fogásait. A közös vállalkozásiban mindkét félnek öröme telt, ment a 8 hektáros tó bőven osztotta áldásait, amire még az idősebb hadászok is csak elvétve emlékeznek, 30 mázsa halhúst zsákmányoltak hektáronként Ennek háromnegyed része nemesponty, egynegyede pedig busa. Az eredmény különösen elismerésre méltó ha figyelembe vesszük, hogy az országos átlag 10—11 mázsa egy-égy hektáron. — Mi az oka a szajoli víz- terület rekordtermésének? — erre a kérdésre Tárnái István tsz-elnök adott választ- Mint elmondta ennek a tónak az az előnye, hogy a medre homokos, agyagos talaj, nem iszaposodik, nem ad • életteret a hínárnak és más vízi növényeknek, ezáltal az oxigént sem vonja el a halaktól. Ehhez járul még az, hogy a takarmány szinte minden dekáját hasznosíthatják. A német halászok azóta már visszatértek hazájukba, de a Felszabadulás Tsz tagjai folytatják az őszi zsákmányszerzés'! Ötvenöt halász végzi az egész embert követelő kemény munkát, birkózik a több mázsásra nehezedő hálókkal. Együttesen 160 hektár intenzív holtágban és két nagyobb víztározóban további háromszáz hektáron dolgoznak- A hozam megfelel a tervezettnek, átlagosan 14 mázsa nemes halfogásra számítanak minden hektárról. Ez a mennyiség összevetve kereken 50 vagon halhúst jelent, három vagonnal többet, miiint az élmúlt évben. Az őszi lehalászást a program szerint november 7-ig befejezik. Öt évre szóló feladattere Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Ülést tartott tegnap a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Fej,ti Györgynek, a KISZ KB első titkárának elnökletével. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az MSZMP KB osztályvezetőjeA KISZ Központi Bizottsága az UM« kezdetén megemlékezett az aradi vértanúk napjáról, hangsúlyozva, hogy az 1848—49-es szabadságiharc ismert és ismeretien vértanúinak emléke példázza a helytállást, a haza, a nemzet sorsáért felelősséget és áldozatot vállaló hősies magatartást. A testület Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében első napirendként — a kongresszus felhatalmazása alapján — megtárgyalta a kongresszuson elhangzott, illetve írásban leadott hozzászólások-1 ban foglalt javaslatokat, állást foglalt megvalósításuk, hasznosításuk módjáról. Elfogadta a kongresszusi határozatok végrehajtását szolgáló — következő öt évre szóló — feladattervet. A Központi Bizottság külön dokumentumban foglalta össze a KISZ X. kongresz- szusán elfogadott azon feladatokat, amelyek megvalósítása az illetékes állami szervek segítségét, intézkedését is igényli, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a fiatalok élet- és munkakörülményeinek, tanulási lehetőségeik javításával kapcsolatosak. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy ezt a dokumentumot eljuttatja a Minisztertanácsihoz. Ezt követően Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében a Központi Bizottság döntött a KB rétegtanácsainak megalakításáról, elfogadta a tagjaira és vezetőire tett javaslatot- A rétegltanácsok tagjainak egy részét, a Központi Bizottság az adott ifjúsági réteget leginkább reprezentáló KISZ-szervezetek közvetlen javaslatai alapján nevezte ki. A Központi Bizottság felkérte a megalakult rétegtanácsokat, hogy az intézőbizottságnak az egyes rétegtanácsdk feladat- és hatáskörére vonatkozó el«ép- zelésedről mondjanak véleményt. A Központi Bizottság Kovács Jenőnek, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alnpján értékelte a IIL Magyar—Szovjet Ifjúsági Barátságfesztivá] tapasztalatait. Elismeréssel állapította meg, hogy a fesztivál politikai életünk fontos eseménye volt. Ismét bizonyította, hogy a magyar—szovjet barátság hazánkban milliók személyes ügye, demonstrálta országaink ifjúságának elkötelezettségét a béke és az enyhülés ügye iránt, hozzájárult a két nép barátságának erősítéséhez, a KISZ és a Lenini Komszomol közötti együttműködés további elmélyítéséhez. A Központi Bizottság köszönetét fejezte kj a fesztiválon részt vett fiataloknak és mindazoknak, az állami és társadalmi szerveknek, amelyek hozzájárultak a találkozó sikeréhezA napirendek feletti vitában Balázs Katalin, Barabás Miklós, Bódí György, Horváth Attila, D. Nagy László, Szilvási György és Tar esi Gyula vett részt. ÉVI 4 MILLIÓ, HULLADÉKBÓL Feldolgozzák a textilhulladékot is A tárgyalások még tartanak, de már biztos, hogy hasznos együttműködésről, közös beruházásról szóló megállapodás jön létre még ebben az évben a Jászapáti és Vidéke Áfész és a Hazai Fésűsfonó között. A rnegál— Éppen ezért — sorolta Fábián Márton elnök — továbbra is kitartunk a juhászat fejlesztése mellett, természetesen a korábbihoz hasonló, olcsó megoldásokkal. Hagyományos juhászatunkat a minimálisra redukáljuk, ott tartjuk csak fenn, ahol az ősgyep nem vonható szántóföldi művelésbe. Mintegy 300 hektár ilyen elöregedett gyepet viszont feltörünk, felTUDOMÁNYOS KONFERENCIA SZOLNOKON Az élelmiszerek minősége a versenyképesség feltétele Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk külpiaci versenyképességének fokozása csak az előállított termékek minőségének javításával érhető el — hangsúlyozták a ‘ Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület tegnap kezdődött kétnapos országos tanácskozásának megnyitójában Szolnokon. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. rendezett tudományos konferencián az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetekből érkezett résztvevők ennek érdekében az élelmiszerek minőségének és minőségellenőrzésének aktuális problémáit vitatták meg. Mint a plenáris ülésen elhangzott, a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései — a mennyiségi és minőségi igények együttes növelése — az élelmiszeripartól többek között megkövetelik, hogy a nyersanyagok feldolgozása során többféle és jól eladható árut állítson elő. E termékek gyártása során a fejlett nyugati országok fogyasztóinak igényeit új minőségi jellemzők figyelem- bevételével mind jobbéin szem előtt kell tartani. így például az árukon fel kell tüntetni az egyes szermaradványokat,- a toxikus anyagokat, a technológiai és radioaktív szennyezettség szintjét, mert napjainkban elsősorban ezek az adatok érdeklik a vásárlókat. Hasonló elvárások egyébként már hazánkban is jelentkeznek, és az elkövetkező időkben természetes követelményként fogalmazódnak meg. Minderre a minőségellenőrző és vegyvizsgáló intézeteknek a gyártókkal közösen fel kell készülni a korszerű laboratóriumok megteremtésével, a vizsgálati adatok számítógépes feldolgozásával és az eredmények széles körű terjesztésével. A megyei intézeteknél bevált sajátos szakmai feladatkört jobban kell kamatoztatni, s a trösztök megszűnésével felszámolt iparági minőségirányítást pótló rendszert is mihamarabb ki kell alakítani. A szolnoki tanácskozáson bejelentették, hogy a gyártás és ellenőrzés egységes, minőségi követelményeit ösz- szefoglaló gyűjteményes adattárak készülnek a MÉM megbízásából. A magyar élelmiszerkönyv és az élelmiszervizsgálati módszerkönyv a tervidőszak végére jelenik meg, s e dokumentumokban a magyar élelmiszeripar legfontosabb termékeinek technológiai és minőségellenőrzési leírásait teszik közzé. Az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek tudományos konferenciáján a plenáris ülés után két szekcióban előadások hangzottak el az élelmiszerek vegyi szennyezettségi szintjének alakulásáról, a mintavétel és élelmiszer-minősítés hazai és nemzetközi példáiról. _ Ma — a tanácskozás második napján — a meghívottak szintén szekcióüléseken folytatják a munkát, ezenkívül korszerű vizsgálati módszereket bemutató kiállítás nyílik. lapodás alapján az áfész jászkáséri kivarrórészLegé- nek telepén textilhulladékot feldolgozó üzemet hoznak létre. Az új üzem egy 900 négyzetméter alapterületű szociális létesítményekkel ellátott é<- korszerű gépekkel felszerelt műhelycsarnok lesz, csaknem háromszorosa a régi kávarróüzemnek. Az áfész építőrészlegéinek kivitelezésében épül több mint 10 millió forint költséggel egyrészt saját erőből, másrészt a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV ' támogatásával- A Hazai Fésűsfonó 14 millió forint értékben berendezéseket, kártoló, fésülő, elő- és utónyújtó és egyéb, textilhulladék feldolgozásához szükséges gépeket ad térítésmentesen. Gondoskodik ezenkívül a korszerű gépek és berendezések kezelőinek betanításáról is. A praktikus gépek, a korszerű technológia, a szalagszerű termelés lehetővé teszi, hogy az űj üzem összesen húsz dolgozóval évente száz tonna textilhulladiékot dolgozzon fék Ezzel 75—80 tonna olyan hasznos végterméket állít elő az üzemi, amelyből újabb szövetet szőhetnek. Az új üzem építése a jövő év elején kezdődik és várhatóan 1983-ban feleződik be. Tervek szerint egyműszakos termeléssel kezdik el a Hazad Fésűsfonó- tól kapott textilhullladék feldolgozását, éQ évente négymillió forint termelésá értéket állítanak elő. I- A.
