Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 7 — Te, Anikó, most utoljára jöttem el hozzád, s kérlek, járj iskolába. Alig kezdődött meg a tanév, s minden nap írom az igazolatlan hiányzást! A végén anyád is megunja, s bemegy a tanácshoz. Akkor pedig baj lesz, értsd már meg) — Mondhatja maga ezeknek, olyan buták, mint a sötét éjszaka! Meglátszik rajtuk, hogy iskolakerülők voltak. Vihognak, trágárkodnak. Kár nekik a jó szó! — Hogy mehetnék én iskolába, mit képzelnek maguk? Üljek be a padba, a kis taknyosok közé, én, akinek már ura van? — Dehát élettárs csak, és katona! Te meg nem is dolgozol, s tizenöt éves vagy, hát nem gondolkozol? Miből élsz? — Abba meg ne üsse az orrát senki! Én az ura édesegy ikertestvére idefogadtam, jut neki egy tányér leves, ahol annyinak főznek. Családlátogatás Még a nyár eleién történt. A szolnoki Városi Tanács ülésén interoetllác i óra szót kapott a kisegítő isköLa egyik tanácstag-tanítónőié. Bujdosó Jáhiosné. ö mondta el a tisztelt tanácsnak, hoev rengeteg nevelői munkával, .törődéssel is sok nehézségük van tanulóikkal. A gyerekek többsége túlkoros. Sok a hiányzás, sokan különféle családi okok miatt nem végzik elll aiz iskola nyolc osztályát. A családi okok között vezet a korai házasság vagy élettáraválaszitás. s azA nevelők azonban ennél többet szánté általánosítható ielenségieket is tudnak. A nagycsaládos szülőknél Például természetes: ha az anya megbetegszik vagy kórháziba kényszerül, a legnagyobb lány oítthon marad, éüátiai a beteget meg az egész családot. Sokszor megtörténik az is: a szülő gondosan elereszti reggel iskolás lányát fiát aztán este haitósági ember kíséretében érkezik haza a gverek. Társaival még az iskola környékét is elkerülte aznap. s többedmagáJval kis édességeit. ezit-azt emelt el valamelyik áruházban. Mondják, mindennek ellenére a kisegítő iskola sok olyan, emberit adott mér a városnak, aki szorgosan dolgozik. példás életeit éli. Csakhogy énben ez a bökkenő ! A munka! Ez volt a nváredeii inter- Dellácáó egyik oka is. A ta- nácsitag-ítanítónő taroaSztala- taiit idézte. Ha a város üzemei. vállalatai közül bármelyiket megkérik, engedAki ezek után azt hiszi, hogy a kisegítő iskola tantestülete csak eme vár. s més sandia. már a tanév első hónapjában semmi, bizony téved. A föliehb idézett beszélgetés énben a md- nab zajlott le a Verseghy úti barakkvilágban. Két tai- nítónő indult családlátogatásra. Két céllal: a 15 éves Anikót jobb belátásra s valamiféle döntésre bírni — s fölkeresni azt a súlvos beteg. többgyermekes asszonyt aki béltíélsan szervezte meg nagvüánva iskolába iárását s otthoni helytállását is. Anikóval nem a legmegnyugtatóbb körülmények között tárgyaltak. A lakásba — a katonának bevonult élettára testvérének otthonába. ahová őt befogadták senki nlem hívta a tanítónőket. Ahogy múltak a beszélgetés bércéi a kerítés nélküli ház ellőtt úgy gyűltek az otthömtevő. ráérő nők. Többségük fiatal, egykét gyerekes, vagv harmadikkal. negyedikkel várandós asszony. Mind iól ismerte a tanítónőket. Nem véletlenül ! — Látja-e — kérdezte egyikük — tanító néni. azt jósolta nekem, nehéz lesz az életem. Nem mondom, hogy dúskálok az életben, mdólta az iskolát otthagytam, azért az első emberért dé már a nyolcadik urammal élek! Meglátszott. És hallatszott is. Ebben a világiban olyan természetesen kimondanak mindent — talán a nők a férfiaknál is bátrabban — hogy időnként nem tudta, nyeljen-e az ember, vagy-Érdekes módon a kislánya» termeuíl. annál nazal együtt a korai gyermekszülés is. A szülők se arra .törekednek egyértelműen, hogy a gyerek iáría végig az iskolát. Van. aki szégyellt hogv gyereke ebbe az iskolába jár. hogy valamivel gyengébb kéoességű az átlagnál — ami sokszor, a szorgalom és igyekezet ered- ményekénit iára is változik — s van olyan is. aki úgy Van vele. ha őtőle elfogadják a munkahelyén, a bérlistán a két keresztet maid elfogadják a gyerekétől is. nék meg az iskola eav-egv osztályának látogatását a munka megismerését szívesörömest fogadják őket. Az is megszokott, hogv a nemrég éoült körezerű iskolában jelentkeznek szocialista brigádok. Mit szeretnének a diákok. a pedagógusok, miiben segíthetnek? Játszótér keik vagy javítani a tantermekben ezt-azt? Esetlég besegítsenek egy-egy osztálykirándulásba? Aztán, ha négy-öt az iskolai tanulmányaikat szénen .befejező lánnyal, fiúval útnak indulnak, hirtelen bezárkóznak az üzemek, vállalatok. Pedig kellene a munkáskéz. inaritanuló-fölvételt is hirdetnek. Igen ám. de amikor a bűvös szó elhangzik — és ed kell hangoznia —. hogy a gverek kisegítő iskolában végzett egyszerre ..minden hely foglalt, betelt a létszám”. Marad a segédmunka. Hogyan lehetne — mert kellene —ezen segíteni? Kérdezte a tanítónő, s nem hiszem, hogy jövőre eJ- oszlik ez a gond. gvobb és butább szájú Anikót mindenki védi. — Tehet ez róla. hoav élszerette a mostóhaania? Mért nem vigyázott iobban az anvia az emberére? Ha meg az ember úgy döntött hogy inkább a lánya, mát ugrálnak? Maid hazai ön a katonaságtól, elveszi és kész! — Nem mégy haza anyádhoz? — kérdézi csöndesen és nagy türelemmel a tanítónő. — Ha anyádnak iön — mert papíron méa az ő neveltje vagy — a büntetés a hiányzás miatt nem fogia kifizetni, fizetett mér eleget! És az lesz a legjobb, ha bemegy a tanácshoz, beieléniti a gyámhatóságnál, hogv elköltöztél.. Csakhogy 15 éves vagv. kislányom, és hatodik osztályból maradtál ki. Mi lesz. ha állami gondozásba vesznek ? Nincs munkahelyed. a távollevő élettára se tarthat el. És az élettársadnak már van egv gyereke, aki .neked féltestvéred Nem gondolod, hogy az az ember egyszeresek itegled ás megun, mint az édesanyádat? S akkor mi lesz? Anikó vonogatia a vámét ocsmény félmondatokat ereszt el a száián. amit hahota kísér. Jobb innen to-, vébb menni, bár egv fiatal férfi ráiuk szól: — Buták ezek. tanító néni. mint a sötét éjszaka! Mondhatja maga ezeknek napszámáig! Anikó anyja készséggel fogadja a látogatást bár házzal odébb. Betessékeli a vendégeket s láthatóan büszke rá. hoev bár barakk - lakás az övé is. de tiszta, gondozott iól berendezett. A csinos. fSlartalBssfeony szoknyája mögé négy év körüli kisfiú bújik, ö az Anikó féltestvére. az ő apja ..vette el” a lányt s hagvíta el az édesanyját aki különben négv évig volt az éllettáraa. miután hat gyerekkel korai özvegységre jutott. — Mi lesz Anikóval? — visszakérdez ő is. feleletet nem tud. — Nagy szégyen ez nekem, de megtanítottak rá. ne szólliak az életébe. (Később mondják, errefelé veréssel ..tanítanak” ...) A tavaszon se győztem fizetni a bünteitésnénzt az iskolakerülésért. most azonban inkább megyek a tanácshoz, elmondom, mi történt vegyék Ife Anikó árvaellátását, én nem felélek, nem felelhetek érte tovább. Látszik, többszörösen ösz- szetörte a családi baj. Harminchat éves, lányos alakú, szén. de tört arcú asszony. Lemondóan legyint s nem tiltakozik, hogy hamar búcsúzunk. Tisztelet maguknak — Csókolom a tanítóné asszonyokat — kiált ki egy házból egy iókora. telt asz- szonvság. — No. iöfienek csak be. ugye. megtartottam a szavamat? Nézzék-e. mekkorát vágtak rajtam, tényleg nagyon beteg voltam, de azért azt mondóm. mindnek kell járni iskolába! A legnagyobb hazaiön délben, addig én elvágyók magamban. s aztán segít mindenben ! Így az iskola is marad. nekem se kell a szomszédból kunyerálnii egv tányér meleg levest! A betegség sajnos nem enged dolgozni. Olajkályha ontja a meleget. bedig odakünn is be- fűtött az ŐS2Ü sugárzás. A beteg nem tágít a kályhától, heverőie is közel van hozzá. A testes asszony vallóban gyengélkedő. A lánvok suttognak, szem- lesütve hallgatják anviuk hangos beszédét. Az asz- szonv azonban hirtelen csendesebbre vált: — Ilyen szókimondó, nagyszájú vaeyok ón mindig. ne vegyék zokon, kérem szénen. Azért azt csak megmondom maguknak, hogy tisztelet becsület a munkájuknak! Maguk tanítják. Jóra nevelik a gyerekeimet. Remélem, még azt is elérik velük, hogy tiszteljék a szülőt s ha felnőnek, se felejtsék el! Bár. ahogy én látom, alig járják ki az iskolát már mennek is! Ember kell ezeknek, nem az anviuk. aoiuk. Pedig elég az ugye telkeim: nyolc gyereket fölnevelni? Nem kívánom ^aguknak, nem én! Aztán nagyot nevet, s iab- ban megnéz bennünket a szoba félhomályában. — Ahogy látom, erre már nem is llesz alkalmuk! Magúik se mai csirkék, én is bekötöttem a busvellárist. elég volt! * * * A családlátogatás ezzel tulajdonképpen véget ért. A két tanítónő elbúcsúzott, fogadta a házak mellől kiáltok viszontlátását s ment haza. ök tudták, mibe kezdenek. Nekem még é if él tátit is Anikó sok szemtelen szava Jánt a feiemiben. És mintha magam előtt láttam volna a hirtelen összeszaladt menyecskék órust. Csakhogy a hahotájuk, vaskos tréfáik mintha variú- károgás lett volna. Kór.,. Sóskúti Júlia Segédmunka? Az anyát hibáztatják Mérlegen az Idegenforgalom Kulcskérdés a színvonalas vendéglátás Bár az idegenforgalmi szezon még nem zárult le, az eddigi adatok alapján is levonhatunk némi következtetést az idei tendenciákról. Az esztendő első hét hónapjának hivatalos adatai arról tanúskodnak, hogy tovább nőtt hazánk népszerűsége a külföldi turisták között Július végéig 4 millió 611 ezer vendég látogatott Magyarországra. Közülük 3 millió 952 ezren szocialista, 659 ezren pedig nem szocialista országokból érkeztek. Az idelátogató turisták a tavalyinál több időt 30 millió 452 ezer éjszakát töltöttek hazánkban. A szocialista országokból érkezett vendégek itt-tartózkodési ideje 26 százalékkal nőtt a többi turista azonban az elmúlt évinél 11,7 százalékkal kevesebb időt .töltött nálunk. Az idegenforgalomból származó devizabevételek igen kedvezően, 42 százalékkal emelkedtek. Ebből a nem szocialista forgalomból származó bevételek 54 százalékkal A bevételek növekedésének jelentős része a valutaárfolyam változásaiból, másik hányada pedig a szálláshelyek költségeinek további emelkedéséből fakadt Ennek ellenére megállapítható, hogy a turisták zöme bár kevesebb időt tölt el hazánkban, többet költ. Pontosabban: költ, ha van mire! Rövidebb idő alatt is igénybe veszi ugyanazokat a szolgáltatásokat, ha felajánlják neki. Magyarországnak adottságainál fogva soha nem lesznek olyan idegenforgalmi lehetőségei, mint mondjuk a tengerrel és melegebb éghajlattal megáldott országoknak. Hozzánk a nyugati turisták elsősorban nem azért jönnek, hogy fő szabadságukat itt töltsék el: általában átutazóra, hétvégekre, rövid pihenőre érkeznek. Ezt a rövidebb időt nekünk célszerű lenne maximálisan kihasználni. Kulturális programokat, táncesteket, hangversenyeket már hónapokkal az előadások előtt kellene külföldi irodákban propagálni. Az idén szállodáink 40 millió forintot fordítottak szolgáltatásaik bővítésére; sokhelyütt épültek uszodák, szaunák, szolláriumok, teniszpályák. A jelenleginél azonban még mindig sokkal többre lenne igény. A példák sokasága közül egy: a BNV idején a vásárlátogató külföldieknek nem szerveztek semmiféle külön programot; ők hiányolták a kulturális, szórakoztató rendezvényeket, mi pedig jelentős bevételtől estünk el. Áraink versenyt tartanak a világpiaci változásokkal; Magyarország mór nem olcsó „pihenőhely”. A turista pénzéért jogosain várja el megszokott kényelmét. Éppen ezért talán nem ártana felülvizsgálni néhány szállodánk besorolását. Vegyük akár az elavult budapesti Palace-t, vagy az Astoria szállót, ahol túlságosan .magas tarifát szabnak szolgáltatásaikért. De nem minden külföldi vendég vágyik a Hilton kényeimére. Az 1982-ben már üzemelő négy új fővárosi szállodákban összesen 2100 új szállodai ágy lesz. Az épülő új szállodák mellett azonban olcsó szálláshelyekre: motelekre, panziókra is szükség lenne. A jogszabályok lehetővé .tesaik panziók megalakítását — néhányra már van is példa —, hirdetésük, propagálásuk azonban még nehézkes. Pedig a magánkezdeményezések, amelyekre a jövő esztendőtől több lehetőség nyílik^ sokat segíthetnek a kispénzű turisták szállásgondjain. Az idegenforgalom másik kulcskérdése a vendéglátás. A turisták zöme nem a Mátyás pincében akar jóllakni. S ha nem talál pénztárcájához jobban illő kisvendéglőt, akkor inkább a közértben veszi meg vacsoráját. Kevés az ételbár, az önkiszolgáló. Sőt, utóbbiak zöme leromlott többnyire csak elijeszti a vendéget Az illemhelyek állapota — hiába kifogásoljuk évek óta — nem változik. Apróság, mégis a turista kedvét szegheti. Akit az is bosszant, ha nem talál útbaigazító táblákat az idegen- forgalmi nevezetességekhez, ha sehol nem beszélnek vele az anyanyelvén vagy valamelyik világnyelven. Többnyire pénzkérdés, hogy miként fogadjuk a vendégeket A fejlesztésre jövőre sem jut több. A meglevő lehetőségeinkkel azonban jobban kell sáfárkodni. Világhírű fürdőink, gyógyvizeink több vendéget vonzanának, ha nagyobb lenne a propaganda, s több szolgáltatást ígérhetnénk a látogatóknak. Az idegenforgalmi idény meghosszabbítását, szállodáink jobb kihasználásátsegíthetnénk elő, ha a jelenleginél több rendezvényt; nemzetközi konferenciát, szakszemináriumot szerveznénk. Ahhoz azonban, hogy a turisták Magyarországra látogassanak, főként, hogy újra visszatérjenek, még tanulnunk kell ezt a „mesterséget”. B. Mezei Éva
