Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1981. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az idén Igen jó termés volt dohányból — mond­ják a jászkiséri telepen a Dohánybeváltó dolgo­zód Hamarosan Végére érnek a 400 mázsa szá­razdohány válogatásának és kötözésének, amelyet a jászberényi Zagyva­menti termelőszövetke­zetből szállítottak ide Párttevékenység Kora reggel, vagy munka után Ritkán találni benn hiva­talában Kiss Imrét, a Héki Állami Gazdaság növényter­mesztési agronómusát. — Vetőmagtermesztő és öntözéses agronómus va­gyok, az én munkahelyem a gazdaság három kerülete, és a legtávolabbi - rész 68 kilo­méterre van a központtól. Csak íróasztalnál ülve nehe­zen tudnék megfelelni a fel­adatomnak. A fiatal szakembernek ez a gazdaság az első munkahe­lye: amikor 1970-ben elvé­gezte a karcagi felsőfokú technikumot — munka mel­lett szerzett üzemmérnöki ké­pesítést Gyöngyösön — két társával együtt választotta ezt a gazdaságot, de már csak egyedül van itt közü­lük, a többiek elmentek, Kiss Imre az évek során itt nőtt elismert, fontos munkaterü­leten dolgozó szakemberré. A gazdaság az idén 160, jö­vőre már 200 vagon vető­magbúzát állít elő. Kiss Imre ezen a szomba­ton a vetéstervet készítette, hogy hétfőn megindulhassa­nak a gépek, minden kerület­ben hozzákezdjenek a búza- vetéshez. hoav ontímális idő­ben kerüljön 1813 hektáron földbe a jövő évi kenyérnek való. Hogyan lett mezőgaz­dász? Tévedés azt hinni, hogy már kölyökkorában ez volt a szíve vágya. — Karcagon laktunk, ott volt az iskola a városban, adott volt, hogy ott tanul­jak. De ez az élethivatás ne­kem való. -Nem szeretem az irodai munkát Jobb kinn a szabadban. Ha két napig itt kell ülnöm az íróasztalnál, már fáj a derekam. És itt érett kommunistává is Kiss Imre. ebben a nagy gazdaságban. — Amikor iskola után ide­jöttem, a héki kerületben nemsokára KISZ-titkámak választottak: Az akkori párt­titkárunk — ma is szívesen és tisztelettel emlékezem Sinkánéra — egymás . után adta a feladatokat és ő ja­vasolt később párttagnak is. Amikor megkérdezte tőlem, nem gondoltam-e, hogy fel­vételem kérjem, mondtam: gondoltam, csak nem tudtam hogyan fogjak hozzá. Meg­beszéltem a szüleimmel is ... bár ők pártonkívüliek, de na­gyon becsületesen gondolko­dó. egyszerű emberek. — Tudomásom szerint most a megbízatása: pártcsoport- bizalmi. — Igen, 1978 óta. Lassan belejövök ebbe a munkába. — Mikor van ideje a párt­munkájára? — Kora reggel vagy mun­ka. után. Havonta egyszer összejövünk, inkább korán reggel, persze, ha valami rendkívüli feladat' adódik, akkor szintén. Általábán a taggyűlési témát vitatjuk meg, megállapodunk, hogy a csoportunk nevében ki mi­lyen kérdésről beszél majd. Ne gondoljon arra, hogy a mi pártcsoportüléseink vala­miféle értekezletek. Inkább beszélgetések, ahol őszintén elmondjuk a gondolatainkat, gondjainkat, és nem egyszer vitatkozunk is, hiszen vala­mennyien csaknem egykorú- ak vagyunk. — Például? — Nincs olyan megbeszé­lés, amelyen valamilyen gaz­dasági kérdés ne kerülne szóba, és érdekel minket a külpolitika is. Legutóbb két kérdésről beszélgettünk. Az egyik a lengyelországi hely­zet volt, a Szolidaritás maga­tartása. Egyetértettünk, hogy a Szolidaritás nem „szolidá­ris” a munkásokkal, mert akkor inkább azt szorgal­mazná, hogy mindenki dol­gozzon, mert csak munká­ból lehet élni. A másik -.té­ma, amiről sokat beszélget­tünk, az az amerikai kor­mány magatartása, az, hogy a fegyverkezésre horribilis összegeket ad, ugyanakkor kevéssé törődik azzal, hogy nő a munkanélküliség, hogy egyre zsugorodik az embe­rek szociális ellátása. Aztán pártcsoportülésen beszélünk meg soron levő társadalmi munkákat is, mint például az őszi fásítás. A gazdaság dolgozói egy év alatt 4500 fát ültettek el. Készül a pártcsoportülések- re? Igen: olvasok, adatok után kutatok, mert szerin­tem sok múlik a bizalmin, hogy tud-e gondolatébresztő lenni. Tud-e olyan kérdése­ket „megpendíteni”, amelyek vitára, vélemény elmondásá­ra késztetik a többieket. Mi­lyennek tartja ő a jó párt- csoportbizalmit? — Szerintem az első és leg­fontosabb, hogy szeresse ezt a megbízatást'Legyen politikai­lag képzett, tájékozott, sokat olvasson és merjen vitatkozni, még nemet mondani is. ha kell. Azt kérdi, én megfe­lelek-e ennek a követelmény­nek? Nem is tudom. Elég csöndes ember vagyok, meg aztán én még csak a mar­xista középiskolát végeztem el. De a pártcsoportunkbán — egyébként nyolcán va­gyunk — többen végezték el az esti egyetemet és én nem szégyellek tanulni tőlük. — Egyéb feladata a párt­csoportnak? — Igyekszünk a magunk módján segíteni az alapszer­vezet vezetőségét. ősszel, amikor kint a földeken már kevesebb a munka, mi is szervezzük á politikai okta­tást, és el is járunk a fog­lalkozásokra. Van vitakör is az alapszervezetben, arra a pártonkívülieket is mozgósít­juk, és természetesen a sza­bad pártnapokra úgyszintén. Nálunk minden pártcsoportot áz üzemi pártbizottság egy- egy tagja patronál. Ott ván a pártcsoport-megbeszélése- ken és ott mindig elmondja nekünk mi a soron levő fel­adat és informál minket kü­lönböző kérdésekről. — Ez a csoportvezető rnun- káiát könnvíti. . — Igen, meg az is, hogy minden évben feladatmegbe- szélő tanácskozást tart szá­munkra az üzemi pártbizott­ság. * — Az előbb azt mondta: szeretni kell ezt a megbíza­tást. — Arra kíváncsi, hogy én szívesen csinálom-e? Igen. Nekem ez a munka nem megterhelés, pedig két nyug­díjasunk is van, és az egyik­nek, Péter Laci bácsinak én viszem el a bélyegeket Kun­szentmártonba, mert beteges, már nem tud rendszeresen részt venni a pártalapszer- vezeti életben. Havonta el­látogatok hozzá, elbeszélge­tünk, nagyon érdekli, hogy mi hír a gazdaságban. Kő­váriné elvtársnő viszont bár nyugdíjas, aktívan dolgozik. Egyszóval nekem ez a mun­ka nem esik nehezemre és ennek a megbízatásnak a munkaköröm mellett is ele­get tudok tenni. — Számon tartják a párt­megbízatások teljesítését? — Természetesen. Most az év végi beszámoló taggyűlé­sek előtt ismét személyre szólóan megbeszéljük, érté­keljük, hogy ki, hogyan tesz eleget kötelességének. — Szabad idő? —1 Az nagyon kevés van. A feleségem is itt dolgozik a gazdaságban. Van két fi­unk: az iskolást ő viszi reg­gel és ő hozza haza délután, én meg az óvodást hozom, viszem. Foglalkozni kell a gyerekekkel is. Este, ha van egy kis időm, főként szak­könyveket olvasok, de az új­ságokat előbb végignézem. Amikor az üzemi pártbi­zottság titkárától kérdeztem, hogy huszonhárom pártcso­portvezetőjük közül hogyan tartják számon Kiss Imrét, ezt a választ kaptam: mint igyekvő, szorgalmas embert, aki ha nagyobb tapasztala­tokat szerez, jó pártmunkás lehet V. V. A Becker-rendszer Avagy megoldás: a jó hozzáállás A FÉKON Ruházati Vál­lalat júliustól új termélés- irányítási rendszert vezetett be A nyugatnémet Becker- cégtől átvett rendszer a na­pi teljesítmény figyelésén alapul. Célja a veszteség­idők feltárása, az operatív beavatkozás lehetőségének megteremtése Sok a javítás A kisújszállási üzem sza­lagjainál dolgozó nők elein­te bizalmatlanul nézegették az új nyomtatványokat, de lassan legtöbbjükben felol­dódik a gyanakvás, mivel látják, pontosan lemérhető a tényleges teljesítmény. A na­pi elszámolási lapon maguk vezetik a megvarrt mennyi­séget. A kódjelek segítségé­vel jelzik: ki, mikor, mi miatt esett ki a termelésből. Ezekről az egyéni lapokról számfejtik a darabbéres és időbéres teljesítmény alap­ján a napi bért. Az egyéni lapok összesítése a termelő- egység teljes mutatóit adja, az ezek alapján készülő he­ti és havi .termelési elemző­lap pedig folyamatában jelzi, hol volt hosszabb állás, miért, melyik szalagon nem volt elég az utalványozott idő, és ki miatt. A művezető közvetlen ter­melésirányító feladata meg­nőtt. A műveletek elosztási tervének készítése, amely a dolgozók keresetének egyik befolyásoló tényezője, éppen úgy feladata, mint a napon­kénti összesítés elvégzése, és ezzel az egység és külön-kü- lön minden dolgozó kieső idejének megfigyelése. Az új bizonylatok közül leginkább a kieső idők kód jegyzéke ra­gadja meg a figyelmet. A ta­pasztalatok szerint különö­sen sok az idegen és saját javítás. lEgy napot vizsgál­va: például szeptember 14- én másfél százalék volt emiatt a veszteségidő, míg a munkára vár jelzésnél sze­replő idő 0,8 százalékos nagysága kifejezetten szer­vezési. ellátási problémá­kat mutatott A kisújszállásiak ott tarta­nak, hogy tudják, min kelle­ne segíteni. A hogyan azon­ban még nyitott kérdés. A gyártásközi ellenőrzés foko­zására már nem nagyon van lehetőség. Jelenleg hu­szonnégy ember foglalkozik meózással: négy készárumi­nősítő van, és egy-egy ember részműveletenként, illetve gyártás közben szúrópróba­szerűen ellenőrzi a készülő darabot, minden szalagon, összehasonlításként: a tőkés partnernél ugyanezt ketten csinálják. Tíz évvel ezelőtti az indulás után, még kom­mersz árut készítettek, most viszont gyártmányaik a leg­igényesebb vevő ízlésének és igényének is megfelenek. Igaz, hogy ezt csak a javí­tásra fordított idő elég nagy százalékával és a bőséges normaidővel tudják elérni. Szintén összehasonlításként: a tőkés normaidő a náluk szokásosnak mindössze hat­van százaléka. Minek ide új irányítási rendszer — mondhatnánk —, elég, ha a norma karbantar­tásával megközelítjük az em­lített százalékot, és máris ugrásszerűen nő a termelé­kenység mindenféle rendszer nélkül. Ez azonban Kisúj­szálláson többszöri próbálko­zás ellenére sem sikerült még. A jól, sőt kiemelkedően dolgozók mellett ott vannak azok, akik régi munkás lé­tükre is csak ötven—hatvan százalékos teljesítményeket érnek el. Van közöttük olyan, aki igyekszik, de nem bír többet, és vannak szép szám­mal olyanok is, akiknek egyszerűen nem kenyérkér­dés a munka. Ennek köszön­hető, hogy még a bőven mért normaidő egy része is elvész. Az említett napon a teljesít­ményszint alacsony volta miatt 15 százalékkal volt több a felhasznált idő, mint a normaóra. Ebben persze benne van az állásidő is, ami megint csak a munkafegye­lemre vezethető vissza, hi­szen a technológia be nem tartása miatt került sor a sa­ját javításra éppúgy, mint az előző műszakból átkerülő idegen munka javítására. A rekord csak szépít Volt és van próbálkozás arra, hogy mindenki egyéni­leg érdekelt legyen a norma­idő jobb kihasználásában. Születnek száznegyven— százötven százalékos rekord­teljesítmények is, ezek azon­ban a majd ötven rosszul vagy rosszabbul dolgozó miatt legfeljebb szépítik a kiesést. A bérezés új rend­szere módot nyújt arra, hogy a háromhónaponként felül­vizsgált személyi órabér akár egy forint Ötven filléres in­gadozással kövesse a negyed­éves egyéni teljesítmény­szintet.- Szakszervezeti gyű­léseken, brigádgyűléseken próbálják tudatosítani a jó munka alapvető fontosságát. Szigorral is kísérleteztek, 1980-ban négy dolgozót bo­csátottak el hanyag munka miatt. Az intézkedések ered­ménye azonban csak lassan mérhető. Zökkenőmentes átállás A Becker-rendszer beveze­tése az ötnapos munkahétre való átállást készíti elő. Nagyvállalati tervek szerint tízszázalékos termelésnöve­kedést kell elérni az átállás zökkenőmentességéhez, és ezt ettől a termelésirányítá­si rendszertől várják. A kis­újszállásiak azonban csak két százalékot mernek tervezni a már felsorolt és általuk egyéninek mondott sajátos­ságaik miatt. A többi miből kerül elő? Megpróbálják a létszámot a tervezettre fel­tölteni, ami 18 dolgozó fel­vételét jelenti, illetve ezek egy részét a nem fizikai ál­lomány átcsoportosításával biztosítani. A betegség miatti kieső idők csökkentésével is elérhető két százalék ter­melésnövekedés, ha a nyug­díjasok bevonásával intenzí­vebb betegellenőrzést foly­tatnak. A töredéknapi kieső idő csökkentésével — ami a kilépési engedélyek szigorí­tását taíkarja — 2 dolgozó éves munkájánál is több termelésnövekedés érhető el. A végső és legjobb megol­dásnak azonban azt - tarta­nák, ha minden dolgozó lel­kiismeretesen, odafigyelve végezné munkáját, minden­féle szankció nélkül. Fejszés Edit Korszerű, LHD—400 típusú gázkazánok váltották fel a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárának kazánházában az elavult Lokomotív típusú szerkezeteket. Az összes szere­lési munkát az üzemfenntartás Karkecz Károly Szocialista Brigádja végezte el közel négy hónap alatt. A korszerűsítés nem egyszerűen téli felkészülést jelent a Ganznál, hiszen a régi kazánok nem győzték volna a belépő új festőüzem gőz­igényét kielégíteni Fotó: Kováts Béla Az Állami Elér­és Munkaügyi Hivatal feladatai Sokan érdeklődnek az iránt, hogy milyen kérdések­kel foglalkozik a közelmúlt­ban megalakult Állami Bér­éé Munkaügyi Hivatal. E kérdésre a következő tájé­koztatást adták az újonnan megalfekülit hivataliban az MTI munkatársának: Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal a kormányzat központi munkaügyi irányító szerve, ennék megfelelően a megszűnt Munkaügyi Mi- * nisztérium feladatai közül a . bérrel és munkaerővel kap­csolatos kérdések tartoznak a hatáskörébe. Gondoskodik arról, hogy a teljes és egy­ben hatékony foglalkoztatás elve minél jobban érvényre jusson. Az ágazati és tanácsi szervékkel összehangolva megteremti annak lehetősé­gét, hogy minden dolgozni tudó és akaró magyar állam- Dolgár képzettségének, ké­pességének és a népgazdaság érdekeinek egyaránt megfe­lelő munkát végezzen. Eh­hez az is szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények a dolgozók szá­mára biztosítsák a hatékony munkavégzésihez szükséges feltételeket. A hivatalnak ugyancsak nagyon fontos feladata, hogy a bér- és keresetszabályozás, az alarobérrendszer, a veze­tői órdékeltség és a bérrend­szer egyéb eszközeinek fej­lesztésévé! segítse a vásárló­erő é« az árukínálat, illetve a szolgáltatások összhangját. Munkajogi tevékenységével pedig a dolgozó emberek jo­gainak védelmét szolgálja. A munka törvénykönyvének gondozása, a munkajogi sza­bályok szakszerű és demok­ratikus előkészítése biztosí­tékot nyújt arra, hogy e te­rületen jövőben is megva­lósuljanak a kormányzatnak a törvényesség maradéktalan betartására vonatkozó elő­írásai. At állampolgárok, a gaz­dálkodó szervek, a tanácsok az úi hivataltól is felvilágo­sítást kaphatnak munkaügyi kérdésekben- Rendelkezésre áll a hivatal tanácsadó iro­dája, amelynek útján szóban vagy levélben választ kap­nak az érdeklődők a foglal­koztatással és bérezéssel kap­csolatos kérdéseikre. A mun­kaügyi problémák, panaszok intézésének törvényes kereted — a vállalat, a felügyeleti szerv, a munkaügyi döntőbi­zottság, a munkaügyi bíró­ság — természetesen válto­zatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom