Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 11 I Arcképvázlat I A brigádvezető javításai Ezek iaazán fura beieevzé- ßek. Úgyszólván semmit­mondóak. Például a felcím — úev mint Takarékossá® vállalások — ailia/tit a követ­kező a szövés: ..Munkánk során maximális mértékben a mée felhasználható hulla­dék és elfekvő anvaaok fel­használására törekszünk. ” Vasv a másik mesielölés — Üi technológiai módszerek átvétele. alkalmazása — mögött az áll: ..Az úi tech­nológiai módszerek átvételét előseeitiük ...” Mondom Sí­pos Lászlónak, a brigád ve­zetőiének hoev ez nem más rniinit nesze semmi, fosd mee iól. Azt válaszolja: tudia. Hát akkor miért ír?ik be a nanlóba? lev a vállasz: ..Mit íriunk eev három cen- timétemvi helven — mert ennvit haevtak ki a taka­rékosságinak? Azt. hoev mi naoróil niaiora a tmk-s ia- vítómunkákhoz többnvir.» huilladékokat használunk fel? Részletezzük a tétele­ket a lefiaaróbb lemezifi? Abszurdum... Előre ki­nyomtatnak eev naplót a bri­gádnak. Jó. ho°v ki nem töltik. Mondom a .rubrikák címeit: Munkát akadályozó tényezők felszámolása. Ja­vaslat ezek meeszünitetésére. Neevedévre tervezet túlóra. Előző neevedévd seleitérték. Takarékossáei vállalások. Alananvaie rezsianvafi szer­szám ... Mintefiv termelési tieevzőkönw. Én mondom, sok bri.eád azért haev tói a versenívmozeailommal. mert ilven natúrok kitöltését vár­iák tőlük. Tudia mitől nao- ló eev naoló? Attól, hoev abba azt íriuk mee. ami velünk történik. A eond- iainkat mee a sikereinket és a kirándulásokat mee a társadalmi munkákat . Sípos Lászlót, az Április 4. Gépipari Művek örménve- fci fiváreevsé eének bri.eád- vezetőiét úev ismerem mee mint csendes, halkszarvú em­bert. Most füstölőé. Próbá­lom meevédeni azok ieazát. akik e címszavakkal sűrűn ellátott, kicserélhető lapok­ból összeállított ..naplót” kitalálták, s mondom, va- lószinűlee azért van ez. mert sok bri.eád nem. tudott a naplóba mit írni. Érzem, mintha meesértettem volna — csak annvit ieevez mee: ..Ha valaki vaev valakik nem csinálnak semmit, arról nehéz beieevzéseket meefo- ealmazni.” Jó. Haeviuk a briaádot. a naplót, beszélgessünk Sípos Lászlóról, a fiénlakatósról. Azzal kezdi, hoev annak ideién olyan LSI sikerült a felvételi?» — meefelélt miai- rósnak. Már december kö­rül iártak a tanévben, mée mindig nem volt könwük. ..Na ezt — mondia — mse­dé eeltük a barátommal és átnyergeltünk. íev tettem eéolafcatos. Amikor örmé- invesire kerültem a seree után. csodálkoztam. Nem volt itt brigádélet. mee ilyesmi, öt nerccel a munka letelte után alii.eha lehetett a evárban eev lelket is ta­lálni. A korábbi munkahe­lyemen. a szolnoki bútor­gyárban naevan ió brigá­dok voltak. Szóval hiányzott a közössée. Az tette volna, hoev hasonló kordákkal ke­rültem össze? Valószínűleg, lev alakítottuk mee a Szik­lai Sándor brigádot ami az­után elnyerte az aranvko- szorús címeit.” Újra a brigádnál vafivumk — mondom. S mee is ér­tem. hoev visszakanyaro­dott ide. amikor meeemlí- ti: két taeiuk dmemt más­hová dolgozni. de fizetik a brieádtaedíiat. és ott vannak minden megmozduláson. ..Félreértés ne essék — mondia — elsődleges nálunk is a munka, de a ió kö­zössée .kialakítása ezzel eevanértékű. s íev könnyebb doleoznunk is”. Mosit pél­dául, Bulgáriában volt. nyá­ron üdülni — eevütt a töb­biekkel, ..Csak mi. férfiak utaztunk el Várna környé­kére, de lövőre már visz- szük a fdeséeeket is. Mert sokszor találkozhattak eev- mássaL ismerik r-vmást. és nem hazudok, ha azt mondom, szeretnék eevütt lenni a brigáddal”. Megtu­dom. fusizott a kollektíva, lev mondia. de nem rossz- indulattal. ..Kitaláltuk, el­vállal iuk eev maszek ház felúiítását s mee is lett a pénz nagyobb része a ki­ránduláshoz. Most mondta a leváregvsée vezetőie. arái­kor megtudta, hoev úiabb utazásra készülünk — ne menüink maszekotok Szer­ződést kötöttünk. íev most a hétvéeeken meevünk La- iosmizsére. ahol kutyaszorí­tóba került a cée. A szer­ződéskötések elhúzódása mi­att késlekednek a komplex fűtési telepek kivitelezésé­nél. ..Beszállunk” az épitő és szakipari munkákba. A meeállanodés szerint ha no­vemberben elkészülünk vele. 36 ezer forintot kanunk”. Egv réeebbi naplót tesz elém. A borító iát a briigád patro­nálta óvoda óvónői hímezték ki. Az egvik fénykénen a sok közül. Sípos László fél­meztelenül. ecsettel a kezé­ben — a monstre óvodai felújításnál (készült a felvé­tel. Másik fotó: Gárdonyi Géza; sírjánál a brigád tag­iak középen a brigádvezető. Megint másik kén: az örmé­nvesd iátszóudvart csinál- iák. Saroelvások. betonke­verők. földmunkások a (bri­gád tagiai. Vidámság, sör... Eev fotó alatt — raita e<rv aggódó tekintetű idős asz- szonv — az aláírás: ..Nyu­gi mamdka! *>bb lesz a há­za teteie. mint úi korában!” Hát ami igaz. az igaz — ilvesmi aligha fémé be iaz előrenvomtatott napló tara­jaira. A termelésre terelődik a szó. Sípos László mondia: ...Nem a terveknek megfele­lően alakult. A lemaradás felszámolása nyilván fe­szültségekkel iár. A karban­tartókkal szemben is na­gyobb a türelmetlenség A gének sajnos nem a legkor­szerűbbek. némelyik terhe­lése a termelési profinam alapián 300 százalékos. Ha elromlik valamelyik, szinte nekizúdulunk. Szóval nem szabad lamentálni azon. ha bent kell maradnunk. Amit megtehetnek a tmk-sok. még az. hogv ha felesleges ka­pacitás adódik, besegítenek a termelésbe.” Hagy Sípos László ismeri a tervszámokat és az üzem legaktuálisabb gondjait. nem valamiféle különös szorga­lom eredménye. Mond is: ..Most például a napokiban volt egv tanácskozás, ha­sonló egv termelési értekez­lethez. csak ilvet sűrűbben tartanak a gvári vezetők. Szóval a legutóbbin mond­ták. mefiszigorítiák a kilé­pőcédulák osztogatását. Ért­hető is. Ilyenkor betakarítás ideién mefinő a különféle okokkal elmenegetők száma. Jobb. ha a brigádvezetőtől tudiák meg a kollektívák tagiai az intézkedések hát­terét. S a másik: fontosnak , tartom, hogy ne csak az eredmények ismertetésébe, hanem a gondok, a prob­lémák megoldásába is avas­sanak be bennünket.” Sípos László 32 éves. Két gyereke Van. S háza. amit nemrég épített fel. Azt mond tik rá — s ez ahogyan kerekíti mondókájábán gon­dolatait. abból ki is derül — kiegyensúlyozott. Ha csak nem sértik meg azzaL hogy feltételezik róla: nem tudia megfogalmazná egv naoló bejegyzésében azt. ami nap. mint nap körülötte történik. S ígv van ezzel brigád­ja is. Hajnal József Tovább fejlődik a mezőtúri Ifjúsági lakótelep. Az ÁÉV két 26 lakásos és egy 16 lakáso, ház építésén dolgozik Garzonok és gubancok — Elhiszem^ hogy jót akar, de ha mégis rosszul sül el, én iszom meg a levét. Fel­hívja rám a figyelmet. Eszé­be juttatja a lakáshivatal­nak, hogy még mindig itt vagyok. Kipakolhatnak al­bérletbe vagy szükséglakás­ba. Csak öt évre kaptam a garzont. Már régen lejárt az időm. Pici gyerekkel élek itt, értse meg, félek. — Felszólították már? — Nem, dehogy. Azt sem tudom, mire fizettem be tíz­ezer forintot, amikor 1971- ben ideköltöztem. Gondolom, visszakapom, ha elmegyek. Ügy tudom, kötelező előta- karékosság volt. Mindenki­nek fizetni kell. Ez biztos — állapította meg határozottan T. Julianna. Tájékozatlanok és tájékozottak Ugyanazon az emeleten, néhány ajtóval odébb a Zagyva-parti sétány másik garzonlakásának lakója B. Enikő jól tájékozottságának teljes tudatában mondta az ellenkezőjét: '— Aki fizetett, annak határozatlan időre utalták ki, tehát véglegesen megkapta a garzot. Boldog ember! Én is szívesen fizet­tem volna, de azt mondták a tanácsnál, hogy nem lehet. Garzont fiatalok csak öt év­re kapnak. Nekem ráadásul három évre utalták ki. Nem értem. Sok mindent nem ér- telf. Én 1978 óta tulajdon­képpen törvénytelenül lakom itt. Egyedül vagyok. Most úgy gondolom, egész életem­re beérném a garzonnal. Ezért akartam kifizetni a használatbavételi dijat, ti- zenvalahány ezer forint lett volna. Én nem tehettem, mások igen. Sírógörcsöt ka­pok, ha belegondolok, hogy előbb meg kellene vénülnöm ahhoz, hogy jogom legyen életem végéig háborítatlanul garzonlakásban élni. Mesélték a házban, hogy jónéhány idős ember busá­san megfizette ezt a háborí­tatlan nyugalmat. Volt, aki 50 ezer forintot adott. Az idősek nem panaszkodtak. Egyikük-másikuk morgott ugyan a fiatalok miatt, mert hangosak, sokat kopácsol- nak, hogy zajlik körülöttük a házban az élet. Ami a pénzt s a lakáski­utalásokat illeti, a Zagyva­parti sétány garzonjaiban tett látogatásaim után teljes volt bennem a zűrzavar. Tisztázzuk, tíz évvel ezelőtt kik lehettek garzonlakók Szolnokon! Nem csodálkoztam volna, ha dr. Krizsa Sándor, a vá­rosi tanács vb igazgatási osz­tályvezetője nem vállalkozik egy olyan, múltban alkalma­zott, meglehetősen ellent­mondásosnak tűnő gyakorlat megmagyarázására, amely­hez akkor nem volt semmi köze. De válalkozott. — Az elv egyértelmű volt: idős, egyedülálló emberek­nek. nyugdíjas házaspárok­nak végleges otthona lehet a garzon. Ami tulajdonképpen jogilag nem is garzon, ha­nem egyszobás tanácsi bérla­kás. A fiataloknak pedig csak átmeneti lakásmegol­dást jelenthet, amelynek előnyeit az albérlettel szem-, ben. azt hiszem, felesleges bizonygatni. A beköltözés­kor egy fillérbe se kerül, a bére és a rezsije pedig olcsó. A benne élők takarékoskod­hatnak, hogy végleges ott­honhoz jussanak. — Akkor mégis milyen cí­men fizettek tíz-, húsz-, vagy harmincezer forintot? — önkéntes hozzájárulás volt a város lakásépítési alapjához. Aki nem tudott, vagy nem akart, az nem fi­zetett. — És milyen megfontolás­ból válthatták meg később a fiatalok közül is többen határozatlan időre a bérleti jogukat? — Semmilyen rendelet nem tiltotta. — Akkor miért nem tehet­te meg mindenki? — Gondolom, hogy egyedi elbírálás alapján. — A következetesség, az egyenlő elbírálás hiányzik. — Ezért hozott a városi tanács 1978-ban egy olyan rendeletet, amellyel rendet tett. Azóta határozott időre utalhatók ki garzonok. — Szép számmal vannak lejárt bérleti szerződések. Mi a következmény? — Két év múlva, 1983-ban kérdezze meg. Ugyanis szer­ződés ide vagy oda, csak az új tanácsrendelettől számí­tott öt év eltelte után lesz jogunk a kiköltöztetésre. Egy évtized alatt a város­ban háromszázra nőtt a Zagyva-parti sétány lakásai­hoz hasonló egyszobás taná­csi bérlakások száma, ame­lyeknek csak a fele kezelhe­tő garzonként. Tehát /.száz­ötven kislakással rendelkez­het a tanács a határozott idejű szerződések lejárta után. Ma egyetlen garzon­ház van Szolnokon, a Sarló utcában, hetvenöt lakással. Bérlőinek az 1978-as tanács- rendelet szerint utalták ki öt évre a lakást. Idén febru­árban költöztek be a lakók. Negyvenegy fiatal házaspár egy vagy két gyerekkel, hu­szonhárom elvált és özvegy­asszony a gyerekével, hét egyedülálló és egyetlen gyer­mektelen házaspár. Három lakás a színészeké. Ami a foglalkoaá.sukat j 11 éti, hete­rogén az összetétel. Van or­vos, mérnök, keramikus, bol­ti eladó, ápolónő, szakmun­kás, segédmunkás. Fiatalok, és határtalanul boldogok, hogy otthonuk, 29 négyzetméteres birodalmuk van. A tervezőnő, Csíki Rozália örömében fakadt sírva/ — Laktunk a két gyerekünk­kel a férjem szüleinél, aztán albérletben, a külvárosban, tűrtük a részeges házigazda piszkálódását, a háziasszony cikuszait. Álmodoztunk, hogy házat építünk. Havi hétezer­ből? Reménytelen. A szülők nem tudnak segíteni. Éppen elég áldozatot vállaltak azért,, hogy a férjem meg én is egyetemet végezhessünk. Öt év alatt talán.. — És gondolja, hogy öt év múlva lakást tudnak vásá­rolni? Ez volt a feltétele, hogy garzonlakók lehettek. — Remélem. Havonta ezer forintot teszünk takarékba, öt év alatt, ami összegyűlik, talán elég lesz. A Ringler házaspárt 18 hó­napos kisfiúkkal egy udvar­végi mosókonyhától szaba­dította meg a garzon. Fürdő­szoba, gázfűtés, parkettás szoba, erkély, napfény. Föl­di paradicsom! S ráadásul a gyes elég a rezsire. Ez maga a csoda. Mi lesz öt év múl­va? Nem fontos! — Egy postás fizetéséből spórolni? Reménytelen. B. Árpádné sem szívesen gondol arra, hogy egyszer letelik a határidő. Másfél éves kisfiával költözött az albérletből a garzonba. — Bármit vállaltam volna, csakhogy saját otthonunk le­gyen a fiammal. Három évig éltem kétezer forintos al­bérletben. Kipróbáltam az olcsóbat is. De amikor a ki­csi megszületett, azt mond­tam, (inkább zsíroskenyéren élek, de emberhez méltó kör­nyezetben. — A garzonra másfél évig várt. — Vártam? .Kilincseltem, könyörögtem, elmentem min­denhová, a tanácselnökhöz is. Három bizottság járt az albérletben, hogy meggyő­ződjön, milyen körülmények között élek. Eddig egy fil­lért sem tudtam félretenni. Talán ebben a kis lakásban majd sikerül. A Czeglédi család legszíve­sebben kiköltözne. Nyomor- tanyának érzik a garzont * hároméves és a háromhóna­pos kisgyerekükkel. — Amennyit csak lehet, a taka­rékba teperünk. A szüléink­nél eszünk, akik, amiben csak tudnak, segítenek. Van 150 ezer forintunk. A férjem ugyanis, aki vízépítő mér­nök, népköztársasági ösztön­díjas volt. A szülei takarék­ba tették az ösztöndíját az utolsó fillérig. OTP-lakást akartunk, de a licitnél eny- nyi pénzzel labdába se rúg­hattunk. Szövetkezeti lakás- igénylésünk van egyébként, 680 a sorszámunk. Legalább négy év, míg ránk kerül a sor. Addig itt nem lehet ki­bírni — közölte a fiatalasz- szony, aztán kissé kesernyé­sen hozzáfűzte: — Mi nem vagyunk élsportolók, így hát... Bezzeg a sportolók! A le­igazoláshoz nekik rögtön mellékelik is a lakást, de mi­nimum a garzonkiutalást? Hollóy Tamás, a MÁV MTE ügyvezető elnöke szerint a tények nem ezt bizonyítják. — Sportegyesületünknek több mint hatszáz igazolt sportolója van, és öt (az enyémmel együtt hat), hatá­rozott időre kiutalt lakása, amellyel a sportolóval kö­tött szerződés lejárta után rendelkezhetünk. Ezt is a ta­nács nagylelkűségének kö­szönhetjük. Mendemondák és tények — Elég sok mendemonda keringett a városban a spor­tolók garzonügyleteiről. — Két éve vagyok ügyve­zető elnök, azóta ilyesmi nem fordult elő. Előtte sajnos so­kan végleges lakáskiutalást kaptak. Lakást, amihez sem­mi köze nem volt az egyesü­letnek. — Most hány lakásra vol­na szükségük? — öt garzonra és hat, leg­alább kétszobás lakásra. Hangsúlyozom, hogy csak minőségi sportolókról, ed­zőkről van szó. Csak ők jut­hatnak lakáshoz az egyesület révén, és csak addig, amíg itt dolgoznak, sportolnak. — Azt mondta, a tanács nagylelkűségének köszönhe­tik, hogy rendelkeznek öt garzonnal. Idén július 30-án lépett életbe az új tanács- rendelet, amely szerint a soronkívüliséget ezentúl a munkáltatónak, illetve a sportegyesületnek is meg kell fizetni. Az összeg: a költség- vetésből gazdálkodó szervek­nél a lakáshasználatba-vételi díj (24 ezer forint) a terme­lő üzemeknél a duplája. Minden új kiutalásnál. — Ezt most hallom elő­ször. Ilyen kiadás nem sze­repel a költségvetésünkben. A helyzetünk sajátos. Talán kivételt tehetnek a város minőségi sportélete érdeké­ben. Mit mond a szakember, dr. Krizsa Sándor? — Az igazgatási osztály dolgozóinak nem áll mód­jukban kivételt tenni. — A három hónapja élet­be lépett új rendelet azon túl, hogy a soronkívüliséget megfizetteti a munkáltató­val, egyéb feltételeket is szab. Az OTP-lakásra jogo­sultaknak 15 ezer forintos, a szövetkezeti lakásra várók­nak 10 ezer forintos taka­rékbetétkönyvet kell fel­mutatni, amit havonta ezer, illetve 700 forinttal kell meg­toldani. Hány garzonlgkást utaltak már ki ilyen felté­telekkel? — összesen négyet. De csak egy volt, amiért & mun­káltató is fizetett. — S ha nem fizetnek azért, amit eddig ingyen kaptak? — Több mint négyszázan várnak Szolnokon garzon­ra... Kovács Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom