Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

1981. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé „ „ I I képernyője előtt I Főiskolai könyvtár Jászberényben és Mezőtúron Nélkülözhetetlen segítőtár az oktatásnak, a kutatási Alighogy kidöcögött a kép­ernyőről kedd este Az isz­tambuli vonat, már másnap, azaz szerdán egy újabb „vi­cinális” jelent meg, amelyen a Zokogó Majom, az újabb folytatásos egyik szereplője érkezett, a csábos és könnyen adakozó Böske kisasszony (Bánsági Ildiiké), a munkáért házaló pékmester, Vincze Béla húga. Ezzel vette kez­detét a Bálint Tibor család­regényéből készült ötrésizes tévéfilm. Aztán vasárnap, késő délután ugyancsak egy többrészes folytatás indult útjára, a második csatornán először — ezentúl ugyanis vasárnap is két csatornán sugároz műsort a televízió —, a Zoláról szóló francia film premierjére került sor. Három folytatásos Három folytatásos — egy­azon héten, micsoda szer­kesztői bőkezűség, három igazán fajsúlyos, ugyanakkor élvezetes képemyő-olvas/- mány, azaz olyan munka, amely nemcsak a szórakoz­tatás igényének felel meg, de ugyanakkor tartalmában fö­lé is emelkedik a sok heti tévéfilmátlagnak. Voltak már folytatásos képernyőregények eddig is, nagysikerűek, ame­lyek igen szórakoztattak, mondanivalójukban azonban bizonyos értelemben itt-ott kívánnivalót hagytak ma­guk után. Ezúttal három olyan alkotásról van szó — jóllehet közülük kettővel még csak jóformán megismerkedhet­tünk, de már az indulásból is kivehettük erényeiket, mindenekfelett gondolati igé­nyességüket — amelyek tár­gyukat ugyan egyaránt a múltból merítik, de nagyon is mai húrokat pengetnek, azaz lényegében mindhárom arra figyelmeztet (anélkül, hogy a közöttük meglévő kü­lönbségeket el akarnám mosni), hogy mily könnyen kerülhet veszélybe az embe­ri érték, és mily nehéz helyt­állni emberi módon önma­gunkért s az emberért Az isztambuli vonat a leg- a'd'attabhl, legszórakoztatóbb formában, igazán olvasmá­nyosan beszélte el az eszméi­ért akár életét is áldozni ké­pes ember felemelő tragédiá­ját Egy vasúti vagon utasai­ban ügyesen ábrázolta a har­mincas évek társadalmát, mintegy keresztmetszetét ad­va annak. Mesterien ötvözte egy ellenálló .történetét a hétköznapi kisemberek sor­sának rajzával. Sokszínű, tarka világ bontakozott ki, soK új, ismeretlen arc a szí­nészek között. (A kopro­dukciónak feltétlenül ez a haszna is megvan, nem min­dig az agyankoptatott színé­szeket látjuk viszont a kép­ernyőn!) És kitűnő színészi teljesítmények járultak hoz­zá a sikerhez. William Ber­ger igazán rokonszenvesen formálta meg Czdnner dok­tort, minden külsődleges pá­tosz nélkül, de nagy-nagy belső tűzzel, Mimsy Farmer (Coral) mosolygós arcára, kamaszos ártatlanságára is sokáig emlékezhetünk. A Zokogó Majom részlete­zőbb, aprólékosabb társada­lomrajz, szinte mozaikkoc­kákból áll össze, mint Az isztambuli vonat. Ezt a szer­kezetet némiképp indokolja a családregény sokszálú és sokszereplőjű világa. Vár- konyi Gábor rendező érde­me, hogy jól illeszti több­nyire össze az apró részlete­ket — logikusan és expresz- szív ritmusban, ami azonban nem jelenti, hogy ez a kom- pozíciós technika ne nehezí­tené meg kissé a néző dol­gát. akinek szinte villaná­sodból kell megépítenie ma­gában a teljes egészet Ez bi­zony nem könnyű nézői fel­adat. Másrészt ennek az al­kotó módszernek megvan az a veszélye is, hogy lényegte­len mozzanatok is "bekerül­hetnek a műbe, amelyek ön­magukban talán érdekesek, de a nagy egész szempontjá­ból elhagyhatóak lelhetné­nek. Továbbá: az embertelen körülmények rajzában meg­eshetnék, erre kísértés lehet a naturalista túlszínezés is. Várkonyi Gábor lényegében erre az ingoványos útra nem téved, bár akad epizód, amely feleslegesen terheli a cselekményt. Az ő szemléle­te alapvetően realista. És a széles folyású történésben jó érzékkel találja meg a drá­mai csúcspontokat amikor a látszólag csendes folyású cse­lekmény egyszeriben felper- díthető, feliizzítható, hogy ér­zékelhetővé váljék az ellent­mondásokkal terhes társada­lom minden nyugtalansága. A népes színészgárdából Há­mori Ildikó játékára máris felfigyelhettünk: kitűnő, ahogy a sorsát hangtalanul viselő Vinczénét elénkállítja. A Zola-film: más alapál­lás, más műfaj is, mint az élőbb említettek. Itt nem a regényesség az alapvető, az csupán színező elem. Itt a fényekhez való hűség a meg­határozó. Már az első rész­ben is, ahogy a Dreyfus-per részleteit feltárta, a film szinte egy az egyben követte a valóságban megtörténte­ket, azaz módszere dokumen- talista, előadásmódjába azon­ban némi regényes is vegyül, főként Zola személyes kap­csolatainak ábrázolásába. Egy felháborító igazságtalan­ság részleteit tárja fel a film egyrészt, ugyanakkor azt a lelki folyamatot próbáljgbe- mutatnii, ahogyan a világhí­rű író, Zola eljut a gyaláza­tos rágalmazás elleni társa­dalmi hadjárat gondolatáig, hogy felemelje szavát a mél­tatlanul meghurcolt és. el­ítélt Dreyfus érdekében. Er­ről a századvégi botrányról már sokszor hallhattunk, de ilyen tisztán és világosan, részletekbe menően még nem lehetett alkalmunk megis­merni, ahogy ebből a most bemutatott filmből, s ez már önmagában is oly érték, amiért érdemes volt műsor­ra tűzni. Kifogásként legfel­jebb azt említeném, hogy tempója itt-ott kissé lelas­sul, vontatott, talán ezért is fiairt (Sgy-egy folytatás szo­katlanul hosszú ideig, száz­húsz percig Röviden Lehetetlent nem kíván­tunk ... — megdöbbentő és felkavaró dokumentumdrá­ma, a fiatalok estjének prog­ramjában szerepelt kedden a második csatornán. Két fia­tal lányról és a szüléikről szólt, két kamaszról, akik Pestre szöktek, mert úgy­mond nem bírták elviselni családi környezetüket A szü­lők viszont azért panaszkod­tak, mert nem bírtak a két elvadult csemetével. Nos, a kamerák előtt újra szembe­sültek az „ádáz” ellenfelek, s hallatlanul izgalmas csalá­di vitának lehettünk tanúi, mi nézők. Drasztikusan őszinte hang jellemezte ezt a riportfilmet Ennyire ken­dőzetlenül nemigen vágták egymás szemébe még embe­rek, amit gondolnak, aho­gyan ezúttal történt a kép­ernyőn. A film szerencsére nem azt kereste), hogy me­lyiküknek van igaza, a kissé maradi apának-e, vagy a sza­badságot sajátosan értelmező csemetéknek, hanem azt, hogy a vélemények ütközte­tésével meirefelé kell keres­nünk az igazságot Épp ezért ez nem csupán fiataloknak szóló „tanmese” volt a fel­nőttek is bőven okulhatná­nak belőle. Ha mondjuk egy megújrázással ők is. láthat­nák, nemcsak a fiatalok, a képernyőn. A filmet Szélyes Zoltán rendezte, s Borenich Péter volt a riporter. Vendégkarnagy dirigál------------........— .......­A Szolnoki szimfonikusok évadnyitó koncertje A Szolnoki szimfonikus zenekar ma este hét órai kezdettel tartja évadnyitó koncertjét a Szolnoki Ga­lériában. A hangverseny el­ső n*~’ében a városi tanács Bartók Béla kamiarakónusa Bach. és Per dőlési-műveket tolmácsol. Ezt követően a Müncheni Zeneművészeti Főiskola tanára. Wilfried Koch vendégkamasv dirigá­lásával az együttes Devienne Concertino két klarinétra és zenekarra című művét szó­laltalak meg maid Mozart D-dúr Haffiner számfonááia csendüli feL Pinocchio százéves Amikor száz esztendővel ezelőtt megírta ígvermekek- nek szóló (mint ő nevezte: „Kis csacskaságát”) meséiét a kisfiúról, aki valahányszor fiMemltett. mindig hosszabb lett az orra. még aligha gon­dolta. hogy Világhírnévre tesz szert Az akkor 54 éves Carlo Loremzáni. a ma is alig 2000 lakosú toscanai fa­lucska. ColHOdi eladósodott kistisztviselőié (később szü­lőfaluja után vette fel a Ganlo Oottlodi írói álnevet) ugyanis csak azért vett ke­zébe tollat, hagv a szerény írói honorárdmuból kifizet­hesse adósságait. Amikor azután Pinocchio történetét 15 folytatás után. amelyek egv helvi gyermek la óban je­lentek meg. Lorenzini — aki időközben kifizette adóssá­gait és már nem volt szük­sége a külön keresetre — azzal fejezte be. hogy a ra­vasz róka.és a macska fel- akasztiá a hosszú orrú. fá­ból faragott kisfiút, a köz­felháborodás olyan nagy volt hogy kényeden volt megalkotni a báios tündért aki életre kelti Rimocchíót — s még további 21 foíMa- táson át vezeti kalandos út­jain. Talán azért, mert a kis­fiú története egyaránt szól a kilencéves gyermekekhez és a kilencvenéves aggas­tyánokhoz. a Pinocchio száz­milliók kedvence lett Moszk­váitól New Yorkig és Alasz­kától a Foktőidig. Több mint 80 nyelvre fordították te. megszámlálhatatlan mil­lió példányban kelt el. 72 különböző kiadó nvomaltíta ki (olasz nyelven 256. ango­lul 111 kiadást ért meg ed­dig). A karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban dr. Losonczi Miklós egyetemi ta­nár nyitotta meg Mottl Ro­mán nagyváradi festőművész kiállítását Az. erdélyi magyar festé­szet kiemelkedő egyénisége nem ismeretlen a hazai kö­zönség előtt sem. Bukaresti, szófiai, berlini, kolozsvári, nagyváradi kiállításai köz­A jászberényi Tanítóképző Főiskola könyvtára 1978 szeptemberétől új, az addigi­nál csaknem kétszer na­gyobb alapterületű helyiség­ben, korszerűbb, jobb körül­mények között fogadja a fő­iskola hallgatóit, oktatóit. A könyvtár bővítésével megol­dódtak a raktározási gondok, lehetőség nyílt arra, hogy a csaknem hatvanezer kötetes állomány, a több mint 80 féle folyóirat nagy részét szabadpolcon helyezzék el, bővültek a könyvtár szol­gáltatásai, javultak a tech­nikai feltételek — például mikrofilm leolvasó áll a lá­togatók rendelkezésére — nagyobb lehetősége nyílt te­A könyv, a könyvtár, az olvasás szerepét különösen nem kell hangsúlyozni egy pedagógusképző intézmény­ben. Egyrészt, mert az okta­tásügyben történt reformok, a nevelő, az oktatómunka állandó megújulása megkö­veteli, hogy az iskolák fej­lődésével lépést tartó, kor­szerű szakpiai ismeretekkel, műveltséggel rendelkező pe­dagógusok hagyják el a fő­iskolát. A könyvtárnak is arra kell törekednie, hogy megfelelő módon segítse a szakemberképzés célkitűzé­seit, friss, naprakész infor­mációkat „tároljon”, legyen szó szakkönyvekről avagy folyóiratokról. A jászberényi Tanítókép­ző Főiskolá könyvtárának túlnyomó része, kétharmada szakirodalom, a többi ifjúsá­gi és szépirodalom. Elsősor­ban azokat a műveket gyűj­Legaláb'b ilyen szerepet vállal azonban a hallgatók könyvtárhasználóvá, rend­szeres olvasóvá nevelésében is, hiszen az önmaga tájéko­zottságára, műveltségére igé­nye« pedagógusjelölt hason­ló igényekre nevelj majdan tanítványait is, s a jövőt tekintve ez cseppet sem el­hanyagolandó. A könyvtár nem csupán a könyvtárosi, népművelői szakkollégium hallgatóinak biztosít lehető­séget arra, hogy elsajátítsák a könyvtári ismereteket, de szakemberei gondot fordíta­nak arra is, hogy valameny- nyí hallgató megszerezze a könyvtári jártasságot, biztos bemutatja legjobb munkáit nálunk is. Mottl Román az akvarell virtuóza, mostani, magyaror­szági kőrútjára nagyméretű képeket hozott, amelyek már technikai megoldásaikkal is őszinte csodálatra késztetik a nézőt. Az első pillantásra olajfestményeknek látszanak munkái — ezt elsősorban a mély színek ritmusa adja. A folthatások nagyszerűsége hát az olvasásra, tanulásra. Hasonló mértékű fejlesztési munkák kezdődtek el a DA­TE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészet» Főiskolai Karán is. A főiskola könyvtára még ebben az évben feldol­gozó és kölcsönző helyiség­gel. bővül, valamint az ed­diginél nagyobb helyre „köl­tözik” az olvasóterem, a fo­lyóiratolvasó, lényegesen ja­vul a technikai fölszerelt­ség. A könyvtárak fejleszté­se egyértelműen bizonyítja, hogy jelentős szerepet tölte­nek be a főiskolák életében, mintegy alapjául szolgálnak a képzésnek, oktatásnak, s nem kevésbé a tudományos kutatómunkának. tökéletes rajzkészségről, tu­dásról árulkodik. Ez legjob­ban figurális kompozícióiban érződik, de nagyszerű szer­kezeti vázat biztosít a leg­szabadabb festői fantáziával, érezhetően szenvedélyes ih­lettel készült alkotások szá­mára is. Témavilága igen gazdag, a karcagi tárlat képanyaga ar­ról győzi meg a látogatót, hogy az erős tónusú, de élénk színkavalkádot adó képek festője széles érdeklődésű művész. Szeretető középpont­jában mégis talán a népi élet, a természet sajátos tük- röztetése álL Virágcsendéle­tei is mentesek minden erő­rnányos kutatá« irányából. A központi könyvtár — a tan­üzem és a kollégium szép­irodalmi letétié tartozik még hozzá — állománygya­rapítását a tantervi módosí­tásokhoz; illetve a hallgatók és a karok tudományos ku­rtáid munkájához Igaziodva végzi. Információk saját „kútlűbűl" A látogatók csaknem 16 és fél ezer körtet könyv és 178 féle folyóirat köziül válogat­hatnak. Köztük nem egy olyan munkát is találhatnak, amely könyvárusi forgalom­ban nem jelent meg. A fő­iskola tanárainak ugyanis viszonylag gyakran nyílik le­hetőségük arra, hogy külföl­dön, még a gyártás folya­matában tanulmányozzák a majdan hazánkba érkező új mezőgazdasági gépeket. A megismert műszaki újdon­ságról írt tanulmányaik le­hetővé teszik, hogy a hall­gatók naprakész ismeretiek­hez jussanak. A gyűjtemény gyarapításának, az informá­ciószerzésnek azonban ez csak az egyik módja, a főis­kola. kapcsolatai révén tu­dományos intézményekben, más főiskolákon, egyeteme­ken publikált munkákhoz is viszonylag hamar hozzájut­hatnák a diákok, tanárok. A könyvtár természetesen nemcsak kölcsönzi a terűi műveket, szolgáltatásai kö­zött irodalomkutatás, témafi­gyelés, bibliográfiák összeál­lítása, a külföldi szakiroda- lom figyelése is szerepéi. Így érhető el, hogy a könyv­állomány minőségét nézve tud ja követni<a tudományág fejlődését, polcain megtalál­ható a legfrissebb szakiro­dalom. Az azonban gyakran előfordul', hogy az igények­nek megfelelően n példány­számot nem tudja biztosíta­ni a könyvtár. Ezen a köl­csönzési határidő szigorú be­tartatásával, valamint házi sokszorosítással segítenek. A főiskolai könyvtárak korlátozottan nyitottak, ami azt jelenti, hogy elsősorban a hallgatók és az oktatók használhatják őket, de gaz­dag gyűjteményüket nem zárják el a volt diókök, a tudományos kutatómunkát végző gyakorló szakemberek elől sem. szakolt „szépészeti” megfon­tolásoktól, ezek a képek is a szabad természet vibráló szépségű részei. Még na­gyobb teret kaphat ez. az al­kotó megközelítés Mottl Ro­mán tájképfestészetében, tel­jes pompával bontakozik ki a máramarosi havasok fenn- költ szépsége; a bihari föl­dek téli álma, a Pece-parti Párizs, Nagyvárad színhar­móniája. Mottl Román tárlatának múlt hét pénteki megnyitó­ján a karcagi zeneiskola ta­nárai adtak az ünnepi ese­ményhez méltó koncertet- ti — T. E. Az akvarell virtuóza Mottl Román kiállítása a karcagi múzeumban Esztenában ben — ha ritkán is — olykor Nagyvárad B korszerű ismeretek „tárkáza” II diploma Íratlan mondata. ti, amelyeknek beszerzését a főiskola okitatásn-nevelési ter­vei a „tananyáig”! úgyszólván kötelezővé teszi, de polcain megtalálhatók azok a szak­könyvek, folyóiratok is, amelvek a hallgatók illetve a főiskolai tanárok tudomá­nyos munkáját hivatottak elősegíteni. A tudományos munkát különböző szolgálta­tásokkal i« segíti a könyv­tár. Tevékenysége nem me­rül ki abban, hogy a meg­jelenő külföldi és hazai szakirodalomról rendszere­sen tájékoztatja a kutatókat, kérésükre téma szerinti iro­dalomkutatást, témafigyelést végeznek a könyvtárosok teljes bibliográfiákat állíta­nak össze egy-egy szakterület­ről. A könyvtárnak tehát nem kis szerepe van abban, hogy a főiskola tanárai jelentős .tudományos eredményeket értek el szakterületükön. kézzel, munkája nélkülözhe­tetlen eszközeként használja a könyvet. A végzős hallgatók diplo­májának íratlan mondató Mezőtúron is, hogy gyakorló szakemberként se kerüljön ki kezükből a > önyv, a folyó­irat, a szakirodalom. Hiszen — különösen a mű­szaki tudományok ese­tében — a megszer­zett ismeretek hamar elavul­hatnak, a technika „csodái” szinte naponta ejtik ámulat­ba az embereket. A főisko­la könyvtára az ország egyik legteljesebb agrár-műszaki gyűjteménye. Következik ez a képzés profiljából, a tudo­V. M,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom