Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

1981. OKTÓBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT PICASSO Művészetében korunk filozófiája Barcelonában a Picasso Múzeumot kerestük. Idegen­vezetőnk nem hallott róla. az útikalauz szerzője sem. Ki­szemeltünk egy értelmiségi­nek látszó házaspárt. Spa­nyolok voltak, több nyelven beszéltek, de Picasso Múze­umról ők sem tudtak. Fel­figyelt tétovaságunkra a sza­bad jelzésen átigyekvő mun­kás. Megállt a járdaszigeten, visszafordult s intett, men­jünk utána. Csak annyit ér­tett beszélgetésünkből: Pi­casso. A múzeum akkor tájt nyílt meg — most alig tíz éve. ez a kék zubbonvos „fizikai dolgozó” már ismer­te. Lehet ez az epizód jelké­pes is. nem is. Példázhatja azt az értetlenséget, amely Picasisót még mla is éri. S jelezheti a vonzalom, a meg­értés növekvő mélységeit. A lebecsülő. fitymáló kézle­gyintésekre. fintorsásokra a maga ez a múzeum válaszol. Megsemmisíti azok érveit, akik Picasso rajztudását vonják kétségbe, hiszen kiál­lított tankönyveiben már tízéves koréban pompás il­lusztrációkat készített a szö­vegek mellé masa kedvére, fegyelmezetten, helyénvalón, a később olyan gyakran meg­ismételt galambbal is. Hang­súlyozom. hogv a maga ked­vére. most Picasso világa belülről épült, ön-törvényei szerint, nem csupán benne élt kómában, de ő volt kora is egyben: a huszadik század nagyobbik fele. Ott láthatók a múzeum­ban a fiatal akadémista raj­zai (már tizenöt éves korá­ban felvették!) ahogy az ak­kor szokás volt: gipsizfejek. kezek után készült tanulmá­nyok. Minden festőnövendék számára az unalom, a keser­ves kötelesség rossz emléké­vel. De Picasso erafitia. raiz- szene még ezekből az élette­len. színtelen feladatokból is remeket varázsolt. Picasso szétrobbantja a megszokottá váló formákat, a színek vonalak vonzó me­legségével közelíti meg a magára maradó embert, vég­telten szeretettel festi a két háború veszedelmeiben ve­szendő gyermeket, az elár­vult nőket. A lommá érték- telenített légegysizerűbb tár­gyat. a dugót, szilánkot, ron­gyot a művészet magasára emeli kollázsaiban, megér­tőn fordul a társadalom szé­lére vetett földművesek, cir­kuszosok. négerek, koldusok felé. máskor meg riasztó idegenséggel. megtört vona­lakkal. egymásnak feszülő színekkel formákkal mondja ki a rettenetét. Jó. legyint a kétkedő, és az első. a sokat emlegetett kék és rózsaszín korszakban, a figurális meg­fogalmazásban hisz. De hát. ha ilyen komolyan veszi az embert, mért „bohóckodik”, mért fest hatujjú kezet, fül alá szemet ló torkából ki­meredő kést? — kérdezi ugyanekkor. Ne felejtsük el a latin mondást: Mundus vulf decink ergo decioiatur — a világ azt akarja hogy megcsalattassék. nosza csap­juk be hát! Kétségtelenül ez is Picasso. Nagy tréfacsináló. ni"'" még egv művész, ha nem karikatúristia. akinek ilyen humora lenne. Rajzai­ban még az absztrakciót is megneveti. De itt nem csu­pán humorról.' polgárt hök­kentő gúnyról van szó. A torz. az elcsúszott forma: vonalak színek keresztútián figyelmeztető iel is egyben az elsekélvesedés. a megszo­kott. a sablon, a közhelyek ellen, sokszor igen mély tra­gikum jegyében. Ma születésének századik, halálának nyolcadik évfor­dulóján. nem is tűnnek olvan abszurdnak még az „érthe­tetlennek” mondott munkái sem. De hiszen a madárdalt sem érjük mégis gyönyör­ködünk benne, s a természet szépségét sem tudjuk meg­magyarázni. miért akarnánk éppen Picasisót. s éppen a váillallkozókedvében. divatos szóval ..kísérletezéseiben” kifogyhatatlant. a vitáig min­den örömét és kínját befoga­dót a kitárulkozót és kifeje­zőt valamilyen rendszerbe gyömöszölni?! Természetesen nem volt könnyű századunk emberének, aki ha nem is előzmények nélkül de egy­szerre találta szemben ma­gát Picassoék művészetében önmagával, a kibontakozó úi értékrenddel és ziláltsággal, nyugtalansággal, saját régi talaját vesztett világával, s kereste a tegnapokban vélt harmóniát, a kiegyensúlyo­zott nyugalmat. Pieassóban egészében ott és együtt van Bartók Csodálatos manda­rinjának disszonanciája s a Comcerfőban Picasso Guer­nicáiénak drámai feszültsé­ge. Rendkívül összetett mű­vészet Picasisóé, de Bartóké sem egyrétübb. Ne feledjük, hogy 1897 óta. amikor először részesült, egv madridi kiállításon elisme­résben. mi mindennel talál­koztunk. Megismertük a kő- korazak kultikus szobrocs­káit. melyek a termékeny­séget hangsúlyozva, bizony erősen megváltoztatták a női test arányait, megismertük a sziklaraizok végtelenül le­egyszerűsítő. stilizáló voná­sainak szépségeit a monu­mentális szobrászat első cso­dálatos emlékeit, a kőoszlo­pokból'. álló lenyűgöző íror­szági menhíreket. Felismer­tük a primitív népek művé­szetének a megformált alak áltattuk lényegesnek tartott részére helyezett hangsúlyát annak felnagyítását a valósá­gos arányokkal, szemben szemekét, ajkakét, mellekét. És megszerettük a g'-ermek- raizok perspektívát nem ismerő, a fontosat kiemelő, a lényegtelent elhagyó köz­vetlenségét a naiv művé­szet részletekre kiterjedő figyelmét. a népművészet egyetemes gazdagságát. Kö­zépkori szobrok torzításairól tudjuk, hogy nem tanulat- lanság tükrei, s a közeliek közül Henri Rousseau. Csont- váry megtanított a látomá­sok becsülésére. Ne is soroljuk tovább. Pi­casso művészetében együtt van. amit történelmi korok művészetei üzennek szá­munkra. s ott van a festé­szet .szobrászat, rajz nyelvé­re átültetve korunk filozófiá­ja. lélektana, erkölcse, ott a nép és művészete, ott a pol­gár és környezete. Ott van fiatal évei nyomorúságá­nak emléke, s ott a sokszoros milliomos művészt körül­tolongó kritikátlan sznobok kifigurázása. Ember maradt akkor is, amikor a keveseket illető tisztelettel megbecsül­ték. Michelangelo nyolcvan­kilenc évet élt Picasso ki- lencvenkettőt. És szüntelen alkotásban. kifogyhatatlan ététkedwel az élet apró és na°v dolgainak szereteté- vel. kitárulkozással és önma­ga felé fordulással, mester­séges bámulatos, sokoldalú tudásával, a kivetettek és el­esettek melletti hitvallással. Nem a természetet máso­lom. hanem a természettel együtt dolgozom” — mond­ta. Koczogh Ákos Tanuld, hogy taníthasd! Pillanatkép a Jász­berényi Tanítóképző Fő­iskola énekórájáról. A hallgatók elsőévesek. — nzs — Vílághírességek a dobogón Gazdag lesz a szolnoki hangversenyévad Az Országos Filharmónia szolnoki koncertsorozata a zene majd minden stílus- korszakából ad ízelítőt: a barokk zenétől a klasszikus és romantikus .nagymesterek művein keresztül a francia impresszionistákig. Méltán népszerű versenyművek, mint Beethoven, Csajkov­szkij és Brahms hegedű-, il­letve zongoraversenyei épp­úgy helyet kaptak a sorozat­ban. mint a nagy előadói apparátust igénylő — s ezért élő koncerten ritkábban el­hangzó — zenei csemegének számító Hándel-oratóriuim. Nemzetközi hírű szólista- egyéniségek lépnek a műve­lődési központ pódiumára, magyar előadóművészek nagyvilágot járó. ritkábban hallott kedvenceink: Perényi Eszter hegedűművész. Lász­ló Margit, az operaház lí­rai szopránja, az USA-ban és Európa-szerte is jól is­mert hegedűvirtuóz. Szent­helyi Miklós, a sikeres auszt­ráliai és japán turnékat ma­ga mögött tudó Kiss Gyula zongoraművész, és a világ egyik ' legkitűnőbb pianistá­ja. az Angliában élő Vásáry Tamás, aki szólistaesteket ad. A szólisták országunk öt jelentősebb nagy z énekórá­nak, köztük a Szolnoki szimfonikus zenekar hang­versenyén működnek közre. Az Országos Filharmónia koncertsorozatát a nagy nemzetközi tekintélynek ör­vendő, eszményi hangzásáról híres drezdai filharmoniku­sok (Dresdner Staatslkapel- le) hangversenye nyitja ok­tóber 30-án. Az érdeklődők a zeneiskolában és a műve* lődési központiban vásárol­hatnak bérleteket. L. V. Tévémozi a Tisza filmszínházban Párbeszéd a képernyővel Az első találkozó: holnap este Egy kis „betyárkodás” a színpadon Oszter Sándor és Dévai Nagy Kamilla előadóestje A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Találkozá­sok ’81 rendezvénysorozatá­nak péntek esti előadásán Dévai Nagy Kamilla és Osz­ter Sándor „Ballada az el­kényeztetett ifjúságról” cí­mű zenés irodalmi összeállí­tással lépett közönség elé. A versek sorát József Attila Thomas Mann üdvöz­lése című költeménye nyi­totta, amelyet Ady Endre, Shakespeare. Váczi Mihály és Nagy Lajos írásai követ­tek. Oszter Sándor maga­biztos. elmélyült előadátsá- ban. kellemes tónusú hang­ját csillogtatva tolmácsolta a verseket. Érzelmi azonosu­lása főként a szomorú han­gulatú alkotások előadásában volt maigávalragadó. József At­tila Ódájának utolsó sorai­hoz simult Dévai Nagy Ka­milla muzsikája. Nagyon ha­tásos volt a zene és az iro­dalom ilyetén házassága. A zenésített versek klasszikus gitárkíséretben, üde tolmá­csolásban szólaltak meg. A feszes szerkesztésű est­nek akadt egy gyönge része, amelyben a szálaik fellazul­tak. Valami azt súgja, ere­detileg ez nem is szerepelt a forgatókönyviben. Oszter Sándor alakja eléggé össze­forrt a té*'“filmből megis­mert Rózsa Sándorral, rá­adásul a színművész, a for­gatásra emlékezve, sztorikat mesélt, melynek poénjait ugyancsak keresni kellett, az egész betét erőltetett volt. Kép és szöveg: — f. s — Űj kezdeményezés indul útjára holnap esfte az úiiá varázsolt, sok termes Tisza filmszínházban: az egyik ka­maraitermében azok gyűlnek egybe — 'bárki részt vehet rajta aki érdeklődik —. akik nem elégednek meg azzal, hogy a televízió beszél hoz­zájuk. igaz* dialógust szeret­nének. azaz egy-egv esetben visszaszólni is szeretnének. Véleményt mondani a lá­tottakról. vitázni az alko­tókkal. a televízió szerkesz­tőivel'. munkatársaival. A nézők fóruma — ezt is lehetne mondáé az úi most alakuló klubról, ame'v ha­vonta egv alkalommal, hétfő esténként itartia maid össze­jöveteleit. Programijában ter­mészetesen szerepelnek iz­galmas televíziós alkotások bemutatód. olyan műveké, melyek még képernyőre sem jutottak, de mert az alkotók is kíváncsiak a 'befogadók reakcióira, ezért kölcsönös párbeszéd alakulhat maid ki előzetesen velük. Vetítenek továbbá olyan filmeket, tévé­játékokat. amelyek vaav vi­tatható esztétikai tulajdonsá­gaik, vagy éoD társadalmi mo-dami valójuk fontossága okából kívánkoznak közös eszmepsere tárgyául. Bemu­tatkoznak a televízió külön­böző műhelyed, s a klubtagok ellátogatnak a tévé egv-egv stúdiójába is. hogy közvet­lenül figyeljék meg. hágván is születik meg egv-egv te­levíziós alkotás. Jeles tévé­személyiségek is ellátogatnak majd a Tisza mozi klubjába, s a velük való találkozás kü­lönös sz'"+ ad maid a klub programiának. Ezek a vázla­tos elképzelések, a részlete­sebb program közösein kisszül maid el. A hétfő esti. azaz holnapi 6 órai kezdettel nyí­ló alakuló összejövetelen ép­pen ez a fő téma. a jelenlé­vők közül ki-ki kifejtheti véleményét. s előtárhatna legsajátosabb igényeit is. A szórakozás úi formájának ígérkezik ez a kísérlet, mely egyben az alkotó együttgon­dolkodás fóruma is lehet, ahol mindenkor művészet a téma. Apa és fia András is Az idei országos vízvédel­mi pályázaton még általános iskolásként nyerte el diaso- rozatával az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal különdíját a szolnoki Kádár Miklós. A fiú azóta már a Varga Katalin Gimná­zium elsőse. A megyei és az országos fordulón nyert 1500 forinttal kiegészíthette az egy éve gyűjtött pénzét, és május óta a régi Szmena helyett Praktica géppel készítheti felvételeit. Miklós biológia és fotózás iránti szenvedélye egyre in­kább összefonódik, fotós tu­dását a természet szépségei­nek, titkainak megörökítésé­re használja elsősorban. — Kicsi gyerekként is ér­dekeltek a madarak, a ter­mészet, már másodikos ko­romban tagja voltam a Ma­dártani Egyesület szolnoki csoportjának. — Egy kisiskolás mit tud csinálni \egy ilyen csoport­ban? — Izgalmas megfigyeléseket végeztünk, legtöbbször a Mű­téren. Gólyákat számolunk, adatokat továbbítunk a köl­tésről, a madárfészkekről, a vonulásokról. Három éve nyílt meg a művelődési ház­ban a madártani kör, amely­nek édesapám tiszteletbeli vezetője. A foglalkozásokon nemcsak-madarakkal, hanem a természettudomány min­den ágával foglalkozunk. Édesapám KÖJÁL-főorvos, ő is többször tartott előadást Hamarosan velük tart ____ a genetikáról, a demográfiai robbanásról. — Az ő hatása is hozzájá­rult ahhoz, hogy komolyan foglalkozz a természettudo­mányokkal? — Egyikünket sem kellett biztatni, de a madártani kör­be én jártam először, az én ösztönzésemre jött el a fog­lalkozásokra. A szüleim sokat segítenek, -hogy az ér­deklődésemet kielégíthessem. Édesanyám gyermekorvos, Andris öcsém négyéves. Gyakran kirándulunk együtt, a természet szeretete is ösz- pzekapcsolja a családunkat. A természetvédelmi és orni­tológiái táborokba évek óta együtt járunk édesapámmal, de a legutóbbi aggteleki ta­lálkozóra már az édesanyám és a kisöcsém is eljött. A nyáron jurtatáborban is vol­tam a Visegrád melletti Mo­gyoróhegyen, növényeket, ro­varokat gyűjtöttünk, mada­rakat gyűrűztünk, előadáso­kat hallgattunk. — Biztosan vannak otthon is madaraid! — Egy lakótelepi lakásban nincs hely a madárnak, és különben sem tudnám pótol­ni számára a természetes környezetet. Legfeljebb tu­dományos megfigyelés cél­jára zárnék kalitkába egy- egy időre madarat. Akváriu­mom viszont kettő is van. A kisöcsémmel gyakran sétá­lok a Zagyva-parton, és me­sélek, magyarázok neki a ma­darakról, a vízről, a fákról, a virágokról. Hamarosan magammal vihetem majd a megfigyeléseimre is. — A hobbidból hivatás is válhat? — Tulajdonképpen ornito­lógus szeretnek lenni vagy természetvédelmi felügyelő. De tudom, hogy ezekből ke­vésre van szükség. Második félévben szakosodunk a gim­náziumban, én a kémia és a biológia mellett döntök. Je­lenlegi terveim szerint állat­orvos vagy biológus leszek. — Az életedet a természet- tudományok töltik ki? — Általános iskolás ko­romban cselgáncsoztam és teniszeztem is, erre ma nem jut időm, talán, ha beillesz­kedem a gimnáziumi rend­be, tudok a sportra is időt szakítani. Tagja vagyok a fotószakkömek, a filmklub­nak és latinra is járok. A könyvespolcomon pedig egy­re több kiolvasott történelmi regény sorakozik. Berkes írisz Fotó: Dede Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom