Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-03 / 232. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 3, IA szerkesztőség postájából I Keressük a jószándékú, segítőkész férfit Én úgy szeretnék egy bozontos kiskutyát... Szeptember 6-án, délután 15 óra 20 perckor Rákóczi- falva külterületén, a 11-es kilométerkőnél súlyos bal­eset ért bennünket a felesé­gemmel. A színhelyre leg­hamarabb egy — elgondolá­som szerint szolnoki — au­tós érkezett, aki nemcsak se­gített eszméletlen felesége­met magához téríteni, ha­nem még a kórházban is érdeklődött állapotáról. Saj­nos, magam is rendkívül rossz idegállapotban voltam, s zúzódásaim is fájtak, szin­te megszólalni se tudtam. Kérem a Néplapot, segít­sen megtalálni az önzetlen emberbarátot, hogy legalább egy levélben megköszönhes­sük segítségét, s azt a fi­gyelmességet, amit a kórház­ban tanúsított. Kovács Lajos é„ neje 5435 Martfű, Damjanich u. 17. Konzervkavalkád Pintér Béláné, a szolnoki Varga Katalin nőklub veze­tője arról számolt be levelé­ben, hogy szeptember 28-án délután a konzervek és tej­készítmények jelhasználásá­ról hallgattak előadást — bemutatóval és kóstolóval — a klubtagok. Polgár István, az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese beszélt a korszerű, egészséges táplál­kozásról, amelyet nagy fi­gyelemmel hallgatott mint­egy hetven nyugdíjas és há­ziasszony. A kiállításon több mint százféle konzervet és tej- kf'zítménut ismertek mea az asszonyok. Majd uzsonná­nak is megfelelő kóstoló kö­vetkezett. A résztvevők fi- gyelmességi csomagot is kap­tak. A klubfoglalkozásról tapasztalatokban gazdagon mentek haza a tagok. Hogy jól érezzék magukat... 1. Szikszai Eszter levele Tö- rökszentmiklósról érkezett: Ezt írta: „Köszönetét szeretnék mon­dani mindazoknak, akik a Szolnokon rendezett rokkan­tak napja alkalmából a há­romnapos. program szerve­zésében közreműködtek. Százhúsz ember kikapcso­lódását és szórakozását biz­tosították. A Mozgássérülteik Egyesülete vezetőségének, valamint pártoló tagjainak külön köszönet jár; sok sze­retettel vettek körül bennün­ket és fáradtságot nem is­merve segítségünkre voltak a közlekedésben. Munkájuk­hoz továbbra is jó egészséget kívánunk.” 2. A mezőtúri rokkantak egy csoportja nemrégiben há­romnapos autóbuszkirándu­lásra indult — Bánhorváti­ba és környékére. A Vörös- kereszt városi vezetősége tet­te ezt lehetővé számukra, il­letve az anyagiakat azÁfész, a Tégla- és Cserépipari Vál­lalat, a Tisza Cipőgyár, a Vasipari Vállalat szocialista brigádjai és -a Vöröskereszt alapszervezetei teremtették elő. „Felejthetetlen élményt nyújtott az aggteleki csepp­kőbarlang, Lillafüred és kör­nyéke, a Szalajka völgye, a Bükk mészkősziklái és erdői, Eger, Kazincbarcika, a fej­lődő Miskolc, Diósgyőr vá­ra, amely helyeken sokan közülünk először jártak. Es- ténként is jól éreztük ma­gunkat. A pompás vacsora után vidám citeraszóra da­loltunk a bánhorváti kas­tély ebédlőjében” — zárta köszönő sorait a mezőtúri Sipos Jánosné. „Kinőtték” Évek óta figyelem a szol­noki mentőállomás életét. Esőben, hóban, fagyban, ká­nikulában — legyen bármi­lyen az idő — szabadban láthatók a mentőkocsik. A személyzet a kispadon várja a riasztást. A szociális he­lyiség a szomszéd ház pin­céjében van, itt várakoznak, pihennek a mentősök. A mentőállomás udvará­ba ki- és behajtani megle­hetősen körülményes, a ké­pen látható Dimitrov úti ka­pun tulajdonképpen — gon­dolom, a legtöbb esetben — a 4-es főútra kell kihajtani. Szeretném — minden bi­zonnyal többedmaaammal tudni az illetékesek vála­szát: a VI. ötéves tervben szerepel-e korszerű mentő­állomás építése Szolnokon? Garaj Csák György x Szolnok — gyakran halljuk az így kezdődő dalt a rádióban. Nos, 52 éves, leszázalékolt olvasónk nem dalban, levél­ben fordult hozzánk, nem is ezt írta, de ez a lényege. Szívesen magához venne egy kisnövésű puli vagy tacskó kölyökkutyát. És mi az akadálya? — kérdezhetik so­kan, hisz ha valakinek ilyen vágya van, elindul, a pénz­tárcájába rak legalább ezer forintot, és semmi akadá­lya: álmai teljesülnek. Hisz éppen ez az... Olva­sónknak egyszerűen nem te­lik rokkantnyugdíjából kis­kutyára. Csak nagyon sze­retne egyet. S arra gondolt, hátha adna neki ajándékba valaki, Cserébe csupán azt ígéri, hogy jó helye lenne gondját viselné szeretettel az új kis „lakótársnak”... (Olvasónk nevét, címét a szerkesztőségben megmond­juk az érdeklődőknek. A szerk.) K-25-ös traktort keres a bánhalmai szakosított szociális otthon. Így írt er­ről Szatmári Györgyné igaz­gató: „.. .kérnénk azon üzemek vagy magánosok jelentkezé­sét, akik rendelkeznek kiál­lítási célra még alkalmas — lehet üzemképtelen is — K —25-ös traktorral, s azt át­adnák részünkre. A K—25- ösért az egyik közeli intéz­mény cserébe egy üzemképes Super Zetort adna nekünk, amellyel az otthon földjét meg tudnánk művelni...” Még annyit, hogy a szoci­ális otthon részére nagy se­gítséget jelentene a mezőgaz­dasági gép, hisz mintegy hetven beteg ember ellátá­sáról gondoskodnak. Címünk: 5349 Bánhalma, Tanya 34. Telefon: 5. Gesztenyeszüret—veszélyekkel A 4-es számú főútnál, a József Attila lakótelep a baloldalon, és a Földhiva­tal előtti szakaszon álló gesz­tenyefák termését a lakóte­lep gyerekei gyűjtik szor­galmasan. Rázzák-rázzák a fákat, a gesztenye kigurul a 4-es útra is, a forgalommal nem számoló srácok meg uccu, utána. Szeptember 27­én, vasárnap egész délután a fékező, dudáló autóktól volt hangos a környék. Jó lenne, ha a szülők figyel­meztetnék csemetéiket a gesztenyeszüret veszélyeire. Azt hiszem, a mellékelt képhez nem kell kommen­tár. Dr. Bede János Szolnok Nyaktörő buszmegálló Megnéztem, a Volán me­netrendjében mindenütt így szerepel: Petőfi út. Nos, er­ről szeretnék írni, de minde­nekelőtt pontosítsuk a he­lyet. Arról a Petőfi úti meg­állóról van szó, amely a vasútállomásra menet esik útjába az utasoknak. Nos, aki a Beloiannisz úton itt, a Patyolatnál és a zöldséges­boltnál száll le akármilyen buszról, — főleg esős, majd havas, jeges időben —, jól figyeljen. Olyan hepehupás, kátvús ott a íárda. hoav amikor lelép a buszról, azonnal oda kell koncentrál­nia, ha nem akar „kiterül­ni”. Csodálom, hogy eddig ez még senki illetékesnek nem tűnt fel. A minap egy ter­hes asszonyka zuhant akko­rát, hogy a járókelőkben meghűlt a vér. Nem hiszem, hogy olyan sok aszfalt kelle­ne a kátyú eltüntetéséhez. Tudom, nem potyognak mil­liók az égből, mégis meg­kockáztatom: nem volna cél­szerű, hogy egy néhány em­berből álló csoport végig­járná a megyeszékhely ut­cáit, s ahol ilyen szembe­tűnő kátyúk, lyukak vannak, feljegyeznék? Aztán az arra illetékesek egy mozgó asz­faltkeverővel felkeresnék ezeket a helyeket, s eltüntet­nék a lyukakat? K. P. Szolnok VÁLASZOL T AZ ILLETÉKES Építik, szépítik S. A. törökszentmiklósi ol­vasónk levelét szeptember 5-én „Elhanyagolt az állo­másunk” címmel közöltük. A MÁV Debreceni Igazgatósá­ga építési és pályafenntar­tási osztályától érkezett rá válasz. Eszerint: Az állomás felvételi épü­letének város felőli oldalán elkerülhetetlen volt a víz­vezeték (és az útburkolat) felbontása, a hibát több ku­tatóárok létesítésével találták csak meg. A helyreállítás­hoz szükséges anyag beszer­zése „csúszott”. A munka teljes befejezése — a tájé­koztatás szerint — szeptem­ber végén megtörtént. Re­méljük, ezzel már nem „csúsztak”... Az építési és pályafenntar­tási osztályon ismert az utasvécé állapota. A korsze­rűsítéssel kapcsolatban már intézkedtek, A szükséges munkát a nyári , utasforga­lom befejezése után — 1981. IV: és 1982. I. negyedévében végeztethetik el. Perben-haragban a munkahellyel Volt agy időszak, amikor a túlzott lojalitást vetették a munkaügyi bíróságok sze­mére. Elfogult ..dodgozóoár- tisággal” vádolták, ami la­zítja, kikezdi a munkafe­gyelmet. Tettes joggal kér­hette és kérheti ki maigának a bírói pulpituson ülő. elfo­gulatlan szakember éDD úgy. mint jobbján és balján a két népi ülnök. Hiszen a legapróbb részleteikig tisz­tázzák a körülményeket, a törvény ismeretében bírál­ják feliül a munkáltató és a munkaügyi döntőbizottság határozatát, amikor a mun­kaügyi vitákban igazságot tesznek. Persze nem minden munkaügyi vita gyűrűzik el a tárgyalóteremig. Zöme le­zárul a döntőbizottságokon. A viták és a perek arányai­nak érzékeltetésére egy ön­kényesen kiragadott példa a Középtiszai Állami Gazda­ságból. ahol 1976-tól ’80-ig 96 munkaügyi vita volt. és közülük csupán tizenötből lett bírósági ügy. A perek száma még így sem kevés. Tavaly a szolnoki munka­ügyi bíróságon 830 volt. az idén augusztus 31-ig 530. Mi miatt válhat ellenfél­lé a munkáltató és a dolgo­zó. a szövetkezet és a tag­ja? Sok oka lehet annak, ha valaki perbe-haragba ke­rül a munkahellyel, bár a bírósági kimutatásban mind­össze tizenhárom féle ügy- c^oortba adminisztrálják őket. — Két egyforma eset sincs. — állította egybe­hangzóan Hainfáhrt Márton­ná dr.. a munkaügyi bíróság elnöke és dr. Kis István munkaügyi bíró. —Méfiegv- egy ügycsoportra jellemző esetet sem tudok kiragadni, mert rögtön eszembe jut egv másik, amelyik cáfolja az előzőt — mondta dr. Kis István. — Mi robbantja ki leg­gyakrabban a vitákat? — A munkaviszony meg­szüntetése. a munkabér és az egyéb anyagi juttatások, a fegyelmi büntetés. az anyagi felelősségrevonás. Ha jön az átszervezés — Felmondás. Ha az át­szervezés az indoka, a dol­gozó tiltakozik, mondván, miért pont ő. Ennek a hát­terét nem boncolgathatjuk, csak azt vizsgálhatíuk. hogy az átszervezés indokolt volt-e. Nyilvánvaló, hogy a vállalatok nem a legjobb munkaerőktől válnak meg Egyébként úgy tűnik, hogy az egymást követő átszerve­zések. munkaerő-átcsoporto­sítások körültekintőek vol­tak a megyében, mert perig fajuló konfliktus elvétve lett belőlük. És ez az eümökasszonv vé­leménye szerint megnyugta­tó. —Újabban gyakran elő­fordul viszont hogy alkal­matlanság miatt mondanak fel valakinek. A dolgozó persze tiltakozik, de bebizo­nyítani. hogy igenis alkal­mas. már nemigen tudja. A Munka Törvénykönyvé­nek szigorú új rendelete a felmondással! járó hatnaoi igazolatlan mulasztás. Mi­lyen gyakran fordul elő? Azt nem tudjuk. Ebben az évben egyetlen ilyen pe­rünk volt A dolgozó hatá­rozottan állítottál, hogy ő szabadságot vett ki. (Igaz. ho'T”- önkényesen, mert hó­napokig hitegették azzal, hogy szabadságra mehet). A vállalat felmondott a bíró­ság hatálytalanította a dön­tést. Meggyőződésünk, hogy a jogalkotó nem ilven ese­tekre hozta a szigorú sza­bályt. És az ösztöndíjasok — Tanulás, szakmai to­vábbképzés. az ösztöndíja­sok munkába állítása, egy­re többször vélt ki vitákat mert valamelyik fél nem tartja be a ..játékszabályo­kat”. holott az a munkélr tatóra épp úgy vonatkozik, mint a dolgozóra. A fiatal mérnök otthagyta a céget mert huzamosabb időn át olyan munkát bíztak rá. amihez az általános iskolán végzettség is elég llenne. A cég követelte, hogy az ösz­töndíjat fizesse vissza. A tárgyalás során kétségtelenül bebizonyosodott a fiatal mérnök igaza. Mentesítettük, nem kellett neki a több tíz­ezer forintot visszafizetni. De annak a mérnök-hallga­tónak viszont ki kellett fi­zetni a 30 ezer forintot, aki három év után egy jobb ajánlatért otthagyta a mun­kahelyét. ahol míg tanult, a törvényben biztosított mun­kaidő-kedvezményen túl szabadnapokat. tanulmányi szabadságot karoott a köny­veit a vállalat vette meg. fizette az útiköltségét. — A bírósági kimutatás szerint a munkaügyi perek élén a fegyelmi büntetések állnak. — Tavaly 157. az idén 74 per volt fegyelmi büntetés miatt Akik a bíróságnál ke­resik igazukat, nem a fede- lősségrevonás ellen tilta­koznak. Azt többnyire jo­gosnak ismerik éli de azel- bocsájtást igazságtalanul sú­lyosnak tartják. Azért eme­lem ki ezt a büntetésit mert emiatt pereskednek elsősor­ban. A fegyelmi előzménye igen gyakran a munkahelyi lopás. Volt már itt bárány-, teí-. benzin-, kacsatotvaii. Többnyire egyértelmű ese­tek. Épp úg" mint a mun­kaidő alatti ivászatok. A De­rekből úgy tűnik, hogy a munkáltatók egyre szigo­rúbban veszik a munkafe­gyelem betartását. A részeg szakács — aki a tanúk sze­rint ha józan volt remekül: főzött, de ha nem. akkor minősíthetetlen dolgokat művelt elaludt a raktárban a levestésztán, és ráadásul olyankor ehetetlen volt a főztte — a fegyelmit jogos­nak tartotta, de az elbocsái- tást túlzásnak. Pedig a mun­káltató igazát nem lehetett elviitatni sem az ő. sem an­nak a villanyszerelőnek az esetében, aki rendszeresen ittasan dolgozott a feszült­ség aláitt lévő kábelekkel. És a szonda elől olykor a tető­re menekült. Életveszélyes dolgok ezek! Eddig csak a Polgári Tör­vénykönyv ismerte éli a nem vagyoni kártérítés lehetősé­gét. A módosításkor a Mun­ka Törvénykönyvébe is be­kerüli Volt már ilven ese­tük? Esztétikai kártérítés — Három perünk van fo­lyamatban. de mé" egyik­ben sem született ítélet A harmadik olyan friss ügy. hogv arról még nem beszél­hetek. de a másik kettőről iglaa Tanulságos lehet. A harmincéves nő üzemi bal­esetet szenvedett és megva­kult a jobb szemére. Vét­lensége bebizonyosodott Já­radékigényét és minden egyéb vagyoni kártérítési követelését efanertók. jo­gosnak tartották. Csakhogy ő 200 ezer forint nem vagyoni kártérítést is kórt Nem fái- dalomdíiulL az esztétikai veszteségért mert az nem látszik rajtái Hogy kártérí­tést kamion, be kéül bizonyí­tania. hogy életét tartósan és súlyosan megnehezíti a maradandó fogyatékosság. A másik egy 17 éves nő. aki kézilányként dolgozott az egyik vendéglő konyhájában. A főnöke reggel vásárolni küldte. Miután visszament főnöke ismét közölte véle. hogy újból ed kell maid mennie valahová, ezért a lány nem öltözött át. Ma­gassarkú csizmában ment be a konyhába dolgozni. A sza­kács szólt hogy valaki ve­gye le a tűzhelyről a forró­vízzel teli fazekat. A lány segített megcsúszott és a víz leforrázta. Megégett a bőr a hátán, a karján, a csípőjén. Az égési sebek so­hasem fognak elmúlni. Nem vagyoni kártérítésként 100 ezer forintot: kór. Még nem tudom, hogyan dlönt a bíró­ság. Sok múlik a szakértők véleményén. Kovács Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom