Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 24. Tanulságos kirándulás Október 18-án a túrkevei AFIT és a Vörös Csillag Tsz MSZBT üzemi tagcsoportja kirándulást szervezett Budapestre. A két üaemi tagcsoport aktivistái megtekintették a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát, ahol megismerkedtek a barátsági munka továbbfejlesztésének lehetőségeivel. Délután a Színészmúzeumot nézték meg s a planetárium „Lesz-e világvége?” című műsora szerepelt a programban. T. M. Túrkeve Sétáló utca, szépséghibákkal A Holt-Tíszapart kertvárosi részén sétálóutat építettek az idén — olvashattuk abban a levélben, amelyet heten írtak alá, s azzal a céllal küldtek el nekünk, hogy néhány szépséghibára a lapban hívjuk fel az illetékesek figyelmét. Az utat a személy-, a tehergépkocsik, a motorkerékszélére „támaszkodnak *. (1. sz. kép) „A megépített út mindkét oldala — a legtöbb helyen — rendezetlen. Az itt élők és lakók szívesen segítenénk a terep, a partrészek rendezésében, de nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni, nem ismerjük a terveket, az elképzeléseket. Nagy problépárok vezetői versenypályának tekintik. Azt szeretnék az ott lakók, ha az illetékesek szabályoznák a forgalom irányát (az út keskeny), megszabnák a haladás sebességét, stb. A sétálóutat — nem tudni, mi okból — kb. 20 méteres szakaszon nem kötötték ösz- sze a 4-es főúttal. Ez a senmát jelent a pihenőkörzetnek titulált helyen az is, hogy a szeméttároló konténereket nem ürítik rendszeresen. Emiatt is — a szemét, a vízszennyező anyagok tömege kerül még most is a Holt-Tiszába” — írták olvasóink, s e látványt is képpel illusztrálták. (2. sz. kép) Szó van még a hosszú lejei földje? — kérdezik. Mindenesetre balesetveszélyes! Ugyancsak a közlekedés biztonságát veszélyezteti négyhat villanyoszlop. A beküldött képen is látszik: az út vélben arról, hogy az Árnyas utcát az új út építésével egyidőben járhatatlanná tették, a járdát a föld alá „gyömöszölték”. A legkisebb eső után is csúszkálnak ... Parkoló játszótér, avagy játszótér a parkoló? kicsendül: társastáncra gondol, s feltételezi, hogy akik oda járnak, kulturáltabban viselkednének. „Aligha tombolnának őrjöngve, mint utóbb is tették a koncerten. A mi társadalmunk joggal elvárja, megköveteli mindany- nyiónktól a kulturált viselkedést, éppen ezért valamennyien felelősek vagyunk értük...” — foglalta össze gondolatait levélírónk. Nem vitatkozunk olvasónkkal, szeretnénk azonban tudomására hozni, hogy éppen a napokban, október 20- án kezdődött a megyei műSe burkolt Több mint kétszáz család él a szolnoki Gerle utcában, két volános és egy mezőgépes szövetkezeti házban, meg az OTP-társasházban. A Fáy András lakásszövetkezet társadalmi munkát szervezett a közelmúltban, hogy a szövetkezeti épületek környékét rendbetegyék. Október 17-én vagy negyvenen sürögtek-fo- rogtak, terepet rendeztek, száz köbméternyi földet mozgattak meg, hogy előkészítsék a parkosítást. Még az ősszel fákat ültetnek, tavasz- szal füvesítik környezetüket, játszóteret is építenek, amint a hozzávalót megkapják. A környezet tehát az ott élők jóvoltából megszépül, ám a maguk erejéből útburkolatot, járdát építeni nem velődési és ifjúsági központban társastánc-tanfolyam. Több mint százan jelentkeztek, köztük olyanok is, akik már tavaly is jártak. Tudnak táncolni — egyszerűen visz- szavágytak. És szívesen fogadták ókéit csakúgy, mint az ezután jelentkezőket Még egyetlen mondat: értelmes, kulturált időtöltésre a táncoláson kívül is van lehetőség (nem soroljuk most fel a szakköröket, klubokat), s aki akarja, meg is találja a kedvére való elfoglaltságot út, se járda A Gerle utca is a belvároshoz tartozik, ennyi ember mégis kénytelen a sarat taposni a megyeszékhelynek csaknem a központjában ...? — tette fel a kérdést beszámolója végén T. I. Nincs rá recept A minap Szolnok központjának tizenegy tízemeletesének egyikéből érkezett levél, névvel, címmel! „Mit lehet az ellen tenni, hogy az itt élők ne a lakások ablakain dobálják le a hulladékot, „megtakarítva” egy utat a szemétleöntőhöz ... Könnyebb a szemetet az ablakon kidobni, még ha az a másik lakó ablakán bepoty- tyan is. Ugyan kit érdekel? Fölösleges patkányirtásra, a leghatásosabb patkánymérgekre kiadni a pénzt a közös költségből (meg az állam kasszájából!! — a szerk.) éveken keresztül, hisz az itt élők „jóvoltából” az épületek előtt bőséges táplálékot találnak a rusnya jószágok. Az újság gyakran foglalkozik hasonló témával, s azzal is, hogy a felnőtteknek kell ránevelni a gyerekeket a kulturált magatartásra, környezetünk, lakóhelyünk, otthonunk környékének megóvására, szépítésére. Ám a felnőttek maguk szolgáltatják a rossz példát, a gyerekek az ocsmány beszédet is elsősorban a szüleiktől tanulják, s azt is tőlük „lesik el”, hogy nem kell vigyázni semmire. Szomorúan látom, hogy a sok társadalmi munkával megteremtett Jubileum parkot is miként rongálják ...” Sajnáljuk, hogy környezetéért aggódó olvasónknak nem tudunk tanácsot adni. Valaki vagy szereti, keresi, védi a szépet, a jót — vagy nem. Kár, hogy a szemetet kidobálók legalább arra nem gondolnak: ahol a patkányok rendszerint „masíroznak”, ugyanott olykor önfeledten hemperegnek, játszanak gyermekeik, lerakva természetesen a labdát, a kisvöd- röt, a lapátot, a kedvenc macit. Majd ugyanezeket otthon ráteszik a heverőre, a fotelra, na és az asztalra ... Gusztus dolga... és nagyon veszélyes. A kulturált magatartásra tulajdonképpen nincs recept. Büntetlenül szemetelni, a környezetet rongálni mégsem lehet! A hatalmi szó azonban gyakran kevés, no meg általában nehéz a zugszemetelő- ket, rongálókat tetten érni.. Mindezektől függetlenül nem mondhatunk le környezetünk védelméről. A szemetelők, a rongálok ellen a házak jóérzésű, rendszerető közösségeinek kell fellépniük! Válaszok, intézkedések Számítanak az őszi „csúcsra” Szolnokon, a Barta István utcában (Széchenyi lakótelep) építettek három hatalmas parkolót, amelyek többnyire üresen állnak. Az itt lakók többsége fiatal házaspár, két-három gyerekkel, messze még attól, hogy autót vegyen. S akinek van, az is inkább beáll az utcába, az ablaka alá, ahonnan figyelni tudja a kocsit. így aztán a gyerekek vették birtokukba az üres parkolót — játszótér híján, mert az még nem készült el a két év alatt. Homokoznak a szélén, dömpereznek a betonon. r Értelmes Szemet hunyunk vagy nyugati asodunk? — tette fel a kérdést Cs. J.-né szolnoki olvasónk, s nem titkolta: az olykor tomboló ifjúságra céloz. Szerinte alig van lehetőElég sivár látvány. Szinte hallom már az illetékesek válaszát: az autóparkoló kapcsolódó létesítmény ... De vajon mikor lesz már ilyen gyorsan „kapcsolódó létesítmény” a park, a játszótér is? T. Zs. Szolnok A levélben nincs szó róla, de biztosra vesszük, ha megszerveznék a park- és játszótérépítést, a gyermekes szülők többsége, sőt, nagyobbacska fiúk-lányok is kedvvel, lelkesedéssel vennének részt a munkában. Talán ta- t vasszal? ... (A szerk.) időtöltés ségük a fiataloknak szórakozásra. Azt sem érti, hogy a megyeszékhelyen nincs megfelelő táncház ahol hetente legalább egyszer táncolhatnának. A levélből világosan Lapunk szeptember 26-i számában „Konténer és környéke” címmel a szolnoki Tabán egy részét mutattuk be. A jelenségre egy olvasónk hívta fel figyelmünket, fotósunk pedig megörökítette. Válaszolt: Csényi László, a VTVB Városgazdálkodás igazgatója. „ ... a konténert és környékét rendbe hoztuk. Az őszi időszakban — amennyiben nem lesz nagyobb esőzés Ugyancsak fényképpel illusztráltuk október 10-i lapunkban ' „Tájkép” száraz — számolnunk kell azzal, hogy a konténerek környékén rendetlenség keletkezik. A száraz őszi időben az emberek kertjeikben összetakarítják a gazt és egyebeket — ami ugyan nem tartozik a háziszemét kategóriába —, nagy mennyiségben kihordják a konténerek mellé. Igyekszünk ezt ellensúlyozni azzal, hogy az elszállítást — lehetőségeinkhez képest —• gyakoribbá tesszük.” őszön címmel a rendelőintézet és a Pelikán Szálló közötti „tórendszert”... Halász István Elbontják a felvonulási épületet II Legfelsőbb Bíróság határozataiból Hz étterem felelőssége a ruhatárban elhelyezett tárgyért Az adott ügyben a vállalat ruhatárat biztosított — személyzettel! — vendégei részére, ahol ruhatári jegy egyidejű kiadása mellett —ingóságaikat megőrzés céljából elhelyezhették. A ruhatár díjtalan igénybevételének lehetőségére a vállalat a vendégek figyelmét az étterem előterében, jól látható táblával hívta fel. Az étterembe belépő vendégeket a vállalat alkalmazottai is felszólították a ruhatár igénybe vételére. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ilyen ruhatári rendszer mellett, a vendég ruhatári jegy felmutatásával igazolhatja a letéti szerződés létrejöttét, és követelheti a ruhatárban elhelyezett ingóságainak kiadását A ruhatári jegy bemutatóra szól, ezért a letevő által elvesztett és esetleg ismeretlen személy által a jegy ellenében kiváltott ingóságokért a ruhatár kezelőjét — kivételes esetektől eltekintve — felelősség nem terheli. A vendégnek a ruhatári jegye elvesztéséből eredő káráért tehát az éttermet üzemben tartó vállalat kárfelelőssége nem állapítható meg. Nem felel továbbá a vállalat azért a kárért sem, amely a vendég olyan ingóságait éri, amelyek megőrzésére megfelelő hely állt rendelkezésére, és azt nem vette igénybe. II munkáltató megőrzési felelőssége A felperes áruforgalmi előadó. Havi fizetését a déli órákban vette át, s azt előbb borítékba, majd kézitáskájába helyezte. A kézitáskát pedig — a nem zárható — íróasztala bal oldali fiókjában tartotta. A délutáni órákban eltávozott a szobájából, de a kézitáskát nem vitte magával. Visszaérkezéskor táskáját az asztalon nyitva találta, amelyből a 3950 forint munkabért tartalmazó boríték eltűnt. Ezt követően az alperestől kérte kárának megtérítését. Kérelmét mind az alperes, mind pedig a munkaügyi döntőbizottság és a munkaügyi bíróság is elutasította. A megyei bíróság azonban a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg felperesnek 3458 forintot, és annak törvényes kamatát. A kár megosztására azért látott lehetőséget a megyei bíróság, mert annak bekövetkezésében felperes is vétett, mivel nem szorgalmazta a kulcs beszerzését íróasztalához. Törvényességi óvás alapján végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött. Határozatának indokolásában utalt arra, hogy a munkáltató a dolgozó dolgaiban keletkezett kárért felelős, ha a dolgozó azt a vállalat által arra a célra kijelölt helyre helyezte el. A jogszabály e rendelkezésének hatálya azonban az adott esetre nem terjed ki. Az iroda vagy annak egyes berendezési tárgyai ugyanis nem tekinthetők a munkáltató által megőrzésre kijelölt helynek, ennélfogva — a már kifizetett munkabért _ illetően — nem állapítható meg a munkáltatónak őrzési kötelezettségen alapuló anyagi felelőssége. Minthogy a perben nem merült fel adat arra, hogy az alperes a kárért vétkes magatartása alapján felelőssé tehető volna, így a bekövetkezett kár kizárólag a felperes gondatlanságára vezethető vissza. Ezért a dolgozó kárigényét a Legfelsőbb Bíróság elutasította. városi főépítész (Szolnok városi Tanács VB műszaki osztálya) így tájékoztatta szerkesztőségünket: „ ... A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a Pelikán Szálló mögötti területet a városközpont felépültéig használhatja felvonulási célra. Mivel a közeljövőben (még novemberben) a „Centrum-sarok” területéré' át tudja helyezni építésvezetőségét, ezért a két barakképületet a városközpontban elbontják ...” A bontás után természetesen tereprendezés következik, s okunk van feltételezni, hogy tócsa, vocsolya ezután — ott — nem csúfítja Szolnok központját. Jogos panaszok A Szolnok városi Tanács vb műszaki osztályától még három olvasói panaszra érkezett válasz a minap. Szeptember 12-én P. B. levelét közöltük ..Lábát törheti az ember” címmel. A Dózsa György út 4-es sz. ház előtti tóárda balesetveszélyesséaérle hívta fel a figyelmet ........A D ózsa György út út- és járdafelújítást az Aszfaltútépítő Vállalat végezte. 1981. október 22-én megtörtént az utca garanciális bejárása. A kivitelező vállalta, hogy az út vízelvezetési és a járda javítási munkákat 1981. november 30-ig elvégzi” — ol- vashaittuk Bériényi 'András osztályvezető főmérnök válaszában. Október 3-án K. P. szolnoki olvasónak sorai ..Nyaktörő buszmegálló” címmel jelentek meg. A Petőfi úti buszmegállóval kapcsolatban . a válasz: „A Városi Tanács vb műszaki osztály a kifogásolt járdaszakaszt megvizsgálta. A buszmegálló környékén az 1utólag elhelyezett tájékoztató tábla mellett az aszfalt állapota kifogásolható. Nemcsak a buszmegálló, hanem a Beloiannisz úti járda Sallai- Dimitrov úti aszfaltburkolatának teljes felújítása indokolt. .. ” — írta az osztályvezető főmérnök. Az aszfalt- burkolat felújítására azonban most nincs pénz. kivitelező se. A járdafelújítás elvégzéséig a lakosság megértő türelmét kéri. És még egy válasz az osztály helyettes vezetőiétől: „Az október 3-án megjelent Betontömb és rampa című cikkük alapján a Skála Áruház és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ között lévő szintkülönbség áthidalását biztosító járda mellett babakocsi és rokkantkocsi közlekedésére alkalmas lejárót alakíttatunk ki. A munka elvégzését a Városi Tanács Útfenntartó Üzeménél megrendeltük 1981. november 30-i határidővel.”
