Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 22. Világmodellek magyar szemmel Mitől világhírű a cseh porcelán? A világhírű cseh porcelánt közel kétszáz esztendeje for­mázzák, festik égetik az or­szág- egyes vidékeinek kivá­ló minőségű kaolinjából. A- porcelán azzal kezdd útját, hogy a művészek, az anyag legkiválóbb ismerői megál­modjék formáját, díszeit. A papírra fektetett terv. elő­ször művészekből ál-ló zsűri elé kerül, csak azután ké­szül a rajz alap ián gipszmo­dell. A modellt isméit meg­ítéli a zsűri, csák jóváha­gyás után születik meg a termékből készült első szé­ria, amit rangos kiállításo­kon, vásárokon mutatnak be. Ha ezeken is sikert arat kezdődhet a sorozatgyártás és a forgalmazás. A cseh porcelánipar spe­cialitásai a hagymás (ciibu- lás) mintájú készletek. A mintázat egykori „kitaláló­ja” kínai mintára stilizált gránátalmával akarta díszí­teni a porcelán edényeket, de hiányos rajzkészsége mi­att az egzotikus gyümölcs iinJká'bb hagymára hasonli­Furcsa vajtartósítás Szovjet kutatók megállapítot­ták, hogy a vaj, ha szárított és őrölt vörösáfonya-leveleket ke­vernek bele, háromszor olyan hosszú ideig tárolható, mint egyébként. Az áfonyalevelekben ugyanis olyan vegyületek van­nak, amelyek akadályozzák, kés­leltetik a zsiradékok, igy a váj fő tömegét alkotó tej zsír oxi­dációját, bomlását. Ilyen ve­gyületek egyébként más növé­nyekben is előfordulnak, közü­lük a legelterjedtebb az olaj­magvakban és a csírarészekben is megtalálható tokoferol. tott. Ekkor ragadt rá a miinitára a név: hagymás, s étitől még híresebb, kereset­tebb. végül világhírű, szin­te klasszikus dekoráció lett. A óbulók kialakításánál nem a kész. mázzal bevont porcelánra viszik fel a mintát, hanem egyszeri ége­tés után a félkész, érdes felületű cserépre ami ilyen az ecset nyoma már javít­hatatlan. Ezután még egy égetés következik, majd a mázzal valló bevonás, és az utolsó. 1400 C fokon való égetés. A cálbulók értékét éppen az adja, hogy a fes­tés után még két égetés te­szi próbára az edényt. £ eközben tömlkre is mehet. Persze a tűecsetikikel vég­zett ízléses, türelmes festési munka is nagyiban hozzájá­rul a cibuilás porcelánok ér­tékének növeléséhez. A kü­lönleges 130 edényből álló hagymás étkészletek mellett kevésbé drága, „hétköznapi” porcelánváltozatókat is gyárt a cseh ipar; ezek egyik íz­léses (képviselőjét láthatjuk a képűnkön. Méhek a nagyfeszültség alatt Nyuglatmémet kutatóik megállapították, hogy nagy­feszültségű vezeték állá állí­tott kaptáraikban a méhcsa­ládok sókkal tevékenyebbek mint másutt. Ez a tevékeny­ség a feszültségtől (1000 0Ó0 vagy 200 000 volt) és az idő­járástól függően előnyös vagy előnytelen lehet (szo­katlan ingerlékenység, túl­fokozott raízásii öszítöm). A zavart magatartás a legna­gyobb valószínűség szerint vagy anniak a következmé­nye, hogy a levegő negatív ionokkal telített, vagy az elektromágneses tér erőssé­gének változása hat — hol kedvezően, hol kedvezőtle­nül — a méhékire. A kísér­letet tovább folytatják, hogy a kérdési* eldöntsék, amely­nek nagy gyakorlati haszna lehet. Új ötvözet Angol kutatók új ötvöze­tet állítottak élő atornnrak- torokbar való felhasználás­ra. Neve: Fecralloy. alkotó­részei: vas. króm alumíni­um és egy kevés ittrium. Minden eddigi ismert anyag­nál jobban ellenáll a kor­róziónak. és 1250 Celsius- fdkig a hőnek is. Nagy hő* mérsékleten az ötvözet felü­letén az alumínium oxidáló­dik, és ellenálló védőréteget alkot, amely ha ledörzsölik, megújul. A Fecralloymak platiná­val bevont;, s a hullámpa- pírhoz hasonlóan bordázott vékony lemezeiből szűrőt tekercselnék, amely a gép­járművek kipufogójába il­lesztve a benzinmotorok légszennyező termékeinek 99 százalékát kiszűri. A pTati- . nalborítás katalizátorként serkenti a káros gázok oxi- dálódásá't. A Fecralloy kevésbé hi­deg, mint az USA-ban ha­sonló célra alkalmazott ke­rámia anyagok. Egy kísérleti jármű kipr^gójában az új ötvözetből készült szűrővel több mint nyolcvanezer ki­lométert tett már meg. s a próba sikeres volt A kuta­tók szerint e szűrő olyany- nyiira tartós, hogy túléli a járművet. Az új ötvözetből e"--"bként hevítökemencék elemei is készíthetők. A nátha és a C-vitamin Angol és amerikai munka­csoportok kísérleteket vé­geztéik annak tisztázására, hogy a C-vitamin valóban csökkienti-e a megfázások gyakoriságát, illetve meg­gyógyítja-e a már kifejlő­dött náthát. A nátha C-vi- taminnial történő gyógyítá­sának gondolata a Nobel-dí- j'as Ldnus Paulingtól szár­mazik. Mégisem terjedt el a gyógyító gyakorlatban, mi­vel a tudós mértéktelenül nagy adagot: napi 20 gram­mot ajánlott. A kutatók most igen sok betegen külön vizsgálták a megelőzést, és külön a már meglevő betegség gyógyítá­sát Eredményeik a megelő­zés tekintetében biztatóak: a C-vitamin kifejt bizonyos védőhatást. Bár ennek pon­tos mértékét még nem si­került meghatározni. Az adminisztráció automatizálása Nap iáinkban egyesek sze­rint az irodáik a XIX. század szervezési módszerinek az utolsó végvárai. A XX. szá­zad végének automatizált gyárait, a modem híradás­technikával kommunikáló és informálódó lakosságot ki- szó’ —áló adminisztráció ma is századokkal ezelőtt kialakult módszerekkel (merev mun­kakört hierarchia, mindent írásba foglaló kommuniká­ció. szigorúan elhatárolt feladatkörök) és manuális eszközökkel dolgozik. Nem véletlen, hogy az irodai. az adminisztrációs munka automaltizálódásának az i génye nap iáinkban a fei- lett ipari országokban egyre inkább előtérbe került. Az elektronikus irodai eszközök világi orgalma az utóbbi években több mint 40 száza­lékkal megnőtt. Kétségtelen, hogy ebben a növekedésben egyelőre a hagyományosnak tás. udvarias vezető, stib.) tá­rolnak,. és ezek egyetlen gombnyomással behívhatok, amellett még például sarki- egyenlítés', sorszámlálást. hi­bajavítást. szerkesztést is le­het végezni velük. A nagv lökést a sokrétű felhasználásihoz a mikropro­cesszorok adták Ezek beépí­tésével mlad irodai berende­zéseink utódai „intelligens­sé” tehetők, tehát tárolni tud iák az információt Az egyedi munkahelyek össze­kapcsolhatók nagy összefüg­gő rendszerbe, esetleg csatla­kozhatnak a vállalatok ter- melésiiránvításd rendszerei­hez. amelyekben közepes vagy nagy számítógépek nagy adatbankok vannak. Képün­kön : vállalati termelésirá­nyításhoz is iól használható mikroszámítógép. (MTI Külföldi Képszol­gálat — KS) számító kis ügyviteli mítógéprendszerek viszik pálmát, melyek eladása utóbbi két évben reződött. Ezt több egybeesése erősíti. Alapvető követelmény a hatékonyság növelése. a gyors ügyintézés, a kényel­mes és megbízható informá­ció-hozzáférés. Ezek a kí­vánságok egyben a bürokrá­cia megfékezésének egyik lehetőségét jelentik De erő­síti ezt iaz igényt a világ nö­vekvő piachiánya, ami egy­aránt fenyegeti a kevésbé és erősebben fejlett országokat. Már manapság is van egv sereg olyan berendezés, ame­lyeket az irodai munkában használni lehet. Ilyenek a különfélte linfarmácibtárolák. az elektromos írógépek .in­telligens” változatai, ame­lyek telies. ismétlődő szö­vegrészekét (cím. megszól!­INNEN-ONNAN I Tudomány- flz Min szervezési------------------:—' Csoportja P rognosztika című kiadvá­nya legutóbbi számainak egyikében sajátos tanul­mánygyűjteményt adott köz­re a globális problémákat előre jelezni és elemezni igyekvő ún. világmodellek - ről. Sajátos ez a tanulmány­gyűjtemény, mert a feldol­gozás szempontjai ezúttal a hazai hosszú távú tervezés igényei szerint fogalmazód­tak meg. Már a bevezető tanulmány pontosan kijelöli a világmo­dellek értelmezhetőségi és érvényességi körét hosszú távú tervezésünkben. A ma­gyar szakirodalom a jövőre irányuló kutatói tevékenysé­get a tervezés külső, megala­pozó körének tekinti, magát a szúkebb értelemben vett tervezést ugyanakkor szelek­tív, politikai szempontokat is figyelembe vevő, aktív gyakorlatnak írja le. nymo­don e felfogás szerint a jö­vőkutatás produktumai ma­gától értetődően kerülnek a tervezés során a vizsgálódá­sok középpontjába, különö­sen akkor, ha a jövőnkről nagy távlatokban kívánunk gondolkodni. Jövőnk pedig — szinte már közhely — nemcsak szorosan összefonó­dik a világ jövőjének ala­kulásával, hanem végső so­ron attól is függ. Akár a gazdaság, akár a politika vagy a kultúra - területeit vesszük szemügyre, minde­nütt és egyre inkább érzé­kelhető a kölcsönös függés, divatosabb, de csúnyább szó­val: az interdependencia erősödése. Nem érdektelen tehát annak a felmérése, hogy miként látják a világ jövőjét a miénktől eltéeő fel­tételek között élő és sok eset­ben más értékrendszer alap­ján munkálkodó tudósok, ku­tatócsoportok. Sorra véve az eddig elké­szült világmodellek főként az ún. Római klub által kidol­gozottak legfőbb sajátossága­it a magyar távlati tervezés szempontjából, az alábbi alapvető következtetésekre jutottak a tanulmányok szer­zői. Elismerik, hogy a világmo- delleket készítő kutatók kel­lő időben hívták fel a fi­gyelmet olyan problémákra, amelyek az emberiség közös gondjai, s amelyek globális megoldást igényelnek. Ilyen probléma elsősorban az éhín­ség, az élelmezés, az élelmi­szer-termelés ; az energia- és nyersanyagszükségletek kielégítése; a fejlett orszá­gok és az elmaradott orszá­gok közötti szakadék; a né­pesedés, valamint a környe­zetszennyezés. Ugyanakkor számos kér­dést egyáltalán nem, vagy nem kellőképpen exponáltak a kutatók — hangsúlyozzák a magyar szakértők. Így pél­dául a társadalmi rendszerek közötti kapcsolatot, a szocia­lista világrendszer jövője, a tőkés országok belső erővi­szonyainak alakulása, a fej­lődő világ függetlensége, a fegyverkezés, a háború és béke alternatívája, a külön­böző piacok monopolizáltsá- gának fokozódása, a társa­dalmi struktúra átalakítása, az életminőség változása, az édesvíz, az oxigén, a termő­talaj kérdése, valamint szá.- mos urbanizációs probléma szinte teljesen hiányzik, v/igy valódi súlyánál kisebb mér­tékben esik latba a világ jö­vőjének elemzésénél. Külö­nösen kifogásolható a társa­dalmi tényezők, a. két világ- rendszer létének és harcá­nak a figyelembe nem véte­le. mivel az így felvázolt jö­vő képe legalábbis pontat­lannak ítélhető. A magyar szakértők tehát a kelet—nyugati kapcsolato­kat tartják elsődlegesen meg­határozónak a világ jövőjét illetően. Ezt kihangsúlyozva egyetértenek a világmodel- leknek azzal a megállapítá­sával, mély szerint a világ fejlődési tendenciáiban az ezredfordulóig a fejlett és az elmaradott országok közötti szakadék sorsának valószínű és várható alakulása is cent­rális kérdés lesz. Szinte va­lamennyi lehetséges válto­zatnak (a különbség ' nő, csökken, marad) akadnak megalapozott érvekkel fellé­pő szószólói, abban azonban egyetértés uralkodik, hogy az űn. harmadik világon be­lül a regionális különbségek fokozódnak, a differenciált­ság nő. A kutatók Kelet- Ázsia és Dél-Amerika gazda­sági jelentőségének növeke­dését tartják valószínűnek, míg Indiát, Indonéziát és Kínát továbbra is a világ fe­szültséggócának prognoszti­zálják. Az általános problémák szemrevételezése után' a ma­gyar szakértők megpróbálják a magyar szempontú tanul­ságokat is levonnni a világ­modellek vizsgálatából. Fej­lődésünk lényegében problé­máink felismerésétől, a hoz­zájuk való viszonyulástól, s végső soron megoldásuktól függ. Az a kérdés, hogy a 2000-ig várható fejlődés mi­lyen magyar pozícióhoz ve­zet, milyen ranghelyre jut­tatja az országot, különféle válaszokat eredményezett. Előfordulhat, hogy Magyar- ország a világmodellekben előrejelzett helyre kerül, de az sem kizárt, hogy helyze­tünk alakulása kedvezőtle­nebb lesz, mint egyes mo­dellek (pl. a Leontieff mo­dell) alapján várható lenne. Egyes vélemények szerint Magyarország elérheti a fejlett országok szintjét, má­sok szerint közepesen fejlett ország marad, s a fejlett or­szágoktól elválasztó rés tar­tóssá válhat. Különösen eb­ben az1 utóbbi esetben lehet nagy jelentőségű belső (gaz­dasági és szociális) problé­máink sikeres megoldása. A konkrétumokhoz még jobban közelítve általánosan elfogadott megállapítás, hogy Magyarország fejlődésének kulcskérdése 'a rugalmas al­kalmazkodás — a kivárás, a sodródás helyett a tudatos jövőre orientált cselekv^. Döntő meghatározó a nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünk, a szocia­lista integráció, a KGST-n belüli együttműködés fejlő­dése. földrajzi fekvésünk elő­nyeinek kihasználása a Du- na-medencében betöltendő szerepünk kiteljesítése, a re­gionális makrorendszerhez való csatlakozásunk várható előnyei. fejlődésünket alapvetően befolyásol­ja a szocialista integráció fo­kozódása. és az abba való bekapcsolódásunk mértéke és módja. a kelet—nyugati együttműködésben való rész­vételünk arányának növeke­dése, a fejlett tőkés orszá­gokkal fenntartott kapcsola­taink élénksége. Alapvető feltétel a fejlődéshez szük­séges importnak megfelelő exporttal való biztosítása, s ehh-=“z külgazdasági verseny- képességünk erősítése, a ter­mék- és szolgáltatásminőség javítása. Az o^zä" iövőie szorosan függ az élelmiszer- termelés és export alakulá­sától. s ezt megalaoozóan a helyes élelmiszer-stratégiától — állapítják meg hazai szak­értőink. Galló Béla Jövőbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom