Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
1981. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszaföldvár, Jászárokszállás A lakosság látja hasznát A főszereplők nem ártatlanok A hét első napján a tászfónyszarui nagyközségi tanács igazgatási csoportjának ajtaja előtt öt, vagy hait ügyiéi várakozik, közülük négyen — a nap főszereplői — szabálysértőik. El- mélyülten tanulmányozzák a zsebükből előkotort idézést pedig ismerik jól annak tartalmát. Látszik is arcukon. nem a „hívogató” szövegr-' gondolnak, inkább arra, hogy ez a hét is jól kezdődött. Bent az irodában Fónagy László, a csoport vezetője iratait, rendezgeti. Most három szabálysértés szerepéi a napirenden. Szerencsére nem minden hét szabálysértési tárgyalással kezdődik, mert a település lakóinak nagy többsége törvénytisztelő ál- lámpolgár. Elég ha a szabálysértési bizottság havonta egvszer jön össze. A bizottság a békéltetés tartja a legfontosabb feladatának. Arrfkor meggyőződik arról, hogy a jó szándék nem használ, a törvényes eCoírásckrlalk megfelelőien bírságol. B. J.-né „na és akkor mi van” vállrándítással tesz eleget a beszól ításinak. méltatlankodva válaszol, ésöz- vegyasszonvi elszántsággal tagad. ŰPv tesz. mint. néhány hón^nnal ott. amikor engedély nélküli italmérés miatt már feljelentették. A szabálysértési bizottság akkor, bizonyítékok hiányában felmentette. de egyidőben kérte a Járási .11 „Vígözvegy’ a zugkocsmáros A tükör bosszúja A hiba közös, a tanulság is Rendőrkapitányság segítségét. A rendőrök segítettek, Megfigyeléseik során bebi- zonyitották, hogy a „vígözvegy” rendszeresen engedély nélkül méri „de nem olcsón” a szeszesitalt. A következő feljelentést már a rendőrség tette, és a bizottság ennek alapján hozta meg döntését B. J.-nét engedély nélküli italmérés miatt 6 ezer forintra büntette. P. J. és M. Gy. szemlesütve lépnek be az irodába, látszik, szégyenük. amit tettek. P. J. eleget téve barátja kérésének. annak lányismerősét gépkocsin hazavitték Jászberényibe. Visszafelé a Szövetkezet úti parkolóban megtetszett az egyik Wartburg visszapillantó tükre, olyan tükör, ami 'az ő kocsijukról régóta hiányzott. Nekiláttak a „leszerelésnek”. de ügyetlenül, mert elejtették a tükröt. A csörömpölésre felfigyelt a tulajdonos. és fel tudta jegyezni az elrobogó gépkocsi rendszámát. Megbánták tettüket, amynyira. hogy a tárgyalás előtt vásároltak egy új visz- szapillantó tükröt, és elvitték a károsultnak. A kiszabott 1200, illetve 800 fonimjt pénzbüntetést azonban így is ki kellett fizetni. F. M.-niek sírásra görbül a szája, amikor beszólítják. Fiatal fodrásznő. két hónapja dolgozott a szolgáltató- házban, amikor a járási hivatal igazgatási osztálya ellenőrzést tartott, és megállapította. hogy a fiatal lány tévesen számlázott a vendég kárára. A szabálysértési tárgyaláson kiderült. hogy F. M. munkába állításaikor nem kapott megfelelő eligazítást az árjegyzék kezelésére, a számlázásra. A bizottság a fodrásznőt figyelmeztetésben részesítette. ugyanakkor levelet. írt a szövetkezet elnökének. kérve. hogy a jövőben megfelelően oktassák ki az újonnan munkába álló dolgozókat. A hét első napján a jász- fényszárui nagyközségi tanács igazgatási csoport iánál a szabálysértési tárgyaláson az ü—felek nem egyformák. Szégyenük, hogy összeütközésbe kerülitek a törvénynyel'. vagy éppen méltatlankodnak és konokul tagadnak. A becsületes munkát szerető , törvénytisztelő emberek nasv többsége viszont elismerd, hasznosnak tartja a szabálysértési bizottság munkáját. Illés Antal .....A gondozottak évtizedes tétlenkedés után betaláltak egy olyan életformába. amely kelleme s és hasznos számuk- ------------------------------r a. sőt több ennél: visz- szaadta emberi méltósá- aukat. A tanulsáa az. hogy szívós kitartással és barátságos eréllyel magas színvonalú munkát lehet kicsiholni a leazavartabb______elmebet egek egy részéből is" (Benedek István: Aranyketrec) Októberben szokatlanul bolondos, meleg szél söpör végig Pusztataskonyban. Leveleket kerget a kerítések tövére, nótára gyújt a távolba futó telefondrótok között. és megszelídül a hajdani Szapáry-kastély vetkőző bokraiban. Noha a terebélyes faóriásokat már megjelölte rozsdás kezével az ősz. mégis a nyitott kapun belépve mindenfelé szorgoskodó. kertészkedő asszonyok, gereblyéző férfiak tűnnek fel. Ráca szigorú, őrség, felügyelet semerre, pedig ez a hajdani tüdőszanatórium, később szociális otthon, jelenleg szociális foglalkoztató 115 eknefoevatékos beutaltnak biztosít emberhez méltó környezetet. Egv olyan parányi szigetet, amelynek a szó nemes értelmében otthon a neve. Vaion mi mindennel tölti napiait az a több mint másfélszáz gondozott, akikről a csafád.i a közvetlen rokonság lemondott? Van-e számukra visszaút az .aranv- ketrecből” a mindennapi életbe, a kerítéseken túli világba? A foglalkoztató egv hosszúkás. téglalap alakú szoba. Odabenn már fűtenek. kellemes az idő. A lemezjátszóról zene szól. miközben az asztalok körül huszonöt nő foglalatoskodik. Ki fonalat bogoz, ki lábtörlőt készít, falidíszt mintáz, hímez. köt. horgol, subát csomóz. A részleg januárban nyílt, és a terem falait már az itt készített kalocsai hímzések, szebbnél szebb kereszt« ze- mes minták, műanyag állatfigurák díszítik. D. Irén. az egyik beutalt korábban szóba sem állt senkivel, sőt ha valamit kérdeztek tőle. legtöbbször megharagudott. Ma már az egyik legügyesebb kezű hímző, és a munkájáról nem kis büszkeséggel beszél. Zeneszó mellett — Csataszögi vagyok. Nemrég itt ismerkedtem meg a hímzés fortélvaival. Sokat segített a tanulásban a gondozónőm: és azóta gyorsan eltelik a nap. Most keresztszemes díszpámát készítek. bár még nem sok látszik belőle. A hétvégére visszajön, s akkor már biztos. ho<rv másik munkadarabot talál a kezemben. A szamszédia P. Márton- né és a 80 éves T. Jánosné is lankadatlan szorgalommal himez. D. Eszter subaszőnyegen dolgozik. Átellenben a 22 éves süketnéma N. Marika ielekkel adta tudtomra: nézzem meg az ő általa készített falidíszeket is. Rózsa Sándorné foglalköztatásve- zető nem kis elégedettséggel sorolja. — A kezdet nagyon nehéz volt. amíg a kezükben egyenesen állt a tű. nem billegett a fonal, és bizony olykor én is elcsodálkozom azon. néhá- nyan mennyire ügyesek. Igaz. van aki csak gombolyítani képes, de nézze meg. miiven örömmel, boldogan végzi ő is a feladatát! Nem csoda, hiszen valamennyien érzik: szükség van rájuk, és a munka. a közösség olykor mindennél nagyobb csodát tesz. A jutalom, az elismerés pedig a dicséret, a cukorka, a csokoládé és úgynevezett terápiás pénz. ami havi 250 forintig emelkedhet. Nem messzire innen a seo- rűkötő műhely a férfiak birodalma. Az innen kikerülő termékek minőségéről csak annyit: formásak, tömörek, egyenletes kötözésű cirokseprűk. Naponta 25—30 kerül ki az emberek keze alól. A korelnök, egyben az intézet legidősebb lakója a 83 éves B. János bácsi. — Mezőtarpai kurucivadék vartok — emeli szalutálásra a kezét. — Tokaiban tanultam a seprűkötést, kosárfonást. és most is egy ruhás- kaska aljával bíbelődök. János bácsi alacsony, fürge ember. Menni, kóborolni ugyancsak szeret. Nyáron heteket tölt a rokonoknál, de az ősz. a hideg szelek, azért mindig „visszafúiiák”. Mini húskombinát A műhelytől haiitásnyira a hizlalda húzódik. Modem vaskorlátokkal elkerített kutricáiban 141 süldő. hízó. anyakoca röfög. Hetente két hízót vágnak, és ez az önálló, mini húskombinát jelenléte meg is látszik az étrenden. Sőt. az itt lakók alakián. arcán is. A telepvezető irányításával itt is az otthonlakók tartják rendben, etetik, legeltetik a falkát. De nemcsak a jószágokkal foglalatoskodnak, hanem kertészkednek is. A 15 hold területű szántó termése, a konyhakerti kultúra döntő többsége már pincébe került: 30 mázsa paprika. 80 mázsa burgonya. 15 mázsa zöldségféle termett az idén. Több mint száz ötliteres, üvegbe rakott savanyúság sorakozik a polcokon, így télen sem lesz hiány C-vitaminban. A termés 15—20 ember keze- munkáiának eredménye. Az itt tevékenykedők között akad olyan nő. akinek a férje módszeresen naponta ököllel verte a fejét, míg végül az asszony ebben az intézetben kötött ki. Az egyik férfi. aki amikor először vett kapát a kezébe, fél óráig is elkaeálgatott maga körül, monoton szívóssággal. — egyhelyben. Ma már ő az egyik legmeoHízhatóbb munkás esetenként kocsikísérő, aki teherautóval járja a környéket. Külvilág. Nincs korlátozottság. a kapu nyitva áll. Sűrűn kiruccannak a beutaltak a faluba, szabadságra a rokonokhoz; a családhoz is haza lehet menni — ha fogadják őket. Noha az otthonban édességfélét, üdítőt is árusít a vegyesbolt, a „kinti” üzletnek változai’anul nagy a varázsa. Az önállóság okairól faggatom Rózsa Sándor igazgatót. — A 155 gondozott kétharmada dolgozgat. Az önként vállalt munka nemcsak elfoglaltságot jelent számukra hanem azt is. hoev a szellemi állapotuk nem romlik tovább. Nem beszélve arról. hogy ők is érzik: nem teherként vannak a világon, ami ezeknél a férfiaknál, nőknél a legfontosabb. — Szabad a kiiárás... — Miért ne lenne az? Ez nem börtön, vagy valamiféle fegyház hanem szociális intézmény. ÉpDen ezért jelenleg is építünk egy 22 méteres úi foglalkoztatót, ahol napi néhány órás seprűkötést, cipőkészítést végeznek azok is. akiknek ma még nem iut hely. Hiszen a távlati elképzelés az. hogy az ide került, illetve kerülő emberek valamennyien több-kevesebb óraszámban dolgozzanak a hozzájuk legközelebb álló munkaterületen. Van itt azonban társalgó is. amely szinte állandóan foglalt: rendszeres a felolvasás. a tv-nézés. a filmvetítés. Több mint harmincféle úiság és folyóirat között válogathat az a harmincegynéhánv beteg. aki olvasni is tud. Közösen tartják a jelentősebb családi ünnepeket: az anyák napját, a karácsonyt, a hús- vétot a farsangot. Ablakok a külvilágra Havonta rendeznek műsoros estet, amelyen nemcsak a benti „amatőrök”, de neves vendégművészek is felién - nek: Rendszeres az orvosi ellenőrzés, és az otthonlakók közül évente negyvenen felejthetetlen két hetet tölthetnek a Balatonnál. Egyféle ablak az is a külvilágra, hogy az itt készült munkákból sűrűn szerveznek kiállítást művelődési házakban, klubtermekben. Ezeken a bemutatókon a munkák készítői is részt vesznek, elbeszélgetnek a látogatókkal, akik személyesen is meggyőződhetnek arról, helves irányítással mi mindenre kénesek ezek az emberek. Elmúlt délután fél négy. A főnortás — szintén ápolt — barátságosan kezet fog. és ió utat kíván. A gereblyéző férfiak is befelezték a munkát, és a mosdóba indulnak. Inar- - kodnak a tisztálkodással. a vacsorával, hiszen estére országok közötti válogatott focimeccset közvetít a televízió. Márpedig az nemcsak „odakinn,” — hanem itt is nagy esemény. D. Szabó Miklós Az Afor tiszaföldvári benzinállomását két nagy teljesítményű kútoszloppal bővítik, amelyek gázolajat és fűtőolajat fognak szolgáltatni. Képünk a 25 ezer literes tartály beemelésekor készült Megkezdték a víztorony töltővezetékének építését Jászárok - szálláson. Képünk a Széchenyi úton készült. Holló István az árokásógéppel a vízműtelepről haladva a földmunkákat végzi fz,‘:mnka Visszaadták emberi méltóságukat Látogatóban a pusztataskonyi szociális otthonban egalakulásának huszonötödik évfordulójára készül a munkásőrség. Az önkéntes alapon szervezett testület tagjai között a fizikai dolgozók mellett ott vannak az értelmiségiek, és az alkalmazottak, a párttagok mellett a pártonkívüliek, az alapítók mellett a fiatal mun- kásőrjelöltek. Társadalmunk minden rétege képviselve van a munkásőrségben. Annak idején a testület létrehozását előíró rendelet nemcsak a rendet, a szocialista építőmunka zavartalan folytatását követelő társadalmi igényt elégítette ki, hanem bizonyos mértékig már fennálló állapotot is szentesített. Az ellenforradalmi erőkkel szemben, a karhatalom támogatására ugyanis a munkások már 1956-ban több nagyüzemben, vállalatnál fegyveres csoportokat alakítottak és azokat egyik helyen kommunista őrségnek, a másik helyen pedig munkásőrségnek nevezték el. Feladatuk a munkahely védelme volt a rombolások ellen. Egységes szervezetbe való sorolásuk, a testület új alakulatainak létrehozása. fegyverzetük és felszerelésük folyamatos korszerűsítése, a fegyveres erőkkel és testületekkel való együttműködés révén a munkásőrség belső rendünk és biztonságunk nélkülözhetetlen támasza lett. A munkásőrség szerepe, jelentősége azonban nemcsak ennyiből áll. Tagjai ugyanis viszonylag kevés időt töltenek el fegyverforgatással. Idejük jórésze a mindennapi munkában telik el. A munkásőröktől elvárják, hogy példamutatóan dolgozzanak, aktívan vegyenek részt a közéletben, szüntelenül fejlesszék általános és szakmai ismereteiket. Egyikük beszélgetésünk során így nyilatkozott: „Nem valami különleges előírásokhoz való ragaszkodásról, hanem a pártélet normáinak betartásáról van szó.” Alapvetően igaza van, de valljuk be őszintén, a munkásőrök lekötöttsége nagyobb az átlagosnál. Egy országos reprezentatív felmérés szerint évi átlagban egy havi munkaidőt tesz ki a munkásőrök igénybevétele. És ennek nyolcvan százaléka szabad idejükre esik. Mindezért semmilyen ellenszolgáltatás nem jár. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, évente öt-hatezren jelentkeznek — köztük sok pártonkívüli — a testületbe. Az utánpótlás tehát nem okoz gondot. Talán a nők képviseltethetnék magukat nagyobb arányban. Bizonyára fékező hatással volt rájuk az, hogy a legutóbbi időkig a férfiakkal azonos fizikai igénybevételnek tették ki őket. Semmi sem indokolja ezt, hiszen különböző beosztásokban — így például a híradásban, vagy az egészségügyi szolgálatban — nagyszerűen hasznosíthatók képességeik. testület fennállása óta eltelt negyedszázad a munkásőrség tartós vonzerejét bizonyítja. Két évtizeden túl is igen sokan vállalnak szolgálatot azok közül, akiknek egészségi állapota ezt lehetővé teszi. A testülethez való ragaszkodás kulcsát talán abban lehet meglelni, hogv a munkásőrségnek jelentős szerepe volt a szocialista rend helyreállításában, és van napjainkban annak megőrzésében. A testületet övező széles körű társadalmi megbecsülés is e tőről fakad, hiszen aki a szocialista társadalmat becsüli, az elő is segíti annak védelmét. S. B.