Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. OKTÓBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszaföldvár, Jászárokszállás A lakosság látja hasznát A főszereplők nem ártatlanok A hét első napján a tászfónyszarui nagyközségi tanács igazgatási csoportjá­nak ajtaja előtt öt, vagy hait ügyiéi várakozik, közü­lük négyen — a nap fősze­replői — szabálysértőik. El- mélyülten tanulmányozzák a zsebükből előkotort idézést pedig ismerik jól annak tartalmát. Látszik is arcu­kon. nem a „hívogató” szövegr-' gondolnak, inkább arra, hogy ez a hét is jól kezdődött. Bent az irodában Fónagy László, a csoport vezetője iratait, rendezgeti. Most há­rom szabálysértés szerepéi a napirenden. Szerencsére nem minden hét szabálysértési tárgyalással kezdődik, mert a település lakóinak nagy többsége törvénytisztelő ál- lámpolgár. Elég ha a sza­bálysértési bizottság havonta egvszer jön össze. A bizottság a békéltetés tartja a legfontosabb felada­tának. Arrfkor meggyőződik arról, hogy a jó szándék nem használ, a törvényes eCoírásckrlalk megfelelőien bírságol. B. J.-né „na és akkor mi van” vállrándítással tesz eleget a beszól ításinak. mél­tatlankodva válaszol, ésöz- vegyasszonvi elszántsággal tagad. ŰPv tesz. mint. né­hány hón^nnal ott. ami­kor engedély nélküli italmé­rés miatt már feljelentették. A szabálysértési bizottság akkor, bizonyítékok hiányá­ban felmentette. de egyidőben kérte a Járási .11 „Vígözvegy’ a zugkocsmáros A tükör bosszúja A hiba közös, a tanulság is Rendőrkapitányság segítsé­gét. A rendőrök segítettek, Megfigyeléseik során bebi- zonyitották, hogy a „vígöz­vegy” rendszeresen engedély nélkül méri „de nem olcsón” a szeszesitalt. A következő feljelentést már a rendőrség tette, és a bizottság ennek alapján hozta meg döntését B. J.-nét engedély nélküli italmérés miatt 6 ezer fo­rintra büntette. P. J. és M. Gy. szemlesüt­ve lépnek be az irodába, látszik, szégyenük. amit tettek. P. J. eleget téve ba­rátja kérésének. annak lányismerősét gépkocsin hazavitték Jászberényibe. Visszafelé a Szövetkezet úti parkolóban megtetszett az egyik Wartburg visszapil­lantó tükre, olyan tükör, ami 'az ő kocsijukról régóta hiányzott. Nekiláttak a „leszerelés­nek”. de ügyetlenül, mert elejtették a tükröt. A csö­römpölésre felfigyelt a tu­lajdonos. és fel tudta je­gyezni az elrobogó gépkocsi rendszámát. Megbánták tettüket, amy­nyira. hogy a tárgyalás előtt vásároltak egy új visz- szapillantó tükröt, és elvitték a károsultnak. A kiszabott 1200, illetve 800 fonimjt pénzbüntetést azon­ban így is ki kellett fizetni. F. M.-niek sírásra görbül a szája, amikor beszólítják. Fiatal fodrásznő. két hónap­ja dolgozott a szolgáltató- házban, amikor a járási hi­vatal igazgatási osztálya el­lenőrzést tartott, és meg­állapította. hogy a fiatal lány tévesen számlázott a vendég kárára. A szabálysértési tárgyalá­son kiderült. hogy F. M. munkába állításaikor nem kapott megfelelő eligazítást az árjegyzék kezelésére, a számlázásra. A bizottság a fodrásznőt figyelmeztetésben részesítet­te. ugyanakkor levelet. írt a szövetkezet elnöké­nek. kérve. hogy a jövő­ben megfelelően oktassák ki az újonnan munkába álló dolgozókat. A hét első napján a jász- fényszárui nagyközségi ta­nács igazgatási csoport iánál a szabálysértési tárgyaláson az ü—felek nem egyformák. Szégyenük, hogy összeütkö­zésbe kerülitek a törvény­nyel'. vagy éppen méltat­lankodnak és konokul ta­gadnak. A becsületes mun­kát szerető , törvénytisztelő emberek nasv többsége vi­szont elismerd, hasznosnak tartja a szabálysértési bi­zottság munkáját. Illés Antal .....A gondozottak év­tizedes tétlenkedés után betaláltak egy olyan élet­formába. amely kelle­me s és hasznos számuk- ------------------------------­r a. sőt több ennél: visz- szaadta emberi méltósá- aukat. A tanulsáa az. hogy szívós kitartással és barátságos eréllyel magas színvonalú mun­kát lehet kicsiholni a leazavartabb______elme­bet egek egy részéből is" (Benedek István: Aranyketrec) Októberben szokatlanul bolondos, meleg szél söpör végig Pusztataskonyban. Le­veleket kerget a kerítések tövére, nótára gyújt a tá­volba futó telefondrótok kö­zött. és megszelídül a hajda­ni Szapáry-kastély vetkőző bokraiban. Noha a terebé­lyes faóriásokat már megje­lölte rozsdás kezével az ősz. mégis a nyitott kapun be­lépve mindenfelé szorgos­kodó. kertészkedő asszonyok, gereblyéző férfiak tűnnek fel. Ráca szigorú, őrség, felügyelet semerre, pedig ez a hajdani tüdőszanatórium, később szociális otthon, je­lenleg szociális foglalkozta­tó 115 eknefoevatékos be­utaltnak biztosít emberhez méltó környezetet. Egv olyan parányi szigetet, amelynek a szó nemes értelmében otthon a neve. Vaion mi mindennel tölti napiait az a több mint más­félszáz gondozott, akikről a csafád.i a közvetlen rokon­ság lemondott? Van-e szá­mukra visszaút az .aranv- ketrecből” a mindennapi életbe, a kerítéseken túli vi­lágba? A foglalkoztató egv hos­szúkás. téglalap alakú szo­ba. Odabenn már fűtenek. kellemes az idő. A lemezját­szóról zene szól. miközben az asztalok körül huszonöt nő foglalatoskodik. Ki fonalat bogoz, ki lábtörlőt készít, fa­lidíszt mintáz, hímez. köt. horgol, subát csomóz. A részleg januárban nyílt, és a terem falait már az itt ké­szített kalocsai hímzések, szebbnél szebb kereszt« ze- mes minták, műanyag állat­figurák díszítik. D. Irén. az egyik beutalt korábban szó­ba sem állt senkivel, sőt ha valamit kérdeztek tőle. leg­többször megharagudott. Ma már az egyik legügyesebb kezű hímző, és a munkájá­ról nem kis büszkeséggel be­szél. Zeneszó mellett — Csataszögi vagyok. Nemrég itt ismerkedtem meg a hímzés fortélvaival. Sokat segített a tanulásban a gondozónőm: és azóta gyor­san eltelik a nap. Most ke­resztszemes díszpámát ké­szítek. bár még nem sok lát­szik belőle. A hétvégére visszajön, s akkor már biz­tos. ho<rv másik munkadara­bot talál a kezemben. A szamszédia P. Márton- né és a 80 éves T. Jánosné is lankadatlan szorgalommal himez. D. Eszter subaszőnye­gen dolgozik. Átellenben a 22 éves süketnéma N. Mari­ka ielekkel adta tudtomra: nézzem meg az ő általa ké­szített falidíszeket is. Rózsa Sándorné foglalköztatásve- zető nem kis elégedettséggel sorolja. — A kezdet nagyon nehéz volt. amíg a kezükben egye­nesen állt a tű. nem billegett a fonal, és bizony olykor én is elcsodálkozom azon. néhá- nyan mennyire ügyesek. Igaz. van aki csak gombolyítani képes, de nézze meg. miiven örömmel, boldogan végzi ő is a feladatát! Nem csoda, hiszen valamennyien érzik: szükség van rájuk, és a mun­ka. a közösség olykor min­dennél nagyobb csodát tesz. A jutalom, az elismerés pedig a dicséret, a cukorka, a csokoládé és úgynevezett terápiás pénz. ami havi 250 forintig emelkedhet. Nem messzire innen a seo- rűkötő műhely a férfiak bi­rodalma. Az innen kikerülő termékek minőségéről csak annyit: formásak, tömörek, egyenletes kötözésű cirok­seprűk. Naponta 25—30 ke­rül ki az emberek keze alól. A korelnök, egyben az inté­zet legidősebb lakója a 83 éves B. János bácsi. — Mezőtarpai kurucivadék vartok — emeli szalutálásra a kezét. — Tokaiban tanul­tam a seprűkötést, kosárfo­nást. és most is egy ruhás- kaska aljával bíbelődök. János bácsi alacsony, für­ge ember. Menni, kóborolni ugyancsak szeret. Nyáron heteket tölt a rokonoknál, de az ősz. a hideg szelek, azért mindig „visszafúiiák”. Mini húskombinát A műhelytől haiitásnyira a hizlalda húzódik. Modem vaskorlátokkal elkerített kutricáiban 141 süldő. hízó. anyakoca röfög. Hetente két hízót vágnak, és ez az önálló, mini húskombinát jelenléte meg is látszik az étrenden. Sőt. az itt lakók alakián. ar­cán is. A telepvezető irányí­tásával itt is az otthonlakók tartják rendben, etetik, le­geltetik a falkát. De nemcsak a jószágok­kal foglalatoskodnak, hanem kertészkednek is. A 15 hold területű szántó termése, a konyhakerti kultúra döntő többsége már pincébe került: 30 mázsa paprika. 80 mázsa burgonya. 15 mázsa zöldség­féle termett az idén. Több mint száz ötliteres, üvegbe rakott savanyúság sorako­zik a polcokon, így télen sem lesz hiány C-vitaminban. A termés 15—20 ember keze- munkáiának eredménye. Az itt tevékenykedők között akad olyan nő. akinek a fér­je módszeresen naponta ököl­lel verte a fejét, míg végül az asszony ebben az intézet­ben kötött ki. Az egyik fér­fi. aki amikor először vett kapát a kezébe, fél óráig is elkaeálgatott maga körül, monoton szívóssággal. — egyhelyben. Ma már ő az egyik legmeoHízhatóbb mun­kás esetenként kocsikísérő, aki teherautóval járja a kör­nyéket. Külvilág. Nincs korláto­zottság. a kapu nyitva áll. Sűrűn kiruccannak a beutal­tak a faluba, szabadságra a rokonokhoz; a családhoz is haza lehet menni — ha fo­gadják őket. Noha az otthon­ban édességfélét, üdítőt is árusít a vegyesbolt, a „kin­ti” üzletnek változai’anul nagy a varázsa. Az önállóság okairól faggatom Rózsa Sándor igazgatót. — A 155 gondozott két­harmada dolgozgat. Az ön­ként vállalt munka nemcsak elfoglaltságot jelent számuk­ra hanem azt is. hoev a szellemi állapotuk nem rom­lik tovább. Nem beszélve ar­ról. hogy ők is érzik: nem te­herként vannak a világon, ami ezeknél a férfiaknál, nőknél a legfontosabb. — Szabad a kiiárás... — Miért ne lenne az? Ez nem börtön, vagy valamiféle fegyház hanem szociális in­tézmény. ÉpDen ezért jelen­leg is építünk egy 22 méteres úi foglalkoztatót, ahol napi néhány órás seprűkötést, cipőkészítést végeznek azok is. akiknek ma még nem iut hely. Hiszen a távlati elkép­zelés az. hogy az ide került, illetve kerülő emberek vala­mennyien több-kevesebb óraszámban dolgozzanak a hozzájuk legközelebb álló munkaterületen. Van itt azonban társalgó is. amely szinte állandóan foglalt: rendszeres a felolvasás. a tv-nézés. a filmvetítés. Több mint harmincféle úiság és folyóirat között válogathat az a harmincegynéhánv be­teg. aki olvasni is tud. Kö­zösen tartják a jelentősebb családi ünnepeket: az anyák napját, a karácsonyt, a hús- vétot a farsangot. Ablakok a külvilágra Havonta rendeznek műso­ros estet, amelyen nemcsak a benti „amatőrök”, de neves vendégművészek is felién - nek: Rendszeres az orvosi ellenőrzés, és az otthonlakók közül évente negyvenen fe­lejthetetlen két hetet tölt­hetnek a Balatonnál. Egy­féle ablak az is a külvilágra, hogy az itt készült mun­kákból sűrűn szerveznek ki­állítást művelődési házak­ban, klubtermekben. Ezeken a bemutatókon a munkák készítői is részt vesznek, el­beszélgetnek a látogatókkal, akik személyesen is meggyő­ződhetnek arról, helves irá­nyítással mi mindenre kéne­sek ezek az emberek. Elmúlt délután fél négy. A főnortás — szintén ápolt — barátságosan kezet fog. és ió utat kíván. A gereblyéző fér­fiak is befelezték a munkát, és a mosdóba indulnak. Inar- - kodnak a tisztálkodással. a vacsorával, hiszen estére or­szágok közötti válogatott fo­cimeccset közvetít a televí­zió. Márpedig az nemcsak „odakinn,” — hanem itt is nagy esemény. D. Szabó Miklós Az Afor tiszaföldvári benzinállomását két nagy teljesítmé­nyű kútoszloppal bővítik, amelyek gázolajat és fűtőolajat fognak szolgáltatni. Képünk a 25 ezer literes tartály be­emelésekor készült Megkezdték a víztorony töltővezetékének építését Jászárok - szálláson. Képünk a Széchenyi úton készült. Holló István az árokásógéppel a vízműtelepről haladva a földmunkákat végzi fz,‘:mnka Visszaadták emberi méltóságukat Látogatóban a pusztataskonyi szociális otthonban egalakulásának huszonötödik év­fordulójára ké­szül a munkás­őrség. Az önkén­tes alapon szervezett testü­let tagjai között a fizikai dolgozók mellett ott vannak az értelmiségiek, és az alkal­mazottak, a párttagok mel­lett a pártonkívüliek, az ala­pítók mellett a fiatal mun- kásőrjelöltek. Társadalmunk minden rétege képviselve van a munkásőrségben. Annak idején a testület létrehozását előíró rendelet nemcsak a rendet, a szocia­lista építőmunka zavartalan folytatását követelő társa­dalmi igényt elégítette ki, hanem bizonyos mértékig már fennálló állapotot is szentesített. Az ellenforra­dalmi erőkkel szemben, a karhatalom támogatására ugyanis a munkások már 1956-ban több nagyüzemben, vállalatnál fegyveres csopor­tokat alakítottak és azokat egyik helyen kommunista őrségnek, a másik helyen pe­dig munkásőrségnek nevez­ték el. Feladatuk a munka­hely védelme volt a rombo­lások ellen. Egységes szerve­zetbe való sorolásuk, a tes­tület új alakulatainak létre­hozása. fegyverzetük és fel­szerelésük folyamatos kor­szerűsítése, a fegyveres erők­kel és testületekkel való együttműködés révén a mun­kásőrség belső rendünk és biztonságunk nélkülözhetet­len támasza lett. A munkásőrség szerepe, je­lentősége azonban nemcsak ennyiből áll. Tagjai ugyanis viszonylag kevés időt tölte­nek el fegyverforgatással. Idejük jórésze a mindenna­pi munkában telik el. A munkásőröktől elvárják, hogy példamutatóan dolgozzanak, aktívan vegyenek részt a közéletben, szüntelenül fej­lesszék általános és szakmai ismereteiket. Egyikük beszélgetésünk so­rán így nyilatkozott: „Nem valami különleges előírások­hoz való ragaszkodásról, ha­nem a pártélet normáinak betartásáról van szó.” Alap­vetően igaza van, de valljuk be őszintén, a munkásőrök lekötöttsége nagyobb az át­lagosnál. Egy országos rep­rezentatív felmérés szerint évi átlagban egy havi mun­kaidőt tesz ki a munkásőrök igénybevétele. És ennek nyolcvan százaléka szabad idejükre esik. Mindezért semmilyen ellenszolgáltatás nem jár. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, éven­te öt-hatezren jelentkeznek — köztük sok pártonkívüli — a testületbe. Az utánpót­lás tehát nem okoz gondot. Talán a nők képviseltethet­nék magukat nagyobb arány­ban. Bizonyára fékező hatás­sal volt rájuk az, hogy a leg­utóbbi időkig a férfiakkal azonos fizikai igénybevétel­nek tették ki őket. Semmi sem indokolja ezt, hiszen különböző beosztásokban — így például a híradásban, vagy az egészségügyi szolgá­latban — nagyszerűen hasz­nosíthatók képességeik. testület fennállása óta eltelt negyed­század a munkás­őrség tartós vonz­erejét bizonyítja. Két évtizeden túl is igen so­kan vállalnak szolgálatot azok közül, akiknek egészsé­gi állapota ezt lehetővé te­szi. A testülethez való ra­gaszkodás kulcsát talán ab­ban lehet meglelni, hogv a munkásőrségnek jelentős sze­repe volt a szocialista rend helyreállításában, és van napjainkban annak megőr­zésében. A testületet övező széles körű társadalmi meg­becsülés is e tőről fakad, hi­szen aki a szocialista társa­dalmat becsüli, az elő is se­gíti annak védelmét. S. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom