Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1981. OKTÓBER 18

fArckégvázfotJ

HÁROM FALU „GAZDÁJA”

Odalett a fakilincs

Régi igazság: akadnak emberek. aikket a sors kiszámíthatatlan csanásai mea- roDDamitamak. míg mások iellemét ugyanezek a meg- •Dróbáltaitások acélossá, keménnyé ed zik. Erről a 35 esztendős Bordás Imre. a td- szaörsi Nagyközségi Tanács elnöke sokat tud mesélni. Ma is fá dalia. mennyire keveset eitheitte ki a világ egyik legszebb szavát, azt hoev édesanyám. Még énoen hogy nyelvéhez illeszt gette. megpróbál gáttá a csuueme- leg hangokból álló megszólítást. nehezen engedelmeskedő száiial formálta a legelső értelmes kifeiezéseket

— amikor meghalt az édesanyja. Nagyszülei féltő szeretettel vették körül de a pótolhatatlant ők sem tudták téliesen oótolnd. A mama kínzó hiányát hosszú esztendőkön át magával ci- oelte: leste, remélte, hátha eevszer váratlanul1 visszatér, felkiania. magához öleli.

A valóság és a kéozelet határán vergődve azonhan lassan, fokozatosan ráébredt: neki más a sorsa, mint a többi gyereké. tetteiért neki kell vállalni a felelősségei a* rászakadt önállóság pirsabban érlelte felnőtté. Nélkülözni éDDenséggel nem nélkülözött, megvolt amenv- nvi érmen kellett általános iskolai, mafl gimnézimui tanulmányaihoz. ugyanakkor tudta, nincs mögötte anyagi erő — pártfogó, összeköttetés — ió ismeretség. — Minden aoró sikerért keményen meg kell küzdenie. Még se ember, se gverek, amikor az édesapját is temeti. Szerencsére időközben a katonaság remek iskola volt számára. Ott lett KISZ-' ":4r. nárttag. megkapta a K-.váló katona elismerést, és a is dz- gallmi sikerekre az tette fel a koronái hogy az ő s an- szervezetük kezdeményezte a Vérünket Vietnamért akciót. Ebből az alkalomból a televízióban is szerepelt, és how környezete is elégedett volt tevékenységével, bizonyítja : szakaszvezetőként

szerelt le.

Oda ment vissza, ahol bevonulása előtt is dolozott: a gyárba. Ott figyeltek fel kiváló iellemzésére. közösségi munkáiéra, és Tiszafüredre hívták dolgozni a iérási tanácshoz. Foglalkozott pénzüggyel. volt titkársági alkalmazott. előbb Tiszaörsön. maid 1970-től Abádszalókon vb-titkár. Mindaddig, amíg két esztendeié — 33 évesen

— meg nem választották a

Huszonegy napi kemény munka után

Ismét működik a kiskörei hajózsilip

Tegnap reggel ismét megnyitották a víziiárművek előtt a kiskörei Tisza II. vízlépcső hajózsilipjét. A Kö- zéptisaaividéki Vízügyi Igazgatóság a létesítmény első nagyrevízióia miatt szeptember 25-én zárta le az átkelő szakaszt. A karbantartók 21 nap alatt kemény munkát végeztek. A zsilip két végét először elzárták a víz elől. a könnyűbúvárok a mélvbe ereszkedve átvizsgálták. ho.gv a zsilip úgynevezett támkapuinak mozgatását nem akadályozzák-e a víz álltai idesodort kődarabok. vagv fatuskók. s a lezárás után kezdték meg a víz kiszivattvúzását a zsilipkamrából. A mederfenétiszaörsi Nagyközségi Közös Tanács elnökévé. A községed: Tiszaigar. Nap vi vám.

Tiszaöms. — egyszóval visz- szatért oda. ahonnan vétetett. Miiven volt az út szülőfaluiétól a szülőfaluiéig? Göröngyös, és nehéz, tele tanulságokkal. Határozottság érvelés, meggyőzés, agitáció. kompromisszum — m^gannvd állomás.- kifejezés, amellyel meg kellett ismerkednie amellyel léDten-nvo- mon találkozott és amelyet alkalmaznia kellett. A helyzete ma sem könnyű, elvégre a három falut eevüittkell ..muzsikáltatni'a”. Már De- die a saiát bőrén tanasztal- ia az ahánv ház annvi szokás közmondás igazságát, miszerint ahány település, annyiféle ember, annyiféle elképzelés és érdek. Ami ió Nagvivánon. nem biztos, hogy ugyanaz Tiszaigaron. Ami viszont Tiszaigaron remek. nem garantált hogv Tiszaörsön is .tapsolnak érte Egyszóval a szervezés, a megközelítés módia. az agitáció más és más módszert kíván. Azután bizonv felfelbukkan a sokat emlegetett társközségek közötti feszültség is. Ha például Tiszaörsön fejlesztik a fürdőt Nagvivánon mindenképpen figyelni kell a Hortobágyi Nemzeti Parkra. Tiszaigaron pedi g az arborétumra. Ha az esvik faluban 200 méter iárda épül. a gyarapodásból ielentősan a másik kettő sem maradhat ki. Sorol iám még? Három sportkör, három népfrontbizottság. három Vöröskereszt-szervezet három MHSZ-vezetőség. Asztali naptára dugig fel- iegvzésekkeL időpontokkal, kínos pontossággal feltüntetve : melyik iskolába megy ballagásra, melyikbe a pedagógus napra, melyikbe a nvugdíias klubba, sőt az se mindegy, melyik falúban iár a labdarúgó-mérkőzésekre. Elvégre mindhárom falunak van csapata, ráadásul ugyanabban az osztályban, csoportban is iátszanak. Akkor van baiban. ha egymás ellen mérkőznek. Noha kemény har"ú . szurkoló — olyankor a hallgatná aranv szabályhoz tartia magát

Azért ez a sók probléma nem ielent egvandősdit hiszen az egészséges lokálpatriotizmusnak minden településen tettekben is meg kell mutatkozni. Az idén például 3.7 millió forint körül alakul a falvakban az elvégzett társadalmi munka értéke, és a tanácselnök

ken felhalmozódott iszapot, hordalékot úszókotróval eltávolították. a fémszerkezeteket gondosan átvizsgálták, elvégezték a szükséges óla- iozásokat. feM irtásokat. A haiózsiliD nagyfelületű fémrészeit cinkporos festékkel vonták be. így védik a rozs- dásodástól.

A hatévenként esedékes

úiólaa igyekszik bebizonyítani: kevés pénzből is lehet ló szervezéssel sofcrnindent csinálni. Szerencsére remek segítői vannak: a helyettesei csutaszív emberek, a titkárát is évek óta ismeri, és az 50 tanácstagot sem kell biztatni. ha szervezíésről. munkáról van. szó. Hvmódon az idén is a közösség összefogásával Igar SDontöltözőveL úiatob nortálánított úttal gyarapodott Szerencse, ió a kapcsolata a helybeli termelőszövetkezettel. ahonnan sokszor segítik a községiéi - lesztési. szém'tési elképzeléseket munkagéppel, fuvarral. iárművekkel.

A munkán kívül arra is’ szakított időt. hogy képezze magát. Elvégezte a tanácsi- akadémiát. az Államigazgatási Főiskolát. az esti egyetemet. és az ismereteken kívül önfegyelmet is tanult amire nagy szüksége volt hiszen lobbanékony természetűnek tartja maaát.

Bordás Imréit befogadta a három falu. Ki Imrének, ki tanácselnök elvtársnak, ki Imire fiamnak szólítia. Vigyáz arra. hogv mind erkölcsi. mind anvaei téren, kikezdhetetlen legyen, elvégre eav apró településen enélkül lehetetlen élni. Az emberek őszintének, határozottnak. gvors döntésűnek ismerik. Szeretne szénen, a közösségért, a családiáért élni. 12 éves Andrea, és 7 éves Judit lánvát becsültetes emberekké nevelni.

A közmondás azt vallia. senki sem lesz próféta asa- iát hazáiéban. noha esetünkben ez az állítás csak felerészben téves. Annyiban igen. hogy Bordás Imre szavára figyelnek elkénzelései- re hallgatnak. terveihez partnereket tud gvűiteni valamennyi korosztályból.

Annyiban viszont nem. hogy a nrófétaság helvett — a három falu 4 ezer 600 lakosa — tanácselnökének választotta. A döntésben minden bizonnyal az is benne volt- hogv a tiszaörsiek. a naav- ivándak. a tiszai göiriak közülük valónak, értük élőnek vallják ma is.

revízió elvégzését követően a hajózsilip mobilrészeit száraz próbának vetették alá, s mivel a berendezések szakszerűen, zavartalanul üzemeltek, megkezdték a zsilipkamra újbóli feltöltését vízzel, így szombaton reggel hat órától ismét áthaladhatnak a vízijárművék a kiskörei Tisza II. vízlépcsőn.

Tucatnyi kutya van. Az egyik nemrégen kölykezett. Pufók kölyke megunta a szopizást. és farkcsóválva hozzánk bújik.

— Ejnye — csodálkozik kollégám. — azt hittem, hogy keresztbe szalad, hiszen hossza-vége ugyanaz.

A régi cselédsor előtt ál- lünk. A hossizú eresz aiaitt ajtó. ajtó. ajtó. Egy ajtó = négy család. Gyermekkori élmények rohannak meg. Bezzeg az uraság!

Ürrá lesz rajtam a realitás. Hagyjuk ezt. hol van már a te egész kastélyt uraló vénás s zón v uraságod a maga harminckét, porcelántányérból ebédelő kutyáiéval, hol van a te gyermekkori, kupolaszerűén égnek magasodó szabadkéménves né- gveskonyhád. melynek magasságából trapézszerű alkotmányokon lógtak a füstölésre váró kolbászok, szalonnák, hol van

__

É

s ha nincs, ml ez a látvány*. hiszen nem káprázik a szemem, itt a cselédsor előttem. Ütött-kopottnak nem mondhatnám, hiszen a négyeskonyhák sora sosem volt kiglancolva, és ha kimeszelték is a nvolé-tíz gyerekkel megáldott cselédasz- szonyok. akkor sem volt tartós a mész fertőtlenítő tisztasága. a sötétkékkel ..(elhúzott” lábazat hűvös eleganciája.

Mit számít az. hogv a padlás vége üresen ásít a pusztaságba. és hogv rogyadoznak a falak! Ügy van. minden. mint régen. Legalábbis a külső szemlélő szerint úgy. Ritka. kirívóan ritka emléke a múltnak a ti- szaszentimrei termelem vetkezet Bagi-maiori telepe.

— De csak látszólag az — helyesbít a régi cselédsoron lakó Kovács Teréz. — Most már négy asszony a maga tíz- ítizenkét gyerekével nem tudna megférni egy közös konyhában.

A négyeskonyha — ma

A haidan négy család lakta területen csak egv él. Demién Györgvné salát lakásán mutatja be. hogyan. A régi udvarról nyíló közös konyha most tulajdonképpen előszoba. A regi négy szoba megoszlása, szoba, konyha, kamra, fáskamra. Egy családnak meg is felelne. — ha nem döngölt föld volna a padló, ha nem ázna be a mennyezet.

— És ha nem volnának patkányok — kontrázik az imént érkezett lakótárst. Kovács Gyula.

Alig titkolható undorral kérdem:

— Tényleg vannak patkányok?

— Persze, hogy vannak!

Kovács Gyula úgy vihog.

hogy nem tudom komolyan beszél, vagy viccel.

— Vannak, vannak, én etetem őket.

— Mit csinál?

— Etetem a patkányokat. Inkább enni adok nekik, mintsem, hogv leráeiák a fülemet alvás közben.

Demiénné térfára fordítia a szót:

— Hol volt ilyen sokáig. Gyuszi bácsi? Tán csak nem valamelyik falusi szépasz- szonvnál?

Az öreg Kovács legyint:

— Tudod, hogy legalább tíz éve nem ...

Nem női fülnek való beszéd ez. gyorsan másra terelődik a szó. Leginkább a munkára. Kovács Teréz a hízóbárányok gondozója.

— Hatszáz darabbal bántam. E-v csomót most vittek el a napokban. Három- százhetven maradt.

Azokat gondozza. Abrakot, vizet ad nekik, aliazza helyüket. Sok ez egy férfinak is. nemhogy egy nőnek.

— De így legalább megkeresek négy és fél ezret. Ha ketten volnánk, feleződne a pénz. Az meg mindig kell.

— Mire?

— Megvan a helye. Vettem például egy házat Üiszent- gvörgyön. harmincötezerért Van benne egy szoba, egy konyha, meg egy kis nyári- konyha.

Ha már. itt nem kell. ott meghúzódhat. Jövőre megy nyugdíjba. Amikor ez szóba kerül, megrebben a szeme:

— Dolgozni fogok aztán is. ha lehet, ha egészséges sleszek ...

Most még az. Naponta tizenöt zsák abraktakarmánvt ad a hízóbárányoknak. Félig kiönti az ötvenkilós zsákot, úgy visizi.

Mindenért

megdolgozni

— Egymás tetejére teszem a zsákokat. így aztán Olyan könnyén felveszem őket. hogy na. Ha elfáradok, leülök*. hiszen nem várhatok senkire.

Csendes szomorúság b~rit- ja szívemet úgy hallgatom:

— Három fiam volt Az

egyik itt dolgozott az istállóban. A társa hátulról a nyakába sizúrta a vasvilMt. Meg is halt A gyilkos ült néhány évet de aztán kiengedték. Akkor meg Pesten ölt meg egv fiatalembert. Életfogytiglanra ítélték.

A lakások előtt disznóólak, sehol egv fa. vagy virág. Ilyen környezetben könnyén durvul a lélek, elveszti szépérzékét a szem. Kovács Teréz folvtatia :

— Godó naevaoémék laktak itt a cselédsoron. Én Üi- szentgvörgvön gverekesked- tem. Mindig mondom a mai fiataloknak, van. ahogy van. mégis aranvéfet ez a régihez képest. Nekem is könnyebb hatszáz bárányt gondozni, mint régen a cséplőgép mellett dolgozni. Tizenkét éves voltam, amikor dereglyével' vittem a törekef. Amikor hullt a nyakamba, azt mondtam. tán nincs isten az égben. De hazavittem a fél részt. Akkor engedték meg. howv én is az asztalhoz üllek. mert már kereső lettem. Ismétlem, tizenkét évesen.

Most meg 18—19 éves korban is otthon vannak a gyerekek.

Demién Györgvné a férjével együtt viseld hatszáz anvaiuh gondiát. Amellett három gyerek nevelése is rá hárul. Amikor ráiuk terelődik a szó. tekintete meglá- gvul:

— Reggel ideiében abba kell hagyni a munkát mert két gyerek iskolába, egv ne- dig óvodába megy. Fél nyolckor viszi őket a busz.

Amikor összekerültek, a szülői ház nem sokkal engedte ;el őket Ezért kezdték az életet a Bagi tanyán. Demiénné csendben, szinte magának mondja:

— Ügy szereztünk mindent. nemigen kaptunk semmit.

Tiszaszentimrén vettek házat. Anyakocákat nevelnek. Hn felépül az ól. beköltöznek a faluba;

— Mert itt. télen...

Be sem felezi a mondatot, arca mindent elárul.

Tóth Sándoroé a szomszédos állami gazdaságból jött

át egy kis tercierére. Kovács Teréz rámutat:

— Neki már ió. fiatal, ö már mást mesél unokáinak, mint mi.

— Tényleg. — kapok a szón. — mát fog maid mesélni ifiú koráról az unokáinak?

A fiatalasszony először héthónapos kicsinyére pillant. aztán derűsen válaszol:

— Biztosan panaszkodni fogok én is. mert a mostani öregek is nanaszkodnak.

— Háztáii á Hatten vés ztás- sel foglalkozik?

— Inkább a fériem .. .

— ö csak nallérkodik — jegyzi meg Demiénné. Mintha egy kis irónia csengne szavaiban. Meg egv kicsit helyeslése a mai asszonysorsnak. Mert a régi cseléd- soron nemcsak a lakáskörülmények a régiek.

Jókora gerendák tart iák felettünk a fából készült boltozatot. A legalább százéves — ha nem több — falak összedülésre készülnek. A lakók meg legalábbis ez derült ki a beszélgetésbőL a faluba költözésre. Csak az öreg éjjeliőrnek. Kovács Gyulának szűkösek a reményei.

— Azt mondják. a tsz ösz- sze akaria dű- teni a régi cselédsort. ezért nem javíttatja. A iavítás an.v- nvibóláll. hogy a mesterek kijönnek. felmennek a nad- lésra. meg lejönnek onnan, aztán kés®.

Bizonyságul a mennyezetre mutat. Bizony, i ókora foltokat ■mintázott azon a beázás.

— Mennék én is innen — de hová ? A négy

gyerekemtől nvugodtanl elmehetnék kántálni. Azt sem tudom, merre vannak. Már régen kértem magam a szociális otthoniba.

Lakásába invitál. A szobában keresztbe húzott madzagon ruhák száradnak.

— Tegnap mostam de nagyon nehezen boldogulok vele.

Vas műkariát lecsatolva mutatja sérülését:

— Gránát ténie szét. Ha húsz centivel odébb talál, elpusztulok. lev is hónapokat húztam le a kórházban.

Se^-iálkozó pillantásomat kaphatia eL mert önérzetesen megjegyzi:

— Van énnekem mindenem. Aevneműm is. Van négy lepedőm, három fehér, egv rózsaszín. Ingem meg ió- néhány. Csizmám is. két pár.

Ötszázat zenére

A kopár cseléds-’-t évszázados fák választják el a régi kastélytól. Kovács Gyula odakísér. Néhány szoba ai- taia nyitva. Az egyikben telefon is "an. A némaság üzen raita.

A kastélyban a dinnyések kaptak nvári szállást. Télen csak a kísérteties szél süvít a Gazdátlan termeken át. Ki tudia. annak ideién, amikor még tó állapotban volt a kastély, miért nem óvták. Szobái m--» íov. elhanyagoltan is barátságosabbak a cselédsor odúinál.

Kovács Gyulát más gondok foglalkoztatják.

— Még bent van az egész évi szabadságom, ki kellene venni.

— Aztán mit kezd vele? érdeklődik útitársam.

— Üdülök, vagy piálok. Nagyon szeretem a Piát. Meg táncolni is szeretek. Meg nó- táznl. Jó hangom van. A jó múltkorában, amikor Pestről voltak itt magyamóta énekesek. ötszáz forintot fizettem csak a zenére. Azt mondták, én is szépen énekeltem ...

Simon Béla

D. Szabó Miklós

Felvételűnkön a zsilipkamra iszaptalanítása