Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

XXXII. évf. 245. sz. 1981. október 18.. vasárnaD A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I ü Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi viszony alapvető nemzeti érdekünk Megtartotta VII. országos értekezletét az MSZBT Óvári Miklós mondott beszédet A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság szombaton a XIII. kerületi párt- bizottság székházában tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozga­lom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, in­tézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700 kül­dött, s számos meghívott vett részt, hogy áttekintse az utóbbi fél évtized­ben végzett barátsági munka ered­ményeit, s meghatározza a soronlevő feladatokat, a népeink barátságának, sokszínű kapcsolatainak további erő­sítésében, gazdagításában. Az érte­kezlet elnökségében foglalt helyet óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, társa^ dalmi, politikai és kulturális életünk számos jeles képviselője, Filipp Jer- más, az SZKP KB póttagja, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjetunió Állami Filmbizottságá­nak elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró An­tal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölte azt a 43 aktivistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezaj­lott ünnepségen nyújtották át a kivá­ló barátsági munkáért az MSZBT Aranykoszorús jelvénye kitüntetést. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját összegező írásos beszámolóhoz Bíró Gyula főtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést. Bíró Gyula beszámolója Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára az országos elnökség írásos jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében szólt arról, hogy az elmúlt félév­tizedben új tapasztalatokkal, formákkal és módszerekkel gazdagodott a társaság mun­kája, tovább nőtt a tagcso­portok, a barátsági mozga­lom részvétele, alstív jelen­léte hazánk társadalmi éle­tében. A továbbiakban a nemzetközi helyzet alakulá­sával kapcsolatban kiemel­te: — Éleződött, romlott a nemzetközi politikai légkör, lelassult az enyhülés folya­mata. Az imperializmus erői — mindenekelőtt az ameri­kai imperializmus militaris­ta körei — fokozták támadá­saikat az enyhülés sürgetői ellen, arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrend- szer közötti erőegyensúlyt. s katonai fölényre tegyenek szert. — Ilyen körülmények kö­zött különösen fontos, hogy népünk megismerje a Szov­jetunió valóságos törekvé­seit, hiteles képet kapjon politikájáról és a színtiszta igazságot hallja a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolata­inkról. Ebben vállalt meg­tisztelő, felelősségteljes fel­adatot mozgalmunk, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság — hangsúlyozta Bíró Gyula, majd emlékeztetett arra, hogy hazánkat felsza­badítónkhoz; a Szovjetunió­hoz a törétnelmi múltban gyökerező testvéri barátság fűzi. Kiemelte: a mag Var— szovieit kapcsolatok megha­tározó ereje az MSZMP és az SZKP szilárd elvi-politi -kai egysége, nézetazonossá­ga és elvtársi együttműködé­se, s pártunknak az a kettős felelősséggel számoló — a szocialista hazafiságon és a proletár internacionalizmu­son nyugvó — következetes politikája, amely immár ne­gyedszázada töretlenül érvé­nyesül az MSZMP tevékeny­ségében. — Mindaz, amit ezért a barátságért, együttműködé­sünk fejlesztéséért, a szo­cializmus elvi alapján te­szünk, egyéni meggyőződé­sen alapszik. Ez a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunk­tól napjainkig a gazdasági— politikai gyakorlat ezernyi szálával átszőtt, elszakítha­tatlan és élő folyamat, amelyben nemcsak a sza­vak, hanem a konkrét tet­tek sokasága ölt testet. A mi mozgalmunk munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar—szovjet barátság a tömegek ügye, párttagoké, és Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezlete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Majd az eltelt időszak munká­ját összegző írásos beszámolóhoz Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Képünkön Apró Antal megnyitó beszédét mondja (Telefotó — KS) párton kívülieké, fiataloké és időseké, munkásoké és ér­telmiségieké, mezőgazdasá­gi dolgozóké és diákoké, vagyis a népé legyen. Moz­galmunk a baráti kötelékek fejlesztésében és elmélyíté­sében alapításától napjain­kig sokat tett, de bőségesen vannak mai időszerű felada­tai is. — Az MSZBT a párt cél­kitűzéseinek szellemében te­vékenykedői a párt politi­kájának megvalósulását elő­segítő, széles tömegbázisra épülő olyan politikai tömeg­mozgalom, amelynek válto­zatos munkájában áldozat­kész. a magyar—szovjet ba­rátságot felelősségteljes el­kötelezettséggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, tár­sadalmi munkások — közöt­tük nagy számban kommu­nisták — népes tábora vesz részt — folytatta a főtitkár. — Tevékenységünk a párt kongresszusainak határozatai alapján jelentősgn fejlődött, összhangban van pártunk több mint negyedszázada kö­vetett kiegyensúlyozott, elvi politikájával. Mozgalmunk mind jobban megtalálja azt a tartalmat és formát, amely lehetővé teszi az öntevé­kenység kibontakozását, an­nak sokoldalú demonstrálá­sát, hogy ez a barátság, amelynek ápolására vállal­koztunk, ténylegesen a tö­megek szándéka és akarata. — Az országos értekez­letet előkészítő, a tagcsopor­tok megyei és budapesti ke­rületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fo­galmazódott meg. hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szük­séges lépés volt és kiállta az idő próbáját. A tagcsoportok a barátsági munka bázisává váltak és létrejöttükkel meg­teremtődött a tömegmozgal­mi tevékenység alapfelté­tel". A tagcsoportok mindin­kább megtalálják az orszá­gos elnökség ajánlásait fi­gyelembevevő. s a helvi le­hetőségekhez. igényekhez igazodó eredményes munka formáit és módszereiket. — Tagcsoportjaink kiemel­kedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy a kapcsolatok többsége túllépett a forma­litásokon és gyümölcsöző együttműködést, tartalmas tapasztalatcserét is jelent az élet szinte minden területén. Jó példaként említhetjük Békés, Nógrád és Somogy megye gyümölcsöző együtt­működését Penza. Kemero­vo, Kalinyin dolgozóival. — Egyre tartalmasabbá válnak az államaink közötti gazdasági-termelési együtt­működésre alapozott testvér- kapcsolatok is. Mind több azoknak az üzemeknek, szo­cialista brigádoknak a szá­ma, amelyek szovjet üzemek­kel. vállalatokkal állnak ter­melési kapcsolatban és ez jó hatással van a barátság el­mélyítésére is. Példaként említhetem a Mechanikai Mérőműszerek Gyára bics­kei gyáregységének Vajda (Folytatás a 3. oldalon) TARTALOMBÓL Odalett a fakilincs Hogyan jutnak hatról az ötre? Ünnepelt a 150 éves Verseghy Ferenc Gimnázium 12 hónap, 12 község Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárjának meghívására a közeljövő­ben hivatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársa­ságban. Állásfoglalás a következő öt év feladatairól Befejeződött az ipari szövetkezetek Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója fölötti vitával folytatta munkáját tegnap az építők székházában az OKÍSZ VIII. kongresszusa. Az elnökség­ben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen voltak a mi­nisztériumok, a társadalmi szervezetek és társszövetke­zeti ágazatok képviselői. A vitában felszólaló kül­döttek egyebek közt értékel­ték a szövetkezeti ipar 10 éves fejlesztési programjá­nak eredményeit. Többen elmondották, hogy a szövetkezetek gépparkja, műszaki felszereltsége még mindig nem megfelelő, az új üzemek egy részében a kongresszusa régi, elavult gépekkel dol­goznak. Gyakran akadozik az anyag- és alkatrészellá­tás, hiányzik az együttmű­ködés. Hangsúlyozták, hogy az állami ipar mellett szük­séges a szövetkezetek egy­más közötti, gazdasági kap­csolatainak javítása, új for­mák kialakítása. Sürgető a szövetkezeti iparban dolgozók szociális ellátásának további javítása, a még meglevő hátrányos megkülönböztetések mielőb­bi megszüntetése, például a bedolgozók társadalmi biz­tosításában, a lakásépítési támogatásban. Rév Lajos, az OKISZ el­nöke a vita összefoglalója­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom