Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
1981. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ügyviteltechnikai gépek elektromos vezérlőegységeinek gyártását kezdte el az idén a bndapesti Fémfeldolgozó Szövetkezet mezőtúri üzeme. Az idén mintegy ötszáz gépbe szerelik a Mezőtúron készült paneleket A visszaváltott repülőjegy Olajbányászok — a külkereskedelem szemüvegén nózve A NIKEX Külkereskedelmi Vállalatot eredetileg gépek és kohászati, vasúti, bányászati berendezések exportjára alapították. Később — valószínűleg azért, mert vízfúró berendezésekkel is foglalkozott — a Gazdasági Bizottság megbízta a külföldön végzendő vízkutatási munkák koordinálásával. Az utóbbi években így került kapcsolatba az alföldi olajiparral. A szolnoki Kőolaj- kutató Vállalat vállalkozott ugyanis a görögországi Milos szigeten gőzkutak fúrására. — Hogyan vált be ez a „házasság”, milyenek az alföldi olajbányászok a külkereskedelem szemszögéből? — ezzel a kérdéssel fordultunk Jánossi Györgyhöz, a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatójához. — Hagyományos termékeink külföldi piacokon történő értékesítése a világgazdasági helyzet alakulása, az erősödő konkurrencia és egyéb okok miatt a jövőben mindinkább körülményes lesz. Az olyan munkára viszont, mint amilyenre Milos szigetén vállalkoztak az alföldi-olajbányászok — egyébként ide sorolhatom a Párizs környéki termálkútfúrásaikat is —, viszonylag kevés a jelentkező. Ugyanakkor a vállalkozás jól jövedelmez. — Gondolom, a további megbízások miatt is igen fontos a külföldön végzett eredményes munka. — Természetesen. Egy-kéf, sikerrel végzett munka után bárkivel egyenlő partnerként jelentkezhetünk Európa-szer- te. — Az eddigi tapasztalatok alapján van remény erre? ^ — Nemrégen jöttem visz- sza a görögországi gőzkutak- tól. Ügy vélem, hogy a kelleténél kevesebb szó esik az ottani munkáról. Hajlamosak vagyunk arra, hogy természetesnek vegyük azt, ami jól megy, fukarkodunk a dicsérettel és a jutalommal. Pedig a görögországi gőzkutak világviszonylatban is a szakma érdeklődésének középpontjában állnak. Az egyik amerikai cég például — amelyik a cementezési munkákat végzi — számítógépi feldolgozásra is érdemesnek tartotta. Érthető az érdeklődés, hiszen az egész világon kevés helyen van hasznosítható gőzelőfordulás. Az alföldi olajbányászok nagy erővel előtörő, 300 Celsius-fok hőmérsékletű gőzt hoztak a felszínre. — Korábban nem volt ilyen gyakorlatuk. A szerződéskötéskor nem szült ez kételyeket? — Dehogynem. Két kérdés vetődött fel: a szakemberek presztízse és a kockázatvállalás. Még manapság is vannak a hazai „kispadon” ülők között, akik a maguk álláspontjának igazolására a krachot várják. Kezdetben a konzultánsnak felkért olasz szakemberek is kételkedtek. Rövid és sikertelen megbeszélésre számítottak, de a magyarokkal való néhány órás tárgyalás után lemondták a visszaútra érvényes repülőjegyet. — Két eredményes gőzkút után most mélyítik a harmadikat. Mi várható a továbbiakban? — A görögök még nem döntötték el, hogy a helyszínen hasznosítják a gőzt, vagy áramot fejlesztenek vele és kábeleken elszállítják azt. Külföldi cégek is tettek nekik különböző ajánlatokat. A szigeten perlitet, bentonint, kaolint, gipszet bányásznak. A bányaipar is hasznosíthatná a gőzzel termelt áramot. Minden jel arra mutat, hogy hosszú távú együttműködésre számíthatunk a görögökkel. Néhány nap múlva újabb szerződést kötünk velük. Egy másik, a török határtól alig 30—40 kilométerre levő szigeten is kell gőzkutat mélyíteni. — ön hogyan értékeli az alföldi olajbányászok külföldi munkáját? — Mindenekelőtt a vállalkozás tisztességét emelném ki. Az ezerhatszáz kilométer távolságból történő irányítás, anyagszállítás ezernyi gondot okoz, a kezdeti nehézségek óta mégsincs megtorpanás. Az alföldi olajbányászok sokszor bizonyították még a külföldi beruházóknak is, hogy érdemes hallgatni rájuk. Tanácsaik alapján a beruházók többször változtattak eredeti elképzelésükön. Ha a velünk kapcsolatban álló vállalatokat egy képzeletbeli sorrendbe sorolnánk, akkor az olajbányászok magasan az élmezőnyben helyezkednének el. Vagy alapos gonddal válogatott embereket küldenek külföldre, vagy a szakma presztízse hajtja a kint dolgozókat. — Ezek szerint azt nyújtják, amit várnak tőlük... — Annál többet. Elvállaltak és jól elvégeztek olyan munkákat — például csővezeték-építés több milliós értékben —, amelyeket a szerződés szerint a beruházónak kellett volna elvégezni. — Ezek szerint a továbbiakban is számít a NIKEX az olajbányászokra? — Az OKGT-vel egyetértve fejleszteni kívánjuk a külföldi fúrási tevékenységet. Ezért megveszünk egy fúróberendezést és tartozékait. Bízunk abban, hogy a franciaországi termálkútfúrások is jól sikerülnek, és ilyen munkáért Európában bárhová bekopogtathatunk- Arról nem is beszélve, hogy a hazai termálkútfúrások is „beüthetnek”, és akkor itthon is sok lesz a munka. Új műszer a kombájnok elektronikus vizsgálatához Elmés ellenőrző műszert szerkesztett Horváth József, a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának az adjunktusa. A készülék az NDK gyártmányú kombájnok elektromos részegységeinek. úgynevezett na- nelliainak a Drecíz vizsgálatára. ellenőrzésére alkalmas. Az eddigi gyakorlat szerint a kombájn elektronikus részegységének meghibásodása esetén az egész egységet kicserélték. ha nedig oótDanell nem állt rendelkezésre, akkor az értékes betakarító gén hosszabb időre kiesett a termelésből. A finom érzékenységű mérőműszer pontosan diagnosztizálja. hogy az elektronikus rész. melyik elektródja vagy ellenállása hibásodott meg. jelzései után néha csak filléres alkatrész cseréjével a gépet rövid idő alatt ismét üzemképessé lehet tenni. Az ötletes találmány hasznosítására a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz vállalkozott. Gyártó egységet hozott létre, és még ebben az évben 20—25 készüléket állítanak elő. Az eszközt a szolnoki TSZKER útján forgalmazzák. Egy készülék ára körülbelül 30 ezer forint, alkalmazásával viszont sok 10—15 ezer forint értékű kombájn elektromos részegységet lehet megtakarítani. Hi-fi házistúdiók bemutatója Forgalomba került a budapesti és a nagyobb vidéki szaküzletekiben a Videoton kétféle változatban készült hi—fi házistúdiója. A kétféle hí—fi toronyból 4500—4500 kerül ebben az évben az üzletekbe, a kisebbik 27 800, a nagyobb és műszakilag igényesebb készülék 35 900 forintért kapható. A garanciális javításokat jelenleg a budapesti Videoton Márkaszerviz, és a székesfehérvári Videoton Gyár végzi. Most folynak a tárgyalások a Gelga szervizzel az országos szervizellátásról. Eredmény, Évek óta folyamatosan növekszik a termelékenység az iparban s más termelőágazatokban is. Az eredménynek azonban ára. költsége van. s ez gyakran többi, nagyobb, mint ami indokolt Kezdjük egy számsorral: 5.4; 6.8 ; 5.0: 4.7. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését jelöli — mindig az előző esztendőkhöz viszonyítva — az 1976 és 1979 közötti években. S egyben tudatja azt is. hogy a termelékenység minden alkalommal gyorsabban emelkedett. mint a bruttó termelés. S idén. január és május között a termelés ugyan csökkent ám egy foglalkoztatottra elosztva, szerényen ugyan. 1.4 százalékkal nőtt Némely iparág — a műszeripar a vegyipar a fafeldolgozás például — jóval az átlag födött gyarapította a legutóbbi évekt>ein az egy-egv foglalkoztatottjára számított árukibocsátást. A gyakran említett s valóban mutatószám úgy nptt. hogy az eszközállomány bővülése meghaladta a termelés emelkedésének mértékét Magyarán: a termelékenység növekedését erőteljesen ki-. sebbíti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tömeee. A szocialista iparban, a népgazdaság legjelentősebb ágazatában példáuL négy év alatt 8.8 százalékkal (bizonyos ioarterü- leteken ennél is meredekebben) csökkent a termelő állóeszközök egy egységére jutó bruttó termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelőmunkába, a kamatok azonban mind szerényebbek. Hozzátesszük, mert úgy teljes a kép ho"v a csökkenő eszközhatékonv- ság nem úi jelenség: több középtávú terv időszakában átvonuló folyamat. Nagy árnak *'"nik ez az élőmunka termelékenységének javításáért. Csakhogy ráfordítások és hozamok ilyesfajta viszonyát eddig sem az irányításban, sem a termedőhelven behatóbban nem vizsgálták. A gyakorlat fölmutatta mind erőteljesebb kedvezőtlen vonások azonban végül is arra kénv- szerítették a gazdálkodókat, hogy belássák: a végrehajtás módja döntő szerepet játszik a végeredmény alakulásában. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ipar fizikai foglalkoztatottjainak 49 százaléka volt szakmunkás a legutóbbi adatfelvételkor. 1979 szeptemberében. Azaz: tényleg mindig új és újabb eszköz kínálta kizárólag a haladást, vagy elegendő lett volna sok esetben a foglalkoztatás ió megszervezésére? Az említett arány ugyanis nemzetŰi termék gyártásával lépett az exportra is termelő üzemek sorába a szolnoki Tejipari Vállalat jászberényi üzeme. Az úi termék nagy sótartalmú sajt. amely távoli afrikai országok boltjaiba iut majd el. A Hajdú sajt gyártásához szükséges feltételek megteremtését a jászberényi üzemben a tej fel vásárlás növelésével kezdték el. Az eddig átvett és az év végéig még felvásárlásra kerülő tei mennyisége 29 millió 700 ezer liter. Ez két és fél millióval több a tervezettnél, és elegendő ahhoz, hogy a terveknek megfelelően húsz vagon sajtot készítsenek az év végéig. A további feltételeket félmillió forint költségű géni beruházással teremtették közi összehasonlításban kedvezőbb. mint a hazánkénál jóval nagyobb termelékenységgel dolgozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoportjánál valóban nagyon elöregedtek az ál'ö~~dcözök. és gyakran átgondolatlan, lassú, a technológiai logikát nélkülöző fejlesztés. Amire fájdalmasan aktuális példát ad napjainkban a ruházati ipar helyzete: kevés korszerű. versenyképes áruja mellett ki nem használt: kifizetődőén ki nem használható kapacitásainak nagy csoportja. Gyakran szervezés helvett került sor beruházásra, úiabb eszközök működtetésére. s olvan vásárlásokra is. amikről kiderült, szükségtelenek. a gépek nem illeszthetők be a termelési mozzanatokba. Különösen igaz volt ez utóbbi az importberendezéseknél. fgy már érthető — de nem elfogadható —. hogy 1970 és 1979 között a termelékenység a népgazdaság egészében 59 százalékkal, az eszközráfordítás viszont 66 százalékkal nőtt Az eszközhatékonyság 1976 és 1979 között. évente átlagosan. 1.5 százalékkal csökkent, miközben az eszközök átlagos állománya 5.8 százalékkal bővült Ezért azután az eszközhaté- konvság 1979-ben kedvezőtlenebb volt. mint 1970- ben ...! Meghökkentő ténv még akkor is. ha tudjuk: tavalv az év második felében, s idén. az első hat hónapban erőteljes fékezés következett be az eszközállomány bővítésében, ám elsősorban a szabályozó- módosítások hatására, s csak kevésbé az irányítói. f—melói fölismerések tükrözéseként. A vállalati elképzelésekről tájékozódó tárcák tapasztalatai szerint a hatodik ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak hoev még mindig irreális fejlesztési, beruházási. eszközbővítési szándékokat dédelgetnek sok termelőhelyen s ugyanakkor a szervezés a meglevő eszközök hatásosabb működtetése mellékes feladatként bukkan fel csupán a nroe- ramvázilatokban. Szó sincs arról, hogy a term''lékenvség alakulása bárhol is ezentúl huszadrangú szerepet kapna: a legfontosabb jelzőszámok között marad. Szemben azonban az eddigi gyakorlattal. most már nagy alapossággal azt is elemezni keűL milyen ára van a növekedésnek. kerülhetne-e kevesebbe, lehetne-e olcsóbb termelé- kenvség folyamatos emelkedése? Ennek vizsgálatához most tág teret kínál minden vállalatnak a középtávú tervezés. meg A sajtüzemmé alakított tágas helyiséget két. egyenként 3 ezer literes, bolvgóke- verős káddal és egy nagy teljesítményű saitkészítő géppel látták el. A jól felszerelt üzem napi 15 mázsa sajt előállítására alkalmas. A gépből kikerült sajtot két napig sós vízben fürdetik. utána Szaiolba. a sait- érlelőbe szállítják. Onnan három hónapig tartó érés után indítják valamelyik afrikai országba. A jászberényi Hajdú sajt gyártása tehát elkezdődött a bemutatkozás sikerült Ennek eredménye, hogy a jövő évre már 50 vagem sajt készítése szerepel az üzem termelési tervében. L A. Simon Béla A helyi általános iskolák diákjai segítkeznek a sárgarépa betakarításában a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Ezt a növényt hat hektáron, kísérletképpen állati takarmányozásra termesztette a közös gazdaság. A szecskázott sárgarépát tömegtakarmányok, például siló közé keverve a szarvasmarhákkal etetik. Az ipari eredetű takarmányokhoz képest jóval olcsóbban juttatnak így karotint a jószágok táplálékába. Ha az etetési kísérletek beválnak, jövőre már tíz hektáron termesztenek sárgarépát tömegtakarmány-javítás céljából a fegyvernek! téeszben Mészáros Ottó Hajdú sajt Jászberényből
