Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
SZOLNOK MEGYEI -NÉPLAP 4 1981. OKTÓBER 14. Ha felmegy a pumpa A utóalkatrósz-gondok A hiány megszüntetésére itthon gyártják katnész szükséges. Mivel jár- nyai Keripair gyártja. Szö- műporkunk zöme szocialista Mindannyiunk életében akadtak már olyan helyzetek, amikor úgy éreztük, felrobbanunk a méregtől. Az ilyenkor szokásos reagálás személyenként, életkoronként eltérő. Cikkünkben arra keressük a választ: hogyan vészeli át ezeket a pillanatokat a gyárigazgató, a hivatásos autóbuszvezető, a háziasszony és az igazgató főorvos. Mező Béla, az MHD tiszafüredi üzemének igazgatója középtermetű, jókötésű ember. Ügy ismerik, aki kertelés nélkül, őszintén, minden helyzetben önálló véleményt formál: „lefelé is, meg felfelé is”. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy az évenkénti 380 millió forintot produkáló üzem a megbízható jelzővel minősíthető a legtalálóbban. I döntés kényszere — Azt mondják — kezdi a beszélgetést —, ma a gyárigazgatókat a sebesen változó gazdasági szabályozók viszik a sírba. Ez nem így van, mert az is tény, ehhez igazodni lehet. Ügy kell szervezni a belső munkát, hogy az ország ne járjon rosszul, meg mi sem. — Akkor mi miatt emelkedik a vér cukor szintje? — Ha a becsületesen elvégzett munka eredménye nem látszik. Például nem érkezik időben az ígért, várva várt vagon, miközben mi kezünket-lábunkat törjük, hogy a termékünk határidőre elkészüljön. Néhány apró alkatrészt nem kapunk időre a partnereinktől, így áll, vagy jobb híján más munkába fog egy-egy részleg. Ilyenkor mindig, elsősorban a vezető szavahihetősége forog kockán. Hasonlóképpen nem szeretem a totojázó, döntés elől kitérő embereket sem. — Ilyenkor emeltebb a hangja? — Nagyon ritkán. — A mód? — Vívódom, elemzem a hibát vagy a tévedést, és négyszemközt tárgyalok az illetővel. Olykor alszom egyet rá, sőt arra is akadt példa, hogy az előző napi hangvételért másnap elnézést kértem. — Hazaviszi a gondjait? — Néha, és olykor elmondom a feleségemnek, aki közgazdász, és esetenként segít a megoldásban. — Használ orvosságot? — Nézze, 56 éves múltam, és bevallom, reggelenként a vérnyomáscsökkentő és egy szolid id°gnvugtató is az el- fogyasztandók közé tartozik. Ezzel nem az igénybevételt igyekszem bizonyítani, hiszen akad, aki marékszámra él hasonló gyógyszerekkel. A másik nyugtató: az olvasás. Minden érdekel: az újságtól kezdve a szépirodalomig. Balaskó András tiszaörsi autóbuszvezető 21 éve az országutak vándora. A Tiszafüred—Szolnok közötti távolságot járja, és egy karcolás nem sok, neki még ekkora „balesete” sem adódott. Ráadásul az ismerősei a nyugalom szobrának tartják. — Látszólag minden helyzetben rezzenéstelen az arca. Többször megfigyeltem. — Belül azért néha hábo- rog, főleg a hétvégeken a négyesen. Sok az alkalmi pilóta, és mindenki rohan, ki a rokonokhoz, ki a kórházba, ki pedig a temetőbe. — De ilyenkor se színesedik az arca, inkább félrehúzódik a hatalmas Ikarusz- szal. — Nem szeretem senkivel kiélezni a dolgot, mert nekem vezetnem kell, hazavinni a hatvan-nyolcvan vagy éppen száz embert. Márpedig lila fejjel ez nehezen megy. — A recept? I barkácsolás segít — Ha idegesen fejezem be a napot, beveszem magam a műhelybe, otthon: fúrok, faragok, barkácsolok, így gyógyítom magam 41 évesen. Igaz, most egy kicsit a torkomban dobog a szívem, mert a Eztfnérzékelésemmel valami baj akadt, és a fővárosba kell mennem végső kivizsgálásra, ahol kimondják az utolsó szót. özvegy Pintér Ferencné kunhegyesi lakos novemberben lesz hatvanéves. Nyugdíjas, és földműveléssel, jószágtartással foglalkozik. — Annyit tudni kell rólam, hogy megértse a természetem: rám illik a réges- régi kunsági mondás, miszerint az az igazi paraszt, aki már lenyelt fél véka port, fél véka pernyét vagy kormot. Ennyit pedig már én is beszippantottam tízéves korom óta, mikortól a földet túrom, a kályhát, az üstöt kormo- lom, majd a kenyeret, a kalácsot sütöm. Mert az én életemet azóta is a parasztizá- lás tölti ki teljesen. Szüleimnek egyetlen gyereke voltam. Nem tanulhattam, és a negyedik elemi után meg kellett markolnom az eke szarvát, hajtani a két szürkét. Ez a kemény, paraszti élet tett ilyenné, bizony, olykor eljár a szám. — Például? — Most is az egyik százkilós hízó megevett az udvaron egy műanyag játékrepülőgépet. Ki dobta be hozzám, tudja a rosseb, de a dolognak az lett a vége, hogy a jószágot bicskázni kellett. Elhiheti, hogy emlegettem a szenteket a lemenőágig. — És ha „kiimádkozta” magát Erzsi néni, jobb? — Múlik a feszültség, könnyebben vagyok, habár tudom, a gondot nem a haj- derménkűk orvosolják. Zsembeli József igazgató főorvos Karcagon. Négy éve a kórház vezetője, de kiabálni talán még senki sem hallotta. Afféle csendes, befelé égő típus. — Az igazság kedvéért azért elárulom, háromszor már hangosabban is kinyitottam a szám, amióta a kórházat vezetem. — Hétszáznyolcvan beosztottja van, közülük száz egyetemi végzettségű ember. Nehéz vezetni? — Nagyon. Egyrészt mert én pénzügyi gazdálkodást soha nem tanultam, és ahhoz is értenem kell. Azután 12 féle szakmai igényt kell felülvizsgálni, holott én csak kardiológus vagyok. Azután feszültségeket okoz — különösen az éjszakai és a hétvégi műszakoknál t- az is, hogy sok a fiatalasszony, kisgyermekes anya nálunk is. — Az önfegyelme dicséretes. — Kifelé jól mutat, sajnos befelé rágódom, vívódom, mert a gondjaim elkísérnek a lakásomig. Olykor előfordul, hogy az ingerültségemet a gyermekeimnek vagy a közvetlen környezetemnek kell elviselnie. — Megnyugvás? — A szakmában, mert azért a gyógyításról nem mondtam le. A sport, a zene is nyugtat, és olvasni is szeretek, habár a szemem ra- koncátlankodik. — Főorvos, kórházigazgató létére jónak tartja a receptjét? Megszabadulni a feszültségtől — Semmiképpen sem, de ahogy mondják, az ember képtelen kibújni a bőréből. Egyébként is, élettanilag az a legjobb, ha az illető a felhalmozódott negatív töltésű stressztől a lehető leggyorsabban megszabadul. Persze, a hogyan sem mellékes. A sírás és a dühöngés is megoldást jelenthet. Ennek ellenére azt mondom, vannak bizonyos társadalmi, udvariassági szabályok, amelyeket egy vezetőnek illik betartani a munkahelyen. Még akkor is ha úgy érzi, minden kötél szakad, felrobban a dühtől. D. Szabó Miklós Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsialkatrész. Hiába a sok elemző cikk, az illetékesek nyilatkozatai, ígéretei, a helyzet nem változik. A sok átszervezés sem vitte előbbre az ügyet. Még tavaly is a belföldi forgalmazók, a kis- és a nagykereskedelmi vállalatok, a javító és az üzemeltető közületek közvetlenül rendelték meg a személygépjármű-alkatrészt a külföldi szállítóktól a külkereskedelmet lébon yolitó Mogürton keresztül. Az idén azonban változott a helyzet: a több beszerzési forrás igénybevételének lehetősége megszűnt, a szocialista országokból származó személygépkocsikhoz szükséges alkatrészt csak csak az arra kijelölt vállalat importálhatja (A szovjet típusokhoz az Autóker, az NDK típusokhoz az Alit. a cseh, a lengyel, és a román gépkocsikhoz pedig a Mobil adta fed az idei megrendeléseket 1980, áprilisában.) Jövőre újabb változásra kerül sor- A megrendelések már ennek megfelelően készültek el. Ezután ugyanis az Affit bonyolítja le a teljes autói,pari igények kielégítéséhez szükséges anyagok beszerzését és forgalmazását függetlenül a jármű típusától. A kereskedelmi célú alkatrészbeszerzést az Atuóker és a Mobil végzi. Joggal vetődik fel ezek utón a kérdés: ha a többcsatornás (1981 előtti) és az egycsatornás (jelenlegi) beszerzési rendszer nem tudott megfelelő ellátást biztosítani vajon a kétcsatornás (javí- tódpari és kereskedelmi) rendszer lényeges javulást eredményez-e ? Hazánkban csaknem 200 ezer tehergépkocsi és több mint egymillió személyautó közlekedik az utakon. Üzemeltetésükhöz évente 7—8 milliárd forint értékű pótal— Látja azokat a gömbakácokat és ott a sövényen túl azt a iuharfasort? Én ültettem mind. és ha jól számolom. most búcsúzom huszadszor tmegsárgult leveleiktől. Így van ez már több mint húsz esztendeje, mióta parkgondozó vagyok Jásztelken. Ilyenkor, szeptember és október táján, ámulok — minden évben újra — ázom hogy milyen szigorú pontossággal. bölcs belenyugvással igazodnak a természet évezredes rendjéhez! Tavasztól nyár végéig pedig gvönvörországokban gyártott autókból áll, alkatrészellátásuk elsősorban ezeken az országokon múlik. A partnerek azonban évről-évre kevesebbet szállítanak. Tavaly például az Autóker által megrendelt alkatrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg Alkatrészek -híján járműveink egy része használ- hatatlanul vesztegel- A megcsappant készletek hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkatrészellátás legolcsóbb módja általában az import lenne. De tudomásul kell vennünk, hogy partnereink a késztermékek előállítása mellett nem tudnak elegendő pótalkatrészt szállítani, s ezt más forrásból kell pótolnunk. Akkor is, ha így drágább. Persze nem arra gondolunk hogy a hiányokat használható kocsik darabokra bontásával kell megszüntetni. A megoldás csak az lehet, ha egyre több cikket gyártunk itthon. Jelenleg már a magyar ipar gyártja a szükséges alkatrészek 35—40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi , típusától független —, általános technológiával és hazai alapanyagból is elkészíthető részegységek előállítása tekinthető reálisnak és érdemesnek. A belföldi gyártás megszervezésében — mór ötödik éve — nagy szerepet vállal az Alkatrész Koordinációs Iroda- Az Affit, a Volán és az Autóker közös irodája ugyanis fő feladatának az importalkatrészek hiányának mérséklését tekinti. Eddig 3—400 hiányzó alkatrész készítésére találtak hazai vállalkozót, több ezer gyártót, téesz-mélléküzemágat, kisiparosokat csakúgy, mint állami vállalatokat. Az ablaktörlőket példám a tatabáködöm megújulásukban, lesem hogyan öltözik át a fa és pompázik a rózsa, a szegfű. a viola, a sokféle tátika vagy a petúnia. Huszonnégy esztendővel ezelőtt kerültem a jásztelki községi tanácshoz, két évig voltam hivatalsegéd, aztán megbíztak a parkgondozással. Akkoriban elég sivár ábrázata volt a mi falunknak. a tanácsháza előtt néhány csenevész fa. egy pár vadon nőtt bokor és egv szegényes virágágy árválkodott ... Nincs ez így jóL vetkezetek és kisiparosok az iroda felkérésére gyártanak többek között visszapillantó tükröket Trabanthoz, kötőelemeket, felszerelési cikkeket perselyeket, Wartburg- hűtőzsalukat, Trabant autózárakat- A hiányok mérséklését segítette az Autóker közelmúltban megrendezett kiállítása „Gyártót keresünk” címmel. Jónéhány bemutatott alkatrészre sikerült előállítót találni. Persze a hiány nem pótolható teljes mértékben a hazai forrásokból, túszén például komplett motor vagy vezérlőegység gyártására nagyon költséges lenne berendezkedni. A belföldi előállítási költségek általában 30—40 százalékkal magasabbak, mint az importárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis, — amíg az import- lehetőségek nem javulnak — ebbe az irányba kell haladnunk, ha meg akarjuk szüntetni a krónikus alkatrész- hiányt. Gazdaságos termelés esetén més az sem elképzelhetetlen hogy mi szállítsunk szocialista partnereinknek is. Segíthet a gondokon, hs hasznosítják a kiselejtezett gépjárműveket, felújítják az elhasznált alkatrészeket Az Autóker már 15 helyen gyűjti a kiselejtezett kocsikat. Ugyancsak enyhítheti a gondokat a készletek ésszerű elosztása. A készletek jelentős része ma ugyanis nem néhány termelőeszköz-nagykereskedelmi vállalatnál van, hanem sok ezer üzemeltetőnél. Előfordul, hogy csak részben használják fel, állaguk romlik, elavulnak. Bár nem vitás, hogy e helyzeten érdemben csak elegendő készlet birtokában állandó kínálat és választék megteremtésével lehetne változtatni. Nagy Feri — mondogattam már az első napokban magamnak — mert való igaz. hogy nem dicsekedhetünk emeletes házakkal, flancos kerítésekkel, de az. hogy nincs egy valamire való parkunk. és csunaszak az utcák, hogy nem futja arra a pár szál virágra, ami a porták elejét díszítené, az már a mi szégyenünk. Szerencsére sokan gondolkodnak így Jásztelken. Először a község központját hoztuk rendbe, fákkal, díszcserjékkel. virágágyakkal ültettük tele. Aztán, mert a falusi ember nehezen tűri. hogy a másik portája szebb legyen az övénél, a mellékutcákban is elkezdték a faültetést. a házak előtt egy- egy virágágy kialakítását néhány díszcserje nevelését. Eljutottunk odáig. hogy Jásztelken a legdíszesebb kerítésnél is többre becsülik a gondozott, évente legalább kétszer formásra nyírt zöldsövényt. A ..Tiszta udvar, rendes ház” fogalmába szigorúan beletartozik a díszcserje. a virág, és olyan becsülete van a fának, hogy aki épít elvétve sem vág ki fát. ha pedig kész a ház. első dolga fát ültetni eléje. Látja már nemcsak a gondozásomra bízott parkokkal’. közterekkel, de mások utcájával is dicsekszem! Gyakran kapom magam ezen. talán attól van. hogy portámnak tekintem az egész községet. Öröm hallani. hogy aki Jásztelekre látogat. virágoskertnek nevezi a falut. Amikor ráérek, szívesen segítek, ahol megkérnek rá. Ügy mint az egyik cimborámnál legutóbb, aki a nyáron adta férjhez a lánvát. és el se tudta képzelni az udvaron rendezett lagzit anélkül, hogy ne lenne gömbölyűre nyírva a díszcserje- sor. Illés Antal Játékparadicsom B. M. É. Jásztelken megbecsülik a fát és a virágot A falu kertésze JTANYA_
