Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

1981. SZEPTEMBER 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NAPIRENDEN AZ ÖNTÖZÉS Két megve képviselőcsoportjának együttes ülése Az országgyűlési képvise­lők Szolnok, valamint Bács- Kiskun megyei csoportja együttes ülést tartott tegnap a tiszakécskei művelődési házban. Napirenden az öntö­zéses gazdálkodás tapaszta­latai szerepeltek. A Szolnok megyei eredményekről és gondokról dr. Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, a Bács megyeiekről pedig dr. Matos László megyei tanácselnök­helyettes számolt be. A ta­nácskozáson részt vett Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára, Bács megye országgyűlési képviselője és Kovács An­tal, az Otszägos Vízügyi Hi­vatal elnöke. A téma fontosságára utaf, hogy az országban Szolnok a legnagyobb területen öntöző megye — a második helyen pedig Bács-Kiskun áll. A képviselők ennek tudatában számtalan kérdést tettek fel a vízügyi szakembereknek, és kézzelfogható érvekkel fej­tették ki véleményüket ar­ról, hogy miért esett vissza az öntözéses gazdálkodás. Szerintük a vízdíj emelkedé­se ennek csak egyik oka. Sokkal átfogóbban kellene elemezni ezt a témát, hiszen sok mindennel összefügg. Így például az ipari háttérrel. Nincsenek korszerű, olcsó, könnyen mozgatható öntöző- berendezések. A tudományos kutatás sem nyújt még kellő támogatást. Hiányoznak az öntözéses gazdálkodásnak megfelelő, termelési rend­szerbe illeszthető növényfé­lék. Sok szó esett a folyók holt­ágainak hasznosításáról, a nyári gátak rendbetételéről és a helyi kis víztározók lét­rehozásáról. A két képvise­lőcsoport célszerűnek látta az öntözéses gazdálkodáshoz nyújtott fokozottabb állami támogatást, ezért meghívta a képviselőcsoport elnökeit, hogy a tegnapi tanácskozás tapasztalatait juttassák el a kormány elnökéhez. A tanácskozás befejezése után Tóth Sándor, a nagy­községi pártbizottság titkára ismertette Tiszakécske fejlő­dését. Azt követően a képvi­selők vízügyi, valamint sző­lészeti-borászati létesítmé­nyeket kerestek fel. KBT-ÜLÉS A tavalyinál kevesebb baleset az első félévben Tegnap délelőtt a tósze­gi Petőfi Tsz-ben tartott ki­bővített elnökségi ülést a Szolnok városi-járási Közle­kedésbiztonsági Tanács. A tanácskozáson Székely Jó­zsef tsz-elnök tartott tájé­koztatót a szövetkezet gaz­dálkodásáról, és a tsz-ben végzett ,balesetmegelőző munkáról. Elmdndta. hogy a csaknem ezertagú, hatezer- ötszáz hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzem negy­ven járműve vesz részit na­ponta a közúti forgalomban. A szövetkezetben egy mű­szaki mérnök és egy kör­zeti szerelő feladata a köz­úti járművek, valamint az erő- és munkagépek műsza­ki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérni, megfe­lelő karbantartásukról gon­doskodni. Munkájuk ered­ményeként a Petőfi Tsz járművei kifogástalan álla­potban vesznek részt a köz­lekedésben, műszaki hibából eredően évek óta nem tör­tént baleset. A járművezetők ismeretei­nek felfrissítését, bővítését a megyei rendőr-főkapitányság és a közlekedésbiztonsági ta­Elsö helyen a gyorshajtás nács segítségével végzik: évente két alkalommal szer: veznek tanfolyamot a gép- járművezetők, az erőgépve­zetők számára. Évről évre elismerik a jól dolgozó gép­kocsivezetők munkáját, leg­utóbb Újházi Mihály kapott jutalmat a városi-járási köz­lekedésbiztonsági tanácstól 600 ezer kilométer baleset nélküli megtételéért. Az ittas vezetés megelőzé­se érdekében rendszeresen megszondáztatják a reggeli munkakezdéskor a járműve­zetőket, azonban ennek el­lenére azt tapasztalják, hogy ha munkakezdés előtt nem is, de napközben előfordul — főleg traktorosoknál és erőgépvezetőfcnél — az it­tasság. Mészáros Péter rendőrszá­zados, a járási-városi közle­kedésbiztonsági tanács ügy­vezető elnöke az első félév baleseti statisztikáját is­mertette. Beszámolójában el­hangzott, hogy Szolnok vá­rosban és a szolnoki járás területén az első félévben 98 közúti közlekedési baleset történt, és ez három száza­lékkal kevesebb, az előző év azonos időszakánál. A bal­esetek közül 9 végződött ha­lállal, 36 súlyos és 53 köny- nyű sérülés történt, áíz év első hat hónapjában tizenkét gyermeket ért baleset. (Ezek közül júniusban az iskolaév befejeztével tör­tént négy!) A balesetek okai között el­ső helyen szerepel a gyors­hajtás, ezt követi a gyalo­gosok szabálytalan közleke­dése és az elsőbbségadás el­mulasztása. Minden ötödik balesetnél közrejátszott — ha nem is fő motívumként — a gép- járművezető ittassága. A közúti ellenőrzések során minden hetedik vezetőnél színeződött el a szonda, ami az jttas vezetés növekedésé­re utal. Éppen ezért a rend­őri szervek kiemelt felada­tuknak tekintik az ittas jár­művezetők felderítését és szigorú felelősségre vonását. Fiatalok jószág mindent a mezőgazdaságban ________tŐIÜnk V3T ” S zámuk tagadhatatlanul nő az utóbbi időben. Tizen­öt esztendővel ezelőtt példá­id feltűnést keltett az isko­lában, hogy Szentesi Lajos, a karcagi mezőgazdasági technikumba kérte a felvé­telét: a 42 végzős tanuló kö­zül csak ő és a barátja vá­lasztott akkor mezőgazdasá­gi pályát. Ám ha most — a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet sertéstelepének vezetőjeként — néz szét maga körül, már jócskán lát fiatalokat. A helyettese például ugyan­olyan idős, mint ő: 29 éves. A fiaztató brigádban van egy 28 éves dolgozó, a hdz- laldások között pedig egy 27 esztendős. A takarmányosuk még nem töltötte be a hu­szonötöt. Mire mindenkit számbavesz, kiderül: a ser­téstelep harminc dolgozója közül minden negyedik a harminc éven aluliak cso­portjába tartozik. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaságon belül az ál­lattenyésztés az a terület, amivel a legkevésbé tudnak megbarátkozni a fiatalok. Mert igaz ugyan, hogy az al­mozó villát, a moslékosvöd- röt és a kampóra akasztott viharlámpát náluk is régen felváltotta már az automa­tikusan működő szállítólánc, a neonfény. a hőlégsugárzó, a páratartalom-mérő, meg a többi modern berendezés és műszer, de némelyek szemé­ben a sertéstelepen dolgozó ember még mindig: kanász. Megesett már, hegy éret­len nyegleséggel odavetették neki is e szót. Mosolygott rajta, annak az embernek a magabiztosságával, aki tud­ja, hogy mit ér. Nem dicsek­vésképpen, csak a tények kedvéért említi, hogy tavaly 6 ezer sertést adtak le 31 millió forint értékben, s hogy e teljesítményükkel el­ső helyezést értek e] a me­gyei hústermelő versenyben. Egyre alaposabb, egyre részletezőbb szakmai fejte­getésekbe kezd. A náluk tar­tott durac fajtát nem isme­rem, hát elmondja, hogy a svéd lapály és a nagy fe­hér sertés keresztezéséből) tenyésztették ki, s hogy e fajta legfőbb nevezetessége a jó sonkaforma, valamint a nagy fokú hízékonyság. Meg­tudom azt is, hogy általában 3,4—3,8 kilogramm takar­mányt használnak fel egy- egy kiló hús „előállításá­hoz”, továbbá, hogy nemré­giben „ráálltak” a tejipari melléktermék — a savó — etetésére, aminek szakmai körökben is széles vissz­hangja támadt. A telepükön 1976-ban tör­tént utoljára baleset. Ez meglep, mert a baleseti sta­tisztikákat figyelve az a kép alakult ki bennem, hogy a mezőgazdasági munkaterüle­tek között a gépműhelyek és az állattartó telepek a leg­veszélyesebbek. Az egyik a forgó-mozgó alkatrészek, a gyakori zsúfoltság a másik az állatok kiszámíthatatlan viselkedése miatt. Határo­zottan emlékszem például néhány olyan baleseti jegy­zőkönyvre, amely az állatok terelése közben elszenvedett sérülésekről készült. Szentesi Lajos figyelme­sen, de parányi mosollyal az arcán hallgatja ,fejtegetése­met’. Aztán arról kezd be­szélni, hogy — éppen ilyen okok miatt — milyen nagy fontosságot tulajdonít ő az állatok szeretetének. Megugrott egy sertés terelés közben és a falnak nyomta valamelyik gondozót? Igen, gyakran előfordul ez, ha a gondozók sietősen, türelmetle­nül kapkodva, nagyokat kur­jongatva, sőt az állatokat ütlegelve igyekeznek minél előbb végezni a munkával, mit sem törődve azzal, hogy milyen károkat okoznak ez­zel. Ezt tartom a legnagyobb hibápak: a durvaságot, az érzéketlenséget, ämi rend­szerint gépiességgel kímélet­lenséggel párosul. Nem vár­hatom ugyan, hogy a sok száz sertés között forgolód­va szinte minden jószágot „név szerint” ismerjenek a gondozói, s hogy a hajdani gazdák módjára vakargas- sák a füleiket, de azt igen, hogy ne feledjék: a jószág tehetetlen, tőlünk, a gondo­zóitól vár mindent — ételt, italt, nyugalmat. És, hogy megadni mindezt: a saját érdekünk...” — káposztás — A prémiumelvonás is ösztönöz Például a jásztelki termelőszövetkezetben vezetőd fel­adat az ösztönzés! A mező- gazdaságban nem kell túl sok leleményesség ahhoz, hogy többletjövedelemmel kecsegtető termelési célokat tűzhessenek ki. Többet és jobbat kell termelni és meg­van a nyereség, a prémium, a jutalom vagy a részese­dés. Ha a kitűzött feladato­kat nem sikerül elvégezni, sok esetben külső tényezők­re hivatkozva még mindig be lehet bizonyítani, hogy a mulasztás nem hanyagság, esetleg hozzá nem értő munka következménye És ha kissé pirulva is. de át lehet venni a pénzes boríté­kot. Tény. hogy az érdekeltsé­gi rendszerékben általában csak a többletjövedelem fel­tételeit szabiik meg. a jö­vedelemcsökkentő tényező­ket viszont nem. Az érde­keltségi rendszerből több­nyire hiányzik a kénysze­rítő erő. A 6000 hektáron gazdálko­dó jászteleki Tolbuhin Tsz a kettős érdekeltségi rend­szert használja és a foko­zatosan nehezebbé váló kül­ső termelési feltételek köze­pette is hosszú ideje nagy biztonsággal gazdálkodik, pedig a közepes minőségű földeken a növénytermelé­sen és állattenyésztésen kí­vül mással úgyszólván nem is foglalkozik. Anélkül, hogy adatszerűén felsorolnánk: mit miért kap­nak a jásztelki szövetkezet dolgozói, az éves munkabér tiz százalékának megfelelő prémium az ágazati nyere­ségterv tel fásításéért jár. Ezen túl — az engedélye­zett határig — a nyereség­terv minden százaléknyi túl­teljesítéséért egy-egy száza­lékkal nő a prémium. A termelési és nyereségtervek valamint a prémiumcsök- kenitő tényezők az ágazatok sajátosságai szerint változ- naik. Például a növénytermesz­tésben meghatározzák, hogy az alapprémiumért mekko­ra nyereséget és növényfaj­tánként mekkora termést kell hozni. Ebbe még sem­mi különlegesség nincs, de abban már igen. hogy ha például az ágazat túllépi a búza tervezett szűkített ön­költségét függetlenül attóL hogy mekkora hozamot ént eL a prémiumot 5 százalék­kal csökkentik. A gazdaságban búzán kí­vül kukoricát, napraforgót cukorrépát és lucernát ter­mesztenek. tehát a növény- termesztésnek megvan a -lehetősége”, akár 20 száza­lékos prémiumcsökkentésre is. Nem is beszélve arróL hogy a műtrágva-felhaszná- lási norma túllépésének is öt százalék prémiumelvonás a következménye. Ez a következetesen al­kalmazott érdekeltségi rend­szer megfontolt gazdálko­dásra készteti a növényter­mesztés irányítóit. A jásztelek] szövetkezet a nádudvari KITE növényter­melési rendszer tagjaként drága importgépekkel dol­gozik: a gépesítés foka 130 százalékos. Ez azt jelenti, hogy gépparkjuk 30 száza­lékkal nagyobb az optimális termelési feltételekhez szük­séges úgynevezett számított géppark nagyságánál. Ez a 30 százalékos többlet > ele­gendő arra. hogy szélsősé­ges körülmények között is időben tudjanak minden munkát elvégezni. A nö­vényvédelmet és a műtrá­gyázást repülőgépekkel vég­zik. Am a traktorokat a táb­lák széléről az agronómu- sok irányítják. A költségek­kel ugyanis csak állandó ellenőrzéssel tudnak taka­rékoskodni. Ha például az előírt 40 centiméter mély­szántás helyett a traktoros csupán 30 centiméter mély­re süllyeszti az ekét. ak­kor csak a sekélyebb szán­tásért járó. alacsonyabb bért kapja meg. És. hogy ki. hol. hogyan dolgozik, azt csak a munkaterületen járva lehet megállapítani. Az erő- és munkagépeket általában nem reggel indít­ják. hanem akkor, amikor a talai megengedi. Ha dél­után két órakor, akkor a traktorosok készenléti díjért várakoznak A talaimun- káknál — a vonóerőt ma­ximálisan kihasználva — kapcsolt gépsorokat alkal­maznak. tehát minimumra csökkentik a taposása kárt Számítások szerint például érv .cukorrépatábla, amit három menetben műveltek, hektáronként 50—60 mázsá­val kevesebb termést ad. mint az. amelynek talai- munkáit egv menetben vé­gezték e!L Mindezek persze a gaz­dálkodás szempontjából mindennapos technikai fo­gások. de néha olyan ké­nyelmetlenséggel járnak (mint például a szántásra merőleges talajelmunkálás), amelyeket az érdekeltségi rendszerbe épített kénysze­rítő tényezők nélkül talán nem is vállalnának sem az irányítók, sem az irányí­tottak. A jásztelki szövetkezet például évek óta 7 millió forintot költ műtrágyára. Miivel az utóbbi 3 évben körülbelül 50 százalékkal nőtt a műtrágya ára. ez azt jeleníthetné, hogy a gazda­Hálás Ságban felére csökkent a tápanyag-felhasználás. De a hektáronkénti 250—280 ki- logrammnyi hatóanyagot to­vábbra is megkapják a föl­dek. A különbséget ugyan­is istállótrágyával fedezik.' A sartéstenvésztési ágazat prémiumát 5—5 százalékkal csökkentik, ha egy kilo­gramm értékesített sertés­húst 4,8 kilogrammnál több abrakból állítanak elő. vagy ha az egy kilogrammra ju­tó önköltség túllépi a 27 forintot. A szarvasmarha-ágaztban.’ ha a tej- és a hízómranha- termelés szűkített önköltsé­ge a tervezettnél magasabb, ha a borjúelhullás túllépi a megengedett határt és ha a tej-, illetve a marhahús- termeléshez az előírtnál több abrakot használnak fel. ak­kor 20 százalékkal csökken­tik az esetleges prémiumot A termelő ágazatok ösz­tönző rendszerétől némileg eltér a szolgáltató ágazat nevezetesen a aépüzem ér­dekeltségi rendszere Pél­dául az általuk kiszolgált növénytermesztés és az ál­la tenyésztés nyeresége után járó prémiumon kívül a géoüzemnek újabb 4 száza­lékot jelent ha az egy mű­helyórára jutó szűkített ön­költség nem több 35 forint­nál. Ez az előírás az általá­nos költség csökkentésére, illetve arra ösztönöz, hogy mindenkit a szakképzettsé­gének megfelelően foglal­koztassanak. Tehát egv ma- . gasabb képzettségű, mond­juk 22 forintos órabérű szakmunkással ne végeztes­senek olyan munkát ami 12 forintos órabérért is el­végezhető. munka, az anyag- és üzem­anyag. a bérköltségekkel való taka­rékos gazdálkodóst szolgál­ja. és 4—4 százalékkal nö­veli a lehetséges prémiu­mot. ha a trakto-^k és te­hergépkocsik betartják az előírt normát. Ezzel szem-, ben az üzemanyag- és vil- lamosenergia-norma túllépés 7—7. az alkatrész-felhaszná­lás tervezettet meghaladó növekedése 6 százalék pré- miumelvomóssal jár. A prémiumfeltételeket és a „büntető-pontokat” éven­ként — az előző év tapasz­talatai alapján — határoz­zák me. Ezzel tehát kiszűr­hetők a külső körűiméin vek okozta többletráfordítások, illetve figyelembe vehetők azok a költségek is. amelyek felhasználóst csak a ked­vező körülmények tettek fe­D gépi leslegessé. Bonyhádi Péter Rekordtermés almából Almából rekordtermésre számítanak az idén a török­szentmiklósi Tiszatáj Tsz vezetői. A múlt évben 520 vagonnal takarítottak be, az idei termés azonban még többet ígér, 550—600 vagonra becsülik a szakemberek. Az alma szedését a lapokban/kezdték el. A szövetkezet­nek nagy segítséget jelent, bogy a város középiskolásai részt vállalnak a betakarításból; Felvételeinken a Bercsé­nyi Gimnázium tanulói munka közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom