Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-10 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 10. IA tudomány világa I Törökszentmiklóson folyt rr Az Alföld — és ezen belül Szolnok megye — ivóvízellátása szinte kizárólag kutas vízművekkel, tehát a felszín alatt a földtörténeti időkben kialakult hamokréteg víztartalmának kiszávattyúzásával történik. Aki ásott, vagy fúrt már kutat, tudja, hogy igen kis távolságra . — például a szomszéd telkén — már teljesen más lehet a feltárt rétegsor és a homokrétegek vízadó képessége. Így van ez azoknál a fúrásoknál is. melyeket akár több száz vagy ezer méteres mélységre mélyítenek le ivóvíz- vagy szénhidrogén-kutatás céliáI DUMA ŐSE Geológiai tartatások a biztonságos vízellátásért ra. A biztonságos vízellátás igénye viszont megköveteli, hogy az illetékes szakembe- . rek a terület teljes felépítését ismerjék meg, még azokon a kisebb-nagyobb területrészeken is, melyek nincsenek fúrásokkal feltárva. Különleges adottságok A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon — felismerve a geológiai alapok jelentőségét — néhány éve megindult a terület célirányos földtani feltárása, a vízbeszerzés szempontjából fontos ősföldrajz megismerése. Az úgynevezett „vízműves”, hideg vizet tároló hóim okrétegek a pleisztocénben — a 'köztudatban „jégkorszak” néven él — képződtek, a vízműkutak túlnyomó többsége ezeket csapolja meg. Egyedül a hegylábakhoz közieli részeken, így Jászberényben, Jászfény szarun, van nagy jelentősége a pliocénben képződött homoksziruteknek. Az említett időszak folyamán az Alföld egyes részterületei különböző intenzitással süly- lyedtek. Bizonyítja ezt az is, ho°y Jászberény térségében ezek az üledékek 140—150 méteres. Jászladány—Be- senyszöa—Tisziasüly körzetében 430—490 méfjeres vastagságot érnek el. Az Alföld feltöltését a Kárroát-meden- cét körülvevő heayvonula- tokből lesiet» kisebb-na- gyobb fo'vók végezték, melyek közül némelyik néhány tízezer vagy százezer évvel ezelőtt még igen jelentős vízhozamú volt, hordalékanyaga a hegylábtól 40—60— 100 kilométerre is jelentős vastagságban és viszonylag durva szemcsézettel tárható fel a fúrásokban. Szolnok megye déli-délnyugati része, nagyjából a Martfű—Mezőtúr Vonal aíatt igen jó vízföldtani adottságúnak mondható, különösen a Tiszazug rendelkezik országosan is kiemelkedő vízhozamot adó — 1500—2200 liter percenként — homokrétegekkel. Ennek a térségnek különleges adottsága ősföldrajzában keresendő, úgy 700 ezer évvel ezelőtt még az ős Duna nagy vízhozamú, energikus medre kanyargóit a térségben, és hátrahagyott vastagi, sokszor durvaszemcsés homokrétegei jelentős vízhozam adására képesek. Az utóbbi évek kutatásai alapján Mezőtúron 300—630 méter mélység között, ahol legjobb vízhozamú homokrétegek tárhatók fel, a vastag durvaszemcsés homokrétegeket az ős Duna rakta le az ős Körössel együtt. Percenként kétezer liter víz A rétesek eredetét úgynevezett nehézásvány-vizsgá- lattal állapítják meg, melyeket a KÖTIVIZIG igen nagy számban végeztét a fúrási mintákból. így — a homok- rétegek vastagsági és vízhozamértékeivel összevetve — az egykori ősföldrajz megközelítően rekonstruálható. Jó vízhozamokat lehet elérni a Tiszafüred—Karcag vonal között, illetve ettől a vonaltól nyugatra 30—40 kilométeres távon belül is. Az itt képződött vastag-, közép- és durvaszemcsés homokrétegek az ős Sajó—Her nád—Tisza folyókcxmplexum egykori hordalékai, melyek mutató ják, hogy az ős Sajó az Alföld feltöltésében olyan nagy szerepet játszott, amilyen ma •talán a Tiszának sincs. A mai Tisza Tiszafüred— Tiszasüly közötti szakasza ennek az ős hordalékkúpnak az északnyugati szélébe vágódott be. a déli szegély valahol Bánhalma—Kenderes között tárható feL Jészfény- szaru—Jászberény térségében a Zagyva őse alakította ki a durvahomokos hordalékkúpját, melyből az új jászberényi vízműkét percenként 2000 literes vízhozamát nyeri A pleisztocén elején viszont — eltérően az eddig említett területektől — itt csak vékony iszapos durva- hamokrétegek találhatók, melyeket nem célszerű kútfúrással feltárni. Ez a hordalékkúp messze lenyúlik a megye területére, végét valahol Jászalsószentgyörgy— Szászberek között tárhatjuk fel. Kritikus és sokat emlegetett terület található Tö- rökszentmiklós—Kengyel —örményes—Kétpó környékén. Erre a területre már csak az említett ős Sajó— Hemód hordalékkúp kifinomodott szegélye nyúlik be, így a rétegek vízadó képessége csekély. Néhány éve ezért szenzációt jelentett az ős Duna medrének feltárása a törökszentmiklósi „új BAR- NEVÁL” területén. Az eddig csak percenként két-három- száz literes vízhozamokhoz szokott városiak itt először hallottak 1000 liter feletti vizhozamról. 700 ezer év termékei A statisztikák szerint a települések kútjainak 60—80 százaléka a felső 100—120 méteren belül kialakult középső- és felsőpleisztocén homokokat szűri, melyek az utóbbi 700 ezer év termékei. Ezek a szintek a jelenleg terjedő nagy átmérőjű kavicsolt kutakkal még évtizedekig a legjelentősebb vízbázisai a lakossági-, ipari-, . mezőgazdasági vízkivételnek. Fentiekből is látható, ha sikerült felderíteni egy ősi hordalékkúp térbeli kiterjedését, a tárolt víz minőségét, ki termel hetőségét, olyan területekről is tájékoztató adatokat nyerhetünk, melyet fúrással még nem tártak feL ’ Ha a tervezésnél adatok kellenek arra, hogy egy vízigény es ipartelep hová kerüljön, a geológiai vizsgálatok jó alapját képezik a döntésnek. Barabás Imre Korcsolyázás jég nélkül Annak ellenére, hogy a hagyományos négykerekű görkorcsolya sok országiban komoly népszerűségre tett szert, valójában soha nem tudta megadni a jégen való siklás illúzióiát. Egy közbenső próbálkozás, az ún. gördeszka (skate board) a maga nemében szenzációs konstrukciónak számított ugyan, de az is egészen másféle élményeket adott, mint a korcsolyázás. Egy néhány évvel ezelőtti találmány (egyébként két magyar mérnök szabadalma), a Uuoroll nevű kétkerekű, kormányozható görkorcsolya viszont joggal számíthat rá. hogy a 'iégkorcsolva . aszfal- tosított” változatának tekintsék, Megalkotói a négykerekű görkorcsolya azon gyengéiéből indultak ki hogy nem követhető vele a jégkorcsolyára jellemző sokrétű mozgásforma. Olyan keié kkormánv zásra lenne szükség, gondolták, amely a jégkorcsolyázásra jellemző Lábmozd álatokkal kivitelezhető. A Duonoll görkorcsolya vázán két. egvsorlban elhelyezett kerék van. Általában az első kereket fixen, a hátsó kereket korménvozhatóan szerelik fel. A váz és a kormányozható kerék között egy viszonylag egyszerű, de minden eddigi konstrukciótól eltérő kapcsolat van. lev a jégkorcsolyázó által megszokott test- és lábmozdulatokkal a kerekek a gyors induláshoz, fékezéshez, kanyarodáshoz. élőre és hátra haladáshoz megfelelően elfordíthatok. A beépített rugóval a szerkezet a korcsolyázó testsúlyának, kor- csolyázási stílusának figyelembe vételével szabályozható. A golvóscsaoágvazott kerekek profilkialakítása olyan, hogy a gördülési ellenállásuk kicsi. Kamera a föld alatt Fenti képünkön a berendezés felvevő egysége, a vízalatti kamera — a szolnoki kútnái 50 méteres mélységben dolgozik Korszerű kútvizsgálati módszert alkalmaznak Szolnokon Korszerű vizsgálati eljárással „faggatják” a szolnoki MÁV-kórház területén levő kutat karbantartása közben a Fővárosi Vízművek dolgozói az NSZK-beli Ibak cég készítette berendezéssel, amely az ipari televízió egy Mangángumók Az utóbbi 2 évtizedben sokszor szóba került a mélytengerekben rejlő nyersanyagok hasznosítása. Régóta Ismert például, hogy az óceánok fenekén körülbelül 5 km-es mélységben sok helyen találhatók óriási rnan- gánérc-feldúsulások. A széles körben végzett vizsgálatok kiderítették, hogy kitermelésre alkalmas ércmezők húzódnak a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán alatt is. Bár a gumókká összeáUt érc kitermelésére sokféle terv született, mindeddig nem alkalmazták azokat Ipari méretekben. A német kutatók tízévi fáradozásuk gyümölcseként megkezdték a teljesen automatizált, távirányítású mélyvízi mangánbányászatot a Csendes-óceánon. A kitermelést a SEDCO 445 nevű hajó végzi. Az amuri gorál Az amuri gorál a délkelet-ázsiai hegyek egyik legérdekesebb és saftlos egyre ritkább lakója. Miivel a go- rálok száma csökken (most 250—300 él) védelméről külön gondoskodnak, bejegyezték nevét a védett fajok „Vörös könyv”-ébe. A gorál hasznos állat. A tibeti orvostudományban vérét, szarvét és embrióját különféle orvosságok készítésére használják. ízletes húsáért, sűrű meleg bundájáért kedvelt célpontja volt a vadászoknak. Külsőre a görál rövid lábú. hosszú farkú, a házikecskére emlékeztet. Testének hossza körülbelül 120. magassága 75 centiméter. Súlya 25—35 kilogramm. Általában sűrű szürke, vagy barna szőrzet fedi a testét a tiszta fehér ritkán fordul elő. Nyakán fehér folt látható. Novemberben párzik. az utódok május végén, június elején jönnek a világra. A kis gorál 3—4 napos korában már olyan ügyesen szaladgál, hoev csak nagy üggyel-bajjal fogható mee. Másféléves korára ivarérett, de három éves kora előtt nem párosodik. Étlapján körülbelül 30 féle növény szerepel. különleges változata. Lényege, hogy felvevő egysége 400 méteres mélységig a kutak valamennyi szerkezeti elemét felderíti, ég azok állapotáról valósághű képet továbbít a műszer monitorjára. Az ott látottak azután Az együk legismertebb és a trópusi övezetben legelterjedtebb népibetegség a malária: évente még ma is körülbelül 200 millió ember szenved ettől a betegségtől, amelynek kórokozója egy spórás egysejtű állat Bonyolult köztigazdás fejlődése során az egyik fejlődési alakja az ember vérében, a, vörös vérsejtekben élőskö- dik, s itt meghatározott idő alatt ivartalanul szaporodik; az úi egysejtűek robbanásszerűen rajzanak M. a megtámadott vörös vértjeitekből, hogy új vörös vérsejteklbe furakodhassanak. E kirajzás során hirtelen felszökő magas lázzal reagál a fertőzött ember szervezete, a láz nyomban megszűnik, amint a kirajzott spórás e gyedek újabb vörös vérsejtekbe furakodnak. Ez a szaporodási, illetve fejlődési ciklus meghatározott időtartamú. s egymást követően többször ismétlődik, ezért okoz ritmikusan jelentkező láztüneteket. váltólázt. A ciklusosán ismétlődő ivartalan szaporodási periódust el óbb- utóbb ivaros szakasznak kell felváltania: ez azonban csak a maláriát terjesztő szúnyogok gyomrában mehet végbe. Ezért rendkívül fontos Amerikai kutatók felboncoltak egy «00 éves egyiptomi múmiát. A röntgenvizsgálat alapján becsülve a halott 35—40 év körüli férfi volt, aki 1. e. 500—800 között élhetett. A pólyákból kifejtett tetemen a boncolók két nyílást vágtak; egyet az al- hason, egyet a koponyán. A hasüregből négy csomagot emeltek ki. Ezekbe a régi balzsamozók — szokás szerint — a testből kiszedett belső szerveket rakták. Az agyállományt is eltávolították, és helyét részben gyantával töltötték ki a balzsamozáskor. A kutatók érintetlenül képmagnóra rögzíthetők, s így bármikor visszajátszha- tók. Emellett a vízalatti kamerához csatlakoztatható fényképezőgéppel színes felvételek is készíthetők, amikor a fekete-fehér képek nem elegendők a hibák okainak meghatározására. A vizsgálatok során a szakemberek előtt a legeldugottabb kútrészek is láthatóvá válnak, ezáltal a karbantartások, felújítások esetén nem kell a tapasztalatokra alapuló feltevéseikre hagyatkozniuk. A hibafeltáráshoz hasonlóan az elvégzett munkák minősége szintén ellenőrizhető. Bár a műszerkocsit meglehetősen drágán lehet beszerezni, gazdasági haszna — gyorsabbá, precízebbé teszi a javításokat — jóval túlszárnyalja az árát Csak a főváros területén ki lenes záz, ivóvizet adó, kút karbantartásánál dolgoznak, e kutak együttesen naponta 1 millió köbméter vizet adnak a lakosságnak. Szolnok megyében, ahol az ivóvíz szolgáltatásának hatvan százaléka felszín alatti vízből történik, jónéhány elöregedett kútra ugyancsak ráférne ez az alapos vizsgálat. Mivel azonban egyelőre a műszerkocsi egyetlen az országban, a fővárosiaknak ritkán jut idejük a társ vízműveknek segítséget adni. A legfrissebb információk szerint a mostani tervidőszakban a nagyobb vidéki vállalatok is kapnak majd a korszerű mű- szemkocsikbóll, így többször nyílik alkalom a kutak beható vizsgálatára. L. J. Fotó: Berta Ferenc a maláriát terjesztő mintegy 43 trópusi mo6Zkitófaj elleni hatékony rovarirtó tevékenység is a beteg emberek gyógyszeres kezelése mellett. A moszfkitók elleni harc leghatékonyabb vegyszere: a DDT. Sajnos ez a lehetőség is sóikat veszített jelentőségéből. nemcsak azért, mert a DDT veszedelmes és emberre is ártalmas környezetszennyező anyag, hanem azért is. mert 1976 óta egyre több bizonyíték szól amellett. hogy a szúnyogok között jobb a rezisztesns faj. illetve populáció, amely a DDT-nek is eUenóll. A betegség gyógyszeres kezelésénél is számolni lehet a rezisztenciával : a legjobban bevált Chlorogrdn nevű gyógyszerrel szemben is már tapasztaltak a kórokozóknál bizonyos ellemállió- kéDességet. Ezért a szakemberek joggal tartanak attól hogy a malária a Jövőben —az ellene folytatott harc ellenére is — még jobban terjedni fog. Ezért a gyógyszeres és vegyszeres védekezés mellett sürgősen szükségessé válik újabb vagy éppen régi. lehetőleg biológiai védekezési módszerek keresése. találták az aorta (a szívből kivezető főér) egy részét. Ez ázokatlan, mert a beteg szervekkel együtt rendszerint a belső véredényeket is eltávolították a mumiflkálók. Azt remélik, hogy az aortadarabban és más, ugyancsak megmaradt véredényekben száraz vérsejteket Is találnak antitestekkel, amelyek — ha a halál után nem változtak meg — felvilágosítást adhatnak arról, hogy életében milyen fertőzéseken esett át a halott. Ebből következtetni lehetne arra, hogy a régi Egyiptomban milyen betegségek voltak. A malária — ma
