Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
1981. AUGUSZTUS 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről Az ötnapos munkahétre történő felkészülés során a gazdálkodó szervek részéről több kérdés merült fel az egyes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. E kérdések elsősorban a munkaidő hosszával, a munkaközi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüggésben vetődtek fel. 'A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban: Az ötnapos munkahét bevezetéséről és az ezzel kapcsolatos munkaidő módosításról szóló minisztertanácsi határozat az eddig általánosan érvényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órára történő csökkentését, a két vagy ennél több műszakban, valamint folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 óráAz egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje általában nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidőt nem az általánosan érvényes munkaidő hossza, hanem a munkakör jellege határozta, illetve határozza meg. (E körben azoknak a dolgozóknak a munkaideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarendben foglalkoztatnak és az áttérés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos munkaidőcsökkentés mellett' — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozó csoportnál sem része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlatban sok esetben bizonytalanságot okoz a munkaközi szünet értelmezéíse, mert esetenként nemcsak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapításánál figyelembe vett »szüneteket is munkaközi szünetnek tekintik. A munkavégzés sajátosságaiból fakadóan az egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelményekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épített — meghatározott időtartamú szünetekre megszakítják. (Ezen idő alatt a dolgozók pihenhetnek, tornázhatnak, tízóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkodhatnak stb.) Az ilyen szüneteket a rájuk vonatkozó külön rendelkezések és a kollektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő részét képezik; ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaközi szünet kiadásának módját a munka jelle. Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem változik azoknak a dolgozóknak a köre, akiknek nem jár munkaközi szünet. Továbbra sem kell tehát munkaközi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva a munkaidőn belül bármikor étkezhetnek, illetőleg akiknek munkaköre egészében vagy részben készenléti jellegű, továbbá akiknek rendszeres munkaideje a hat órát nem haladja meg, valamint azokon a munkanapokon, amelyeken a munkaidő a négy órát ném haladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy ban való meghatározását írta elő. Ez utóbbi keretek között a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hpsszáról, ^sajátosságainak és lehetőségéinek figyelembevételével. Változatlan marad az általánosnál hosszabb munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó szabály, ami szerint a munkáltató az egészben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál ( az ötnapos munkahétre történő áttérés után heti 42 óránál) hosszabb munkaidőt állapíthat meg. Ebből az is következik, hogy az eddig heti 44 óránál hosz- szabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkenteni. E körben • a munkaidőt továbbra is a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban vagy a munka- szerződésben kell meghatározni, ami természetesen rö- videbb is lehet az eddiginél. ge és a munkaidő beosztása lényegesen befolyásolja. A munkaközi szünetet általában a munkaidő megszakításával kell . biztosítani. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha azt a munka természete, a technológia jellege vagy a munkaidő beosztása indokolttá teszi.. Pl.: ha a technológia nem teszi lehetővé ä munkahely elhagyását, az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók az egészség- ügyi szempontból megállapított hosszabb szünetben étkezhetnek, a főétkezés ideje a munkaidő kezdete vagy vége előtt van. Ilyen esetekben a munkaközi szünetet a munkaidő megszakítása nélkül, a munkaidő előtt vagy után lehet kiadni. Eltöltésének helyét a kollektív szerződésben kell szabályozni. A munkaidőn kívül biztosított munkaközi szünetre ezideig járó külön díjazás fizetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében e külön díjazást a munkabérbe (időbérnél a dolgozó alapbérébe) kell beépíteni. Ennek következtében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkülönítést jelentő — pótlékként sem lehet folyósítani. A beépítést követően a három és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen fizetett összeget nem kell és technikailag nem is lehet beépíteni az érintettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik a rendszeres munkaközi szünetre járó külön díjazás beépítésével.) az általában a nem fizikai dolgozókra vonatkozik. E rendelkezés alapján ugyanis — eddig is és továbbra is — a munkájuk jellegéből fakadóan csak azoknak a dolgozóknak nem jár munkaközi szünet, akik egészében vagy részben kötetlen munkaidőben vagy készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, s így a munkavégzés megszakítása nélkül tudnak étkezni. Az előbbi körön kívül eső -nem fizikai dolgozóknak korábban és az új szabályok szerint is munkaközi szünetet kell biztosítani. Az eddigi szabályok azonban lehetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a munkaközi szünet kiadásának ezt a módját megszüntették: az ötnapos munkahét bevezetésétől a nem fizikai dolgozók részére is a munkaidőn kívül kell tehát a munkaközi szünetet kiadni. 1981. július 1-től csak meghatározott munka, illetve műszakrendben dolgozók térhetnek át az ötnapos munkahétre. A gazdálkodó szervek statisztikailag elkülönített üzemeiben, gyáregységeiben, üzemrészeiben akkor kerülhet sor áttérésre, ha az adott egységben a termelés folyamatosan, három vagy ennél több műszakban folyik. A gazdálkodó szerv valamennyi egysége akkor térhet át a rövideljb munkahétre, ha a három vagy ennél több műszakban, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók száma több a fizikai dolgozók 50 százalékánál. A lét- számarányt vitás esetekben az 1981. évre tervezett átlagos állományi létszám alapján kell meghatározni. A gazdálkodó szervek egy része jelenleg is ötnapos munkahétben dolgozik. E munkáltatók az ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (munkaidő hossza, munkaközi szünet kiadása, szabadság számítása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1982. január 1-től. Minél kevesebb lépesében A gazdálkodó szervek fokozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fokozatosság vonatkozhat a munkaidő-csökkentés mértékére, a szabadnapok számára, az egyes területileg, statisztikailag elkülönített egységekre, munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra, hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdálkodó egységnél. A folyamatosan, a több műszakban üzemelő vagy az idényszerűen dolgozó, valamint a lakosság ellátását és szolgáltatást végző munkáltatóknál a munkaidő beosztás az általános szabályoktól eltérő is lehet. Ennek keretében az általánosnál több, de kevesebb szabadnap is biztosítható. A gazdálkodó szerveknek — e lehetőségek mellett is — célszerű törekedni arra, hogy az ötnapos munkahét a dolgozók Számlára hetenként két munkától mentes napot biztosítson. Vannak azonban olyan munkaterületek, ahol ilyen munkarendet nem lehet megvalósítani. Az egy műszakos munka- területeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet munkahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos munkahét bevezetésének megoldási formáját. Ha a gazdasági és dolgozói érdekek úgy kívánják, akkor a kollektív szerződésben kell rögzíteni, hogy az éves munkaidőalapot a napi munkaidő meghosz- szabbításával vagy meghatározott (évenként mintegy 6— 8) szabadnapon történő munkavégzéssel teljesítik-e. Az 1982. január 2-i szombati munkanapot azoknál a gazdálkodó szerveknél kell ledolgozni 1981. december 12-én, akik 1982. január 1-ig bezárólag nem térnek át az ötnapos munkahétre vagy akiknél ez a szabadnap más szerv tevékenységét vagy a lakosság ellátását, a szolgáltatásokat zavarná. Mikor adható munkaközi szünet? Nem fizikai dolgozóknak Más az a nap, mint a több# r Ui búzát Őrölnek a malmok Bodnár László műszakvezető meg-megálL ahogy körbejárja a hengerpadot. így nevezik a törökszentmiklósi és persze a többi malomban is az első ameleti géptermet. Figyeli az egymás ■* forgását szíj- meg fogaskerék-áttétellel gyorsító-lassíitó. kisebb- nagyobb kerekeket. Hengerek és érzékszervek Nemcsak figyelek — oktat ki mosolyogva — hanem hallgatózom. meg szaglászom is. A hengerekkel szinkronban kell, hogy működjék az itt dolgozónak minden érzékszerve. Különösen most. hogy friss anyaggal, új búzával járnak a gépek. — Más ilyenkor a munka? — Igaz, ami igaz. nagyobb figyelmet kíván tőlünk a raktárakban; a tárolósilókt-) ban még nem eléggé utóérett szem feldolgozása. Nagy baj. akár még tűz is lehet abból ha nem hallja meg időben a molnár, hogy kenetlen valamelyik gépben a csapágy. Vagy nem jelzi az orra, hogy szorul melegszik valahol a hengerek között az őrlemény. A lépcsőfel járatnál lévő, irodaként szolgáló üvegkalitka fala megszűri valamelyest a gépteremben működő húsz hengerszék zaját. Régi dolgokról beszél Barna József, a törökszentmiklósi főmolnár. — Amikor a szakmát kezdtem, még úgynevezett vámőrlést végeztek a malmok. így augusztus táján. Szentistván nap előtt, ha új búzával teli zsákokkal gördült a malom elé a szekér, előkerült a saroglyából az üveg. Nagyot húzott belőle a gazda is. a molnár is. A jó termésre, az új kenyérre. Na. a pálinkától most tekintsünk eL Eltekintünk. Koccintás helyett megérdeklődöm: — Milyen liszt lesz az idei termésből? — Elseje óta őrölünk új búzát. Süteménynek, burgonyáskenyérnek való finomlisztet. kétféle kenyérlisztet búzadarát és speciális tésztaipari céllisztet készítünk belőle az augusztusi őrlési program szerint. Finomlisztből tart legtöbbre igényt a sütőipar. Azt hiszem, nem lesz hiba. Az eddig megőrölt idei búzának harmincnyolc- negyvenkét százalékos — ahogy szaknyelven mondjuk — a finomliszt-kihozatala. Áll a malom, állna — ha lenne, mint a nótában — a vitorlája is. Félórányi áramszünetet jelzett a TITÄSZ Karcagon. — Most hogy elcsendesedtek a gépek, legalább jobban értjük egymás szavát — mondja a hengerszék mellé guggolva Győri József né. Lenyúl a berendezés aljára, maroknyi lisztért. Öntö- geti egyik markából a másikba, úgy magyarázjza: Bodnár László műszakvezető minden figyelme a henger- székeken : nem kenetlenek-e a csapágyak, kapnak-e elég anyagot a gépek? Vj búzából őrölt liszttel teli zsákok „buknak” le a szállító- szalagról a törökszentmiklósi malomban. Naponta 160 tonna lisztet készít az üzem — Alighanem szűkíteni kell a rést a hengerek között, nem Toppantják szét eléggé az anyagot. így van ez rendszerint mindig kell valamin módosítani, ha új búza őrléséhez kezdünk. A szitapadpp is át kellett sely- mezni Sikereteket. — Ez nekem kínaiul van..'. — Szóval sűrűbb rosta - anyag kell a friss búza lisztjének szi tálasához. Emlékszem, így volt ez odahaza is. amikor még menyecske koromban magam is sütöttem kenyeret. Megéreztem a szitán mindjárt, ha az évi búzából őrölték a lisztet. Nedvesebb volt. könnyebben összeállt. Vaslépcsttn le, ranglétrán fel — Hallottam, az egyik legrégibb dolgozója a karcagi malomnak. — Tizenkét éve szárad a GMV pecsétje a munkakönyvemben. Ide. a henger- padra csak két éve kerültem. Föntről — mutat a vaslépcső irányába —. a szitapad- ról. — Tehát itt lejjebb kerül, aki szakmailag előbbre lép? — Valahogy úgy —. neveti a szójátékot — feljebb a ranglétrán, lejjebb a vaslépcsőn. Azt mondták a főnökeim, van már annyi gyakorlatom. hogy itt ás megállóm a helyem, a hengerszékek között. Nahát én gyorsan rájöttem. hogy nem minden a gyakorlat. Azért is adtam harmincegynéhány év után, minden harmadik heti éjszakázás mellett arra a fejem, hogy beüljek az iskolapadba. Mostmár a második év telik a molnár szakmunkásképzőből. Valahol a városban gyorsan dolgoztak a villanyszerelők, húsz percig se tartott a kényszerpihenő a malomban. A jászsági gazdaságokban most nyáron beérett szemet szállítják már a tehergépkocsik a jászberényi tárházból a jászjákóhakni malomba is. Egy-egy járműről tonna- számra továbbítja a zsákolt búzát a futószalag. — Nem arra kérik már a lisztes molnárt — fogad Mészáros Ferenc üzemvezető- főmolnár — hogy őröljön meg egy-két zsáknyi búzát. Naponta harmincöt tonna liszt kerül ki az üzembőL Elsősorban a jászsági sütödékbe szállítunk, de innen vásárol alapanyagot már egy évtizede a pélyi téesz péksége is. — Hányadszor érte meg. hogy új búzát öntenek a garatba? — Harmincöt éve irányítom itt a munkát. Ha sor- ravenném, tíznél több molnárt tudnék felsorolni a rokonságból. Valamikor, a maGyőri Józsefné: — A liszt tapintásáról megérzem, idei szemből vagy óbúzából készült. szék világban a családomé volt ez a malom is. — Mondták bent Mikló-l son, a központban, hogy Mészáros Ferenc még most is a magáénak tartja. — Ezt hogy érti? — Az a hír járja, több időt tölt itt, mint odahaza. Pedig már nyugdíjba is mehetett volna. Még a betegágyból is — Igen. Ott lenne már a helyem, de nincs még itt az ideje! Hatvankilenc éves vagyok. és amíg az egészségem engedi, nem hagyom oda a malmot. Igaz, most megviselt kicsit egy sérvműtét, de jól vagyok. Képzelje, hat hét pihenést javasoltak az orvosok. Hogy maradhattam volna otthon egy hétnél tovább. amikor új búzát őrölünk! — Őrölnék azt a fomolnár nélkül is. — Olyan még nem volt. harmincöt esztendeje. Én azt látni, tapintani akarom milyen lisztet zsákolnak az első őrlésből. Mert igaz, a legkisebb malma a vállalatnak a miénk, de a termékünk van olyan, mint bármelyik nagyobb üzemé a megyében. Nem hiszi? Nézzen szét Be- rényben az üzletekben. Aztán majd mondja eL hány helyen látott feliratot, hogy jákóhalmi liszt kapható. Nagyon régen őrölnek búzát Jászj ákóhalmán. Gőzmalomnak építették a mostani üzem elődjét. 1875-ben. — Hiteles irat van erről _a levéltárban — bizonygatja az idős főmolnár. — Kilenc- százharmincnvolcban leégett. Ereklyeként őrzök egy szitaberendezést. amit akkor hoztak ide Pestről, a Concordia malomból. Gondoltam, megmutogatom majd az újabb molnárgenerációnak. Csak- hát nem nagyon kerülközik ebben, a még mindig zsákolásnak. lisztesnek-oorosnak hitt szakmában utánpótlás. Temesközy Ferenc
