Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

1981- AUGUSZTUS 5. 3 A csekk históriája A csekk — angolul che­que, németül Scheck, fran­ciéul cheque — barikra szóló fizetlési utalvány. Kádáruk­ban a felszabadulás óta elő­ször az idén július elsején került forgalomba és jövő év elejétől már a vidékiek is kérhetnek csekket a ta­karékpénztártól. S bár ná­lunk most még az újdonság erejével hat. más országok­ban viszont már elterjedt, általános a csekkel való fi­zetés. Sőt előnyei végett közkedveltsége egyre nő. Már az ákorban is Története az ókorba nyú­lik vissza. A gazdag embe­rek — biztonsági okokból — a bankároknál helyezték el kincseiket, mint letétet Ha fizetniük kellett, a bankár­hoz intézett írásos felszólí­tást adtak át a vásárolt kel­méért, ékszerért vagy éppen földért házért. Ezek a fel­szólítások is olyan utalvá­nyok, amelyek a bankárnak szólnak és hasonlóak a mai csekkhez. A középkorban a fejedel­mek. császárok már olyan módon is szereztek pénzt hogy utalványt adtak azok­ra a városokra, amelyektől pénzt követeltek. Olaszországban a XVI., Angliában csak a XVII. szá­zadban terjedt el a csekk­forgalom. Ennék oka arra vezethető vissza, hogy mi­után I. Károly király a ke­reskedők nemesércét kény­szerkölcsönként elvette, ezért az arany- és ezüstpénzüket az aranyműveseknél helyez­ték eL Ezt a példát követ­ték a nem kereskedők is. Ha fizetniük kellett, akkor a pénzük őrzőihez, később mind többször a bankárok­hoz küldték hitelezőiket, és az utalványokon egyre több­ször szerepelt már a csekk elnevezés is. Híven előzmények után a csekkforgalom a XIX. szá­zadban az Egyesült Álla­mokban öltött legnagyobb méreteket. Kinek lehet csekkfüzete? Ausztriában az Osztrák Hiteli*'+Äzpt 1858. áprilisá­ban bocsátotta ki a csekket. Nálunk az Osztrák—Magyar Bank vezette be. majd a Postatakarékpénztár is 1890- ben. Ezt követően a csekk- forgalom növekedésével 1893-ban megalakult a Bu­dapest Giro- és Pénztár Míg a gazdasági életben széleskörűvé vált a csekk használata, addig a lakosság körében — életkörülmén vei­nél fogva — nem vált álta­lánossá. A felszabadulás után át­szervezett pénzügyi gazdál­kodásunknak sok más. fon­tosabb feladata volt. mint a csekkrendszer úfiá&zervezé- se. A lakossági megtakarí­tások kedvező alakulása, a takarékbetétnek általánossá válása viszont már azt igényid, hogy a .bariknál lé­vő betétekből készpénz fel­vétele nélkül is lehessen tartozásokat egyenlíteni. Ez indokolja a múlt évben meg­jelent jogszabályi rendelke­zéseket. amelyek a lakossá­gi csekk, hivatalos nevén a takarékcsefck bevezetéséről intézkedtek. A csekkrendszerbe azok kapcsolódhatnak be. akik­nek van átutalási betét­számlájuk. mert azokról a számlatulajdonosok megbí­zásából, eddig is a takarék- pénztár fizetett. I pénz is pénzbe kerül A nyugati és egyes szocia­lista országokban is beve­zették a munkabérből tör­ténő átutalást a bankszám­lákra. Ez amellett, hogy kényelmes a számlatulajdo­nosodnak. kedvezően csök­kenti a készpénzforgalmat. S bármilyen furcsának is tűnik, de a készpénz forgal­mazása is pénzbe kerül. Ezért az államnak sem mind­egy. hogy mekkora a kész­pénzforgalom. így már ért­hető. hogy csekket nálunk is csak az kap. aki kerese­tét, vagy annak egy részét, illetve nyugdíját átutaltatja a takarékpénztárhoz. Az át­utalt összeg ugyanúgy ren­delkezésünkre áll mintha azt a zsebünkben tartanánk, vagy otthon a fehérneműi; szekrényben őriznénk. Sőt a „csekkszámlák után maga­sabb kamatot térítenek, mint a betétkönyvek után. Le lehet kötni az átutalási betétszámla egyrészét még ennél is magasabb kamatra. Mennyivel kényelmesebb egy csekkfüzettel. mint többezer forinttal a zsebben vásárolni. A csekk nemcsak kényelmesebb, hanem biz­tonságosabb is. Ha elveszik a csekkfüzet, más nem hasz­nálhatja fel Több évszázados pályafu­tás után. bizonyára nálunk is hamar népszerűvé válik majd ez a fizetési forma. Bicosintél jobban ég a fűtőolaj Megkezdődött a termelés a komáromi Kőolajipari Vál­lalat új egységében, ahol tegnaptól az ipari üzemek számára állítanak elő olyan adalékot, ami a fűtőolajba keverve számottevően javít­ja az égés hatásfokát. A fű­tőolaj eltüzelése közben ugyanis különféle égéstermé- gek keletkeznek, s ezek a kazánok falán lerakódva rontják a hőhatást, a tüze­lőberendezés teljesítményét A „Bicosin” elnevezésű égés­javító adalék ezt a káros lerakódást minimálisra csök­kenti, s ilyen módon javul az égés hatásfoka, vagyis ke­vesebb fűtőolaj felhasználá­sával növelhetik az üze­mekben, gyárakban a tüzelő- berendezések teljesítményét Egyelőre évenként ezer tonna Bicosint készítenek Komáromban, a későbbiek­ben azonban — számolva azzal, hogy egyre több fel­használó ismeri fel az ada­lékanyag gazdasági hasznát — növelik a termelést. Félév után GANZVILL A szolnoki gyárak közül a GANZVILL az elmúlt fél évben az előirányzottnál 14,5 százalékkal magasabb ter­melési értéket ért el. A Szol­nok megyei üzemeknek vég­zett bérmunkák mennyisége is nőtt a szolnoki gyáregy­ségben. A tervezettnél 18,3 százalékkal több árbevételt értek el ezeknél a munkák­nál. A költség kedvező ala­kulása miatt a nyereségter­vet 6,6 millió forinttal túl­teljesítették amellett, hogy anyag- és készletgazdálko­dásukban a készletszint 12 millió forinttal volt alacso­nyabb a tervezettnél. Elké­szült a Paksi Atomerőműhöz — kiemelt termékként — négy generátor, pakisztáni, iraki exportra vontatómotor és generátor, ezenkívül két darab óriás transzformátor vasszerkezetét és 25 transz­formátor vasmag rakását fe­jezték be. Egylet. Lánc Tibor Munkahely a város fölött Karcag keleti részén, ott ihol lassanként elfogynak a centes házak, mint óriási fel- ááltójel emelkedik a kórház íatalmas épülete. A tizedik Mieteten — több mint har- ainc méter magasan már tincs rendelés, ide egyetlen leteg sem juthat, hiszen az itolsó szint hivatalos neve: elvonógépház. A műhelynek teiilő teremben munkapad, ajta különböző fémeszkö- ök, furcsa alakú kéziszer- zámok. A helyiség közepén rökösen körbe rohanó drót- uzalok feszülnek, forgó ke- ekek, kattogó viliódzó gép- sodák zörögnek. Itt van a órházi liftek szíve. Ezen a szinten Jakab ászló a „főorvos”. Pesten zületett, 13 éve került az .lföldre. Nehezen szokta leg a nyüzsgő világváros tán a vidéket, de most már —4 napnál tovább a fővá­rad rokonoknál sem fogja a ély. Ma már Karcag jelen­nek! az otthont: ez a nagy sürke épületi, a szolgálati tkása, a hivatása, az isme- feök. Ideköti a felesége, a ét gyermeke, meg ezernyi nlék. Munka a liftekkel, arc az idővel, küzdelem az emberért, az ember meg­mentéséért. mert a maga sa­játos módján egy kórházi liftszerelő sem nélkülözhe­tő a gyógyítás technikai menetében. Hivatása szerint felvonó - szerelő, és messze környéken egyedül képviseli ezt a szak­mát. Javított már teherlif- tet Jászberényben, Bánhal­mán. Szolnokon. Törökszent- miklóson de legfőképpen itt. a kórházban. Már a füle ész­reveszi a rendellenességet, igaz, arra is volt már példa, hogy fél napig vallatott egy- egy kevésbé „harsányan ki­abáló” meghibásodást. Érde­kes szakma ez. hiszen egy­szerre kell érteni a villany- szerelő. a géplakatos, a mű­szerész, sőt a kőműves is­meretekhez is. így aztán nem csoda, hogy a munkaideje csak papíron kötött Ha baj van. csörög a telefon — a fürdőkádból is pattand kell tüstént. Szerinte ez a beosz­tás türelemjáték, hiszen oly­kor egy parányi hibáért más­félezer méter vezetéket is át kell vizsgálni. Nézi, hallgat­ja a felvonók járását, zaját Ha akad ideje, a szakköny­veket bújja, a szolnoki, a pesti kollégák tapasztalatait veti egybe az észrevételeivel, a helyszínen ismerkedik a legújabb típusú liftekkel. Nem szeretné, ha egyetlen meghibásodás is felkészület­lenül érné. D. Szabó Miklós Kenderesen a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás biológiai laboratóriumában az őszibúza-vetőmagvak gombafertőzöttségét vizsgálják. A fertőzöttség mértékétől függően ad technológiai tanácsokat a gazdaságoknak az állomás a csávázás elvégzésének módszereire A libatoll is érték Tiszaszöllősi eredmények a baromfitenyésztésben A „baromfi fronton” tar­tósnak ígérkező kedvező vál­tozások — a megnövekedett hazai és külpiaci kereslet a megyei feldolgozó kapacitás jelentős bővítése — révén a nagyüzemi szárnyas tartást korábban elhanyagoló gazda­ságok legtöbbjében fontos lett az ágázat fejlesz­tése. Számba vették ennek lehetőségeit az 1981. évi ter­vek készítésénél a tiszaszöl­lősi Petőfi Termelőszövetke­zetben is, ahol már az év el­ső hat hónapjában jó ered­ményeket hozott a baromfi­hús-termelésben eddig kiak­názatlan lehetőségek haszno­sítása. Az előző ötéves terv dere­kán bekövetkezett dékomiunk­Lehet-e jelentősebb beru­házás nélkül legalább száz tonnával növelni a baromfi­hús-termelést? — ez volt a nagy kérdés a tervkészítés idején. A választ már a fél­évi mérlegadatok megadták: 1981. első hat hónapjában 138 tonna hibrid húscsirkét és pecsenyekacsát szállított a Petőfi Tsz a feldolgozó ipar­nak. Emellett csaknem 10 ezer előnevelt tojó hibridet értékesítettek a kistermelők­nek. a háztáji törzsállomány felfrissítésére. Mindebből csaknem ötmillió forint ár­Nem késlekedtek a tisza- szöllősiek megelőzni a ter­meléskiesést akkor, amikor az egyik rotációhoz a szük­ségesnél kevesebb naposka­csához jutottak. A férőhelyek feltöltésére — figyelembe véve. hogy a kevesebb ba­romfi előneveléséhez is ugyanannyi fűtőolajra, villa­mos energiára van szükség — hézagpótlóként hatezer na­poslibát vásároltak. Ezeket mindössze két hétig kellett az épületben tartani, továb­bi előnevelésükhöz az elha­gyott régi istállók dohány­pajták szolgáltak a libáknak szálláshelyül. Huszonegy na­pos koruk óta pedig a csa­tornapartokon. legelőkön, tarlókon hizlalják a ludakat. zölddel, és a legolcsóbb ta­karmánnyal, gabonaocsúval. túra idején, az alacsony fel­vásárlási árak. a kedvezőtlen exportlehetőségek miatt, a szövetkezet állattenyésftői nem használták ki kellően a meglévő, és korábban jöve­delmezően üzemeltetett, ezer négyzetméter alapterületű baromfinevelő épületeket. Még a^ elmúlt évben is csak 40 ezer, azaz mintegy 56 ton­na súlyú broylercsirkét érté­kesítettek. ami egy millió 200 ezer forint árbevételt hozott. A szárnyasok felneveléséhez szükséges energiaféleségek árainak rohamos emelkedé­se, és a technológia termé­szetszerű elavulása miatt ez nem növelhette számottevő­en a termelőszövetkezet nye­reségét. bevételt könyveltek el. azaz a négyszeresét a tavalyi egész évinek. Hogy csinál­ták? Mindenekelőtt a férő­helyek jobb kihasználását szolgáló profilváltozásra volt szükség, ezért áttértek a broylertermelésről a pecse­nyekacsa nevelésére. Amíg. ugyanis csirkéből tizenöt-hú­szat tarthattak egy-egy négy­zetméteren ötven napig, ad­dig ugyanennyi idő alatt azo­nos férőhelyen minimum öt­ven pecsenyekacsát neveltek feL A hizlalás végső szakaszá­ban „zabra fogott” libákat — ez a kalóriaszegény hús je­lenleg az egyik legkereset­tebb baromfiipari termék a tőkés országokban — októ­ber második felében értéke­sítik. Az akkorra mintegy 33 tonnát kitevő hatezer libáért várhatóan egy millió 800 ezer forintot kapnak majd. tehát 300 forintos árbevételre szá­mítanak darabonként. Csak­hogy a libának tolla is van. amit ha vedléskor szertehagy a tarlón, a csatomapartqn. akkor hulladék, ha tervsze­rűen tépik, akkor mellékter­mék. Márpedig a tiszaszöllő­si téesz baromfigondozói té­pik őket. a hizlalási időszak­ban háromszor is. Előrelát­hatóan 2,3 tonna tollat nyer­nek a hatezer lúdtól. amit kilónként 450 forintos átlag­árban értékesítenek. Egysze­rű a számítás: az egymillió forintot meghaladó tollárbe­vételből 166 forint jut egy- egy libára. A melléktermék­ből overt bevétel tehát több mint a fele annak, amit ma­gáért az élőiószáeért fizet a feldolgozó ipar. Látnak benne fantáziát Az időközben ágazati szint­re ^emelt” baromfitenyész­tés fejlesztésére hozott intéz­kedések tehát — divatos szó­val élve — bejöttek a tisza­szöllősi termelőszövetkezet­ben. Az első félévi eredmé­nyek. a hosszabb távon tisz­tes jövedelemmel biztató ér­tékesítési lehetőségek alap­ján a ffiizdaság szakvezetői célszerűnek látják az ágazat további fejlesztését, akár — a lehetőségeikhez mérten természetesen csekély értékű — beruházással is. További, árbevételt és nyereséget nö­velő tartaléknak ígérkezik a technológia korszerűsítése. Az eddigi mélyalmos tartás­ról rácspadozatos előnevelés­re térnek át. amihez mintegy egymillió forintos rekon­strukciót hajtanak végre. Jövőre az új tartástechno­lógia bevezetésével, a koráb­bival azonos alapterületen és energiafelhasználással, egy- egy rotációban kétszerannyi pecsenyekacsát állítanak majd elő. Ügy tervezik, 1982- ben összesen 215 ezer barom­fit. — naposcsibét, pecsenye- kacsát és zabon hizlalt libát — szállítanak majd a feldol­gozóknak. mintegy 22 millió forint értékben, (összehason­lításul ide kívárikoedk: az idén a közös gazdaság állat- tenyésztési főágazatának ösz- szes árbevételi terve 30 mil­lió forint.) Jövőre is számol­nak a lúdhizlalás mellékter­mékével: az ideinél csaknem háromszorta több liba há­romszori megtérésével össze­gyűjtésre kerülő toll is vár­hatóan további kétmillió fo­rinttal növeli maid a barom­fi ágazat bevételeit a tisza­szöllősi termelőszövetkezet­ben. T. F. Lehet száz tonnával több? Hézagpótló kislibák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom