Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

Nemzetközi körkép 1981. AUGUSZTUS 2. KÍNAI PÁRTPLÉNUM Kommu­nista Párt Közpon­ti Bizottságának június vé­gén tartott plénumát a meg­figyelők ..vészintézkedés­nek” tekintik. Már a ta­nácskozás előkészítése igen bonyodalmas volt, a pekin­gi vezetésben uralkodó éles ellentétek következtében. A politikai bizottság nagy ti­tokban a múlt év decembe­rében kibővített ülést tar­tott, amelyet Teng Hsziao- ping és hívei „harci felde­rítésre”, ellenfeleik eltávo­lítására, vagy legalábbis is meggyengítésére használ­tak fel. Az ülés után Hua Kuo-feng pártelnököt gya­korlatilag távol tartották a napi pártirányítástól és a KKP KB Katonai Tanácsá­tól. Az ülésen előterjesztet­ték a „KKP történetének egyes kérdéseiről” szóló ha­tározattervezetét is. mégis fél év telt el a plénum megnyitásáig. A hatalomért vívott harc élessége teljes mértékben megmutatkozott a plénu- mon. A pártelnöki tisztéről leváltott Hua Kuo-feng a hat elnökhelyettes egyike lett, helyére az addigi főtitkárt Hu Jao-pangot választották. Teng Hsziao-ping megerő­sítette hívei pozícióit. Hu Jao-pang az ő embere. Ö maga, mint a KKP KB el­nökhelyettese. elfoglalta a párt egyik legfontosabb posztját — a Katonai Ta­nács elnöke lett. Ezeket a változtatásokat a hatalom legfőbb szintjén — nem vé­letlenül — a szembenálló csoportok úiabb kompro­misszumaként értékelik a megfigyelők. A plénumon bírált Hua Kuo-feng meg­maradt a politikai bizottság tagjának és elnökhelyettesi posztot kapott: ez ékesen bi- zonyínytja. hogy ha Teng Hsziao-ping győzött is a plénumon, győzelme távol­ról sem teljes. A kínai vezetést megosztó ellentéteket tükrözi a olé- numon elfogadott terjedel­mes határozat, amelv Mao Ce-tung és eszmei öröksé­gének értékelésénél az el­hunyt „érdemeit” helyezi az első . helyre, „hibáit” pedig a másodikra. Emellett a kínai nép valamennyi sikerét ál­talában Maö Ce-tungnak és jelentős Mértékben Teng Hsziao-pingnek tulajdonít­ja, a „hibákért” a felelőssé­get pedig a KKP egész ve­zetőségére és magára a párt zetőségére és magára a pártra hárítja. Ilymódom igyekeznek fehérre mosni a maoizmus önmagát diszkre- ditáló ideológiáját és gya­korlatát, amely ma Kíná­ban a vezetés ideológiai­politikai alapja. Egyúttal különösen felnagyítják a volt pártelnök „felbecsülhe­tetlen hozzájárulását” a kínai forradalomhoz és a kínai szocializmus építésé­hez. Mao Ce-tung tanítása­it továbbra is a „párt ve­zéreszméjének” nyilvánítják. Mint látható, Pekiingben újólag hűségesküt tettek a maoizmus mellett. Mao ne­vét és „eszméit’ igyekeznek afféle elméleti alap gyanánt felhasználni a kínaiakra gyakorolt nyomás fokozásá­hoz. a társadalmon belül növekvő elégedetlenség el­fojtásához. Abból a mély válságból, amelyet az or­szág átél, a kínai vezetés tehát a maoizmus régi re­ceptje szerint keresi a ki­utat. megke­rülte a mai Kína égető problémáinak — kü­lönösen a.' dolgozók romló anyagi helyzetének, a nö­vekvő áraknak, az inflá­ciónak, stb. — i megtárgya­lását. A kínai vezetés ismét kísérletet tesz arra, hogv a belpolitikai válságról a há­borús pszichózis és a szov­jetellenes hisztéria szításá­val. a szocialista országok­kal szembeni ellenségeske­dés fokozásával tereljék el a figyelmet. Azzal nem tö­rődnek, hogy így tudatosan új megpróbáltatásokra és nélkülözésekre kárhoztatják a hatalmas ázsiai ország népét. G. Nyikola.iev APN—KS A Kínai A plénum Londontól Leedsig. Az angliai „csatatér”... színhelyei . Azon a tavaszi napon egy kicsit később nyitottam ki á televíziót. A képer­nyőn kivilágosodtak a kör­vonalak és „élni” kezdett a jelenetsor: színesbőrű fia­talember rúgja be egy ki­rakat üvegét, aztán ki is emel onnét valami megha­tározhatatlan rendeltetésű tárgyat: más fiúk valamivel odébb jobb ügyhöz méltó buzgósággal felfordítanak, majd fel is gyújtanak eav gépkocsit: felvij jognak a szirénák... Csak a rend­Iráni emigráció Baniszadr volt iráni elnök Franciaországba érkezésével az iráni emigráció negyedik hulláma választja Franciaor­szágot — amennyiben az el­sőnek még a sah ellenfeleit tekintjük, akik közé az ex- elnök maga is tartozott. Ba­niszadr 1963 és 1979 között élt Franciaországban, több könyvvel járult hozzá az iszlám forradalom ideológiá­jának kialakításához. Ekkor vette cachani lakását is, amely azóta is családja bir­tokában maradt és ahova most visszatért. Khomeini ajatollah 1978. október 5-én érkezett Bagdadból, és a Párizs környéki Neauphle- - le-Chateau községből kül­dött üzeneteivel szította ma­gasra az iráni forradalom lángját. A sah elűzése után, 117 napos franciaországi tar­tózkodása nyomán az ajatol­lah különgépén tért haza Iránba, és akkori legköze­lebbi szövetségeseinek egyi­ke éppen Baniszadr volt. A sah bukása után csa­ládjának több tagja és szá­mos híve érkezett Francia- országba és így Franciaor­szág az iráni forradalom hí­vei és ellenfelei közötti Ösz- szecsapások színterévé válto­zott — különösen azután, hogy a harmadik hullám­ban a sah távozása után nyugati típusú polgári de­mokráciával kísérletező Sa- pur Bakhtiar ex-miniszter- elnök is Franciaországban keresett menedéket. A sah egyik unokaöccsét Párizsban megölték, Bakhtiar ellen me­rényletet kíséreltek meg ta­valy, és ez egyik szomszéd­jának életébe került. Végül Baniszadr megérkezésével azok is Franciaországot vá­lasztották emigrációjuk szín­helyéül. akik részt vettek Khomeini forr «ad a Imának el­készítésében és megvalósítá­sában is, de szembekerül­tek az iszlám fundamentalis­ták radikális vonalával. Egvelőre úgv tűnik, nem kerül sor összefogásra a Khomeini-elJenes iráni emig­ráció különböző hullámai, legalábbis Bakhtiar és Ba­niszadr kozott. Bakhtiar a francia televóziónak adott nvilatkozatában szerdán az­zal vádolta Baniszadr-t, hogy m«Tga is részese az iráni for­radalom által vósrrehaHott kivégzéseknek és úgy tíínt, kizárja a vele való szövet­séget. A francia kormán v egyébként kifejezetten leszö­gezte. hogy Baniszadr nem folytathat nolitücaí tevé­kenységet franr** földön és Chevsson külügyminiszter közölte, hogv Baniszadr. mielőtt megkanta volna a menedékiogot. írásban vállait erre vonatkozó kötelezettsé­get. Párizs nvilván **1 ejraria kerülni. hof»v azzal vádol­hassa Teherán /mint Khome­ini Veaiiphle-le-rhatean-i tartózkodása »dóiért). hofv nronaornn^pfómmot biztosít éhínségéi számára. Bambuszból színes térelválasztó „függönyöket” készítenek a vietnami lányok. Ezekből több millió dong értékben exportra is szállítanak Vietnami nyár Beköszöntött a nyár Vi­etnamban is. Bár a trópusi országban a meleg évszak fogalma valamelyest külön­bözik a mienktől — stran­dolni például akár egész évben lehetne —. szabad­ságra mégis ilyentájt men­nek a vietnami dolgozók, s a tanulók vakációja is erre az időszakra esik. Az a tény, hogy a Vietna­mi Szocialista Köztársaság­ban a dolgozók nagy része nyári szabadságra mehet, önmagában is figyelemre­méltó jelenség. Az elmúlt időszak rendkívül nehéz volt az országéletében. Kína tá­madásának visszaverésére a vietnami népnek ismét fegy­verekhez kellett nyúlnia, miközben még nem gyó­gyultak be a háborús sebek, a déli országrészben zavaros gazdasági állapotok uralkod­tak, egyes körzeteket az éhínség fenyegetett. A nem mindennapi szorgalmáról és szívósságáról ismert vietna­miak azonban leküzdik a legsúlyosabb gondokat is, s mint a képek tanúsítják, meg teremtik önmaguk szá­mára a normális életfelté­teleket. A legkedveltebb vakációs program: a táborozás. Az ország leg­szebb vidékein verhetki fel sátraikat a vietnami úttörők Cszni tanulnak a hanoi diákok „Mentsétek meg városainkat!...” Lángoló katlanok a ködös Mbionban őrök megérkezésekor értet­tem meg. hogy ezúttal vala­mi rendhagyót láthatok. A jelenetek ugyanis ismerősek voltak: Los Angeles, Miami, New York és jónéhány más amerikai metropolis (nem utolsó sorban az „autó-fő­város” Detroit) színes get­tóiban szinte minden esz­tendőben beköszönt „a hosz- szű. forró nyár”, — ahogy arrafelé mondják. A TV- híradóban látott rendőrök azonban ezúttal nem ameri­kaiak, hanem félreismerhe­tetlenül angolok voltak. Gondolom, azon a késő- tavaszi estén hozzám ha­sonlóan sok-sokmillió tv- nézőt sokkolt az a felisme­rés. hogy mindaz amit lát. nem az Óceán túlpartján, hanem Angliában történik. A színhely Brixton. London egyik zömmel ázsiaiak által lakott külvárosa volt és az akkor radikalizálódó fiata­lok csaknem kivétel nélkül a bevándorlók közül kerül­tek ki. Sokasodó jelek A jelek már esztendők óta sokasodtak. Anglia sajátos helyzetéből. tehát abból, hogv az ország egy minapi gyarmatbirodalom központ­ja. sok 'furcsaság követke­zik. Például az, hogy úgy­nevezett nemzetközősségi (mint ismeretes, így nevez­ték az egykori gyarmatbiro­dalom utódállamait) útlevél­lel Angliába nemcsak be­lépni lehetett, hanem lete­lepedni is. Természetes, hogy ez azt jelentette, hogy mindazok, akik Ugandától (emlékezzünk csak Idi Aminra!) Pakisztánig (em­lékezzünk csak a Bhutto kormányfő felakasztását megelőző és követő anomá­liákra !) politikai üldözött­nek vagy gazdasági kisem­mizettnek érezték magukat — és ilyenek -nagyon sokan voltak és vannak — pénzzé téve kis vagyonkájukat, el­indultak a ködös Albion, a minapi gyarmattartó felé. Jövetelük nagyjából egy­beesett a brit gazdasági élet hanyatlásával, a fog­lalkoztatási gondok rohamos szaporodásával. n Vaslady és a „vörös vonal” A birodalom elvesztését, a közös piacba való belépés hátrányait húsbavágóan ér­ző. a-nyugatnémet, az ame­rikai és a japán konkuren­ciával ■ viszonylag elávult gépparkja és egvéb okok miatt megbirkózni képtelen brit ipar a nyugati nagyha­talmak közül a leginkább szenvedett a recessziótól. Miközben az . NSZK-ban (!) dolgozó angol vendégmun­kások visszaáramlottak, mi­közben nemcsak segéd-, ha­nem szakmunkások is -— nem túlzás — százezerszám­ra (!) vesztették el munka­helyeiket, az angoloknál sokkal gyorsabban szaporodó színesek egyrészt nem kap­tak munkát, másrészt mind nagyobb riválist ielentettek a fehér munkanélküliek nö­vekvő seregének. Az elkeseredésnek ebben a közegében szerezhette meg a - győzelmet a Konzervatív Párt. Bár a kétségbeesett választók egyszerűen válto­zást akartak, hamar rá kel­lett döbbenniok, hogy That­cher asszony, a „Vasladv” kabinetje tovább súlyosbít­ja problémáikat: szinte azonnal megkezdődött a szociális költségvetés durva lefaragása. S azok a milli­ók. akik eddig „csak” nehe­zen éltek, a létminim-imot ielző „vörös vonal” közelé­be — sok esetben alá! — sodródtak. Ez a magyarázata annak, hogy mindaz, ami tavasszal Brixtonban kezdődött, a szó minden értelmében kiszéle­sedett. Nemcsak arról van szó, hogy London külváro­sai. Liverpool, Manchester és más nagy iparvárosok következtek, hanem arról is. hogv az a sokat emlegetett szikra éppúgy felrobbant a fehér fiatalok növekvő elke­seredésének nagyon gyúlé­kony közegében. Beszéljünk magyarul: amit a távoli szemlélő székében hátradőlvel a képernyőn lát. gyakran kelt visszatet­szést; az őrjöngő, gyújtogató és bizony gyakran fosztoga­tó fiatalok látványa vegyes érzelmeket kelt. A világ el­lentmondásos jelenségeihez hasonlóan azonban az ang­liai történéseket is csak úgy érthetjük meg. ha nem a látványra, bizonyos érte­lemben „a jéghegy csúcsá­ra”. hanem a mélyben munkálkodó mozgatóerőkre koncentrálunk. Csak ezen a módon köze­líthetünk a lényeghez, amelynek megfogalmazását ezúttal engedjük át a szi­getország legnagyobb pél­dányszámú lapjának a Da­ily Mirromak. Az úiság („Mentsétek meg városain­kat!” című drámai hangú vezércikkében) így ír: D reménytelenség füstje .„A zavargások: tünetek. Az égő városnegyedek fe­lett gomolvigó füst a re­ménytelenség füstje is.. . Anglia városaiban nemcsak a már lezajlott, hanem az eliövendő zavargások para­zsa is ott izzik... Thatcher asszonynak el kell döntenie, eloltja vagy újabb tűzfé­szekké szítja ezt a para­zsat”. „A kizárólagos erőszak módszere — írja a tekinté­lyes Times — Észak-íror- szágban sem vált be és itt­hon sem ígér többet”. Er­ről van szó. A belfasti Ma- ze-börtönben- meghalt a ha­todik éhségsztrájkoló. Ang­lia tizenkét városában lán­golnak a szegénvnegvedek. végeláthatatlan sorok vára­koznak hiába a munkaközve­títők előtt. — miközben a Dówning Street 10-ben. a kormányfői rezidencián a külpolitikában elsősorban a fegyverkezésről, a belpoliti­kában pedig az okok orvos­lása helvett főleg a brutá­lis megtorlás mikéntiéről esik szó. Harmat Endre összeállította: Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom