Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
Nemzetközi körkép 1981. AUGUSZTUS 2. KÍNAI PÁRTPLÉNUM Kommunista Párt Központi Bizottságának június végén tartott plénumát a megfigyelők ..vészintézkedésnek” tekintik. Már a tanácskozás előkészítése igen bonyodalmas volt, a pekingi vezetésben uralkodó éles ellentétek következtében. A politikai bizottság nagy titokban a múlt év decemberében kibővített ülést tartott, amelyet Teng Hsziao- ping és hívei „harci felderítésre”, ellenfeleik eltávolítására, vagy legalábbis is meggyengítésére használtak fel. Az ülés után Hua Kuo-feng pártelnököt gyakorlatilag távol tartották a napi pártirányítástól és a KKP KB Katonai Tanácsától. Az ülésen előterjesztették a „KKP történetének egyes kérdéseiről” szóló határozattervezetét is. mégis fél év telt el a plénum megnyitásáig. A hatalomért vívott harc élessége teljes mértékben megmutatkozott a plénu- mon. A pártelnöki tisztéről leváltott Hua Kuo-feng a hat elnökhelyettes egyike lett, helyére az addigi főtitkárt Hu Jao-pangot választották. Teng Hsziao-ping megerősítette hívei pozícióit. Hu Jao-pang az ő embere. Ö maga, mint a KKP KB elnökhelyettese. elfoglalta a párt egyik legfontosabb posztját — a Katonai Tanács elnöke lett. Ezeket a változtatásokat a hatalom legfőbb szintjén — nem véletlenül — a szembenálló csoportok úiabb kompromisszumaként értékelik a megfigyelők. A plénumon bírált Hua Kuo-feng megmaradt a politikai bizottság tagjának és elnökhelyettesi posztot kapott: ez ékesen bi- zonyínytja. hogy ha Teng Hsziao-ping győzött is a plénumon, győzelme távolról sem teljes. A kínai vezetést megosztó ellentéteket tükrözi a olé- numon elfogadott terjedelmes határozat, amelv Mao Ce-tung és eszmei örökségének értékelésénél az elhunyt „érdemeit” helyezi az első . helyre, „hibáit” pedig a másodikra. Emellett a kínai nép valamennyi sikerét általában Maö Ce-tungnak és jelentős Mértékben Teng Hsziao-pingnek tulajdonítja, a „hibákért” a felelősséget pedig a KKP egész vezetőségére és magára a párt zetőségére és magára a pártra hárítja. Ilymódom igyekeznek fehérre mosni a maoizmus önmagát diszkre- ditáló ideológiáját és gyakorlatát, amely ma Kínában a vezetés ideológiaipolitikai alapja. Egyúttal különösen felnagyítják a volt pártelnök „felbecsülhetetlen hozzájárulását” a kínai forradalomhoz és a kínai szocializmus építéséhez. Mao Ce-tung tanításait továbbra is a „párt vezéreszméjének” nyilvánítják. Mint látható, Pekiingben újólag hűségesküt tettek a maoizmus mellett. Mao nevét és „eszméit’ igyekeznek afféle elméleti alap gyanánt felhasználni a kínaiakra gyakorolt nyomás fokozásához. a társadalmon belül növekvő elégedetlenség elfojtásához. Abból a mély válságból, amelyet az ország átél, a kínai vezetés tehát a maoizmus régi receptje szerint keresi a kiutat. megkerülte a mai Kína égető problémáinak — különösen a.' dolgozók romló anyagi helyzetének, a növekvő áraknak, az inflációnak, stb. — i megtárgyalását. A kínai vezetés ismét kísérletet tesz arra, hogv a belpolitikai válságról a háborús pszichózis és a szovjetellenes hisztéria szításával. a szocialista országokkal szembeni ellenségeskedés fokozásával tereljék el a figyelmet. Azzal nem törődnek, hogy így tudatosan új megpróbáltatásokra és nélkülözésekre kárhoztatják a hatalmas ázsiai ország népét. G. Nyikola.iev APN—KS A Kínai A plénum Londontól Leedsig. Az angliai „csatatér”... színhelyei . Azon a tavaszi napon egy kicsit később nyitottam ki á televíziót. A képernyőn kivilágosodtak a körvonalak és „élni” kezdett a jelenetsor: színesbőrű fiatalember rúgja be egy kirakat üvegét, aztán ki is emel onnét valami meghatározhatatlan rendeltetésű tárgyat: más fiúk valamivel odébb jobb ügyhöz méltó buzgósággal felfordítanak, majd fel is gyújtanak eav gépkocsit: felvij jognak a szirénák... Csak a rendIráni emigráció Baniszadr volt iráni elnök Franciaországba érkezésével az iráni emigráció negyedik hulláma választja Franciaországot — amennyiben az elsőnek még a sah ellenfeleit tekintjük, akik közé az ex- elnök maga is tartozott. Baniszadr 1963 és 1979 között élt Franciaországban, több könyvvel járult hozzá az iszlám forradalom ideológiájának kialakításához. Ekkor vette cachani lakását is, amely azóta is családja birtokában maradt és ahova most visszatért. Khomeini ajatollah 1978. október 5-én érkezett Bagdadból, és a Párizs környéki Neauphle- - le-Chateau községből küldött üzeneteivel szította magasra az iráni forradalom lángját. A sah elűzése után, 117 napos franciaországi tartózkodása nyomán az ajatollah különgépén tért haza Iránba, és akkori legközelebbi szövetségeseinek egyike éppen Baniszadr volt. A sah bukása után családjának több tagja és számos híve érkezett Francia- országba és így Franciaország az iráni forradalom hívei és ellenfelei közötti Ösz- szecsapások színterévé változott — különösen azután, hogy a harmadik hullámban a sah távozása után nyugati típusú polgári demokráciával kísérletező Sa- pur Bakhtiar ex-miniszter- elnök is Franciaországban keresett menedéket. A sah egyik unokaöccsét Párizsban megölték, Bakhtiar ellen merényletet kíséreltek meg tavaly, és ez egyik szomszédjának életébe került. Végül Baniszadr megérkezésével azok is Franciaországot választották emigrációjuk színhelyéül. akik részt vettek Khomeini forr «ad a Imának elkészítésében és megvalósításában is, de szembekerültek az iszlám fundamentalisták radikális vonalával. Egvelőre úgv tűnik, nem kerül sor összefogásra a Khomeini-elJenes iráni emigráció különböző hullámai, legalábbis Bakhtiar és Baniszadr kozott. Bakhtiar a francia televóziónak adott nvilatkozatában szerdán azzal vádolta Baniszadr-t, hogy m«Tga is részese az iráni forradalom által vósrrehaHott kivégzéseknek és úgy tíínt, kizárja a vele való szövetséget. A francia kormán v egyébként kifejezetten leszögezte. hogy Baniszadr nem folytathat nolitücaí tevékenységet franr** földön és Chevsson külügyminiszter közölte, hogv Baniszadr. mielőtt megkanta volna a menedékiogot. írásban vállait erre vonatkozó kötelezettséget. Párizs nvilván **1 ejraria kerülni. hof»v azzal vádolhassa Teherán /mint Khomeini Veaiiphle-le-rhatean-i tartózkodása »dóiért). hofv nronaornn^pfómmot biztosít éhínségéi számára. Bambuszból színes térelválasztó „függönyöket” készítenek a vietnami lányok. Ezekből több millió dong értékben exportra is szállítanak Vietnami nyár Beköszöntött a nyár Vietnamban is. Bár a trópusi országban a meleg évszak fogalma valamelyest különbözik a mienktől — strandolni például akár egész évben lehetne —. szabadságra mégis ilyentájt mennek a vietnami dolgozók, s a tanulók vakációja is erre az időszakra esik. Az a tény, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaságban a dolgozók nagy része nyári szabadságra mehet, önmagában is figyelemreméltó jelenség. Az elmúlt időszak rendkívül nehéz volt az országéletében. Kína támadásának visszaverésére a vietnami népnek ismét fegyverekhez kellett nyúlnia, miközben még nem gyógyultak be a háborús sebek, a déli országrészben zavaros gazdasági állapotok uralkodtak, egyes körzeteket az éhínség fenyegetett. A nem mindennapi szorgalmáról és szívósságáról ismert vietnamiak azonban leküzdik a legsúlyosabb gondokat is, s mint a képek tanúsítják, meg teremtik önmaguk számára a normális életfeltételeket. A legkedveltebb vakációs program: a táborozás. Az ország legszebb vidékein verhetki fel sátraikat a vietnami úttörők Cszni tanulnak a hanoi diákok „Mentsétek meg városainkat!...” Lángoló katlanok a ködös Mbionban őrök megérkezésekor értettem meg. hogy ezúttal valami rendhagyót láthatok. A jelenetek ugyanis ismerősek voltak: Los Angeles, Miami, New York és jónéhány más amerikai metropolis (nem utolsó sorban az „autó-főváros” Detroit) színes gettóiban szinte minden esztendőben beköszönt „a hosz- szű. forró nyár”, — ahogy arrafelé mondják. A TV- híradóban látott rendőrök azonban ezúttal nem amerikaiak, hanem félreismerhetetlenül angolok voltak. Gondolom, azon a késő- tavaszi estén hozzám hasonlóan sok-sokmillió tv- nézőt sokkolt az a felismerés. hogy mindaz amit lát. nem az Óceán túlpartján, hanem Angliában történik. A színhely Brixton. London egyik zömmel ázsiaiak által lakott külvárosa volt és az akkor radikalizálódó fiatalok csaknem kivétel nélkül a bevándorlók közül kerültek ki. Sokasodó jelek A jelek már esztendők óta sokasodtak. Anglia sajátos helyzetéből. tehát abból, hogv az ország egy minapi gyarmatbirodalom központja. sok 'furcsaság következik. Például az, hogy úgynevezett nemzetközősségi (mint ismeretes, így nevezték az egykori gyarmatbirodalom utódállamait) útlevéllel Angliába nemcsak belépni lehetett, hanem letelepedni is. Természetes, hogy ez azt jelentette, hogy mindazok, akik Ugandától (emlékezzünk csak Idi Aminra!) Pakisztánig (emlékezzünk csak a Bhutto kormányfő felakasztását megelőző és követő anomáliákra !) politikai üldözöttnek vagy gazdasági kisemmizettnek érezték magukat — és ilyenek -nagyon sokan voltak és vannak — pénzzé téve kis vagyonkájukat, elindultak a ködös Albion, a minapi gyarmattartó felé. Jövetelük nagyjából egybeesett a brit gazdasági élet hanyatlásával, a foglalkoztatási gondok rohamos szaporodásával. n Vaslady és a „vörös vonal” A birodalom elvesztését, a közös piacba való belépés hátrányait húsbavágóan érző. a-nyugatnémet, az amerikai és a japán konkurenciával ■ viszonylag elávult gépparkja és egvéb okok miatt megbirkózni képtelen brit ipar a nyugati nagyhatalmak közül a leginkább szenvedett a recessziótól. Miközben az . NSZK-ban (!) dolgozó angol vendégmunkások visszaáramlottak, miközben nemcsak segéd-, hanem szakmunkások is -— nem túlzás — százezerszámra (!) vesztették el munkahelyeiket, az angoloknál sokkal gyorsabban szaporodó színesek egyrészt nem kaptak munkát, másrészt mind nagyobb riválist ielentettek a fehér munkanélküliek növekvő seregének. Az elkeseredésnek ebben a közegében szerezhette meg a - győzelmet a Konzervatív Párt. Bár a kétségbeesett választók egyszerűen változást akartak, hamar rá kellett döbbenniok, hogy Thatcher asszony, a „Vasladv” kabinetje tovább súlyosbítja problémáikat: szinte azonnal megkezdődött a szociális költségvetés durva lefaragása. S azok a milliók. akik eddig „csak” nehezen éltek, a létminim-imot ielző „vörös vonal” közelébe — sok esetben alá! — sodródtak. Ez a magyarázata annak, hogy mindaz, ami tavasszal Brixtonban kezdődött, a szó minden értelmében kiszélesedett. Nemcsak arról van szó, hogy London külvárosai. Liverpool, Manchester és más nagy iparvárosok következtek, hanem arról is. hogv az a sokat emlegetett szikra éppúgy felrobbant a fehér fiatalok növekvő elkeseredésének nagyon gyúlékony közegében. Beszéljünk magyarul: amit a távoli szemlélő székében hátradőlvel a képernyőn lát. gyakran kelt visszatetszést; az őrjöngő, gyújtogató és bizony gyakran fosztogató fiatalok látványa vegyes érzelmeket kelt. A világ ellentmondásos jelenségeihez hasonlóan azonban az angliai történéseket is csak úgy érthetjük meg. ha nem a látványra, bizonyos értelemben „a jéghegy csúcsára”. hanem a mélyben munkálkodó mozgatóerőkre koncentrálunk. Csak ezen a módon közelíthetünk a lényeghez, amelynek megfogalmazását ezúttal engedjük át a szigetország legnagyobb példányszámú lapjának a Daily Mirromak. Az úiság („Mentsétek meg városainkat!” című drámai hangú vezércikkében) így ír: D reménytelenség füstje .„A zavargások: tünetek. Az égő városnegyedek felett gomolvigó füst a reménytelenség füstje is.. . Anglia városaiban nemcsak a már lezajlott, hanem az eliövendő zavargások parazsa is ott izzik... Thatcher asszonynak el kell döntenie, eloltja vagy újabb tűzfészekké szítja ezt a parazsat”. „A kizárólagos erőszak módszere — írja a tekintélyes Times — Észak-íror- szágban sem vált be és itthon sem ígér többet”. Erről van szó. A belfasti Ma- ze-börtönben- meghalt a hatodik éhségsztrájkoló. Anglia tizenkét városában lángolnak a szegénvnegvedek. végeláthatatlan sorok várakoznak hiába a munkaközvetítők előtt. — miközben a Dówning Street 10-ben. a kormányfői rezidencián a külpolitikában elsősorban a fegyverkezésről, a belpolitikában pedig az okok orvoslása helvett főleg a brutális megtorlás mikéntiéről esik szó. Harmat Endre összeállította: Majnár József