Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

1981. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 S7ÁMTAMPFI nÁK—■ ■ A TANÉV ELEJÉN A diákok egy ideig még élvezik a vakációt, de szü­leik már egvre többet gon­dolnak a tanéveleii kiadá­sokra. Futia-e úi könenvre, táskára a nagylánynak, va- ion mennyibe kerülnek az első osztályos tankönyvek, s uevan. milyen kívánságok, kai fordul még az iskola a szülőkhöz az első hetek­ben? Kérdések, megoldásra váró számtanpéldák. A tanévkezdés természete­sen az elsősök szüleinek, s a nagycsaládosoknak jelenti a legnagyobb anyagi terhet, bár számos módon segíti a társadalom, a munkahely a gyerekek iskoláztatását. Az iDarcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltiai iúlius 13-tól augusztus 3-ig kedvezmé­nyes áron. negyven száza­lékkal olcsóbban, árusítot­ták az iskolai füzeteket, a gyorsmérlege szerint a me­gyében mintegy 800 ezer fo­rintot takaríthattak meg a vásárlók. A hagyományos tornacipőket, iskolaköpenye- ket pedig egészen augusztus végéig reklámáron kínálják. Évek óta hagyomány, hogy a munkahelyek pénzzel vagy vásárlási utalvánnyal segí­tik a nagycsaládosokat, s a gyermekeiket egyedül neve­lő szülőket. Több millió fo­rintot -fizettek ki az idén is. a megye gyárai, üzemei, vál­lalatai iskoláztatási segély­ként. — Nem is tudom, hogy köszöniem meg a gyárnak a nem várt segítséget — pi- tveredik el csaknem egy anyuka a ruházati boltban, ahol iskolaköpenyeket, blú­zokat. szoknyákat méricskél két kislányhoz. — Nem várt segítség? — Nem tudtam, miért hív­nak a pénztárba. Eszembe sem jutott, hogy segélyt kér­jek. elsüllyednék a szégyen­től. Mit szólnának az em­berek? Az én szüleim ötün­ket nevelitek, iskoláztattak. Nem mondom, hogy flancol- tunk. de mindig rendesen, tisztán járattak bennünket. — A két kislány meav is­kolába? — Az egyik elsős lesz. öt, s a legnagyobbat, a fiamat kell elsősorban ellátni. Megy a kollégiumba. A középső­nek most csak a füzetek, meg maid a könyvek kerül­nek pénzbe. S persze, ha futja még. neki is kellene valami ruhaféle. Nagyot nőtt a nyáron. — Mibe kerül a három gyerek tanévkezdése? — Ügy számoltunk, hogy négy-ötezerből talán kijön--- A kettőnk fizetésének fele biztosan rámegy. Közben már készül a számla, csomagolják a kivá­lasztott holmikat, két isko- laköpenyt. blúzokat, puló­vereket. A pénztárgép 858 forintot mutat. A két bol­dogságtól ragyogó kislány mitsem tud arról, hogy ez mind a gvár ajándéka. Nem minden munkahely­nek futja azonban ilyen „ga- valléros” ajándékra. A se­gélyek összege ahány üzem. vállalat, annyi féle. A mart­fűi Tisza Cipőgyárban pél­dául 400—800 forintig válto­zik a tanév eleji segély. — Az idén még jóval a kedvezményes tanszervásár előtt adtunk át 85 ezer 100 forint értékű ‘utalványt százhatvan családnak — mondja Szuromi Mihálvné. a Pvár társadalombiztosítási tanácsának elnöke. — Utalványt? — Több éves kedvezőtlen tapasztalat után — voltak olyan szülők, akik italra, szórakozásra költötték a gyermekeik iskoláztatására kapott segélyt — az utóbbi időben utalványt kapnak a nagycsaládos, illetve gyer­meküket egyedül nevelő szü­lők. A segély összege attól is függ. hogy hány gyermek iár iskolába, s hol dolgozik az apa vagy az anya. Hi­szen más munkahelyek is segítik dolgozóikat. Egyéb­ként a karácsonyi ajándé­kozás idején szintén segély­ben részesítjük a nagycsa­ládosokat. így évente 250 ezer forintot ..költ” a gyár a gyerekekre. Amit aztán i°vekszünk igazságosan el­osztani. ügyelve arra. hogy senki se maradjon ki a rá­szorulók közül. A cipőgyár, de több üzem. munkahely is a szakszerve­zeti bizalmiak segítségével támogatja a nagycsaládoso­kat. A bizalmiak ismerik a hozzájuk tartozó dolgozók életkörülményeit, s javasla­tot tesznek a segélyezésükre, így azok is részesülnek ben­ne. akik — szerénységből vagy szégyellik? — soha nem kérnek, inkább küsz­ködnének gondjaikkal, hi­szen a kedvezmények elle­nére sem olcsó három vagy négy gyereket iskoláztatni. A ió példák szerencsére egyre jobban szaporodnak, ugyanakkor sajnos még nem ez a jellemző. A Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban megvizsgálta a tár­sadalom gondoskodását a nagycsaládosokról, s többek között azt állapította meg. hogy nem kellőképpen ösz- szehangolt segítésük. né­melyek több helyről is ré­szesülnek anyagi juttatá­sokban. míg mások sehon­nan sém. Ezt igazolja a szol­noki Városi Tanács statisz­tikája is. amely szerint az utóbbi öt évben mindig ugyanazok jelentkeznek se­gélyért. s sókan közülük a munkahelyük támogatását is igénylik. Jó kezdeményezésnek tű­nik viszont, ahogy változ­tam szeretnének ezen. A napokban a tanács illeté­kesei. s a megyeszékhely munkáltató üzemeinek, vál­lalatainak képviselői a se­gélyezésben való együttmű­ködés lehetőségeiről tanács­koztak. Megállapodtak töb­bek között abban, hogy köl­csönösen tájékoztatják egy­mást a segélyezettekről, s munkahelyi javaslattal erő­sítik meg a tanácshoz for­dulók jogos kérelmét. Ha sikerült ezt a gyakor­latban is megvalósítani, még több család tanév eleji gond­ja oldódhat meg. vagy leg­alábbis enyhül. Tál Gizella Portrék, önarcképek Kiállítás a müvésztelepen Néhány hónappal ezelőtt kezdődött a Szolnoki Művésztelep kollektív műtermé­nek kamarakiállítás-sorozata. Április 11- től augusztus elejéig a Tervek, rajzok, vázlatok című összeállítást hatszázan néz­ték meg. Tegnap Portrék, önarcképek címmel nyílt új kiállítás a műteremben, amelyen a mű­vésztelep alkotói; Baranyó Sándor, Beré- nyi Ferenc, Bokros László, Chiovini Fe­renc, Fazekas Magdolna, Meggyes László. Hangai Sz. László. Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László két-két portréfest­ménye illetve szobra látható. A kiállítás három hónapig várja a csoportos látogató­kat, akik a tárlatlátogatás mellett megis­merkedhetnek a "művésztelep történetével, s jelenével. Chiovini Ferenc: Alvó Márta című képe A kiállítás egy részlete „A közös emlékezés kötelessége” Gerencsér Miklós: Aradi napló Októbertől Új otthont kap a Pedagógus­továbbképző Intézet Üj otthont kap a megyei Pedagógustovábbképző In­tézet. A tervek szerint októ­berbein birtokba vehetik a volt Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet épületét, amely­nek felújítását az Épszer Vállalat jelenleg dicséretes gyorsasággal1 végzi. A két és félmillió forintos költséggel megújuló épület megoldja az intézet régi gondját, hiszen a hét év alatt — megalakítása óta — három különböző he­lyen működött, szűkös, mos­toha körülmények között. Ennek ellenére évente két és fél ezer pedagógus tovább­képzését oldotta meg. Az intézet új otthonában több mint tíz helyiség áll majd rendelkezésre, köztük egy oktatóterem, raktárak, s egy külön terem az oktatás­technikai eszközöknek, ame­lyeknek gyarapítása az utób­bi időben éppen helyszűke mi­att lehetetlen volt. A tervek szerint az intézet háromezer kötetes könyvtára és a Ver­seghy Ferenc megyei Könyv­tár pedagógiai gyűjteménye is a felújított épületben kap helyet. Az intézethez tarto­zott fillimtárat pedig átadták a Moziüzismi Vállalatnak. A megváltozó körülmények Jehetővé teszik majd, hogy az intézet a megye pedagógu­sainak igazi alkotóműhelye legyen, hiszen a továbbkép­zések, tanfolyamok mellett kutatásra, önképzésre hasz­nálhatják 'a könyvtárak ok­tatástechnikai eszközöket. Emellett otthont ad az inté­zet a Magyar Pedagógiai Társaság megyed tagozata, valamint a Népművelők Egyesülete rendezvényeinek, tanácskozásainak is. Egyelőre azonban ezek még csak tervek, hiszen az intézet munkatársad jelenleg a Csanády körúti Általános Iskolában lévő oktatótermek­ben dolgoznak. Régi he­lyüket ugyanis a Nevelési Tanácsadó Intézet vette bir­tokába. A tanév elején kez­dődő tanfolyamokat, tovább­képzéseket azonban nem za­varja az intézet átmeneti el­helyezése. Az idén is a szo­kott időben várják a tovább­képzésekre jelentkezett pe­dagógusokat. Bizonyára nem véletlen, hogy az idei könyvheti ki­adványok között jó néhány olyan munka látott napvi­lágot, amely a magyar tör­ténelem közelebbi vagy ré­gebbi időszakába kalauzolja az érdeklődőt. A vásárlói vagy olvasói kedvet ugyan­is valóban olyan könyvek­kel kell kivívni vagy meg­hálálni, amelyek talán az átlagosnál nagyobb érdek­lődésre tartanak számot. Nemzeti múltunk sorsfordu­lóiról írott szövegek pedig — legyen az korabeli doku­mentum vagy széppróza — mindenképpen ezek közé tartoznak. Talán ezért is gyűltek össze könyvheti új­donságként az 1848—49-es forradalomhoz és szabadság- harchoz valamilyen módon kapcsolódó újabb művek (Cseres Tibor: Én. Kossuth Lajos, Nemeskürty István: Parázs a hamu alatt. Vajda János: Egy honvéd napló­jából). amelyek közül most Gerencsér Miklós regényére szeretnénk felhívni a figyel­met. Aradi naplójának fiktív szerzője a vár helyőrségé­nek osztrák származású törzsorvosa. Ignaz. Böhm. Gerencsér Miklós tehát oly módon kíván a szabadság- harc — elsősorban délvidéki, aradi eseményeinek — el­fogulatlan krónikása lenni, hogy az ..ellenség” szemé­vel láttatja azokat Igaz. Böhm doktor, bár császári katonatiszt. akit Havnau helytállásáért érdemrenddel is kitüntet — humanitárius foglalkozásából adódóan — érző. gondolkodó ember, aki egv kicsit mindig naiv cso­dálkozással néz szembe az eseményekkel, próbálja ér­telmezni azokat. Mindazok az ellentmondások tehát, amelyek a kor politikatörté­netét. hétköznapi vagy drá­mai történéseit áthatották, az ő sajátos személyiségé­ben ielennek meg előttünk. 1848—49 ismerős vagv ke­vésbé ismert eseményei, epi­zódjai. azok kommentárjai, egv császári orvostiszt ki­fogástalan szolgálati életé­nek beszámolója végül is ígv rétegződik élvezetes ol­vasmánnyá. Különösen a napló első felében, amelv 48 márciusától októberéig (ekkor az aradi várőrség is bezárkózik és szembefordul a „lázadókkal”) mondja el az eseményeket. Ez az az időszak ugyanis, amikor a nyílt katonai vezetés híján a császári tiszteknek is va­lamilyen egyéni magatartást kellett kialakítaniuk. Kivált­képp nehéz volt ez a sok- nemzetiségű helyőrségben és városban. Ezért nyert sajá­tos színezetet és tartalmat a naplóban a délvidéki szerb és román nemzetiségi moz­galmak részletes leírása. A császári seregek Versecnél még komoly csatát vívtak Jellasics csapataival, hogy később félreálljanak s méCT a német nemzetiségű lakos­ságot is kiszolgáltassák (Fe­hértemplom) a rácoknak. Kiss Ernő ezredes 12 má­zsa családi ezüstjét a temes­vári német helyőrségre bíz­za. de katonai hűségét bi­zonyítva ide szállítja a nem­zetőreivel a bánáti csatáro­zásokban zsákmányolt fegy­vereket is. hogy azokat rö­videsen ismét viszontlássa a rácok birtokában ... A helyi polgári intelli­genciával fratemizáló. nyi­tott szemmel és füllel járó Böhm doktor bizony sokszor nehezen fogalmazza napló­ját. Szinte kétségbeesetten próbál tájékozódni az újsá­gokban, tiszttársai, ápoltiai között, de csak mindig úiabb és úiabb megválaszolha­tatlan vagv félig meg­válaszolt kérdéseket tesz fel önnön magának. Am jegyzetei, töprengő eszme- futtatásai — akár a forra­dalmi seregek által több mint fél évig ostromolt ara­di várban, vagy maid győ­zőként. mint az elítélt tá­bornokok kezelőorvosa írja azokat — mindig elfogulat­lanok. katonásan tárp^sze- rűek. S talán éppen így — saját magától is távoltartva érzelmeinek hevületét és in­dulatát — válik naplója vé­gül is az olvasó számára szenvedélyeket keltő doku­mentummá. a forradalom magasztos cél iáiért harcoló hősök iránti vonzódásunk és lelkesedésünk úiabb forrá­sává. A regény. Ignaz Böhm ál­tal rajzolt sokszínű tabló­ján. a császáriak mellett szinte a honvédvezérkar ösz- szes tagjának részletesen ár­nyalt portréja is megjele­nik. Köztük a szolnoki csa­ta hőseié. Damjanich Jáno­sé és gróf Vécsev Károlvé is. (Szépirodalmi Könyvki­adó. 1981. 537 lap.) Arató Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom