Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

1981. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Éjfél után „jő reggelt” Amíg a zöldség és a gyümölcs Az augusztusi éjszaka puhán átöleli a hatalmas raktárt, a targoncák, gépkocsik zaja, a ládák csusszanása tompábban hangzik, mint nappal. És a beszéd is, amit itt nem engednek „bő lére”, csakis a legszükségesebbeket mondják egymásnak. Mázsák száma, helységek és boltok neve, árak, kilométerek és a szakmai zsargonnak a kívülálló számára zagyva kife­jezései hallatszanak. Az éjszakai műszakot a Zöldért szol­noki kirendeltségén sem a locsogó és ácsorgó kedvűeknek találták ki. Itt a portás pár perccel éj­fél után már „jó reggelttel” fogadja az áruszállító autók vezetőit és kocsikísérőit. A raktár hatalmas ajtaján a zöldség és gyümölcs jelleg­zetes illatkeveréke tolakszik ki a sötétségbe, amit csupán a rakodáshoz szükséges vi­lágítás bont meg. Szótlan emberek sürögnek-forognak az autók körül. — Látványnak se utolsó a raktári kiszerelés — irányít beljebb Bakó Endre kiren­deltségvezető. ' A hűvös raktárban láda­hegyek, közöttük fürge tar­goncák szlalomoznak, hogy fém agyaraikra egyszerre nyolc-tíz rekeszt felkapva mi­nél előbb a mérlegre, on­nan pedig az autókra kerül­jön a friss áru. Mert az egész éjszakai mű­szaknak ez az értelme: ne teljen el sok idő a zöldség és a gyümölcs leszedésétől a boltokba jutásáig. A Zöldért „meghallotta az idők szavát” — no meg az egyre erősödő konkurrencia is ösztönözte —, és az idén június eleje óta bevezette ki- rendeltségein az éjszakai áfu- elosztást és -szállítást. — A hétfőről keddre, va­lamint a csütörtökről péntek­re virradó éjszaka a legerő­sebb — mondja Bakó Endre. — Ilyenkor az este Kende­resről, Cibakházáról, több áfész-felvásárlótól; társki­rendeltségtől érkezett há­romszáz-ötszáz mázsa árut hajnali négyig elindítjuk a saját boltjainkba és mind­azokhoz a megrendelőkhöz, akik tőlünk vásárolnak, mint például jónéhány áfész- bolt és vendéglátó egység. nehezen sikerült szereznie a kirendeltségnek. Ez a tizen­egy mázsa jórészt más me­gyéből, főleg Pestből érke­zett. Van még itt 14 mázsa gyökér, kilenc mázsa a szin­tén nehezen kapható sárga­répából, de küldünk a bol­toknak nyolc mázsa uborkát, 17 mázsa zöldpaprikát, ugyanannyi paradicsomot és persze gyümölcsöket. — Görögdinnyét is? — kérdezem, mert sok mende­mondát hallottam a „dinnye­san üresedik. Horváth Lász­ló a Széchenyi lakótelepre, a Vosztok útra és a MÁV- kórházhoz kíséri az első fu­vart. Aztán három óra körül újabb túrára indul Török- szentmiklósra és környékére. Fiatal ember, nem régiben töltötte le a katonaidejét, az éjszakai műszak meg se koty- tyan neki. A teli ládákat gyakorlott mozdulatokkal rendezgeti a gépkocsi rako­dóterén. A sorrendre ügyel­nie kell: hátra kerül az első „állomásra” szánt áru,- a ve­zetőfülkéhez legközelebb pe­dig az utolsónak érintetté. — Megfizetik a felelős ko­csikísérést? — szólok fel a platóra. Horváth László megrántja a vállát: — Hát, úgy öt és fél ezer kijön havonta. Idősebb és Ifjabb Mondok Imre a platón Gyors mérlegelés La mindent összeszámolunk, egalább kilencven helyen :ell megállniuk, pakolniuk a zövetkezeti Szállítási Válla­lttól igénybe vett teherko- siknak. A péntekre virradó éjsza- ín Bodó Károly az ügyele- s raktáros. Széles mozdu- tokkal teríti az asztalra a pedőnyi listát, amelyen inden szerepel a raktárban •vő mennyiségtől a szállítás íljáig. Ujjával követi a lista osz- >pait: — Csütörtök este bejött 95 lázsa burgonya, 46 mázsa ejes káposzta,' tizenegy má­zsa kelkáposzta is végre, mert hogy ebből csak nagy­túltermelésről” és arról, hogy nem veszik át a felkínált mennyiséget a nagykereske­dők. A kirendeltségvezető vá­laszol: — Mi főleg a közületeket látjuk el görög- és sárga­dinnyével, az előbbiből nyolc, az utóbbiból két mázsát már ma este is elvittek. — Mi igaz a dinnyefeles­legről? —■ Valóban jó dinnyeter­més van az idén, már eddig is több száz tonna az eladott mennyiség a megyeszékhe­lyen, és a szezonból még leg­alább egy hónap hátra van. De arról szó sincs, hogy bár­ki is visszaszorítaná a fel­hozatalt. Különben a terme­lőszövetkezetek jobbára köz­vetlenül árusítják a görög­dinnyét a fogyasztóknak, és a kínálat bőségét mutatja, hogy a hét végére tudtommal az egész megyében négy forint­ra mérséklődik a piros bélű dinnye ára, a sárga bélűt pedig öt forintért adják. Egy órakor megérkezik Horváth László felelős ko­csikísérő a raktáros fülkéjé­be, ahol Kovácsné Csáki Má­ria raktári kiszerelő átnyújt­ja neki az előkészített szám­lákat, más néven „konszig­nációkat”. Kovácsné az egyetlen nő a műszakban, és a munkája mellett még néhány mosoly­gós bólintásra is marad ere­je. A figyelme persze a számlákra összpontosul. — Júniusban jöttem visz- sza gyesről, és magam vál­laltam az éjszakázást. Mi­előtt szültem, szintén raktári kiszerelő voltam, nem oko­zott gondot, hogy. ismét bele­jöjjek — mondja, amikor egy kis lélegzethez jut. Közben a raktár fokozato­— Elég jól keresnek a ko­csikísérők — teszi hozzá Ba­kó Endre. Megtudom még tőle, hogy hajnalban, miután Szolnokot „terítették” áru­val, indul fuvar Túrkevére és Mezőtúrra, Kisújszállás­ra, Karcagra és Berekfür­dőre, a Jászságba és Kun- szentmártonba. Többnyire kilenc órára a legtávolabbi helységbe is megérkezik az előző este szedett zöldség, gyümölcs. A vendéglátó egy­ségeknek szállítanak előre tisztított burgonyát és hagy­mát is. A tisztítást a Zöldért jászberényi kirendeltségén végzik, és ott rakják mű­anyag zsákokba a szinte konyhakész hagymát, burgo­nyát. A sötétség még egyáltalán nem oszlik, pedig már négy óra, amikor megérkezik az utolsó hajnali járat, a Kis­újszállás, Karcag és Berek­fürdő irányába induló hat­tonnás ZIL két kocsikísérő­je: idősebb és ifjabb Mondok Imre. „A fiam a főnök”, ne­vet az idősebb Mondok. Sie­tős a dolog, beszélgetésre nem hajlandó se ő, se a fia, akiről a kirendeltségvezető mondja el, hogy az idén ki­váló dolgozó lett. A hattonnás ZIL hamar megtelik, Mert Mondokék ru­tinos rakodók és kocsikísé­rők; összeszokott „brigád”. Fél öt körül a kirendeltség­vezetővel és Fazekas Sándor diszpozíciós csoportvezetővel szétnézünk a megyeszékhely piacán. A kistermelők közül néhányan már pakolásznak, de a Zöldért pavilonja előtt is ott sorakozik a friss áru: várja a hat órai nyitást. Bendó János Fotó: Hargitai Lajos Pakson Űj szakasz az atomerőmű építésében fl cél az export bővítése és a hatékonyabb, takarékosabb munka Űjabb érdekes szakaszá­hoz érkezett a paksi atom­erőmű kivitelezése, miután Csehszlovákiából, befutott az első reaktor valamennyi fon­tos egysége, megkezdődött a reaktor belső berendezései­nek rendkívül pontos mun­kát kívánó szerelése, össze­rakása, beállítása. A reaktortartályon belül helyére emelték a nukleáris üzemanyagot tartó reaktorá­nak alsó részét. A „reaktor- fenék” egymaga harminc tonnás szerkezet. Ezután kö­vetkezik a százhét tonnás felső blokk szerelése. Az eh­hez kapcsolódó kábelek biz­tosítják majd az összekötte­tést a vezénylőkkel. A be­avatkozó mechanizmusok, szabályozó rudak hajtása is ebben a csaknem tizenkét méter hosszú blokkban van. Valamennyi művelet mind a „tisztaszerelés” körébe tar­tozik. A reaktortartályban dolgozó szakemberek speciá­lis, gomb nélküli öltözékben vannak, nehogy • szilárd anyag véletlenül is bent ma­radjon, és később zavart okozzon. A bemenet és a kijövet alkalmával hasonló célból, minden szerszámot megszámolnak, s a leltárnak pontosan egyeznie kell. Amikor a reaktor szerelé­se elkészül, súlya meghalad­ja a félmillió kilogrammot. Ezután következik a „primér- kör” nyomáspróbája, majd az egész rendszer mosatása, hogy abszolút tiszta legyen. Szennyvíztisztító ötvenmillióért ötvenmillió forint értékű szennyvíztisztítómű építését fejezték be a Dunai Vasmű­ben a Tatabányai Szénbá­nyák szakemberei. A korsze­rű berendezés az új konver- teres acélműben keletkező zagyot és iszapot válaszja ki a szennyvízből. Alkalmazásá­val olyan vizet nyernek, amit többször is felhasználhatnak a gyártási folyamatban. A tisztítómű környezetvédelmi célokat is szolgál, mert az előírásoknak megfelelő tisz­taságú víz kerül ki az acél­műből. Az óránként 900—1000 köb­méter szennyvíz megtisztítá­sára alkalmas új ipari léte­sítményt a tatabányai válla­lat szakemberei tervezték, ők dolgozták ki technológiáját, ők tervezték, gyártották és. szerelték fel a gépeket, be­rendezéseket. A Dunai Vas­mű és a Tatabányai Szén­bányák KISZ-fiataljainak védnökségével épült a nagy teljesítményű szennyvíztisz­tító. A fiatalok különféle ak­ciók szervezésével segítették a berendezések gyártása, sze­relése közben felmerülő aka­dályok elhárítását. Fiatal ta­tabányai hegesztők, lakato­sok és más szakmák képvi­selői KISZ-megbízatásként dolgoztak a fontos ipari lé­tesítményen. Tímár Mátyásnak az MNB elnökének nyilatkozata A Minisztertanács, az Ál­lami Tervbizottság javasla­tára — a közelmúltban — a szabályozórendszer korrek­ciója keretében olyan intéz­kedéseket hozott, amelyek a Magyar Nemzeti Bank fel­adatait is érintik. Ezekről Tímár Mátyás, a Magvar Nemzeti Bank elnöke a kö­vetkező tájékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda mun­katársának : Az első félév eredményei­ről rendelkezésre álló ada­tok alapján megállapítható, hogy a termelés volumene — bár a tervhez viszonyítva némi lemaradás van — 1981. első felében az 1980. évi stagnálás után növekvő ten­denciát mutat. A növeke­dés mellett — a szelektív fejlesztési politika eredmé­nyeként — minőségi javulás is tapasztalható a termelés szerkezetében és hatékony­ságában. Ennek köszönhető, hogy külgazdaságunk egyen­súlya az I. félévben a ter­vezettnél valamivel kedve­zőbb. A külgazdasági egyensúly javulása annak ellenére kö­vetkezett be. hogy a tőkés világgazdaságban jelentkező — a korábban vártnál erő­teljesebb és makacsabb — gazdasági visszaesés egyes területeken rontotta értéke­sítési lehetőségeinket. Fő­ként a nagy értéket képvi­selő feketefém- és alumí­niumkohászata termékek ki­vitele csökkent. Ezt azon­ban más termékek piaci le­hetőségeinek jobb kihaszná­lásával ellensúlyozni lehe­tett. Tavalyhoz képest a tő­kés külkereskedelmi csere­arányunk javult. Mindez újólag ráirányította a figyel­met a rugalmasság és alkal­mazkodóképesség fontossá­gára a gazdálkodás terén. A nemzetközi pénz- és hi­telpiac — mint ismeretes — nem mentes a feszültségek­től sőt ezek ma erőtelje­sebben jelentkeznek, mint egy évvel ezelőtt. A nemzet­köz' pénzpiaci kamatokat az infláció elleni harc jegyében rekordszintre emelték, nagy­arányú árfolyamváltozások következtek be. A nemzetközi valutapiac a vezető tőkés valuták kö­zött jelentős arányeltolódást. mutatott. Az USA-dollár megerősödésével szemben a többi nyugati valuta árfo­lyama csökkent. Ez a kül­kereskedelmi tevékenységet olykor bonyolult helyzet elé állította. Az ismertetett körülmé­nyek olvan intézkedéseket indokoltak, amelyek lehető­vé teszik az exportbővítő beruházások növelését, és „ emellett a vállalatokat haté­konyabb és takarékosabb gazdálkodásra ösztönzik. A bank javasolta az Álla­mi Tervbizottságnak, illetve a kormánynak, hogy kerül­jön felemelésre az export­bővítő hitelkeret. Javasol­tuk továbbá, hogy emelked­jenek a vállalatok és szövet­kezetek körében a hitelka­matok és egyidejűleg a be­téti kamatok is. Ezek alapján a Miniszter- tanács 1 milliárd forinttal megemelte azt a hitelkere­tet. amelyből a minden pia­con gazdaságosan értékesít­hető exportárualapokat bő­vítő beruházásokat finanszí­rozzuk. A hitelkeret más források átcsoportosításával is emelhető. A megemelt hitellehető­ségből az exportot növelő, gyorsan megtérülő és kedve­ző devizahozamot ígérő fej­lesztéseket támogatjuk. A kormány felhatalmazást adott a Magyar Nemzeti Banknak, hogy szeptember 1-ével 1 százalékkal növelje a beruházási és forgóeszköz- hitelek kamatlábát. Ennék értelmében növekszik a szeptember 1. után folyósí­tásra kerülő beruházási és forgóeszközhitelek, valamint az állami kölcsönök kama­ta. Általában emelkedik to­vábbá az említett napon fennálló forgóeszközhitel­tartozások után felszámított kamat is. Nem nő viszont a íorgóalappótió hitelek, az export céghiteleket refinan­szírozó hitelek, valamint egyes speciális konstrukciók keretében folyósított hitelek kamata. Mivel a belső ka­matok elszakadtak a nem­zetközi pénzpiac magas költ­ségeitől, s még ezzel az eme­léssel is jóval alatta mara­dunk a nemzetközi szintnek, a jövőben is szükségessé vá­lik a kamatok ‘változtatása. A forint árfolyama a többi valutákkal szemben átlagá­ban nem változott, de az egyes valutákkal szemben — követve a nemzetközi pénz­piacon végbement arányvál­tozásokat — rendszeresen kiigazításra került. A világ-, piacon az árfolyam folyama­tosan változik. Mivel ezek a változások korábban ki­sebb mértékűek voltak, a bank a devizaárfolyamokat csak havonként módosította. A nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyarányú változások miatt most gya­koribb árfolvammódosítást vettünk tervbe. A Magyar Nemzeti Bank elhöke végül rámutatott, hogy a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének további javítása érdekében növelni kell az erőfeszítéseket. A külső körülmények — a VI. ötéves terv által alapul vett helyzettel szemben — nem javultak. hanem inkább romlottak. Ezért tovább kell folytatni a piacot fokozot­tan figyelembe vevő gazda­ságpolitikát és idejében olvan intézkedéseket kell tenni, amelyek a hatékony­ság további növelésére ösz­tönöznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom