Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. július 4. IA szerkesztőség postájából "1 Újszászi kertbarátok Az újszászi kertbarátok ebben az évben több olyan programot szerveztek, amely nemcsak a klubtagok munkáját segíti elő. Ilyen volt a nyilvánosnak meghirdetett metszési bemutató, valamint a gombatermesztésről szóló előadás is. Érdemes ezt csinálni? A válasz egyértelmű igen, bizonyítja e?t az is, hogy ezekre a rendezvényekre Szolnokról, Jászladányból is érkeztek érdeklődő kiskerttulajdonosok. Június 29-én este a művelődési ház klubtermében szerveztünk nyilvános előadást. ..Időszerű növényvédelmi feladatok a házikertben” címmel Verner László, a szolnoki Lenin Tsz növény- védelmi szakmérnöke mondott el sok értékes, tudnivalót. Ezután konzultáció formájában az egyéni növény- védelmi gondokra is választ kaptak a kiskerttulajdonosok. Péteri János klubvezető Üjszász Ne várjanak balesetre! Cs. S. szolnoki olvasónk az Orosz György út 12-ben lakik. Mint írta, házuk előtt a járda és az autóút — egy és ugyanaz ... Sebességkorlátozó tábla nincs az út elején. Ezt sok járművezető ki is használja. Pedig szükség van az elővigyázatosságra, az út bal oldalán ugyanis egymást érik a parkoló gépkocsik, közülük gyakran lépnek ki kisgyerekek a járdaúttestre. Nagyon sok függ a járművezető lélekjelenlététől, a gépkocsi sebességétől... Levélírónk úgy véli, A törökszentmiklósi Tisza- táj Tsz-ben folyó sertéstelepi rekonstrukciós beruházás kivitelezésének meggyorsítása érdekében a szövetkezet szocialista brigádjai június végén szabad szombatjukat, vasárnapjukat is munkában töltötték. Az őszi árpa, a fűmag, a meggy, a cseresznye, nem kellene megvárni, amíg gyermekbaleset történik. „Megérné”, ha előbb tennének ki az • illetékesek (a KPM Közúti Igazgatóság vagy a megyei tanács/ építési, közlekedési és vízügyi osztálya — a szerk.) egy sebességkorlátozó táblát. Cs. S. hatéves, hallássérült kisfiát kétszer már „hajszál” választotta el a balesettől. Amint azt megtudtuk, az Orosz György út említett szakasza állítólag ún. tűzoltóút. Valóban elkelne ott egy sebességkorlátozó tábla. a ribizli és a széna zavarta-« lan betakarítása, szedése mellett szombaton és vasárnap kilencven brigádtag vállalt munkát a beruházásnál. Két- napi teljesítményük értéke megközelíti a százezer forintot. L. K.-né Törökszentmiklós Hétvégén is segítettek a brigádok Zenebona, veszekedés és „társai” Bérházakban, OTP-, társas- és szövetkezeti lakásokban élő olvasóink gyakran fordulnak hozzánk — olykor kétségbeesett — levélben: mit tegyenek, elviselhetetlen az életük, mert a szomszédjuk, az alattuk, a felettük lakók... És következik a joggal kifogásolt magatartás, amely egyáltalán nem egyeztethető össze a szocialista együttélés írott és íratlan szabályaival... Minden ilyen kérdést felvető levélre' válaszolunk, de ezúttal közöljük is a hivatalos állásfoglalást. A lakóház csendjének nyugalmának biztosítása érdekében a lakóházak házirendje szerint a bérlők olyan magatartást kötelesek tanúsítani, amellyel a lakók nyugalmát — akár a bérleményen belül, akár azon kívül — nem zavarják. Pl. a zajos éneklés, kiabálás, veszekedés, botrányt okozó részegség, nagy hangerővel történő zenélés, rádió- és televízióhallgatás, üzemi gép által okozott vagy egyéb zaj okozása tilos. Családi, házi rendezvények tartása esetén sem lehet a zaj olyan mértékű, hogy a lakók nyugalmát, pihenését jelentősen zayarja. Hivatásos zenészek, énekesek, ének- és zenetanulmányt folytatók, gyakorlók vagy oktatók, továbbá egyéb zajos tevékenységet folytatók a lakók nyugalmát jelentősen nem zavarhatják. A házirend e szabályai összhangban állanak a szabálysértési törvény azon rendelkezésével, miszerint aki lakott területen, lakóházban vagy tömegközlekedési eszközön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Indokolatlannak minősül minden olyan, nem szükségszerű zaj okozása, amely mértékénél és eredeténél fogva mások nyugalmát zavarja, ugyanakkor kellő gondossággal elkerülhető. A lakáson belüli zajokozás csak akkor szabálysértés, ha az olyan erősségben terjed túl a lakáson, hogy mások nyugalmát tartósan zavarja. Pl. órákon keresztül hangos éneklés, táncolás. A jászsági határban... „A napokban jártam a jászsági határban. Érik már a búza! Mint jászsági szülött — bár talpalatnyi földem sem volt soha. és sejtelmem az, hogy még a sírhelyemet is más veszi meg helyettem —, mindig lelkes, boldog örömet érzek, ha járom a határt, nézem, hol aggódva, hol dédelgető szemmel a termést . E sorokat Paál Erzsébet nyugdíjas tanárnő küldte Gyöngyösről. A határ, a búzatáblák látványa versírásra késztette. A Jászsági határban címet kapta a versike, s az első szakasza: A búzatábla sárga kendő, / suhogó selyem! Aranyerdő: / ezer életet, titkot rejtő... Albérlőt keresek „Az öregek napközijében felvetődött a fiatalok lakásgondja. Itt legtöbb idős embernek családi háza van, és majd mindegyiknek van fölösleges bútorozott szobája. Ki is adnák, de nem tudják, mennyit lehet hivatalosan kérni érte. Kérem, közöljék, mennyi a bútorozott szoba albérleti díja négyzetméterenként?” — Ezt kérdezte az öregek napközisei nevében a gondozó nővér. Talán már korábban választ kapnak, ha megírják: melyik szolnoki öregek napközijéről van szó. Albérleti díj címén a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (úgynevezett alapdíj), b) a bútor és ágynemű használatáért járó díj, valamint c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások (pl. v'lNem tudom, ki volt 10—15 évvel ezelőtt a megyeszékhely „fásítási felelőse” Egy biztos, okos gondolat volt, hogy a Rákóczi, a Hunyadi úton — de több helyen is a városban — hársfát telepített. Virága hetek óta kellemes illattal árasztja el a környéket. Nem utolsó szemlanyvilágítás, fűtés stb.) tényleges költségei számíthatók fel. A havi alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta 100 forint számítható fel. Ha a lakástulajdonos ágyneműt nem ad, bútorhasználat címén személyenként és havonként 75 forint követelhető. Az ágyneműhasználat díja a mosatás költségeit is magában foglalja. Ágybérleti díj címén az ágybérlő által használt bútor és ágynemű használatáért ágybérlőnként legfeljebb havi 250 forint számítható fel. Tanácsunk az idős embereknek: jól nézzék meg. kit fogadnak be házukba albérlőnek ! pont az sem, hogy a virágban levő nektár különleges, kellemes ízt ad a méznek. Ennek mi, méhészek külön is örülünk. Sándor János, a Szorgalom méhész szakcsoport elnöke Szolnok Illatos hársfák Kedves meglepetés Csőke István Törökszent- miklóson a Rózsa Ferenc téri Általános Iskola nyolcadik osztályát „hagyta el” az idén. A ballagás emlékezetes marad számára — s volt óvodástársai számára — már csak azért is, mert valamikori óvónőjük, Danczáné Irénke néni is ott volt1, aki óvodáskori emlékekkel és virággal lepte meg őket. Az emlékezés ilyenfajta megnyilvánulását sokáig nem lehet elfeledni — írta levelében Csőke István. Szerkesztői üzenetek J. M. Jászberény: A vásárlók - könyve arra való, hogy abba bárki belejegyezhesse észrevételét, kifogását, panaszát, de közérdekű bejelentését vagy javaslatát is. Vásárlók könyvét kell tartani a kereskedelemben valamennyi állandó és ideiglenes üzletben, árusítóhelyen, a vendéglátóiparnak, a lakossággá] közvetlenül kapcsolatban levő egységeiben, tehát az éttermekben, az eszpreszszókban, az italboltokban, sőt még a szállodákban is. Cs. G. Szolnok: A teljes munkaidőben alkalmazott dolgozó munkaidejét csak a vállalat és a dolgozó közös megállapodása alapján lehet a törvényes munkaidő mértéke alá csökkenteni, egyoldalú vállalati intézkedéssel a munkaviszony részmunkaviszonnyá nem alakítható át. A jogról mindenkinek 2. Cikksorozat négy részben A kisajátításokról és a kártalanításról A tanácsok évente mintegy 4 ezer- kisajátítási ügyet intéznek, s ezek az eljárások csaknem 30 ezer embert érintenek. A tanácsi határozatokban megállapított kártalanítás összege évről évre megközelíti a kétmilliárd forintot. A kisajátítás két szempontból is közérdekű. Egyrészt azért, mert kisajátításra mindig közérdekből kerül sor. Másrészt az sem lehet közömbös, hogy a kisajátítási hatóságok eljárásuk során mennyire tudják úgy védeni a társadalmi tulajdont, hogy közben azért a kisajátításra kerülő ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekei se szenvedjenek csorbát. Számolni kell bizonyos szubjektív tényezőkkel is: érthető, hogy sokan — bármennyire is megértik, tisztelik a közérdeket — nehezen válnak meg szívükhöz nőtt házuktól, földjüktől. Ezért is nagyon fontos, hogy a kisajátítási eljárás kezdettől alapos, körültekintő legyen. Például a szanálási terveket már jóelőre ismertetni kell az érintettekkel, hogy nekik így lelkileg is legyen idejük felkészülni a kisajátításra. Az eljárás során is indokolt figyelmet kell fordítani az ügyfelek jogaira, tájékoztatására. Ha a kártalanításra jogosult ingatlantulajdonosokat időben értesítik a kisajátításról, annak várható időpontjáról és kihatásairól, ők is alaposabban fel tudnak készülni az eljárásra, eldönthetik, hogy állami bérlakást kérnek-e, vagy vásárolnak, esetleg építenek maguknak másik lakást. Célszerű a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt több nappal a tárgyalás előtt megküldeni az ügyfélnek. Indokolt felhívni a kisajátítandó ingatlanok tulajdonosainak figyelmét arra is, hogy az ingatlannal kapcsolatos fontosabb iratokat a tárgyalásra feltétlenül vigyék magukkal. Ezek hiányában ugyanis meglehetősen problematikus, körülményes az ingatlan értékét növelő beruházások elszámolása. A kisajátítások körül a legtöbb vita természetesen a kártalanítási összeg meghatározásából származik. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok által megállapított pénzbeli kártalanítás nem adhat módot munka nélküli jövedelemszerzésre, az azonban mindenképpen indokolt, hogy a kártalanítási összeg megállapításakor a tényleges forgalmi értékből indul-, janak ki. A korábbi években a tanácsoknak jogszabályi kötöttségek miatt egyszerűen nem volt lehetőségük a reális kártalanítási összeg megállapítására. így gyakorlatilag Vninden kisajátítási ügyből per lett s a bíróságok rendre jelentős összegű többletkártalanítást ítéltek meg. Ma már a kártalanítás döntő tényezője a korábbi irányár helyett az ingatlan forgalmi értéke. Ezzel máris érzékelhetően csökkent a kisajátítási perek száma. Az utóbbi időben azonban ismét növekvő eltérések tapasztalhatók a tanács és a bíróság által ugyanazért az ingatlanért megállapított kártalanítási összegek között Ez elsősorban a szakértői véleménykülönbségekből adódik. Nyilván sokakat érdekel az a kérdés: hogyan is számítják ki a szakértők a kisajátítandó ingatlanok forgalmi értékét. Az értékelés ma már nem a korábban alkalmazott irányárrendszerrel történik, hanem más fontos tényezőket vesznek figyelembe. így az ingatlanra jellemző természeti és műszaki adottságokat, valamint a hosszabb idő alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket A reális forgalmi érték kiszámítása csakis kellő számú, hasonló adottságú ingatlan összehasonlító adatai alapján történhet. Hangsúlyozni kell azonban* hogy az így kiszámított forgalmi érték nem lehet a kártalanítás megállapításának kizárólagos tényezője. Nyilvánvalóan figyelembe kell venni a konkrét ingatlan adottságait, sajátosságait is. így a ház műszaki állapotát a telekre épített egyéb létesítmények, a növényzet, ültetvény stb. értékét. Gyakran ad okot vitára a beköltözhető és a lakott érték közötti különbség. Nyilvánvaló, hogy egy épület, ház értéke nem utolsósorban attól függ, hogy _ lakott-e vagy sem. Magyarán: a tanács nyilván nem fizethet teljes kártalanítást annak a tulajdonosnak, akinek ingatlanában kiköltözése után még lakó marad. Más a helyzet, ha maga a tulajdonos gondoskodik a lakó elhelyezéséről. A gyakorlat az. hogy a kisajátítandó ingatlant lakottnak kell tekinteni — azért tehát csökkentett összegű kártalanítás jár — ha a lakáshasználót, tehát például a tulajdonos bérlőjét a kisajátítást kérő szerv helyezi el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakott értéket kell figyelembe venni, ha lakójának elhelyezéséről a tulajdonos nem gondoskodott, holott az az ő feladata lett volna. Előfordul, hogy a tanacs nem egy egész ingatlant, hanem csak a teleknek egy részét sajátítja ki, például közút céljára. Az építésügyről szóló törvény szerint, ha a részletes rendezési terv alapján közút létesítéséhez, bővítéséhez, vagy szabályozásához terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára nélkülözhetetlen részét kisajátítás nélkül is igénybe veheti. Ilyenkor az ingatlan egyötöd részéért nem jár kártalanítás, a tulajdonos azonban az igénybevétel folytán felmerült eayéb kárait a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint követelheti. D. A. A jövő héten: A szabálysértési eljárásról
