Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
1981. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Asszonyok a dinnyeföldön Márciustól szeptemberig tart a nomád élet Lóg az eső lába a Jászság fölött, már az éjjel is alaposan fel áztatta a dűlőutakat a dózsai határban. A gépkocsi- vezetőnk először a szokásos hecoeflődésnek veszi, amikor mondjuk: maradjon csak a téesz-irodánál a vállalati Ladával, mi a főagronómus Trabantjával megyünk ki a dinnyésekhez. — Ha nincs kéznél terepjáró, — mindig az én sárga csodámra hagyatkoznak — magyarázza Árvái József, miközben igyekszik egyenesben tartani a Trabantot a teherautók, zetorok összevájta úton, — Nemcsak az elsőke- rékmeghajtás teszi, hogy jobban boldogulunk vele, hanem, hogy mint a tenyeremet, úgy ismerem már itt a talajt, meg minden fűcsomót, ahol megkapaszkodhat a kerék. Mondja a főagronómus, valószínű csak az asszonyokat találjuk kint a dinnyeföldön. — Ilyenkor, kora délután a gazdák már útban vannak a frissen szedett áruval: ki Pestre, a Bosnyák térre kíséri a szövetkezet kocsiját, ki exportdinnyét rakodik a jászapáti vasútállomáson. Felmondott a nagylány Dányi Jözsefné: — Megtaláltuk a számításunkat, hát itt maradtunk Dányi Józsefnét is egyedül -találjuk az előző napi esőtől csatakos indák között. Sorpl- ja, hogy rajtuk kívül öt másik, Csányról szegődött család termel dinnyét a Tárnámén ti Tsz 50 hektáros táblájában. — Alighanem mi vállaltuk a legnagyobb területet, — mutat körbe — tizenkét hektárt. No persze nemcsak a férjem meg én bajlódunk vele, eddig minden nyáron számíthattunk a két nagylány segítségére. Odavannak most is az apjukkal, segítenek vagonba rakni az idei első, tíztonnás exportszállítmányunkat. — Múlt időben említette a lányok segítségét. A jövő nyáron kevesebb dolgos kézzel számolnak? — Ha csak a dinnyéskedést kedvelő fiatalember nem kerül valamelyikőjük- nek udvarlónak, — nevet a fiatalasszony. — Merthogy a nagyobbik lányom beadta a felmondását a családnak. Most végzett Egerben a főiskolán, ősztől már tanít. Aligha lesz egy év múlva ilyenkor ideje a dinnyeszedésre, kapálásra. — A főagronómustól tudom, sokfelé dinnyéskedett már a Dányi család. Jászdó- zsán ez a harmadik nyaruk. — Ügy gondoltuk az uramOt tehén szülte „ötösikrek” Magyartarka tehenek hols- teinfriz borjakat ellettek a Vasalján, a Pinkamenti Tsz- ben. Hazánkban először sikerült ezt a biológiai „csodát” műtét nélkül egy tehenészetben megvalósítani. Amerikái és nyugatnémet tapasztalatok alapján a gazdaság. egyik holsteinfriz tehenének méhéből a megtermékenyült petesejteket — az úgynevezett zigótákat — kimosták a magyartarka tehenek méhébe ültették át, mai, megállapodunk most már itt a Tarnamentiben. Jók errefelé a földek, jó a gazda is. Most is ügyeskedett kicsit a téesz a javunkra. Eddig három hektárnál többet nem vállalhattunk személyenként, de ők nem számolták bele a dinnyeterületbe az utakat. Jövőre már, most olvastam a Szabad Földben, módosítják a ren- 'deletet. Akinek ez a foglalkozása, akkora táblán termelhet dinnyét, amekkorához ereje, egészsége van, meg segítsége. Paprikás dinnyések A szomszédos dinnyetáblához kerékpáron érkezik Nagy Menyhértné. Mutatja a rárakódott sártól alaposan meghízott kerekeket. — De keserves ilyenkor kijutni. Nem tudom, melyikünk hozta többet a másikat,, én a biciklit vagy az engem? A faluból járunk ki, itt telepedtünk le tavaly Jászdózsán. Az uram csányi, de ideköltözött a kedvemért, merthogy én hazavágytam a szüleim közelébe. — A szomszédban ' paprikás dinnyéseknek emlegették Nagyékat. — No nem azért, mintha valamelyikőnk mérgelődős fajta lenne — mosolyog Nagyné. — Az öt családból egyedül mi vállaltunk az öt hektár dinnye mellé két hektár paprikaföldet. így termeltünk tavaly, a hevesi Búzakalász Tsz-ben is. Kilencvenezer forintot hozott tisztán a családnak a dinnye meg a paprika. Jövőre azért másként csináljuk. — Nem vállalkoznak paprikatermesztésre ? — Azt még nem tudom, de a dinnyében újítanunk kell. Sokkal jobban indult az idei szezon azoknak, akik síkfólia alatt nevelték a palántákat. Az egy* héttel korábban beérett dinnyét huszonöt—harminc forintért adták el a pesti piacon. Amit most szedünk, azért már jó ha megkapjuk a hat forintot. Kis teherautó fordul a tábla mellé. Jött vele Nagy Menyhért, meg a fiatalasz- szony édesapja is. Pillanatok alatt megrakják a hátulját, a dinnyésgazda elégedetten néz a sáros dűlőútnak veselkedő jármű után. — Maszek kereskedő volt. Elvitte kilónként hat ötven- ért. Nagy Menyhértné: — Jövőre mi is síkfóliázunk, hogy korábban piacozhassunk Inkább a Bosnyák tér Kicsinylem a görögdinnyéket, amiket Barna Ferencné ötrétegű hullámpapírból készül a nyíregyházi Papírgyár újdonsága, a „Pille- pack” márkanevű konténer. A csaknem féltonna teherbírású konténerek első darabjai, a Szegedi Kender-Juta- gyárban kitűnőre vizsgáztak. Jó szolgálatot tesz a Pille- pack a könyv- és vetőmag- szállításban is. A nyíregyháBarna Ferencné: — Nem megmondtam? Amelyiket én érettnek nézem, abban nem is lehet hiba! hordott jókora kupacokba a tábla szélére. — Korai exportra nem lehet nagyobbakat szállítani, csak a két és négy kiló közötti dinnyéket veszi át a Hungarofruct. Igaz, az ára se nagy. Kilónként csak egy forint kilencvenet fizetnek a külföldre szánt termésért, dehát a szövetkezetnek teljesítenie kell az exportszerződését is. Figyelem, hogy csak úgy szemre válogatja ki Barnáné az érett dinnyéket. Mondom is: — Másutt láttam, hogy ütögetik tenyérrel vagy a kés fokával. — Most hiába ütögetném. Meleg nyári estéken, meg hajnalokon úgy szól az érettje, mint az üres csizmaszár, de ebben a szeptemberre se kívánt időben becsapja a hangja a dinnyést. Dehát nem tévesztem én így szemre se, hogy melyik mehet a piacra. Várjanak, ezt meglékelem. No ugye milyen szép ikrás, meg fekete a magja? Kóstolják csak bátran! Érdeklődünk a házigazda után. Megtudjuk, hogy a Bosnyák térre vittek egy nagy teherautónyi dinnyét. — Lehet, hogy estefelé már itthon lesznek, attól., függ, jó árat ajánlanak-e' meg a kereskedők. Ha nem kapják meg kilójáért a hat forint ötvenet, megvárják a hajnali piackezdést. Akkorra mindig várható egy, másfél forint áremelkedés. Még így éjszakázva is érdemesebb Pestre vinni, mert a Zöldért csak négy forintért veszi, és eleve levon tizenöt százalékot kálónak. — Mondják, hogy maguk itt a legrégibb dinnyések. — Valóban, én dinnyéskunyhóban születtem. Valahol Gyálpuszta környékén voltak akkor dinnyések a szüleim. -Mi is becsavarogtuk már a párommal a diny- nyetermő országrészeket, bele is fáradtunk. Jövőre nyugdíjba megyek. Csak nevet ezen a főagronómus. Mondja is visszaút- ban, a sárga csodát zabolázva a tengelyig érő sárban: — Már vagy négy esztendeje így köszönnek el Bar- náék a szezon végén. Sárika néni azért tegnap is megkérdezte: mit gondolok, ugye jó dinnye teremne jövőre abban a vasút melletti táblában? Szóval számítunk rájuk ezután is. T. F. ziak találmányának nemzetközi elismerését a brnói csomagolástechnikai seregszemlén szerzett aranyoklevél bizonyítja. A gyárban a tervek szerint még az idén 8—10 ezer darabot készítenek a papírkonténerből, jövőre pedig — ha lesz rá megrendelés — akár ennek kétszeresét is. Konténer papírból Uj gépek, régi technológia Katamarán bányássza a kavicsot Az Óbudai Tsz gondozásában levő, mintegy hatvan hektárnyi területű bányatavakból évente csaknem másfél millió köbméter kavicsot hoznak a felszínre. A kitermelést hagyományos módszerekkel, a part szélére telepített vonóvedres eljárással végzik. Ennek nagy hátránya, hogy csupán négy-öt méter mélységbe tud lenyúlni a víz színe alá, pedig a tavak mélyén helyenként ki- lenc-tíz méteres vastagságú kavicsrétegek találhatók, kiaknázásukra azonban ily módon nincs lehetőség. Az építőipar növekvő nyersanyagszükségletének ellátása végett mái* hosszabb ideje keresték a megoldást a mély rétegű kavicsbányászatra. Az Óbuda Tsz Omszki parki bányatavában néhány hónappal ezelőtt érdekes kísérlethez kezdtek, amelynek eredményessége már kezd kibontakozni. A szövetkezet, a Hídépítő Vállalat, az Interag és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat szakembereinek együttműködésével katamarán elrendezésű, harminc tonna teherbírású pontont telepített az Omszki parki bányatóra. A pontonra öt villamos csőrlővel felszerelt japán gyártmányú kavicsszivattyút helyeztek el. Az újszerű berendezéssel most már lehetőség nyílik, hogy a parttól bármilyen távolságban, a szivattyúk segítségével az eddiginél lényegesen nagyobb mélységből hozzák felszínre az értékes bányakavicsot. A sikeres kísérlet után most tervezik, hogy a tsz más bányatavaira is a jelenleginél nagyobb kapacitású szivattyúval, kiterjesztik az új technológiát. Népfront- folyóiratok szélesebb körben Júliustól már az utcai elárusítóhelyeken is kapható a népfront Honismeret című folyóirata, s döntés született arról, hogy a mozgalom másik kiadványát, az Olvasó Nép folyóiratot a jövő év január 1-től az eddiginél szélesebb körben terjesztik. A megjelenésének 10. évfordulóját 1982-ben ünneplő folyóirat folyamatosan tájékoztat a honismereti és hely- történeti mozgalom eseményeiről. Hasonlóképpen hathatós segítséget ad könyvtárosoknak, szakkörvezetőknek, kluboknak az Olvasó Nép folyóirat, amelynek témái az olvasótáborokat a rendhagyó irodalomórákat a kiadói munkát, a műveltség, a közönség, az életmód legkülönbözőbb kérdéseit is felölelik. A szerszámgépekkel kereskedő TECHNOIMPEX egyik vezetőjétől hallottam, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel Magyarországon kívül csak Japán képes betömd egyes nyugat-európai piacokra. Mielőtt jogos büszkeséggel lelkendezhettem volna, gyorsan hozzátette: itthon viszont fél évszázados technológiai szintet konzerválunk. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szerszámgépipar korszerű. A teljes szerszámgéptermelésben a számjegy- illetve mikroszámítcr gépvezérlésű berendezésék aránya ma több mint 40 százalék, de öt év múlva eléri a 70 százalékot, örvendetes, hogy szerszómgépkivitelünk az utóbbi évtizedben megsokszorozódott, s ma a termelés 80 százaléka kerül külföldre. Ennek örülhetünk, ám annak már kevésbé, hogy a hazai felhasználósra kevés jut. Ráadásul az idén mintha megnőtt volna az igény az elavult technológiát képviselő gépek iránt. A külkereskedelem félszáz olyan berendezést importál, amelyek gyártását 15—20 éve mi magunk szüntettük meg. — Bizonyára a kisebb szövetkezetek melléküzemágába vagy esetleg kisipari munkahelyekre kerülnek ezek a gépek — okoskodom, de válaszként máris sorolják a nagyvállalatokat, mint megrendelőket. A külkereskedelem nem szabályoz, hanem jutalékot kap az üzletkötések után, és még ilyen im- portügyletek lebonyolításához is érdeke fűződik. A technológia ily módon váló konzerválása, esetleg visszafejlesztése viszont egyáltalán nem érdeke a népgazdaságnak. Vajon, miért nem használunk korszerűbb, termelékenyebb és megbízhatóbb gépeket, amikor ilyen technika előállításában a magyar ipar a nemzetközi élvonalba tartozik? A legtöbben arra hivatkoznak, hogy korábban ezek az NC-gépek meglehetősen sokba kerültek a kialakúit hazai bér- és árviszonyok mellet pedig csak gazdaságtalanul tudták volna felhasználni őket. Amióta az elektronika betört a szerszámgép- gyártásba, tovább nőtt a gépek teljesítménye, és a gépek átlagos árszínvonala jelentősen csökkent. Mindezzel a hazai szerszámgépgyártó ipar lépést tudott tartani, a felhasználó ágazatok azonban nem. Bármire is hivatkoznak, — szűkebb anyagi lehetőségeikre vagy szakemberhiányra — úgy tűnik, sokkal konzervatívabbak vagyunk, mint mások. Pedig az ipari gyártmányok iránti igényesség napról napra nő, és a hazai ipar versenyképes akar lenni, akkor a szükséges gyártó- eszközökkel rendelkeznie kell. Míg korábban csak a legigényesebb gyártmányokat készítették ilyen korszerű technológiákkal, addig ma már mindenféle megmunkálás, gépgyártás alapja az NC—CNC technika alkalmazása. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szerszámgépipar is csak úgy tud továbbfejlődni, ha a maga gyártotta korszerű berendezéseket üzemeiben munkába állítja, a részegységek, az alkatrészek készítését az automatikára bízza. A magyar ipar összesen legfeljebb, 400 korszerű szerszámgépet használ. Csak összehasonlításul: az NDK- ban, Csehszlovákiában évente állítanak munkába ugyanennyit A románok és a bolgárok számos licencvásárlással fejlesztik a gyártást, de az így készülő gépeket jórészt maguk használják fel. A szovjet üzemekben évente több ezer ilyen berendezést szerelnek fel. Nálunk a megfelelően korszerű géppark hiányából adódik, hogy az iparban foglalkoztatott munkaerő termelékenysége még a közepesen fejlett ipari országokéval összevetve is alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Ausztriában 60 százalékkal, Csehszlovákiában 87, az NDK- ban 100 és Franciaországban 140 százalékkal kedvezőbb az ipar termelékenysége. Az alacsony hazai termelékenységi mutató javításához ma már nem elég, ha a munkapadoknál ügyes, tapasztalt munkások dolgoznak. Olyan géppark is szükséges, amely a megnövekedett mennyiségi és minőségi követelményeknek is eleget tesz. A gépesítettség felemás helyzetén " sürgősen segíteni kellene, elsősorban megfelelően ösztönzött, szervezett, megfontolt termelőeszközkereskedelemmel. Mert a többi feltétel adott. Gépiparunk képes a legmodernebb termdljési eszközök gazdaságos sorozatgyártására, kiváltképp, ha figyelembe vesszük a KGST-országök kialakulóban levő munlte- megosztását és a világ legnagyobb szerszámgépgyártó, ival — például a Gildemeis- ter cégekkel — fennálló termelési és piaci együttműködéseket. E korszerű gépek előnyeit a hagyományos szerszámgépekkel szemben senki nem vonhatja kétségbe. A gazdaságos felhasználás sem vitatható többé. Ha van pénz az elavult gépek tucatjainak importjára, talán lesz vagy marad pénz a hazai gyártmányú korszerű gépek megvételére is. Nézzünk jobban körül saját házunk táján! Sz. L. Tíz éve van iparitanuló-képzés a Fékon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemében. Három osztályban jelenleg hetvenen tanulnak. A ta nulólányok létszáma az utóbbi időben egyre növekszik
