Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

1981. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP é 3 ö MEDOSZ-elnokségi ülésen Az agrarértelmiség helyzetéről tárgyaltak _____A piacról, a munkapad mellől_____I A mezőgazdasági, az erdé­szeti és a vízügyi üzemek­ben tovább nőtt a szervezett értelmiségi dolgozók aránya, a korábbinál kezdeménye­zőbben, és nagyobb felelős­séggel vesznek részt a mun­kahelyi problémák megoldá­sában és a falusi környezet arculatának formálásában — állapította meg a MEDOSZ Elnöksége tegnapi kibővített ülésén, amelyen az agrárér­telmiség helyzetével foglal­kozott. Az elmúlt időszakban sok tekintetben sikerült — leg­alábbis részben — orvosolni régebbi keletű gondjaikat. Három év alatt 20—25 száza­lékkal nőtt a jövedelmük, és sokat javult lakáshelyzetük. Országos kölcsönös támo­gatási alapot létesítettek a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek — errőr döntöttek tegnap a gazdaságok küldöt­tei a TOT székházában tar­tott értekezleten. Az alapból a beruházásokhoz vagy az át­meneti pénzügyi nehézségek áthidalásához kaphatnak a tagok feltételek mellett két- három éven belül visszafize­tendő kölcsönt. Az országos alap anyagi fedezetét az önkéntesen be­lépő területi alapok összegé­nek ' 20 százaléka alkotja. Személyesen még nem ta­lálkoztunk, még nem is lát­juk — még csak lépdelünk a hullámpalával fedett, drót­tal körülkerített, pajtaszerű építmény felé, kerülgetve a cseresznyés ládákkal megpa­kolt személygépkocsikat, lo­vaskocsikat, kézikocsikat, tra­gacsokat és kerékpárokat, de a gyümölcsátvevő hangját már halljuk: — Jóemberek, vigyázzunk! Hullafoltos ne legyen! Re­pedt és világos ne legyen! Térképes színű ne legyen!...' Mármint a ládákba pakolt cseresznye — ezt mindenki érti, aki a környékben tar­tózkodik, s tudják azt is, hogy mikor „térképes” színű a láda: ha a sötétebb és a világosabb színű, azaz a túl­érett és a még csak éppen zsendülő keveredik egymás­sal. És ,ez a . tájékozottság itt természetes: Nagykörűben vagyunk, ahol ősidők óta ter­mesztik a cseresznyét. — De akkor rűiért kell annyiszor ismételni ezeket az alapvető követelményeket? — kérdezem a gyümölcsátvevő Veréb Jánosnétól, akit itt a faluban mindenki Margit néninek szólít. — Mert a régi termelők mellett egyre több az új, kö­zülük jónéhányan nem is Környékbeliek, csak éppen itt vásároltak telket a falu ha­tárában. Nekik általában a ’galapvetőbb dolgokat is el .ell magyarázni: például, ogy kosárba szedjék a cse- .esznyét, ne pedig műanyag­Élhetnek a kedvezőtlen adott­ságú üzemekben állást vál­lalók támogatásával járó megkülönböztetett előnyökkel is, ami havonta 1000—2000 forintos többletjövedelmet je­lent. A gazdaságokban a koráb­binál tevékenyebben veszned részt a felső- és középszintű vezetők, irányítók a szocia­lista brigád- és újítómozga­lomban is. Űj kezdeményezé­sekre került sor. Például a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató In­tézetének felhívására a társ­intézetek 93 szocialista bri­gádja csatlakozott a munka­versenyhez, vállalva a tudo­mányos eredmények gyors elterjesztését. Tehát a területi alapokat is fenntartják. (Eddig 21 terü­leti szövetség csatlakozott az országos alaptagsághoz.) Az induló összeg: 100 millió fo­rint A tervek szerint 1985-ig 250—300 millió forinttal gaz­dálkodnak majd központilag. A kölcsönök odaítéléséről az intéző bizottság elnöke és a területi elv szerint választott öt tagja dönt A működési szabályzat szerint 10 éven belül minden területi alap legalább hozzájárulásának megfelelő mértékben része­sül az országos alapból. ból készült vödrökbe, mert abba befülled a gyümölcs és elveszti a ragyogó színét, matt lesz. Később kiderül, hogy azért egyik-másik régebbi termesz­tőnek sem árt az „újraok- tatás”: — Megesik, hogy a fü­lembe súgja valaki: figyel­jek már erre vagy .arra, hogy mit dugdos a láda aljába. Ilyenkor úgy intézem, hogy éppen arra akadjon dolgom, mellékerülök és szép csönd­ben, hogy lehetőleg senki ne vegye észre, megmondom ne­ki : nézze, igazán szép árat fizetnek most a cseresznyé­ért, nincs értelme annak, hogy a becsületünket kockáz­tassuk. Az iménti mondat sokat el­árul a gyümölcsátvevő mun­kájáról, ami az örökös éber­ség mellett nem nélkülöz­heti a tapintatot sem. Ve­réb Jánosné legjellemzőbb tulajdonsága mégis: a tájé­kozottság. — Nekem azt mondták a központban, hogy maga nem­csak az egyik legrégibb, ha­nem az egyik legügyesebb átvevő is a megyében: min­dig tudja, miből, mikor, mennyi lesz. Honnan? — Ö, én egyszerűen csak a hasamra ütök és azt mon­dom : na, tegnap már öten jelentkeztek, hogy holnapra hoznak néhány rekesz cse­resznyét. eszerint biztos, hogy befutnak legalább öt- venen. Mert tudja, amióta működik a varroda és a Ülést tartott a KISZ KB Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Központi Bizott­sága. A résztvevők meghall­gatták Fejti György első tit­kár tájékoztatóját az MSZMP KB üléséről. Nyitrai István­nak, a KISZ KB titkárának előterjesztése nyomán meg­vitatták a KISZ Központi Bizottsága munkamódszerére és munkarendjére vonatkozó javaslatot. Az eddiginél is jobban kívánják végezni a párt politikájának alakítá­sából és végrehajtásából kö­vetkező feladatokat, a fiata­lok eredményesebb, szocia­lista szellemű nevelését. Ér­zékenyebben és rugalmasab­ban reagálni az ifjúság és a társadalom helyzetére. Az ülésen foglalkoztak a jövő hónapban sorra kerülő, a magyar—szovjet barátság fesztivál programjával is. Végül személyi kérdéseket tárgyalt meg a KB. Tanévzáró a rendőrtiszti főiskolán A rendőrtiszti főiskolán tanévzáró ünnepséget tartot­tak tegnap a főiskola és a tisztképző tagozat 175 vég­zős hallgatója vehette át dip­lomáját. Horváth István belügymi­niszter köszöntötte az új tisz­teket, és ünnepi beszédet is ő mondott. martfűi cipőgyár kihelyezett üzeme, azóta szinte minden asszony dolgozik — nem ér­nek rá hozzám szaladgálni. Meg azután úgyis tudják, hogy mire ők ide állnak a ládáikkal, addigra én már felkészülve várom őket. — Soha nem éri csalódás? — Az idén is ért. De sze­rencsére kellemesen csa­lódtam. A tavaszi virágzás­kor csúnya fagyos napok jöt­tek, s akkor azt hittük, hogy oda az idei termés. Szeren­csére csak a laposabb ré­szekben tett kárt, ami per­sze így is tetemes. Az öreg Szilvás bácsi is féltermést ta­karított be, de azért így sem járt rosszul, mert legalább ötven mázsát vettem át tő­le. Ha azt huszonkét forint­jával beszorozza... Hát igen. szép kis summa jön ki. És ha számításba ve­szem, hogy Veréb Jánosné eddig mintegy 15 vagonra való cseresznyét vett át, ami­ért 5 millió forintot fizetett ki, akkor aligha tévedek, ha úgy vélekszem: sok nagykö­rűinek szerzett jó nyarat a cseresznye. Margit néni azt mondja: közéjük tartozik ő is ... — Heteken át éjfélkor fek­szem, s hajnalban ébredek, mert négy órakor már itt áll a Zöldért kocsija, s rakod­nának az emberek. Aztán mire végzünk, már körbe va­gyok véve kerékpárral, tra­gaccsal, kézikocsival — mind­egyiken ládák, tele cseresz­nyével, s mellettük a gazda, türelmetlenül topogva, mert már menne is vissza, már hozná a következő fuvart. Sietnem kell tehát nekem is, nincs megállás. Még enni is csak úgy eszünk, mint a sze­metes kutyák: ide-oda kap­kodva . .. De ez a jó, mert azt jelenti, hogy jó a ter­més, gyarapszik a falu né­pe. És nem csupán a cse­resznyéskertek tulajdonosai — jól járnak azok is, akik csak szedni járnak. Emlék­szem, anyám hajdan egy kö­csög aludttejért meg a fa al­jáért szedte a cseresznyét, reggeltől estig. Most napi ezer forintot is kereshet az, aki hajnalonta felmászik a fára. — káposztás — Volt olyan igazgató, aki mosolygott az ötleten. Phű micsoda elképzelés — mond­ta — azt vizsgálva, hogyan hatnak a nemzetközi piac változásai a munkapadok mellett? Képtelenség — foly­tatta — el kell csapni azt a A Szerszámgépipari Művek karcagi gyárában a változá­sok kezdete egy másik hely­színre vezethető vissza. Ko- hári Gáspár művezető így foglalja össze ennek lénye­gét: — A művek kőbányai gyá­rában az NC és CNC vezér­lésű igen korszerű gépeket gyártanak exportra. Ott ed­dig az igen ió és igen kere­sett E 3 N típusú egyetemes esztergát készítették. Kár lenne a gyártását feladni, mert nagyon jó kis gép, így ennek bizonyos részegységeit a mi gyárunk kezdte el ké­szíteni. Azután gondolom a gyártás véglegesen ide kerül. Először a sebességváltó, az­után az úgynevezett norton- szekrények gyártását bízták ránkl Persze bizonyos ter­mékek megszűntek itt létez­ni, vagy legalábbis megszű­nőben vannak, mondjuk: a gyalugépek szupportjai, amit eddig mi csináltunk, vagy a szánköszörűk, amit Karcag „készített”. Eddig a tények. És a hatás a munkapadok mellett? So- mogyvári Imre a szerelőüzem szakmunkása először egy utazásról beszél: — Kőbányán tanulmányoz­tuk a szerelési műveleteket, a szerelési folyamatokat. Itt­hon már nem kellett próbál­gatni mit hogyan csináljunk. Tizenöt norton ment ki, ez a nullszéria. Ügy alakult a munka, hogy Kőbányáró’ ka­Mindez a piacok változá­sainak következménye, ha közvetetten is. Mint ahogyan a gyári szervezeti változás, az üzemek összevonása, újak létrehozása, a rekonstrukció, a szerelők költözése is ennek eredménye. Vannak, akik nem örülnek ezeknek a vál­tozásoknak. Kóródi István lakatos csoportvezető többek között egy ilyen dologról be­szél: — A művek gyártmányai közül az idén még több le­mez, illetve lakatosmunkát igénylő feladatot kell elvé­gezni. Hát ez az, ami kissé szokatlan. Mert régebben a termogenerátorok alkatrésze­it készítettük, nagyméretű, nagysorozatú gyártmányokat. E- a rflunka megszűnt, he­lyette a mostani gépburkola­tok ehhez képest jóval bo­nyolultabbak. némelyikük a rajzolvasásnál igencsak fel­ad ia a leckét. És nem is lehet olyan jól keresni az egyedi vagy kis- sorozatú apró alkatrészekkel. No és a minőségi köveíelmé­vezérkart, ahol ez a hatás ér­ződik. Szóval vitatott kérdés vezetői berkekben is sza­bad-e a külpiaci változások­nak érződnie ott, ahol a ter­melési folyamat zajlódik. S ha igen, mennyire? punk bizonyos alkatrészeket, például fogaskerekeket, mert nálunk nincs fogazógép, a gyár viszont képes tengely­szerű alkatrészeket jól és gazdaságosan gyártani. Hát ez a mi dolgunk. A válto­zás? Nagyobbak a pontossá­gi követelmények a forgá­csolásnál és jobban kell fi­gyelni a szerelésnél is. mert a végső összeállítás Kőbá­nyán történik. Nem tudni, melyik gépegységet építik be egy-egy exportra menő szál­lítmányhoz. S még Kohári Gáspár mondandója a várható kö­vetkezményekről : — A szereidében igen-igen változékony volt, hogy fino­man fogalmazzak, a munka- ellátás. Hó végére, meg ne­gyedév, félév végére csúcso­sodtak, jöttek össze a szere­lési munkák. Most nem ar­ról beszélek, hogy a hónap első felében nem dolgoztunk, hanem arról: a második ré­szében mindig megugrott a termelés görbéje Ez most szerintem egyenletesebb lesz. A szállítási határidőknél per­sze, most az átállásnál is, voltak problémák. Szerszám hiányzott, azután nem érkez­tek meg alkatrészek, de gon­dolom, mind a kezdeti zök­kenőkkel függ össze, ahogy bővül a kooperáció, úgy csil­lapodnak a zavarok. Tény, hogy a negyedik negyedév­ben már öt ilyen gépet kell itt Karcagon készre szerelni. nyék ... Kórodi István mondja, nézegették hogyan tükröződik a fény a meg­munkált lemezen, ahol ekép- pen igencsak meglátszottak az egyengeíés nyomai. Állí­tani kellett volna a kalapács nóniuszán — mondja. S hoz­záfűzi, hiányoznak a lakatos­munkákhoz a kisebb, na­gyobb gépek. Egy házzal, egy üzemmel odébb Kunhegyesen a Vízgépészeti Vállalat gyá­rában, amikor az említett hatásokról beszélgetünk, Csá- vás Imre szerelő szintén a keresetről beszél: — Egyelőre jobban megéri a dolgozóknak, ha egyszerű, mondhatni primitívebb mun­kát végeznek, mert azzal jobban tudnak keresni. Az iszapvíztelenítő szerelése meg elhúzódik. Nincs rá és nem is lehet norma. Amikor kezd­tük, négy hét alatt készült el egy ilyen, most meg egy esz­tendő majdnem az átfutási idő. Megtudom a VÍZGÉP li­cence! vásárolt a környezet­védelmi berendezés gyártá­sára a nyugati Roeddger cég­től. A gyártandó hazai for­galomba kerüld 'berendezé­sekhez a partner szállít bizo­nyos alkatrészeket, cserébe, hogy ne kell jen dollárt kiad­ni némileg egyszerűbbeket ad a 'kunhegyesi gyár. Csá- vás Imre minderről ezt mond iá: — Az import alkatrészek honosítása miatt állandóan változik a termék, most igv kell csinálni, máskor úgy, mintegy négy esztendeje Ne­héz ehhez igazodni akkor, amikor egy évre előre meg kell rendelni egyik-másik hazai szállítótól anyagfélesé­geket. Azután nem csak az a probléma, hogy elhúzódik a honosítás, meg a nyugati partner nem szállít, hanem az is: a hazai kooperációs üzemek sem eléggé megbíz­hatóak. Még „szerencse” időnként, hogy a berendezések ma­gyarországi megrendelői, a beruházások — ahová eme készülékek kerülnek — kivi­telezésének elhúzódása miatt kérik, maradjon még az üzemben egy-egy gyártmány bizonyos ideig így ezekről szedik le esetenként az al­katrészeket, hogy más meg­rendelések teljesítésével ne maradjanak adósak. Faragó László szerelő már olaiozot- tabb munkáról beszél. Nem véletlen — A víztornyok helyszí­ni szerelésénél flottul megy a munka, már kiforrott nor­mák szerint dolgozunk. Per­sze előfordul anyaghiány. Egy 130 tonnás — körülbe­lül ennyi a víztorony súlya *— berendezésnél, ha nincs valamilyen anyag vagy al­katrész, az ugye, hazai vi­szonylatban természetes. Szerintem nem egészen. Persze a mondandókból ki­derül, a változásoknál az új gyártmány előállítása az anyagok, az alkatrészek, a szerszámok beszerzése nem kevés próbatétel elé állítja a munkásokat. (Egyre többször kell a tized század millimé­tereket jelző szerkezet, a nó- niusz.) Ahogyan a SZIM-ben a szervezeti módosítások, a rekonstrukció, ugyanúgy a kunhegyesi gyárban az 'új csarnok építése és az új tech­nológiák — mint a fémszó­rás, a felületbevonás — al­kalmazása, azt bizonyítják, a piaci változásokhoz nem elég csupán a termékszerkezet módosításával igazodni. Sok szó esik általánosság­ban meggyőzésiről, szemlélet­váltásról, politikai munkáról. Az esetek példázzák, mind­ezek konkrét tartalmat kap­nak akkor, ha a gyáriak tud­ják, hogy a változás nem a véletlen műve. S az „átállás” nem csak az üzemi vezetés, hanem a műszakiak és a munkapadok mellett dolgo­zók alkalmazkodását is meg­követeli. Hajnal József Tsz-kölcsön — országos kölcsönös támogatási alapból Munka kőiben A gyümölcsátvevő Csúcs hó végére Sierencsés késés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom