Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. július 3. Megnyílt a KGST szófiai ülésszaka Véget ért Kádár János borsodi látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) dasági kapcsolatait, és fon­tos szerepet tölt be nemzeti terveink megalapozásában. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is köszönetét mondjak a Szovjetuniónak azért az internacionalista hozzájárulásért, amivel elő­segítette a komplex prog­ram ' mindannyiunk javát szolgáló létrehozását és ed­digi végrehajtását, összhang­ban a beszámolóval, jó ér­zéssel állapíthatjuk meg, hogy közös erőfeszítéssel az elmúlt tíz év alatt nagydol­gokat alkottunk, s erre mél­tán büszkék lehetünk. Most, amikor választ kell adnunk arra, hogy együttmű­ködésünk továbbfejlesztésé­ben a nyolcvanas évtized­ben milyen feladatokra össz­pontosítsuk erőinket, külön is nagy fontossága van a ta­pasztalatok elemzésének, mert a gazdasági építőmün- ka feltételéi ma merőben mások, -mint voltak tíz évvel ezelőtt, amikor a komplex program elfogadásra került. Intenzív szakasz Azóta lényegesen megerő­södött a szocialista közösség gazdasági potenciálja, ugyan­akkor országaink többségé­ben. kimerültek, vagy leg­alábbis erősen megcsappan­tak az extenzív fejlődés for­rásai és előtérbe kerültek az intenzív szakasz követelmé­nyei. Megszűnt a viszonyla­gos energia- és nyersanyag­bőség, megnövekedtek a ki­termelési költségek; a világ­piacon olyan árarányok ala­kultak ki, amelyek alapvető­en megváltoztatták az ener­gia és nyersanyagok, illetve a késztermékek árainak egy­máshoz való viszonyát; olyan új tudományos eredmények születtek; amelyek éretté váltak a gyakorlati alkalma­zásra. Az építőmunka külső és belső feltételeiben végbe­ment változások olyan új kérdéseket tettek és tesznek fe? számunkra, amelyek egyikére-másikára még nem adtunk kielégítő választ. Az idő viszont sürget. Közös ér­dekünk, hogy mielőbb meg­találjuk azokat a megoldá­sokat, amelyek lehetővé te­szik, hogy' a megváltozott feltételekhez igazodva új lendületet adjunk együttmű­ködésünknek. A magunk ré­széről messzemenően helye­seljük és támogatjuk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresszu­sán megfogalmazta - — a nyolcvanas évek váljanak a szocialista országok intenzív termelési és tudományos- műszaki együttműködésének időszakává. Napirendünkhöz kapcso­lódva, külön is szeretném ki­emelni a következőket: Először: stratégiai fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és bizton­ságosan megoldjuk a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energiafaj­ták, és nyersanyagfor­rások felkutatásával se­gítsük elő jövő fejlő- désühk megalapozását. Ugyanakkor a termelőkapa­citások bővítésével egyen­rangú feladatnak tartjuk, hogy közös munkával mi­előbb megteremtsük azokat a műszaki és közgazdasági fel­tételeket, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló energiaforrások racionáli­sabb kihasználását, a fajla­gos energiafelhasználás csökkentését elősegítő tech­nológiák és berendezések ki- fejlesztésének meggyorsítá­sát. Másodszor: a szakosítás és a kooperció elmélyítésével az egyes országok adottsá­gaira alapozva és közös munkával lehetővé kell ten­nünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozó iparok termelésé­nek korszerűsítése. Ebből a szempontból külön is megha­tározó jelentősége van a mikroeléktronika fejlesztésé­nek, az élenjáró gyártás- technológiák meghonosításá­nak; a korszerű részegysé­gek, alkatrészek, a magas minőségű féltermékek, vegyi komponensek nagyobb mennyiségben való előállítá­sának. Harmadszor; halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozását. Ehhez, mint ahogy az a ko­rábbi ülésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adott­ságokkal rendelkezünk, de hogy ezeket jobban kihasz­nálhassuk, meg kell erősíte­nünk a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló tudomá­nyos — elsősorban a bioló­giai — kutatóbázist, korsze­rű ipari hátteret — nagyobb termelékenységű mezőgazda- sági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosítanunk. Gondos­kodnunk kell az élenjáró termelési rendszerek és eljá­rások meghonosításáról, el­engedhetetlen továbbá, hogy a termelés tőke- és alapigé­nyességében végbement vál­tozásokat figyelembe véve a jelenleginél ösztönzőbbé te­gyük a közgazdasági feltéte­leket is. Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követelmé­nyei kerültek előtérbe, a ko­rábbinál is nagyobb fontos­sága van annak, hogy meg­újítsuk és a célokkal jól összehangoljuk a végrehajtás eszközeit Ebből kiindulva tovább kell fejleszteni a gaz­daságpolitikai konzultáció­kat, és a tervkoordináció rendszerét is. Mielőbbi gya­korlati lépésekre Van szük­ség a tudományos-műszaki együttműködés hatékonysá­gának növelésére is. Szoros összhang Ehhez véleményünk sze­rint nem új intézmények lé­tesítésére, hanem elsősorban arra van szükség, hogy a már meglévő szervezetek munkáját tegyük eredménye­sebbé, olyan módszereket és együttműködési formákat alakítsunk ki, vezessünk be, amelyek biztosítják a szo­ros összhangot a termejés hatékonysági követelményei és a műszaki fejlesztés kö­zött. Mint korábban többször kifejtettük, most is szeret­ném hangsúlyozni: a gyor­sabb előrehaladásnak meg­győződésünk szerint az is feltétele, hogy komplexen továbbfejlesszük a közgaz­dasági, az ár- és a pénzügyi viszonyokat. Véleményünk szerint növelni kell közös valutánk, a transzferábilis rubel, valamint a hitelműve­letek szerepét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővítésének. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk a döntési folyamat rö­vidítésére; a már elhatáro­zott és az új feladatok gyor­sabb megoldására. A válla­latok és intézmények közvet­len kapcsolatainak fejleszté­sére is. A komplex program jóvá­hagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gaz­dasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen ha­talmas erőt jelent szocialis­ta gazdaságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együtt­működés. Közös feladatunk és egyben kötelességünk, hogy ezt a hatalmas erőt testvéri országaink népei ja­vára az eddiginél is ered­ményesebben kamatoztassuk. Mi erre készek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy aktív munkával hozzájáruljunk közös ügyünk előreviteléhez. Bejelentem, hogy az ülés­szakra beterjesztett határo­zattervezet a további mun­kához, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita tanul­ságainak felhasználásával együtt készek vagyunk tá­mogatni. A délelőtti ülésen szólalt fel Nyikólaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. Koszorúzás a Dimitrov* mauzóleumnál A KGST_ülésszakon tegnap valamennyi tagállam kül­döttségének vezetője beszé­det mondott. Ugyancsak fel­szólalt a tegnapi ülésen a jugoszláv delegáció vezetője, valamint a megfigyelői mi­nőségben jelenlevő küldött­ségek vezetői. Kifejtették vé­leményüket a komplex prog­ram végrehajtásának tapasz­talatairól, a műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdései­ről, a két tanácsülés között elvégzett munkáról. Az ülésszakon részt vevő delegációk tegnap megkoszo­rúzták Georgi Dimitrov ma­uzóleumát. A magyar kül­döttség koszorúját Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője helyezte el. A magyar küldöttség Lá­zár György vezetésével a tegnapi ülés szünetében megtekintette azt a fotókiál­lítást, amely a komplex program végrehajtása első évtizedének eredményeit mu­tatja be. Felkeresték a tag­államok elektronikai iparát szemléltető fényképkiállí­tást is. Este a magyar küldöttség részt vett az ülésszak rész­vevőinek tiszteletére rende­zett hangversenyen. Ülésezik a lengyel parlament Varsóban tegnap délelőtt megkezdte kétnaposra terve­zett, főként gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó ülését a lengyel- parlament. A kép­viselők első olvasásban meg­hallgatták, majd megvitat­ták az idei népgazdasági, va­lamint a költségvetési terv módosításáról szóló törvény- tervezeteket, továbbá a gaz­dasági válságból való kijutás kormányprogramját. Ugyan­csak első olvasásban tár­gyalta a szejm az állami vállalatok munkásönigazga­tásáról és az állami vállala­tokról szóló törvényterveze­teket. Mint abban az ülés kezde­tén megállapodtak, az emlí­tett tervezetek egymás után hangoztak el, majd össze­vontan kezdődött meg róluk a vita. Tegnap este befejeződött a tanácskozások első napja. A törvénytervezetek fölötti vi­tát pénteken reggel folytat­ja a szejm. Brandt hazautazott Moszkvából Tegnap Moszkvából haza­utazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet ven­déget a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke búcsúztatta. Je­len volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának t^gja, külügyminisz­ter. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, valamint több más hivatalos személyiség. (Folytatás az 1. oldalról.) maradt el a Központi Bizott­ság első titkárának ottjártát szinte mindig kísérő mozza­nat, néhány kedves emlék­sor bejegyzése sem: most a Madame Curie Kiváló Ifjú­sági Brigád és a Magyar— Szovjet Barátság Szocialista Brigád albumába. Beszélgetés brigádvezetőkkel A műanyaggyár volt a sé­ta következő állomása, a szakmai kalauz pedig Kucs­ma János, a gyáregység irá­nyítója. Itt évente körülbelül 70 ezer tonna műanyagter­mék készül. Alkalmi bemu­tató is kapcsolódott ehhez a gyári programhoz, amelynek végén Kádár János elisme­réssel nyilatkozott a kiállí­tott termékekről. Továbbha­ladva elbeszélgetett Kapi­tány Béláné és Marek Jolán fiatal gépkezelő szakmunká­sokkal is. majd a műanyag- zsinór-gyártás technológiájá­val ismerkedve, megállt az egyik gépnél, ahol Boda Jó­kötik le teljes egészében, ezért a minőség javításával, a termékszerkezet módosítá­sával igyekeznek bevételei­ket növelni. Kálóczi József, a leninvá- rosi pártbizottság tagja, a TVK nyugdíjasa az idősebb generáció ■ nevében is mon­dotta: örülnek, hogy a vá­rosi pártbizottság számít rá­juk. Csak egy példa: a kü­lönböző munkabizottságok­ban hasznosítják hosszú mun­kás éveik alatt megszerzett tapasztalataikat, tudásukat. Kopcsó Józsefné. az Analiti­ka Szocialista Brigád veze­tője elmondptta: korábban e kollektívának bárki tagja le­hetett, de ma már bizonyí­tania kell, ho$ méltó a szo­cialista brigádtag megtiszte­lő címre. Majoros István, a műanyaggyári pártalapszer- vezet titkára azokat a poli­tikai teendőket sorolta, amelyeknek elvégzéséből nagy részt vállalnak a kom­munisták. Lükő András, az energia főosztály II. Rákóczi Ferenc brigádjának vezetője el­mondta: csoportjának felada­ta száz megawatt villamos­bizonyára több gondjuk van annál, mint amennyiről e baráti hangulatú találkozón tájékoztatták őt. Biztosította a jelenlévőket, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány figyelemmel kíséri a leninvárosi kollektívákat foglalkoztató problémákat, amelyeknek megoldását nemcsak helyi feladatnak tartják. Belpolitikai helyzetünkről szólva a Központi Bizottság első titkára kijelentette: né­pünk értékeli a szilárd tár­sadalmi viszonyokat, a tö­retlen fejlődést, az életkö­rülmények javulását, a gon­dokkal, a megoldásra váró problémákkal együtt A ma­gyarnak, bárhova megy is a világon, ma mér nem kell szégyenkeznie. Mindezért meg kellett dolgozni, és van mit félteni. Egycsapásra ez­után sem megy minden, ez­után is mindenért keményen meg kell dolgozni. A XII. kongresszus határo­zataiból adódó tennivalókról szólva kiemelte, hogy a kong­resszus jövőbe mutató, szo­cialista programot fogadott el, reális, ám nem kis fel­Kádár János a TVK-beli látogatásakor a tanácsteremben találkozott a szocialista brigád­vezetőkke] is zsefné cérnázóval munkájá­ról váltott szót. Jóllehet a gyár még sok látnivalót tartogatott, innen a központi irodaház tanács­termébe indultak, ahol Ká­dár Jánost beszélgetésre vár­ták a gvár szocialista bri­gádvezetői, pártalapszerveze- ti titkárok, valamint a Tiszai Kőolajipari Vállalat, és a Tiszai Erőmű Vállalat kol­lektíváit képviselő munká­sok. A kötetlen beszélgetés, eszmecsere során Huszár András, a karbantartó gyár­egység pártalapszervezetének titkára alig titkolt büszke­séggel mondotta el: a TVK igen modern nagyüzem, amit az is bizonyít, hogy a karbantartók is számító­gépekkel dolgoznak. Bíró Ti­vadar. a Tiszai Erőmű Al­kotmány Szocialista Brigád­jának vezetője arról tájékoz­tatta a Központi Bizottság első titkárát, hogy a nyo­masztó energiagondok termé­szetesen őket is jobb gazdál­kodásra ösztönzik. Felkészül­tek. hogy mind nagyobb mértékben hasznosítsák fűtőanyagként a hazai sze­neket. s a másutt már hul­ladéknak minősített ipari gázokat. Witigné Burgert Márta, a II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigád vezetője felszólalásában beszámolt ar­ról hogy legutóbb egy zsu­gorfóliagyártó berendezés üzembe állítását — 13 másik brigáddal kötött szocialista szerződéssel — külföldi szak­ember segítsége nélkül ol­dották meg. A megtakarítás forintban meghaladja a há­romnegyed milliót. Bori Imre, a munkaügyi gyárgondnokság alapszerve­zeti párttitkára személyes emlékként idézte: mindig hit­te. hogy megéri az időt, ami­kor^ az ember gondolkodva dolgozhat és munkája alap­ján ítélik meg. Most így élünk, s ebből már nem en­gedünk — mondotta. Mé­hes György, a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat pártbizottságá­nak titkára arról a gondjuk­ról beszélt, hogy kapacitásu­kat a megrendelések nem energia biztonságos elosztá­sa, a berendezések karban­tartása, s a felelős munká­ért nem is marad el az er­kölcsi, anyagi elismerés. Né­meth István, a Szőke Tisza Tsz pártalapszervezetének tit­kára elmondotta, hogy kö­zös gazdaságuk hatszáz tag­gal indult, ma százhúszán vannak, a többieket elszívta az ipar, egyebek között ép­pen a TVK. Az iparosítás, az építkezések miatt háromszáz hektárjuk is alaposan meg­fogyott, de a helyi pártszer­vek segítségével megtalálták a megoldást: kifizetődő szarvasmarha- és juhtenyész­tésbe kezdtek. Elismerés az eredményekért Nemcsak az elhangzottak­ra válaszolandó, mintegy a látogatást is összegezve kért szót ezután Kádár János. A Központi Bizottság első titkára visszaemlékezett ar­ra: már akkor is járt ezen a vidéken, amikor még a hata­lomért folyt a harc, és még nyoma sem volt a mai hatal­mas ipari létesítménynek. Ami Leninvárosban felépült, az az itt élő emberek és az egész magyar nép nagy kö­zös vállalkozásának szép eredménye. Örömmel álla­píthatjuk meg — mondotta —, hogy népünknek nem kell sajnálnia az ide befektetett forintokat. Az ilyen szocia­lista építkezés olyasmi, mint egy társadalmi kohó. Kihat a közösségre, erősíti a szemlé­leti-cselekvési egységet. A pártalapszervezetek ereje pe­dig olyan, mint a jó kovász: jó közösséget erjeszt. Szólt arról, hogy a Leninvárosban megvalósult építkezés szép példája a szocialista együtt­működésnek. a nemzetközi összefogásnak is. A magyar —szovjet kooperáció segíti a szocialista, kommunista épí­tőmunkát. mindkét ország gyarapodását, népeik javára. A Központi Bizottság első titkára elmondotta, hogy a látottak-hallottak örömmel töltötték el, de megjegyezte: adatokat tűzött ki, közép­pontba állítva a gazdasági munkát. Ha az ott meghatá­rozott teendőket végrehajt­juk, kitűzött céljainkat el­érjük, az azt jelenti, hogy helyreállítjuk gazdaságunk egyensúlyát, megőrizzük élet- színvonalunkat, vívmányain­kat és tovább javítjuk az életkörülményeket. Ehhez azonban milliók akarata, tu­dása, tettrekészsége szüksé­ges, az az eltökéltség, amely­re már több évtizede bizton számíthatunk. Kádár János az egyik szo­cialista brigádvezető felszó­lalásához kapcsolódva hang­súlyozta, valóban: a fejün­ket is használnunk kell, hogy jól gazdálkodjunk minden­nel, tudással, anyaggal, ener­giával, egyszóval a gyarapo­dást, a fejlődést szolgáló ter­melési eszközökkel. Végül a Központi Bizottság első tit­kára a nemzetközi helyzetről szólva is azt húzta alá: a mi feladatunk az. hogy dolgoz­zunk, végezzük el tenniva­lónkat. s akkor mindenkép­pen boldogulunk. Befejezé­sül gratulált az elért ered­ményekhez, további sok si­kert kívánt a Leninvárosban dolgozóknak. Kérte a szocia­lista brigádvezetőket, párt­munkásokat, tolmácsolják kollektíváiknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának üdvöz­letét. Séta a városban A gyárlátogatás végeztével a Központi Bizottság első tit­kára rövid sétát tett Lenin- város főterén. Érkezésének hírére összesereglett a város apraja, nagyja. Kedves jele­net volt, hogy itt, az átlag- életkort nézve legifjabb vá­rosban Markovics Mihálvné Gombos Katalin. 1919-es kommunista köszöntötte vi­rágcsokorral Kádár Jánost. A Központi Bizottság első titkára befejezte Borsod- Abaúj-Zemplén megyei lá­togatását és tegnap este visz- szaérkezett Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom