Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

1981. július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kánikulában A szalag mellett A kánikula megviseli az embert. - Aki teheti, hűvös helyet keres, de többen vannak azok, akik változatlanul sütik a ke­nyeret, vasat kovácsol­nak, dolgoznak a mun- kaszálagok mellett. A Fékon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemében is dolgozik a hat szalag, készülnek a blúzok és az ingek. Már kevés a nyá­rias fazon, hiszen az első negyedév végéig a leg­többet átadták a keres­kedelemnek, hogy időben eljussanak a vásárlóhoz. Most az őszt idéző flanell kislánying és a hosszú ujjú férfiingek vannak soron. Forró légkör a vasalóknál A legforróbb a légkör a vasalórészlegnél. Az idom­vasaló mellett alig enyhíti a meleget a szelet kavaró kis ventillátor. Most Or­szág Miklósné dolgozik itt, és ő kezeli a törzsvasalót is. Takarékos mozdulatokkal si­mítja a gallért és a kézelő­ket a vasalófelületre, közben beszélgetünk. — Dél körül biztos van negyven fok. Ezek a gépek csak úgy ontják magukból a meleget. A szellőzés nem túl jó, az ablak magasan van, a ventillátor meg csak akkor segít, ha közvetlenül a törzsvasaló mellett állok. Homlokát már mo6t reggel könnyű verejték lepi. A mű­szak végéig ezer, simára va­rázsolt ing kerül ki a kezei közül. Nem jobb a helyzet a kézi vasalóknál sem. A hosz- szú asztalok mellett szünet nélkül emelgetik a nehéz va­salókat az asszonyok. A ke­reskedelemben kapható könnyű hőfokszabályozós va­salók itt nem váltak be. Ju­hász Lajosné magas széken ülve zsebeket vasal. — Megírhatja, hogy az­előtt sok volt a varmivaló, mert a vasalás mellett a varrás után maradó apró hi­bákat is javítom. Mióta sza­lagközi meózás van, keve­sebb hibás darab kerül hoz­zánk. A zsebvasalásból 800 lenne a norma, ha csak ezt csinálnám, de így 400—500- at tudok megcsinálni egy műszak alatt. Én jól jártam a fix bérrel, amit májustól bevezettek, még egy kicsivel többet is kaptam, mint ha darabbérben számoltak vol­na. De ők — int a csomago­lok felé — már nem örülnek neki. A csomagolóban mindjárt a bérről kérdezek. Túri End- réné szívesen válaszol, mi­közben az ingeket sorra a zacskóba csúsztatja. — Én rosszul jártam, hogy nem teljesítményben szá­moltak. Majdnem 1300 fo­rinttal kaptam kevesebbet, mint szoktam. Igaz, most a darabbér is kevesebb lett volna, mert fizetett ünnep is volt a hónapban. Általában 23—24 ezer inget csomago­lok be havonta. Azt beszé­lik, hogy utánanéznek majd a fizetésnek, ne érjen ben­nünket veszteség. Persze azért most is igyekszem, bár ez a meleg! A múlt héten volt két olyan nap, hogy fél­óránként locsolgattam az ar­comat hideg vízzel. Sokat it­tunk, persze a lábunk meg jól megdagadt a műszak vé­gére. A varrósoroknál is fénylő arccal hajolnak a gépek fö­lé. Az ablak mellett, „szél- lős” helyen ül Szappanos Mihályné, a tűző nap erejét alig''tompítja a sötétítő füg­göny. — Bírni kell! — válaszolja kérdésemre. — Kétóránként van szünet, akkor megmoz­gathatjuk magunkat. Hét évig voltam csomagoló, január óta varrók. Majd a dupláját ke­resem itt — néz rám kis büszkeséggel, s folytatja — 640 vállnyereg a normám, de megvan a napi 920. Most meg még jobban igyekszem, kell a pénz, mert nyáron nő­sül a fiam. A „kis menyem” is itt dolgozik — int hátra a gépek sűrűje felé. Szabadság a házi munkákra Az üzem június 29-től két hétre leáll, szabadságra men­nek a dolgozók. Akiket ott jártamkor megkérdeztem, mit csinálnak majd a pihe­nő alatt, egyöntetű választ adtak. Meszelés, nagytakarí­tás, tatarozás, az elmaradt házi munkák pótlása. „Hogy tölti a két hetet az üzemve­zető?” — nyitottam be a kérdéssel Vági János irodá­jába. — Először is a két hét nem annyi, mivel fele idő­ben dolgozunk egy műszak­kal azok miatt, akik beutaló vagy egyéb probléma miatt nem tudják kivenni a sza­badságukat. Tehát máris csak egy hét marad, azt meg ro­konlátogatással töltöm, ha az idő engedi. — Elég nagy baj nekünk ez a korai kánikula. A má­jusi tervünket nem tudtuk teljesíteni, és ennek egyik oka épp a meleg volt. Per­sze, mindent nem lehet erre fogni. A választék a piac igényeinek megfelelően egy­re bővül, az átállás fazonvál­tozásnál a sok betanított munkás miatt jelentős idő­kiesést okoz. Ezt enyhíti majd a jövőben a képzett szakmunkásgárda, akik kö­zül sokan járnak most szak- középiskolába. De most még csak a tanulmányi szabadság miatti termeléskiesést érez­zük. Szorongató a munkaerőgond — Szorongató a munkaerő­gond is. Hiába csökkentettük évről évre a tervezett lét­számot, a valós csökkenés ezt meghaladja. Utánpótlás csak a szakmunkásképzőtől várható, de az iskola nem tud annyi gyereket felvenni, mint ahány nekünk kellene. Most 26 ember hiányzik, de a „hiányzók” száma még nő­ni fog, sok a kismamánk és a fiatalunk. Kérdésem nyomán rátér az egyes munkafolyamatok darabbérezésének megszün­tetésére. — Az inproduktiv, kiszol­gáló munkafolyamatokat ki akartuk venni a kész gyárt­mányra fordított időből azért, hogy a tényleges elkészülés idejét kapjuk, ami üzletkö­téshez fontos adat. Ezért át­tértünk egyes területeken az időbér plusz prémium bére­zésre, figyelembe véve az eddigi átlagkeresetet. A pré­mium részben saját terme­léstől, részben csapatmunká­tól függ, és egyenként bele­építettük a minőségi prémi­umot, a kor- és a* szakmui}- káspótlékot. A síéíftélyi alap­bért az év első három hó­napjának teljesítménye alap­ján állapítottuk meg. Egy hónap után most vizsgáljuk meg, hogy alakult a bére­zés, és hol van szükség mó­dosításra. Fejszés Edit A KISZÖV-nél Értékelték az elmúlt öt évet Kongresszusi küldötteket választottak Tegnap délelőtt tartotta Szolnokon, a MÉSZÖV széíc- házában kongresszusi kül­döttválasztó gyűlését az Ipari Szövetkezetek Szolnok me­gyei Szövetsége. A megjelent hetvennégy küldöttet — ti- zenketten maradtak távol va­lamilyen ok miatt —, a meg­hívott vendégeket — köztük Bereczki Lajost, a megyei tanács általános elnökhelye't- tesét, Bálint Ferencet, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezető­jét és dr. Tóth Józsefet, az OKISZ szövetkezetpolitikai főosztályának vezetőjét — Németh Lászlóné dr. a KI- SZÖV elnöke üdvözölte. Németh Lászlóné dr. ter­jesztette elő szóbeli meg­ajánlással megvitatásra az ipari szövetkezetek közelgő VIII. kongresszusának irány­elveit. Hangoztatta: az októ­ber 16-án és 17-én ülésező kongresszus elmúlt ötévi munkáról szóló értékelését és a következő öt évre szóló iránymutatását nagy érdek­lődéssel várják az ipari szö­vetkezetek dolgozói. Az előterjesztésben többek között elhangzott, hogy a szövetkezetek tudatában van­nak annak, hogy termékeik úgy válhatnak tartósan piac­képessé, ha azok műszaki jellemzői megfelelnek a kor­szerűség követelményeinek, jó minőségűek és az előál­lítás költsége is elfogadható. Hogyan tudják ezt biztosíta­ni, erről esett nagyon sok szó mind a szóbeli előterjesz­tésben, mind az azt követő élénk vitában, amelyben tí­zen kaptak szót. A vitában elhangzottakat határozat formájában a KI- SZÖV írásban megküldi az OKISZ-nak, hogy azokat a kongresszusi anyagokban hasznosíthassák. A vita lezárása után el­hangzott a mandátumvizsgáló és a jelölő bizottság jelen­tése, majd a küldöttek tit­kos szavazással megválasz­tották a megye ’ huszonkét küldöttét az ipari szövetke­zetek VIII. kongresszusára, illetve hat személyt javasol­nak a kongresszusnak, hogy Szolnok megyéből őket vá­lassza meg az Ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsa tagjainak. Öntözés Milliméterek és milliók Pártmunkás­küldöttség Szíriában Az Arab Űjjászületés (Baath) Szocialista Párt­jának meghívására június 28-a és július 2-a között lá­togatást tett a Szíriái Arab Köztársaságban az MSZMP pártmunkásküldöttsége, Andrikó Miklósnak, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével. A küldöttséget, amely a Baath párt pártszervezési és tömegpolitikai munkáját tanulmányozta, fogadta dr. Wahib Tannusz, a Baath párt regionális vezetőségé­nek tagja. Egészségügyi dolgozók kitüntetése Tegnap, Semmelweis Ig­nác születésének évforduló­ján, a magyar egészségügyi dolgozók napján a kitünte­tésben részesülő egészségügyi dolgozók tiszteletére a me­gyei tanács székházában ün­nepséget rendeztek. Résztve­vőit, köztük dr. Durst Já- nosnét, a neves szolnoki or­vos özvegyét, Magyari Mik­lósné, az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei titkára köszöntötte, majd dr. Ignácz István me­gyei főorvos emlékezett meg Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulójáról, és adott rövid áttekintést a megye egészségügyi ellátásának há­rom és fél évtizedes fejlő­déséről. A kitüntetéseket Barta László, a megyei tanács el­nöke adta át. A Szolnok me­gye Tanácsa által 1979-ben alapított Durst János-díjat, plakettet és oklevelet .dr. Durst János, a Szolnok me­gyei Köjál laboratóriumi cso­portvezető főorvosa. Kovács Lajosné, a mezőtúri I—II. gyermekkörzet védőnője és dr. Temesvári Ottó. a tisza­füredi járás főorvosa kapta. Az egészségügyi miniszter által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben a megye 37 egészségügyi dolgo­zója részesült, miniszteri di­cséretben pedig 58. A kitüntetettek nevében dr. Temesvári Ottó mondott köszönetét, majd Boros Ot- tóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője gratulált va­lamennyiüknek. (Folytatás az 1. oldalról) kola saját maga szervezi meg százharminc napközis gyer­mek ellátását. Július 6-tól augusztus 1-ig pedig a város négy iskolájának tanulói számára a Killián telepi nap­közis otthonban összevont foglalkozást szerveznek. Ki­rándulnak Szolnokra és Szenttamásra, részt vesznek a művelődési központ prog­ramjaiban, játékos szellemi, és sportvetélkedőkön. TÖRÖKSZENTMIKLÖSON június 29-től augusztus 20-ig a strand mellett napközis tábor nyílt, ahová három­négyszáz gyermeket várnak. A mozi, a városi könyvtár, a művelődési központ, az út­törőház segít érdekesebbé tenni a tábori napokat, a Városgazdálkodási Vállalat pedig napi 2 forintos áron biztosít strandbelépőjegyet. Tizenegy napos olvasótábort rendeznek, ahol három kis­csoportban könyvtárosok, pe­dagógusok, népművelők fog­lalkoznak a 4—5. osztályt végzett tanulókkal. A tábor programjában üzemlátoga­tás. strandolás. helyi kirán­dulás, manuális foglalkozá­sok, sport, játék, szellemi vetélkedők is szerepelnek. TÜRKEVÉN két általános iskolából százhúsz-százhar. mine gyerek vesz részt a nyári napköziben, június 14- től a tanév kezdetéig szer­vezik az iskolák a foglalko­zásokat. Tantermi, szabadtéri Az ember azt hinné, hogy ez a parányi mértékegység csak a szerszámkészítőknél, és más, nagy pontosságot kí­vánó szakmákban játszik szerepet. Pedig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság­ban is: a gazdászok is mil­liméterben számolnak, főleg ezekben a tavaszi-nyári hó­napokban. „Esett harminc millimé­ter nyi eső, egy hétig nem kell öntöznünk...” —'mond­ja a törökszentmiklósi Tisza- táj Termelőszövetkezetben Butyka László, a növényter­mesztési főágazat vezetője, miközben arcán a súlyos gondoktól szabadulok moso­lya suhan át. Az ok nyilván­való: egyrészt felszabadul nyolc-tíz ember, akiket más, szintén sürgető tennivalók elvégzésével bíztak meg, másrészt pedig sikerül vala­mit spórolni, ráadásul nem is keveset, hiszen amióta két fillér helyett négy fillér­be kerül egy köbméter víz, s amióta az úgynevezett alapvízdíjat is a többszörö­sére emelték, — nos, azóta nem olcsó mulatság az öntö­zés. Olyannyira nem, hogy híre futott, a rádióban és a televízióban is foglalkoztak már vele: igen sok gazda­ságban kihasználatlanul he­vernek az öntözőberendezé­sek. Butyka László a korábbi­nál jóval magasabb vízdí­jak mellett több körülményt megemlít még, ami szintén nehezíti az öntözéses gazdál­kodást. A törökszentmiklósi termelőszövetkezetben példá­ul több mint tíz éve üzemel már egy AC-típusú, félsta­bil öntözőtelep, amelynek az azbesztből és cementből ké­szített csövei ezer hektáros területen tudják pótolni az esőt. Igen ám, de a nyolc­van centiméteres mélységbe süllyesztett csövek kopnak, repedeznek — újakat viszont egyáltalán nem lehet kapni, tehát teljesen a saját lele­ményességükre vannak utal­va, ha működtetni akarják a berendezést. Sok gondot okoznak a mozgatható öntö­zőgépek is, amelyek egyrészt igen drágák, másrészt túl­méretezettek, s nehezen fér­nek el a nagyra nőtt kuko­rica, napraforgó sorai kö­zött. Gondok tehát vannak. Ám a Tiszatáj Termelő- szövetkezetben ennek ellené­re még senki sem mondta, játékok, filmvetítés, báb­foglalkozás, tsz-üzemlátoga- tás, ingyenes strandolás nyújt kikapcsolódást a tanu­lóknak. Augusztusban egy­hetes olvasótábor nyitja ka­puit Recsken, amit a HNF városi bizottsága, a városi könyvtár és a városi tanács szervezett. A táborban 38 napközis gyermek vehet részt jó tanulmányi, moz­galmi munkája jutalmaként. A nyári programok szerve­zésében, lebonyolításában a művelődési ház, a városi könyvtár, a Finta Múzeum, a Vörös Csillag Tsz és a he­lyi üzemek segítenek, a pe­dagógusoknak. TISZAKÜRTRE augusz­tus 3-án a budapesti I. szá­mú Gyermekklinika kezelése alatt álló negyvenöt általá­nos iskolás felsőtagozatos cukorbeteg leány és fiú ér­kezik húsz napra a Fiúneve­lő Otthonba az ország min­den tájáról. Táborozásuk költségeit az I. számú Gyer­mekklinika, a Művelődési Minisztérium és Szolnok megye Tanácsa fedezi. A gyerekek állandó orvosi és szakápolói felügyelet mellett pihennek az arborétum fái alatt, de megismerkednek a környék nevezetességeivel is. Ellátogatnak többek között Szarvasra és Kecskemétre, valamint néhány alkalommal Cserkeszőlőn strandolnak. Ugyancsak cukorbeteg — tizennégy-huszonkét év kö­zötti — fiatalok táboroznak hogy hagyják abba az öntö­zést. Tucatnyi érvve] tudják bizonyítani ugyanis, hogy a sok gond, a sok (és egyre nagyobb) kiadás megtérül — mégpedig gyakran többszö­rösen. Hogy ezt valaki belás­sa, ahhoz elegendő, ha né­hány alapvető dologgal tisz­tában van. Például azzal, hogy hiába szórja ki valaki a drága műtrágyát, a növény csak akkor tudja felszívni gyökereivel a különböző tápanyagokat, ha azok meg­felelően oldottak. Ez pedig döntően függ attól, hogy milyen a föld nedvességtar­talma. Hiába van tehát ren­geteg apró gyümölcs a fán — nem tud nőni, nem tud beérni. Az öntözés hiánya miatt kárba veszett tehát az a rengeteg munka (metszés, permetezés, talajművelés) is, amit a kert ápolásába fek­tettek. Aztán az sem mindegy, hogy ezer vagon silótakar­mányt hány hektáron tud megtermelni a gazdaság. Ha nem öntözik a .gyepet, eset­leg még legelőnek sem jó viszont, ha kap elegendő vi­zet, akkor még kaszálni is lehet. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a vízzél nem szabad takarékoskodni a mezőgaz­daságban. Igaz, pocsékolni is bűn. S itt most arra gondo­lunk elsősorban, hogy sok gazdaságban a záporok ide­jén is forognak a szórófejek, hogy a rengeteg vizet elnyel­ni képtelen talajon valóságos kis tavak keletkeznek, súlyom kárt okozva a növényzetben. — Sokkal inkább arra, hogy az öntözőberendezések birto­kában sokhelyütt megfeled­keztek arról, hogy helyes technológia alkalmazásával milyen sokáig megőrizhető az a vízmennyiség, ami ter­mészetes úton került a ta­lajba. Ilyen szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy például a mélyszántást ősszel vagy tavasszal vég- zik-e el, hiszen az utóbbi esetben igen gyorsan kiszik­kad a talaj. A magasabb vízdíjak talán majd segítenek abban, hogy az ilyen — látszólag jelen­téktelen — körülményeket is mérlegre tegyék azok, akik a földdel gazdálkodnak. S akiknek egyre gyakrabban kell a milliméterekkel szá- molniok, hiszen nyilvánvaló: milliók múlhatnak rajtuk. K. J. városaiban augusztus 21—30 között Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban. A huszonöt tanuló és dolgozó fiatal ré­szére a Szolnok megyei Ta­nács Hetényi Géza Kórház III. belgyógyászati osztálya a megye állami és társadalmi szerveivel, üzemeivel, intéz­ményeivel — a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalattal, a KISZ megyei és városi bi­zottságával. a jászberényi Hűtőgépgyárral, a martfűi Tisza Cipőgyárral, a Volán 7. sz. Vállalattal, — összefog­va szervezte meg a tábort. A kilenc nap alatt a fiatalok sétahajóznak a Tiszán, elő­adásokat hallgatnak a pálya- választásról. a családterve­zésről, ellátogatnak a mart­fűi Tisza Cipőgyárba és a jászberényi Hűtőgépgyárba. A tábort irányító orvosok el­lenőrzik cukoranyagcseréjü­ket, a cukorbetegséggel kap­csolatos étkezési és más egészségügyi felvilágosításo­kat tartanak számukra. ÁBRAHÁMHEGYEN Szol­nok megye epilepsziás beteg általános iskolás korú gyerekei augusztus 17-től 24- ig sátortáboroznak a megyei tanács üdülőjében. A táboro­zok egészségügyi ellátását szakorvosok, ápolók, pszicho­lógusok végzik. A fiatalok programjában fürdés, kirán­dulás, akadályverseny, Ba­dacsony és Keszthely meg­tekintése, valamint hajóki­rándulás szerepel. PÉ—ES Nyári napközik megyénk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom