Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1981. JÚNIUS 14. I Arcképvázlat I ' A háromiskolás szerelő Az a tizenöt centiméteres varrat jutott eszembe, ami­kor beszélgettünk. Körülbe­lül ilyen nagyságban vasal­ják meg az oszlopokat, meg a gerendákat, és ezeknél fogva ívvel hegesztik egy­máshoz. Megállnának azok az épületelemek ma­guktól is talán. De a külső hatásoknak, mondjulk a rez­géseknek, aligha tudnának szembeszegülni. De ez a ma­gas fokon megolvasztott fém húzza, vonzza odaköti, nem hagyja eltávolodni az épü­letrészeket. Miért beszélek a varratról? Tolnai Miklós­nak, a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat szakmunkásának mondandó­jából kiderül, valami ilyes­félét kell produkálnia nagy­ban egy-egy üzemnek is. Csakhogy ez a dolog nem mindig ölt anyagi formát, lehet, hogy jó légkörnek ne­vezik, lehet, hogy megfelelő fizetésnek. Tény hogy vonz­za az embereket. Persze, Tolnai Miklós rögtön meg is jegyzi: a vállalat nem el-, vont valami, saját maguk alakítják a körülményeiket. Mondom neki, olyan ez, mintha rébuszokban beszél­ne. Akkor konkrétabban: „Én nem a szakmunkáso­kat vizsgáztató bizottság előtt izgultam annak idején, mint a többiek. Majd más­fél évtizede emlékszem, egy versenybizottság előtt druk­koltam — milyennek ítélik a munkámat? A kiváló szakmunkástanulók versenye volt ez. S azután úgy ítél­ték meg, az lett a végered­ménye, hogy pár hónappal korábban megkaptam a szakmunkás-bizonyítványo­mat. Szerencsétlenül indult a pályaválasztásom, mert technikus akartam lenni — nem volt hely, ahová jelent­keztem, azután meg autó­szerelő, oda se vettek fel, azután javasolták az épület- gépész-szerelői szakmát. Most úgy gondolom azért csak jó, hogy így alakult...” Hogyan hegeszt mégis ak­kor gerendákat? Már a ma- gyarázatnál tart, amikor be­kiabál a művezető, az ebéd­lő — ahol beszélgetünk — ablakán: „Fogják kérem, rövidebbre, mert hiányzik az ember...” Így azután gyorsan befejezzük megál­lapodunk, hogy Tolnai Mik­lós lakásán találkozunk este. Később a magyarázatot itt kapom meg Nem esett külö­nösebben nehezére a máso­dik szakma megszerzése, említi, s szabódik keveset a történtek miatt, de hát kell az ember. Mondja, most olyanokra van szükség, akik úgymond univerzálisak, több poszton is labdába rúghat­nak. Hát csak természetes ez — említi. Megjegyzem, nem mindenhol. Azután a szépen berendezett lakásra terelődik a szó. „Munkásla- kás-akcióban jutottunk hoz­zá. Pontosan 36 ezer forint kamatmentes kölcsönt kap­tunk a vállalattól. Albérlet­ben laktunk korábban, mert én besenyszögi vagyok. Szó­val, ha nincs a cég akkor nem biztos, hogy van ez a lakás. Hát ez olyan dolog, ami miatt ragaszkodik a munkahelyéhez az ember. De említhetnék mást is. Pél­dául a brigádot. Megalaku­lása óta vezetője vagyok a társaságnak. Van közöttük idősebb, fiatalabb. Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de én még sohasem erőltettem sen­kit: gyere társadalmi mun­kába, meg hogy tanulj, vagy csináld így, csináld úgy. Ha nem jön magától, akkor hiá­ba is erőlködnék egyedül. A 31 éves Tolnai Miklós szakszervezeti főbizalmi-he­lyettes lett nemrégiben. A bizalom azt sugallja, hogy hozzá is ragaszkodnak. Aho­gyan kezd érzelgőssé válni a beszélgetés, érzem nem kenyere ez, rögtön vált a munkára tereli a szót. Mondja, a Török úti iskolát építik Szolnokon. Sorolja: 18 tantermes lesz, tornaterem­mel együtt. Most a máso­dik szintnél tartanak. Köz­beszól Csaba fia: „Én is ide­járok majd ...” „Ne szólj bele a felnőttek beszélgeté­sébe” — így az aoa. Demok­rácia van, a fiú folytatja: .Persze egy évet a hídon túlra, a Vosztok útra kell menni.” A határidő ’82 iskolakez­désére szól. „Hajtani kell” — jegyzi meg az apa. Ez már a harmadik iskola, ami­nek az építésében részt. vesz. Kérdezem, mi az, ami a gyorsabb munkára ösztönöz. Rám néz, hogyan lehet ilyent kérdezni, s a fiára pillant. Kijavítom magam: az anya­giakra gondolok. „Célpré­miumot kapunk egy-egy feladatra, gondolom idővel erre is. Az összeget azután differenciáltan szétosztjuk a brigádban aszerint, ki mennyit dolgozik. Ügy van ez, hogy bennünket az óra­bérünk szerint fizetnek, és arra jön a prémium. Persze, hozzáteszem, ha nincs javí­tanivaló — mert a brigád ilyen tmk-jellegű szolgálta­tásokkal foglalkozik — ak­kor hegesztünk, gépeket ke­zelünk. Szóval — és ez me­gint nem parancsra történik — nem ülnek a tagok a ba­bérjaikon.” Kérdezem, mennyire be­csülik meg a gépeket a vál­lalatnál. „Többnyire megbe­csülik” — fogalmaz. Mon­dom, egy vállalati tanácsko­záson ennek ellenkezőjéről hallottam felszólalást. „Meg kell érteni — így ő — min­den berendezés mellé nem lehet gépészt állítani. Tény, hogy időnként baj van . a szakértelemmel, de sokkal lényegesebb szerintem az, hogy régiek a nagy gépek, például a habarcs- vagy a betonszivattyú. Persze kérdé­ses, érdemes-e venni ilyene­ket, vagy jobban megéri ta­lán inkább kölcsönözni?” — latolgatja. Azután az érde­kesebb munkákra terelődik a szó, amikor hirtelen bero­han a szobába a kétéves lá­nya. Pár pillanatra felfüg­gesztjük a beszélgetést. Nem csupán a gyerekeknek be­rendezett kis szoba, a férj és a feleség mondandója is arról tanúskodik, a sorrend általában úgy alakul: első a gyerek, utána jöhet bármi. Igaz, üdülni voltak már a fiú születése óta de mozira, színházra alig-alig futja az időből. Amikor a fiú meg­született, dönteni kellett, ki tanul tovább, a férj vagy a feleség. „De sokszor fürdet­te helyettem Csabát? — így Tolnainé. A kötőanyagot emleget­tem mondandóm elején, azt, ami az oszlopot a helyén tartja. S azokat a tényező­ket amelyek egy munkás közérzetére hatnak. Amitől ragaszkodik a munkahelyé­hez, a családhoz. Persze, ahogyan Tolnai Miklós mondja, hogy a kötőanyag, a kötődés milyen, az nagy­mértékben formálóin, alakí­tóin múlik. Hajnal József A városi vízmű részére több nagy hozamú kutat fúr Jászberényben és környékén a Vízku­tató és Fúró Vállalat ceglédi kirendeltsége. Az egyik kút elkészítésével már végeztek — ez 1500 liter vizet ad percenként. Felvételeink a Farmosi út melletti fúrás munkálatait örö­kítik meg. Ettől a kúttól 700 liter vizet várnak percenként FIZE TÉSNAP Mi tagadás, sok családban pirosbetűs ünnepnek szá­mít az a nap, amikor a férj illetve a feleség a munkahelyén megkapja a szokásos, nagyjából azonos összegű havi fizetést. Külö­nösen így van ez a mellékjö­vedelemmel nem rendelke­zők. a csak bérből és fize­tésből élők körében. Vajon a fizetésnap meny­nyire különbözik a hónap többi napjától? Mit jelent a megszolgált pénzhez jutni a munkáscsaládoknál, a gyá­rakban. az üzemekben dol­gozóknak? Egyáltalán: egy- egy fizetésnap miféle hatás­sal van az emberek, egy település életére, meglát­szik-e mindez a költekezé­sen? Pecze László és felesébe az Alumíniumárugyár tisza­füredi gyáregységében dol­gozik. mindketten gépész- mérnökök. Negyedmagukkal tanácsi bérlakásban élnek. Boglárka lányuk hat. Domi­nika hároméves. Úgynevezett középvezetők, kettőjük havi keresete meghaladja a ki­lencezer forintot, ami nem rossz jövedelem. Igaz. né­gyen élnek belőle. Újra borítékolnak —‘ Másodikén hazahozzuk a pénzt, és mivel közös a kassza, újra borítékolunk, mert ez számolós, kalkulá­ciós nap: mire futja, mire nem — sorolja az asszony. — Mire futja? — Mindarra, amire na­gyon kell: az OTP-kölcsön visszafizetésére, azután félre kell tenni a lakbérre, a vil­lanyra, a tévére, az újsá­gokra. a gyerekek' napközi otthoni befizetésére. — Ilyenkor rendszerint könnyebben nyílik a pénz­tárca. — Nálunk csak akkor, ha a gyerekekről van szó. Ezen •a napon kapnak egy-két könyvet és ritkán mi is meglepjük egymást egy új. műszaki kiadvánnyal- A be­tűkön kívül kedveljük a fű­szereket. a speciális fűszer­keverékeket, amelyeket főleg Pesten lehet kapni. Ha arra járunk, fizetésnap körül azt is veszünk. Azután alaposan feltöltjük a hűtőt is. és rendszerint ezen a délutánon ezer forintot hagyok az élel­miszerboltban. — Félretenni? — A plusz jövedelemből tudunk, amit az újításain­kért kapunk. Az az elvünk, hogy a gyerekeinken nem spórolunk. Kocsink nincs, mert az csak nyeli a pénzt, de van helyette egy kis hob­bitelkünk, ahol megterem a konyhára a legtöbb zöldség­féle. Rácz Imrénét. Esztert min­denki kedveli az Alumínium- árugyárban. Fizikai dolgozó, gépmunkás, és fiatal kora el­lenére nehéz sorsot juttatott neki az élet. Három gyere­két egyedül neveli: az iker­fiúk 15 évesek, a lány 8 múlt. Eszter egyemeletes épületben saját szövetkezeti lakás tulajdonosa. — Melyek a legkedveltebb napjai? — A tizenkettedike és a huszonhetedike. Ekkor ka­pom meg a fizetésemet- Le­hetne havonta több. hasonló nap is. — Mire futja? — A tartozásokon, a tör­lesztéseken. a rezsin kívül könyvekre. A gyerekek fal­ják a regényeket, és mindig meglepem őket egy-egy ér­dekesebb kötettel. — Plusz vásárlás ilyenkor akad-e? — Kólát viszek, magamnak meg süteményt. A krémest szeretem, mert finomat csi­nálna1- itt Füreden, meg a többi édességhez viszonyítva nem magas az ára sem. Egynapos betegek A „szomszédvárban”, az MHD-ban dolgozik Csirke István és felesége. Fiatal házasok, Kata, az asszonyka irodai alkalmazott, István pedig esztergályos szakmun­kás. Kettőjük keresete hat és fél, hétezer forint. Náluk is közös a kassza, bár az ap­róbb kiadásokat Kata inté­zi. — Ahogy megkapjuk a bért. kifizetjük a - rezgit. a tartozást, és rendszerint még betétre is marad. István ilyenkor szokott benézni a Keravillba valamilyen apró­ságért. Szeret bütykölni, sze­relni, most is egy fűnyírót eszkábál. Moziba is el-elju- tunk. színházba viszont rit­kábban- A gyári, községi rendezvényeken azonban szinte kivétel nélkül részt veszünk. — A fizetésnap sajátos jel­lege ... — Talán az, hogy a fér­jem mindig megkérdezi, mit vettem neki. Szereti a gyü­mölcsöt és ilyenkor a vacso­raválaszték is bővebb. Min­denképpen igaz *az a meg­állapítás, hogy a fizetésnap általában szebb a többi dá­tumnál. Meglátszik-e a fizetésnap az Alumíniumárugyárban? Tó- foisné Mályi Gizella mun­kaügyi előadó a jelenléti íve­ket forgatja. — Észrevehető. Például 12-én nem akadt igazolatlan nap, másnap viszont három. Vagy nézzük a 27.-t: akkor tizennyolcán voltak szabad­ságon, másnap harmincöten- Féltek a prémiummegvonás­tól, inkább kivettek egy na­pot. A történeti hűséghez hoz­zátartozik az is, hogy né­hány éve még sokkal többen hiányoztak fizetések után ebben az üzemben. Budai Ferenc, az MHD üzemgazdasági osztályának vezetője így beszél a fizetés­napról : • — Ritkán előfordul, hogy egy-két ember másnap „megbetegszik”, de ez sokba kerül. Az új kollektív szer­ződés szerint egy „h” betű a nyereségrészesedés felét viszi el, kettő pedig az egé­szet. — Van rá példa, hogy nem káp valaki teljes fize­tést az MHD-ban? — A 35 és 50 százalékos letiltás is előfordul. Például gyermektartás, OTP-részlet bőrkötésének az elmulasztá­sa. adóhátralék miatt. Csonka fizetés — Hány embert érint ez? — A kilencszázból mintegy hatvannak van efféle tarto­zása. — Várják a munkások a fizetést? — Igen, mert több család­nál van úgy, hogy mire el­érkezik a 12-e. már nem sok pénz csörög a kasszában. A bérfizetés az OTP helyi kirendeltségén is érezteti a hatását. Tarjányi Bálint ki­rendeltségvezető sorolja:' — A napi bevétel félmil­lió, fizetésnapon viszont az egymilliót, egymillió kétszáz­ezret is eléri. A különbözet hiteltörlesztés meg betét. Az utóbbiból nálunk 92 millió forintot őrzünk- A kisebbsé­get jelentő máról holnapra élők mellett a többség taka­rékos, nagyon is élére rakja a pénzt. A postán is emelkedik a csekkszám, és a napi 300 helyett ilyenkor az 560—600 befizetés sem ritka. A fő­pénztár forgalma pedig az átlagos hárommilliónak a duplájára nő. Ilyenkor fi­zetik a különböző apróbb büntetéseket, szabálysértése­ket is. Az efféle elkerülhető kiadásra havonta 90—95 ezer forintot „áldoz” a fü­redi ember. Igaz, nem min­denki, mert itt is akad húsz- harminc „törzstag” A település legnagyobb áruháza a Tisza II. élelmi­szerüzlet, amelynek forgal­ma százezerrel is nagyobb aznap. Varga Andrásné pénztáros tényeket sorol. — Ezen a napon jóval több kávé, cukor, literes üdítő fogy. Kelendőek a li­kőrfélék, a sör, a kenyér is. Ami a vásárolt áruk meny- nyiségét illeti, a pénztárgép számolója 9 ezer 999. és fi­zetésnapon valamennyi pénz­táré (négy van) kétszer meg­fordul. Ez is mutatja, hány tétel talál vevőre ilyenkor­Érdekes és sajátos módon ugyanennek az épületnek az emeletén levő ruházati rész­legnél nem nagyon látszik meg a fizetésnap. Érthető, hiszen a nyári vásárlások (ingek, pólók, fürdőruhák, női nyári ruhák) árának összege még számra ’ sok­kal több tétel esetén sem éri el egy nagykabát, vagy egy férfiöltöny árát. Márpe­dig ezek a drágább termékek nem a kánikulai hónapokban kelendőek. Tóth Lajosné. a piac hely- pénzszedője szerint viszont az alkuszoknál nagyon is feltűnő, ha több a pénz. — Ilyenkor egy pár tyú­kért 200 forintot is elkérnek, míg a fizetések közötti na­pokon 140—150 forintért is lehet kapni. Én úgy látom, hogy nálunk a piacon a fize­tésnap az a nap. amikor majdnem minden elkel, az esetek egy részében még drágább áron is. Ez jellem­ző a gyümölcsfélékre, meg minden itt kapható szabad­áras termékre. Amennyi nem árt meg! Ezeken a napokon élénk a presszó forgalma is. Bíró Zoltán a sok éves átlagot so­rolja. — A napi bevétel 20 ezer körül van, a fizetésnapon 30 —40 ezerig emelkedik. Azt is bevallom, ez a különbö­zet nem dobostorta meg sarokház eladásából szárma­zik. — Kik járnak ide? — Hozzánk többségében fiatalok, tizennyolctól felfe­lé. Az idősebbek inkább az éttermeket keresik fel­— A sláger? — Ilyenkor a sör. meg az üdítő. De azért a ko­nyak és a barackpálinka sem „avasodik" meg. Vitathatatlan, fizetésnapon a presszók, az éttermek, a kocsmák is szép summát kasszíroznak be. Nincs is abból semmi baj, ha a be­térő megiszik egy-két üveg sört vagy nagyfröccsöt a jú­niusi kánikulában. Kompli­kációt az okoz, ha ott ma­rad keresetének egy tekinté­lyes része, esetenként negye­de. harmada is. Sajnos, ilyenkor a szépnek induló fi­zetésnap legtöbbször borúsan fejeződik be. Nem egyszer a rendőrségen, ahol az illető még hozzávetőleges támpon­tot sem tud nyújtani: kik­kel, mennyit ivott, hová tűn­hetett néhány száz hiányzó forintja. Aki viszont helyesen vá­lasztja meg a céljait és az anyagi igényeit a boríték vastagsága alapján határoz­za meg, továbbá az ital sem bódítja el, annak a fizetés­nap biztonságot, tervezést je­lent. D. Szabó Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom