Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
1981. JÚNIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több utassal, nagyobb forgalommal számol a vasút Elméleti konferencia a 125 éves szolnoki Járműjavítóban Elméleti konferenciát ren-' deztek tegnap a 125 éves évfordulóját ünneplő szolnoki MÁV Járműjavító Üzemben. Az eseményen részt vett Ja- katics Árpád, a városi párt- bizottság titkára is. Az elnöki megnyitó után Tongori Imre. a MÁV Vezérigazgatóság gépészeti és járműfenntartási szakosztályának helyettes vezetője beszélt a vasút hatodik ötéves tervi feladatairól. Elmondta, hogy az elkövetkezendő tervidőszakban több utas választja majd a vasutat úticéljának eléréséhez, mint az előző években, s ez egyben a MÁV személyszállítási feladatainak további növekedését jelfenti. A vasút 1981—85 közötti tervei alapján a várható gyarapodás miatt növelik a személyszállítás kilométerjeinek számát, különösen a kisebb vonatok gyakoribb közlekedtetésével. A személvkocsi-állománv — 355 darab új, négytengelyes kocsi beszerzése ellenére — a selejtezések miatt valamelyest csökken, ezért feltétlenül a meglevőket kell jobban kihasználni. 1985-ig mindenütt megszűnik a gőzvontatás, fokozatosan 370 gőzmozdonvt nvug- díjaztatnak. Ezzel egyidőben 280 kilométer hosszú vasútvonalat villamosítanak Kiskunfélegyháza—Szeged. Kelenföld—Pécs és Aszód—Vác között. A vontatójárművek korszerűsítése érdekében í Az Építők Napja hagyományos ünnepe az építőiparban dolgozóknak. Az építőmunkásokat köszöntő idei programsorozat tegnap kezdődött az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházá- bar>. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Gyöngyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának megnyitója után Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az építőket. Ünnepi beszédében hangsúlyozta. hogy az építőiparban eredményesek voltak azok az erőfeszítések, amelyeket az építési igények .és kapacitások egyensúlyának megteremtésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére, a 70—70 villamos és Dieselmozdonyt, 15 motorvonatot és 30—40 tolatómozdonyt vásárolnak. Ez utóbbiak beszerzését az a tény indokolja, hogy a villamosvontatás a tolatásban is gazdaságosabb. A több mint száz villanymozdony üzembe állításával évente 35 ezer tonna gázolajat takarítanak meg. gálja majd az 1300—1400 ki- A biztonságos utazást szol- lométeren végrehajtott pályakorszerűsítés, melynek során közel 500 kilométeren automatikus térbiztosító berendezést szerelnek fel. Kiemelt még a záhonyi átrakó körzet fejlesztése, ahol elsősorban az áruösszetétel változását követő és a munkakörülmények javítását célzó beruházások valósulnak meg. A vasút hatodik ötéves tervi feladatai után a konferencia résztvevői Ambrus János igazgató előadását szolnoki üzem történetéről, hallgatták meg a jubiláló Ezt követően Tímár Gyula, az üzemi pártbizottság titkára beszélt az üzemi munkás- mozgalom fejlődéséről. Végezetül a tanácskozás alkalmából a Járműjavító művelődési központjában a 125 év emlékeit, a dolgozók újításait és a szakmunkástanulók vizsgaremekeit bemutató kiállítást nyitottak meg. L. J. minőség, a hatékonyság, a szervezettség javítására tettek. Ezt követően a kiemelkedő munkát végző építőmunkásoknak Borbándi János kitüntetéseket nyújtott át. A Kiváló Munkáért kitüntetést pedig — Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztertől — 95-en vették át. Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetősége az Építők Napja alkalmából pénteken ünnepi' ülést tartott a MTESZ székházának kongresszusi termében. Az ünnepségen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke az építőiparban végzett kiváló szakmai és társadalmi munkájuk elismeréséül Alpári Ignácz emlékérmet nyújtott át. K. I. Ivanov Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott K. I. Ivanov, a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Fogadta őt Andri- kó Miklós a megyei pártbizottság első titkára és baráti beszélgetést folytattak időszerű kérdésekről. A vendég ezt követően Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára kíséretében Jászkisérre utazott, ahol látogatást tett a MÁV Építőgépjavító Üzemben és a Lenin Termelőszövetkezetben. Mindkét munkahelyen tájékozódott a gazdasági munkákról, az MSZBT-tag- csoport tevékenységéről és üzemlátogatáson vett részt. Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg pénteken az Országgyűlés Kulturális Bizottsága a Parlamentben. A tanácskozáson — amelyen Baráth Endre a bizottság titkára elnökölt — Drecin József művelődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Hangsúllyal szólt az alsófokú oktatás gondjairól. Mint elmondotta a VI. ötéves terv idején tetőzik a demográfiai hullám az általános iskolákban. Nehezíti a helyzetet, hogy az V. ötéves tervciklusban bár lényegesen több tanterem létesült a tervezettnél, de a megszüntetettek miatt ma 600 terem hiányzik. Külön kitért a gyógypedagógiai oktatás gondjaira is, rámutatva a • nevelőotthoni gondoskodásban részesülők számát az elmúlt évben kismértékben tudták növelni, s az otthonokban a gyógypedagógiai oktatásban részesülőknek csak 25,3 százalékát tudják elhelyezni. A témához hozzászólt Szurgyi Istvánná is (Szolnok megye), aki arról számolt be, hogy bár. Szolnokon is valamennyi óvodáskorú gyermeknek jut hely az óvodákban a városkörnyéki településeken a gyermekeknek csak 60 százalékát tudják elhelyezni a gyermekintézményekben. Minden képpen hátrányos helyzetbe kerülnek azok, akik nem az óvodából jutnak el az iskolapadokba. Építömunkások kitüntetése Döntés előtt a sörgyári építkezés (Folytatás az 1. oldalról) liternyit is eléri kapacitása. A beruházási pályázat szerint a fejlesztés összege 620 millió forint — ebbe beletartozik az 505 milliós, prognosztizált beruházási költség, a tartós forgóeszközök költsége, az építési tartalék és a kamatok mennyisége. Az elképzelések szerint 150 millió forintot saját erőből a társulok nyújtanának s. a beruházás megvalósításához, 470 millió forint hitelt pedig a Magyar Nemzeti Bank. A tegnapi tanácskozáson, amelyen a társuló tsz-ek, áfészek, s a leendő partnerek, a termelésben érdekelt üzemek, az MNB képviselői vettek részt, a részjegyek nagyságiáiról, kialakításáról, a „saját erő” és a hitelek arányának mértékéről volt szó. Várhatóan módosul a hitel- kedvezmények ismeretében a belépők jegyzéseinek nagysága, ez már a tegnapi megbeszélésen is bebizonyosodott. A leendő gyár termelésének jó jövedelmezősége s a létesítmény importkiváltó szerepén túl a beruházás mellett szó] az is, hogy e területen jelentős ellátási gondokat oldhat meg az üzem. Nem beszélve arról, hogy mellékterméke, például a sörtörköly, takarmányozáshoz hasznosítható. A martfűi növényolajgyár pedig hivatalosan is közölte a társasággal, hogy különböző szolgáltatásokat — így gőzellátást, ipari vizet elektromos energiát, közös étkeztetést — tud nyújtani meglévő létesítményeivel a leendő nagyüzemnek. A tárgyaláson az is kiderült, hogy a gazdaságok, az áfészek jobban felülvizsgálják pénzügyi forrásaikat. Jelentkeztek partnerek is a gyár alapanyag-ellátásához; így a Hevesi Állami Gazdaság képviselői arról beszéltek, hogy negyven-ötven héktár komló telepítésével — erre vállalkoznának — megoldható a gyár komlóel- látása. Szó esett arról is, hogy a Szolnoki Cukorgyár folyékony cukrot szállít a termék készítéséhez és tárgyaltak az értékesítés feltételeinek, a döntések módjának szabályozásáról is. Figyelemre méltó ez a kezdeményezés — hangoztatta Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára — mert ennek során termelő- szövetkezetek, áfészek és állami vállalatok fognak össze egy beruházás megvalósításában. A finanszírozási kérdések és a tagok jövedelemből való részesedésének tisztázása után bírálja el véglegesen a Magyar Nemzeti Bank a társaság beruházási pályázatát, összehasonlítva a versenytárs elképzeléseivel. Döntés — amelyről tájékoztatjuk olvasóinkat — július végén, augusztus elején várható. H. J. Hozzászólás cikkünkhöz A műszaki értelmiség szerepe és felelőssége A gazda szemével kell nézni... A KISZ X. kongresszusán és az azt megelőző széles körű társadalmi vitában is jelentős • helyet kapott a fiatal műszaki értelmiég problémáinak többoldalú elemzése, problémafeltárása és természetesen a megoldás útjának keresése. Több fiatal, mint aggasztó tendenciáról beszélt a tanulási kedv csökkenéséről. Néhány helyen vitatkoztak arról, hogy érdemes-e egyáltalán tanulni, diplomat szerezni. Komolyan meg kell vizsgálni azokat a társadalmi összetevőket, amelyek az általános értékrend ilyesfajta esetleges torzulásaihoz vezethetnek. Gondként vetődöt fel az is, hogy a műszaki képzés struktúrája nem követi elég rugalmasan a nép- gazdasági és vállalati igényeket. A fiatal műszakiak a felsőfokú oktatási intézmény befejezése után egészen differenciált elhelyezkedési lehetőséggel, alapbérezéssel — bár ez az esetek nagy részében meglehetősen alacsony — találják szembe magukat. A vállalati szociális juttatások — melyek különbsége szintén nem kicsi — jelentős tényezőként szerepelnek a munkahely kiválasztásánál. Fontos kérdésként fogalmazódik meg a fiatal műszaki értelmiség számára is a lakáskérdés. A fiatalok reális igényként fogalmazzák meg, hogy belátható időn belül lakáshoz jussanak. A fiatal műszaki értelmiség is nagy ambícióval, lelkesedéssel és tenniakarással érkezik első munkahelyére. Nagyon lényeges, hogy* milyen hatások érik. A beilleszkedésüket segítő, hasznosítható és ésszerű javaslataik realizálását támogató munkahelyi kollektíva nagy segítséget jelent a fiatal pályakezdők számára. A fiatal műszaki értelmiség „általános” helyzetmegítélésén túl szeretném elmondani véleményemet, néhány éves szakmai gyakorlatom t mint számítógépes mérnök-közgazda — alapján dr. Hangyái Károly „A megújulás útján” című cikkéről. Nem osztom teljes mértékben azt a véleményt, hogy a műszaki értelmiségnek a nehezebb külső és belső feltételek miatt az eddiginél jóval nehezebb körülmények közepette kell feladatát ellátnia. Ismereteim szerint népgazdaságunk a fejlett ipari országokban várható széles körű innovációs folyamattal és az ipari technológiai színvonal jelentős emelkedésével lépést tartva nem szándékozik a műszaki fejlesztés pénzügyi lehetőségeit a korábbiakhoz képest szű- kebbre fognia Véleményem szerint a műszaki-technikai fejlődés iránti népgazdasági igény a műszaki értelmiség helyzetét potenciálisan javíthatja A társadalom felelősségén múlik, hogy a műszaki irányítás és a fejlesztés szubjektív és objektív feltételeit mennyire tudjuk az igényekhez igazítani. A műszaki fejlesztéshez a szubjektív feltételek adottak: egyetemeink, főiskoláink, a kutatóhelyek és a népgazdaság termelő egységei — nemzetközi mércével mérve is — jól felkészült szakembereket bocsátanak ki. Itt most természetesen figyelmen kívül hagyva a korábban említett kevésbé rugalmas alkalmazkodást, a népgazdasági igényekhez. A gondot a műszaki és fejlesztési irányítás területén látom. A korszerű vezetési módszerek és az azokat megvalósító friss vezetői szellem hiánya, az irányítási struktúra itt-ott fellelhető korszerűtlen elemei és talán mindenekelőtt az információs folyamatok, az információáramlás jelenlegi „sebessége” nem szolgáltatnak kellő táptalajt a műszaki értelmiség kezdeményező készségéhez, vállalkozókedvéhez. Az innovációs folyamat és az ipari technológiai színvonal emelése nem a műszaki értelimségen áll vagy bukik. A gazdasági folyamatokban keletkező információk pontos ismerete, azok tudományos alapokon történő elemzése, az ezek alapján hozott vezetői, gazdaságirányítói döntések szabják meg a műszaki-technikai megújulás útját. A gazdasági folyamatokat átszövő — döntő mértékben elavult — információs hálózatok alapján kétséges a helyes fejlődési irányok kijelölése. A műszaki értelmiségre a világpiaci helyzet rosszabbodásából következően egy területen gyors szemléletváltozás igénye fog nehezedni: a gazdasági törvényszerűségeket a gazdálkodás normáit a műszaki megoldásoknál szem előtt kell tartanunk. Ügy gondolom, hogy a jövőben a „gazda” szemével kell a gépek és technológiai berendezések világát nézniük, és le kell tudni mondaniuk a félkész vagy működő eszköz, berendezés, termék „jövőjéről”, —r ha az a gazdaságossági kritériumoknak nem tesz eleget. Hegyi Istvánné a KISZ mb titkaira Hőcserélők az |Ikarusnak A Hűtőgépgyár jászárokszállási gyáregysége fő profilja mellett saját klímaberendezéseihez kishőcserélő- ket is készít. A közelmúltban szerződést kötőitek a Magyar Vagon ég Gépgyárral, valamint az Ikarus gyárral különböző hőcserélők gyártására. Felvételeink a gyártás folyamatát követik. A hőelemek sajtolását Blow- therm típusú automatagép végzi Összeállítják a hőcserélőket
