Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981- JÚNIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az első magyar gőzkút Milos szigetén Párizsban vállalt munkát a Kőolajkutató Vállalat A Kőolajkutató Vállalat egyre szélesebb körben vív ki jó hírnevet magának. Az alföldi szénhidrogénkincs feltárása mellett több év óta végez eredményes ku­tatást Irakban. Mélyítettek kutakat Indiában, a Hima­lája aljában, egy év óta pe­dig Görögországban, Milos szigetén fúrnak gőztermelő kutakat. Az első, nagy ka- lóriájú gőzkutat már lefúr­ták, a második munkálatai folyamatban vannak. A gö­rög fél ajánlatot kért egy újabb magyar fúróberende­zés munkába állítására. A kint dolgozó magyar szak­emberek megtartották a helyszíni szemlét. A tár­gyalások eredményétől függ, hogy megyés újabb olajbá­nyász csapat a görög szi­getvilágba. Egyébként az általuk feltárt gőzt elektro- mosenergi a-termelés re hasz­nosítják a görögök. Mint Győri Gyulától, a Kőolajkutató Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a napokban lét­rejött megállapodás értel­mében rövidesen Párizsba indul az olajbányászok egyik brigádja. A franciák egyre fntfenarvebben foglalkoznak a geotermikus energia fel­tárásával és hasznosításával, ezért döntöttek úgy, hogy a párizsi, illetve a Párizs kör­nyéki lakótélepek egy ré­szét artézi vízzel fűtik. An­nak feltárása lesz a Kőolaj- kutató Vállalat feladata. Egyelőre hét kút fúrására kötöttek szerződést, de to­vábbi munkák is várhatók a keretszerződés értelmében. Három és fél hónapi fel­vonulási idő után, szeptem­ber második felében kezdő­dik a kinti munka, amely­nek különleges jelleget ad az, hogy a berendezést — mivel gyermekintézmények és lakások tőszomszédságá­ban fúrnak — teljes mér­tékben hangszigetelni kell. A francia előírások szerint a lakásokba érkező meg­engedett zajszint nem lehet több 35 decibelnél, ami annyi, mintha valaki kicsit megemeli a hangját. Ráadá­sul az éghajlati viszonyok miatt a francia ablakok szimplák A szóban forgó munka különleges jelentősége, hogy Franciaországban magyar vállalat még nem dolgozott. Az olajbányászoknak bizo­nyítaniuk kell, hogy több nyugati céget méltán köröz­tek le a versenytárgyaláson. Mivel lakótelepeken dol­goznak, nemcsak függőleges, hanem ferdefúrásokat is kell végezniük Átlagosan 45 fokos szög alatt fúrnak. A munkálatokat a francia GEOFOR-rai kötött alvállal­kozói szerződés értelmében végzik. A megrendelők (a párizsi kerületi tanácsok) és a kivitelezők közötti kapcso­latot a GEOCHALEUZ, a geotermikus energiát hasz­nosító állami vállalat koor­dinálja. A vállalkozás nagyság­rendje évente kb 80 millió forint értékű. A szerződés értelmében a feltáró munka tizenhat hónapot vesz igény­be, de várható, hogy lesz folytatása, és az alföldi olaj­bányászok három évig Pá­rizsban tartózkodnak. A Kőolajkutató Vállalat brigádja egy 200 tonnás GANZ-MÁVAG DHR—200 típusú berendezést visz ma­gával. Az útra való felké­szülés javában tart. A har­mincnyolc fős brigád tag­jait kiválogatták. A külföldi munkák mel­lett természetesen nem ha­nyagolják el a hazai — egyébként cseppet sem je­lentéktelen, másfél milliárd forint értékű — feladataikat sem. ♦ * ♦ A fenti információ birto­kában joggal vetődik fel a kérdés: az egyre súlyosbodó energiagondck között van-e lehetőségünk a geotermikus energia hasznosítására, és ha igen, mennyire élünk ve­le? Válaszként röviden any- nyit: nálunk sokkal kedve­zőbbek a természeti felté­telek, mint Franciaország­ban, a geotermikus energia széles körű felhasználásáról mégsem beszélhetünk. Van­nak ugyan helyi kezdemé­nyezések, főleg a mezőgaz­daságban, növényházak és baromfikeltetők, Szegeden kis mértékben lakások fűté­sére, de ezerszer többet le­hetne tenni. A haszon pedig kézzel fogható. Példaként említjük a szolnoki Tisza Szállót, melyet, — Európát megelőz­ve — 1925-től kezdve arté­zi vízzel fűtenek. Egyre nö­vekszik a meleg vizű stran­dok száma is. A helyi kez­deményezések azonban nem pótolhatják a geotermikus energia hasznosítását szol­gáló egységes koncepció, program és az átfogó szer­vezet hiányát. Jól tudom, ha csak ezeket hangsúlyoznám, féligazságot hangoztatnék, mivel a geo­termikus energia hasznosí­tása tőkeigényes, nemcsak kezdeményezőkészség függ­vénye. A franciák egy arté­zi kútból nálunk lehetséges­nél kisebb energiát tudnak hasznosítani, mégis áldoz­nak rá. Már meglevő olaj- és gázkazánok mellett fú- ratriak kutat a szolnoki Kő- olajkutató Vállalattal, és a kazánház melletti vezeték- rendszerbe csatlakoztatják az artézi kút hozamát, így váltják ki a kazánokat. Ha nekik megéri, bizonyára megérné nekünk is. Csak az nincs, aki ezt szorgalmazza, pedig egyszeri beruházásról volna szó, a továbbiakban ingyen és bér­mentve fűlhetnénk a laká­sokat. Érdemes azon gon­dolkozni, hogy a szolnoki Széchenyi lakótelepen vagy valamelyik másikon, kísérle­ti jelleggel követhető-e a francia példa. Utóvégre a radiátorokat, a csővezetéke­ket így is be kell szerelni és a kazánházat pótolhatnák a kutak. A gáz, az olaj egyre drágább — az artézi víz viszont ingyenes — erről nem szabad megfeledkezni! Simon Béla Hozzászólás cikkünkhöz A műszaki értelmiség szerepe, felelőssége űrömmel olvastam, olvastuk a Szolnok megyei Néplapban Hangyái Károly közelmúltban megje­lent cikkét a fenti témában. Mivel gyárunkban az ötéves terv egyik nagyberuházása, a 6,1 milliárd forint értékű re­konstrukciós fejlesztés az év elején megkezdődött, így dol­gozóink. elsősorban műszaki értelmiségünk és a magam véleményét szeretném a té­mával kapcsolatban — hoz­zászólás formájában — ki­fejteni. Gyárunk minden dolgozója a termelési feladatok színvo­nalas teljesítése mellett el­sőrendű feladatának tartja a beruházás határidőre, az elő­írt pénzügyi kereteken belüli, jó minőségű megvalósítását és a világszínvonalon álló korszerű technikára való sze­mélyi jó felkészülést. A be­ruházás üzembe helyezése után a hazai nyomdaiparnak jó minőségű, nagyrészt tő­kés importot pótló, sokszínű nyomtatásra is alkalmas, évi 50—55 ezer tonna mennyisé­gű alappapírral való ellátása lesz a legfontosabb felada­tunk. Közben a beruházásra felvett hitelt az Állami Fej­lesztési Banknak a beruházás eredményéből vissza ■ kell fi­zetnünk. Ezért nagyon össze­tett és bonyolult a tenniva­lónk a beruházás bonyolítása alatt és az üzembe helyezés után. A fő feladat a műsza­ki értelmiségnek és közgaz­dászainknak jutott; azoknak, akik a döntések meghozatalá­ban részt vesznek. Gyárunk és más üzemek, intézmények hatékony működése érdeké­ben a jelenlegi helyzetből az alábbi irányban való elmoz­dulást várjuk, ennek érdeké­ben tevékenykedünk. A hatékony munkát gátló okokat az üzemben és a nép­gazdaságban sorozatosan vissza kell szorítani. Jó kezdő példa erre a rádió- és televíziódíj összevonása, a Háromszázötvenezer ember komplex egészségügyi szűrése (Folytatás az 1. oldalról) körűben. Ilyen nagy terület­re szóló szűrést — mint ami a megyében kezdődik —• még nem végeztek, ezért modell kísérletként szolgál, amelyet a megyei Hetényi Géza Kór­ház és Rendelőintézet együtt végez az Országos Pulmono- lógiai és az Országos Onko­lógiai Intézettel. A szűrés — amely minden 18 és 60 év közötti lakosra kiterjed — augusztus 24-én Cibakházán kezdődik és ott hat hétig tart. Jövőre Szol­nok és a szolnoki járás, va­lamint a kunszentmártoni já­rás, 1983-tól 1984 végéig a megye többi területén é'öL- vizsgálatát végzi el az egész­ségügyi szolgálat, de a szol­noki, a kunszentmártoni já­rás és Szolnok lakói akkorra már a második szűrésen is túl lesznek, mivel ez a komp­lex vizsgálat kétévenként is­métlődik majd. Az a cél, hogy megelőzzék súlyosabb betegségek kiala­kulását, hogy latens stádium­ban kerüljenek az orvosok elé azok, akik lehetséges, hogy. megbetegszenek, vagy akik­nél már kisebb tünetek jel­zik egy-egy betegség kialaku­lását. Így lehetőség van ar­ra, hogy gyógyításuk időben megkezdődhessék. Segítség ez a körzeti orvosoknak is, akik ily módon minden hozzájuk tartozó ember állapotáról kellő ismerettel rendelkez­nek, s ezzel előre megtervez­hetik munkájukat, a rászo­rulók gondozását. A megyei kórház a megyei tüdőgondozó hálózatot hasz­nálja fel a lakosság komplex szűrésének elvégzésére, ter­mészetesen több szakember­rel kiegészítve, és különböző felszereléssel ellátva. A két stabil (Szolnok és Jászbe­rény), valamint az öt mozgó- ernyő-szolgálat végzi a tüdő­szűrést, egyben a belgyógyá­szati, a laboratóriumi, az EKG, a légzésfunkciós vizs­gálatokat, a vérnyomás- mérést, az onkológiai (mell- és méhnyakrák) szűrést. Min­den emberről anamnézis fel­vételre is sor kerül. Mivel a megyei kórház is belépett az országosan tervezett szá­mítógépes rendszerbe, így az Országos Egészségügyi Szer­vezéstudományi Intézet R— 22-es számítógépe díjmente­sen dolgozza fel az adatokat. Erről a lakosság személy sze­rint értesítést kap, a körzeti orvos pedig megkapja névre szólóan a leszűrt lakosság teljes anyagát, amely azt is tartalmazza, hogy milyen be­tegség milyen állapotában van az illető és mi a sürgős tennivaló. Természetesen a kórházak is megkapják a nyilvántartást, .hogy ellen­őrizni tudják a lakosság el­látását : szakrendelésre vagy kórházba kerültek-e az arra rászorulók. És mivel a me­gyei kórház belgyógyászati osztályai már területi rend­szerben dolgoznak január 1. óta, az osztályvezető főorvo­sok a hozzájuk tartozó bete­geket szintén figyelemmel kí­sérhetik. Hogy mennyire szükséges ez a lakossági komplex szű­rés — amely a megyében, mintegy 350 ezer embert érint —, arra csak példának említjük: a megyében évente mintegy háromezren halnak meg szív- és érrendszeri, ezerkétszázan daganatos meg­betegedésekben. jóllehet, kö­zülük többen, ha időben or­voshoz mennek, meggyógyul­hattak volna, vagy legalább­is állapotuk nem romlik. Mit kell tudni előzetesen a lakosságnak? Azt feltétlenül, hogy a komplex szűrés saját egészségük védelmét szolgál­ja. Cibakházán, ahol a szűrés kezdődik, minden lakos tá­jékoztató lapot kap, amelyen két időpontot tüntetnek fel — egy délelőttit és egy dél­utánit —, amikor vizsgálat­ra várják. Egy nap ugyanis 150—170 ember komplex szű­rését tudja elvégezni a szol­gálat. A Hazafias Népfront, a Vöröskereszt aktívái segí­tenek szervezni a lakosságot. A szövetkezetek, az állami gazdaságok anyagiakkal i’s hozzájárulnak e nagy hord­erejű és eléggé sok pénzbe kerülő munkához. Mivel a vizsgálati anyagokat naponta kell a helyszínre és a megyei kórházba szállítani, minden szolgálathoz egy mikrobuszt is kell telepítenie a kórház­nak. Például ezek megvásár­lásához a TESZÖV és a MÉ­SZÖV évente 150—150, az Állami Gazdaságok Igazgató­sága 30 ezer forintot ad. De segítenek a már emlí­tett országos egészségügyi in­tézetek is: megfelelő előkép­zésben részesítik a szűrésben részt vevő dolgozókat, akik­nek ezután ez lesz a főfog­lalkozásuk. V. V. személygépkocsi-adó beépítése a benzin árába, az ipari mi­nisztériumok összevonása, vállalati átszervezések stb. Ezt a módszert folytatni kell, és amit az elmúlt évtizedek alatt bonyolulttá tettünk, azt most sürgősen egyszerűsíteni kell, a nemzeti jövedelem gyorsabb termeléséhez fel kell szabadítani a másutt „adminisztráló” létszámot. Olyan helyzetet kell terem­teni, hogy a nemzeti jövedel­met termelő munkahelyről ne hiányozzék a szükséges lét­szám. Nemzetközi összeha­sonlításban a „nem fizikai” állományban vannak a leg­nagyobb tartalékaink, ezt kö­vetik a nem normázott mun­kakörökben levő tartalékok és a legkisebb a „műszaki normában dolgozó” munká­soknál létezik. E területeken van ma a legnagyobb lét­számhiány, ugyanakkor pe­dig itt termelik meg a nem­zeti jövedelem döntő többT ségét. Ezt az ellentmondást mielőbb csökkenteni kell. Jóllehet, hogy a múlthoz képest jelentősen csökkent, de még mindig nagy a fluk­tuációs mozgás. Országosan az iparban eléri a 20 százalé­kot, Japánban ugyanez 3—4 százalék között van. Általá­nos ■ foglalkoztatáspolitikánk érvényesítése mellett olyan munkaerőmozgási lehetőséget kell teremteni, hogy a „haté­kony dolgozó” olyan munka­helyre kerüljön, ahol legered­ményesebben fejtheti ki kér pességeit — míg annak a dol­gozónak, akit olyan helyen alkalmaznak, ahol jó munká­val többet lehetne keresni — de ő alacsonyabb képességei folytán nem tud felnőni a feladatokhoz — számára neki megfelelő munkát, illetve munkahelyet kell biztosítani. Ami nem feltétlenül kell, hogy egyazon termelőegysé­gen belül kell, hogy legyen. A fluktuációs mozgás visz- szaszorításával a mindig „új” dolgozókat betanító személy­zetet a meglevő dolgozók to­vábbképzésére lehetne fel­használni, amire a technikai forradalom idején egyre na­gyobb szükség van. Az emberek nem egy­formán végzik el ugyanazt a munkát sem, ugyanakkor nagyon sokrétű a mai munkamegosztás. A takarítói munka és a mér­nöki munka között nagy a differenciáltság, jóllehet, mindegyik egyformán fontos. Eljutottunk ahhoz az állapot­hoz, hogy a kezdő takarító és a kezdő mérnök órakere­sete között alig van különb­ség. tényleges munkaidőre vetített órakereset az egyes mérnöki munkakörökben ala­csonyabb. A kellő differen­ciáláshoz jobban szét kell húzni a bérskálát — amit elmúlt évtizedek alatt tuda­tos munkával összeszűkítet­tünk — az alacsony kerese­tűek életszínvonalának meg­tartása miatt ehhez nemzeti jövedelemtöbbletre van szük­ség. Minden bizonnyal a kedves olvasókban is felmerül egy­két gondolat a népgazdaság és az üzemek helyzetének ja­vítására vonatkozóan. Fóru­mot kellene teremteni e ja­vaslatokra, és ne csak a bű­vös kockához hasonló elmés játékokra legyen pályázati lehetőség. Fenti általánosnak látszó javaslatok konkrét pa­pírgyári igény alapján is megfoglalmazhatók, alátá­maszthatók. A szolnoki papírgyári be­ruházás hatékony beruházás. Míg a termelés mennyiség­ben 220 százalékra nő, a lét­szám csupán 10 százalékkal, ennek következtében az - főre eső termelésnek rr ■>' kell duplázódnia. E terv tel­jesítéséhez hatékonyan dol­gozni akaró és tudó emberek­re van szükség, ezt pedig ke­reseti színvonalban is el kell ismerni. A beruházásban létrehozott legtöbb munkahelyen mű­szaki normában. folyamatos munkarendben fognak dol­gozni. E termelőhelyről — akár ideiglenesen hiányzó létszám is óriási kockázatok­kal, jelentős termeléskieséssel járhat. A papírgép naponta kb. 700 kilométer hosszúsá­gú, 4,5 méter pályaszélessé­gű papírt fog gyártani. Ilyen felületnagyságú papírt a meglevő 2. papírgépünk fél hónap alatt sem gyárt le, tonnára vetítve 25-ször töb­bet termel az új papírgép. mint a jelenleg is működő 2. papírgépünk ugyanazon idő alatt. A népgazdaság a beru­házás befejezése után kb. 260 ezer tonna import papírra fog szorulni, ez megfelel öt ilyen korszerű gép évi terme­lésének. Érért minden tonna papír belföldi megtermelé­sére szükség van, ezért nem hiányozhat a termelő mun­kahelyekről a szükséges lét­szám. A beruházáshoz kb. 110 többletlétszám szükséges, közben a jelenlegi létszám­ból öt év alatt százharmin­cán nyugdíjba mennek. A jelenlegi fluktuációs mozgá­sok megmaradása következ­tében öt év alatt kb. ezer dolgozó felvételére, betanítá­sára számítunk, hogy a be­ruházás befejezésével a 110-es többletlétszám megmaradjon. Ez aránytalanul nagy energi­át von el az apparátustól. Ha a munkaerőpiacon nem lenne „hiánygazdálkodás” — az újságokban mennyi új munkaerőt keresnek — ha­nem egyensúly lenne a mun­kát keresők és munkaerőt keresők között, úgy stabili­zálódnék a dolgozói létszám, hatékonyabb lehetne az okta­tási rendszerünk. A korábban említett 2. pa- pírgépünkkön a papírgép- vezető havi keresete kb. 6 ezer 300 forint. Ma még meg­válaszolatlan kérdés, helyes differenciálás esetén meny­nyivel kell többet keresnie a huszonötször hatékonyab­ban dolgozó új papírgép gép­vezetőjének? Jelenleg 12 százalékos többletkeresetre van lehetőség a kategóriavál­tás átlagszázalék különbsé­ge alapján. Véleményem sze­rint a többletkeresetnek az 50 százalékot is meg kelle­ne közelítenie. De akkor mennyit fog keresni a gép­vezető főnöke: a művezető­je, a gyárrészleg vezetője, a gyári főmérnök stb.. ha a gyári főmérnök jelenlegi biz­tos keresete csak 12 százalék­kal magasabb a 2. papírgép gépvezetőjének biztos kere­setéhez képest. A bértarifa ilyen tömörítése összefüggés­ben van a cikkben is emlí­tett „devalválódott” műszaki értelmiségi helyzettel, vala­mint a kezdő és beosztott mérnöki keresetek alacsony színvonalával. A beruházás hatékony üzemeltetéséhez e kérdéseket is mielőbb ren­dezni kellene. '•vUdbi papírgyár A Szolnoki műszaki értelmisége is vállalta a termelés és beruházás együttes súlyából adódó fokozott terhiét, sa­ját hatáskörében igyekszik mindent megtenni a felada­tok maradéktalan elvégzésé­hez. de ehhez a jobb felté­telek megteremtését is várja. Szilágyi Ottó, a Szolnoki Papírgyár ________________igazgatója * A megújulás útján címmel 1981. május 24-én megjelent cik­künkhöz további hozzászólásokat szívesen fogadunk. India, Irak, Görögország után Irány Francia­ország!

Next

/
Oldalképek
Tartalom