Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚNIUS 7. I Heti világhiradó I HÉTFŐ: Bangladesben leverik a lázadást, vezetője Ah­med Manzur tábornok életét veszti — Bagdadban megkezdi tanácskozásait az iszlám külügyminisz­terek értekezlete — Meggyilkolják a PFSZ brüsz- szeli misszióvezetőjét. KEDD: A Francia Kommunista Párt küldöttségének megbeszélése a szocialistákkal a június 14-1 és 21-i választásokon való együttműködésről — For- lani kormányalakítási tárgyalásai Rómában — Gromiko szovjet és Mladenoc bolgár külügymi­niszter moszkvai találkozója. SZERDA: Heves harcok Salvador hat tartományában — Tiltakozó tüntetések Japánban az amerikai Mid­way atomhajó látogatása ellen — A kínai kor­mányfő pakisztáni látogatása — öszetűzések Dél- Afrikában. CSÜTÖRTÖK: Szadat és Begin találkozója a Sinai-fél- szígeten — Gjabb meghiúsult tűzszünet Libanon­ban, ahol két hónap alatt 750-re emelkedett a halálos áldozatok száma. PÉNTEK: ENSZ-kezdeményezésre környezetvédelmi vi­lágnapot tartanak — Súlyosbodó viták, a feszült­ség újabb jelei Lengyelországban — A francia külügyminiszter washingtoni útja. SZOMBAT: A csehszlovák választások második napja — A nyugatnémet gazdaságügyi miniszter Japán­ba utazik. Mi a célja a francia kül­ügyminiszter washingtoni út­jának? Az új francia államfő, Mitterrand elnökségének első hónapjában felgyorsultak a párizsi politikai fblyamatok. Mindenekelőtt a belpolitiká­ban, hiszen június 14-én és 21-én ismét urnák elé já­rulnak a francia választópol­gárok. A tét ezúttal a parla­ment összetétele. Ha Mitter­rand megválasztását balolda­li többségű nemzetgyűléssel teszik teljessé, akkor nem lé- het közvetlen, alkotmányos akadálya a meghirdetett re­formprogramnak. A jobbol­dali pártszövetség diadala vi­szont kínos csatározásokat he­lyezne kilátásba, amit a kö­telező egy év kivárása után a parlament újbóli feloszla­tása követhetne. A külpolitikában egyelőre az óvatos tartózkodás a jel­lemző, sok kérdésben inkább csak sejthető, mint biztosan felmérhető a francia állás­pont. Kivétel a legfontosabb nyugati szövetségekhez fűző­dő viszony: Claude Cheysson, az új külügyminiszter a bon­ni és londoni kapcsolatfelvé­tel után sietett bemutatkozó látogatást tenni Washington­ban. A francia—amerikai esz­mecseréről kölcsönösen elé­gedetten nyilatkoztak, ami nem jelentett különösebb meglepetést. Az Egyesült Ál­lamok vezetése a Mitterrand megválasztását követő gya­nakvás és bizonytalanság után most, jó képet vág a fontos, de adott partnerhez, a párizsi kabinetnek pedig nem kevésbé lényeges, hogy a centrumban vagy a jobb­középen határozatlan válasz­tónak egy felhőtlen francia— amerikai viszony képét mu­tassa. A valóban érdemi esz­mecsere alighanem Ottawá­ban, a fejlett tőkés országok gazdasági csúcstalálkozóján kezdődik majd, ahol Reagan is, Mitterrand is jelen lesz, méghozzá a' francia parla­menti választások után ... Miért találkozott Szadat és Begin a Sínai-félszigeten? Nem egészen négy esztendő leforgása alatt tizedik alka­lommal került sor Szadat és Begin csúcstalálkozójára, ez­úttal a harmadik háború ha­dijelentéseiből ismert Sarm el-Seikh-ben, a Sínai-félszi- get még izraeli megszállás alatt levő városában. Másfél órán át tárgyaltak s ez a rövid idő elsősorban arra volt alkalmas, hogy Kairó is­mét kifejezze: szakított az Vizsgálat az első és nyilván ném^ is az utolsó szigorú vizsgálat folyt a héten az amerikai külügyminisztérium­ban — kiszivárogtatási ügy­ben. Történt ugyanis, hogy Pik Botha, dél-afrikai külügymi­niszter májusban Washing­tonban járt, s az amerikai fővárosban széleskörű, bizal­mas eszmecseréket folytatott. Ezek szerint „új fejezetet’* nyitnának Washington és Pretoria kapcsolataiban. Együttműködésének a nami- biai kérdés rendezésében — elképzelhető, hogy milyen alapon — fejlesztenék a gaz­dasági együttműködést és arab fronttal. Egyiptom egyetértett Izraellel abban, hogy Szíriának ki kell von­nia légvédelmi rakétáit a li­banoni határkörzetből, vagy­is szabad kezet kell adnia az izraeli bombázásokhoz s köl­csönösen fenyegető nyilatko­zatokat tettek Líbia irányá­ba is. Szemmel láthatólag nem érintették a közel-keleti ren­dezés igazi módozatait; a palesztin autonómia megbe­szélések mélyebb problémáit; s a korábban hangoztatott kairói kívánalmat, miszerint Izrael az 1982. április 25-i ha­táridő előtt vonuljon vissza a sinairól. A világsajtó joggal vélte, hogy a villámcsúcson mind­két oldal olyan képzetet akart kelteni, mintha komoly párbeszéd folyna, a Washing­ton Post ismét „dinamikus helybenjárást” említett. Ez­zel az egyiptomi vezetés nem­csak saját magát szeretné felértékelni, de Begin segít­ségére is sietett, miután az izraeli kormányfő nehéz vá­lasztási csatának néz elébe június 30-án. Mindenesetre az egyiptomi elnök sem lehet biztos benne, lesz-e még hi­vatalos csúcstárgyalás Begin­net Ezért a biztonság kedvé­ért az ellenzék vezetőjével, Simon Peresz-szel is össze­jön a következő napokban. Ilymódon kivédi, hogy egy­oldalúan beavatkozna az iz­raeli kampányba. Egyúttal biztosította magának, hogy tárgyalt a június 30-a utáni izraeli kormányfővel, bárki legyen az a két változat kö zül. Mi a háttere a chittagongi zendülésnek? Nem volt hosszú életű a bangladesi zendülés. Negy­vennyolc órával azután, hogy meggyilkolták Ziaur Rahman elnököt — ultimátumok és ellenultimátumok zavaros egyvelegét követően — meg­ölték a felkelővezért az egvik feltehető gyilkost, Ah­med Manzur tábornokot is. Hétezer fegyveres követőjé­ből négyezren megadták ma gukat, a többiek az őserdő­ben bújkálnak. Felkutatásuk folyik, s az indiai határzár — ezt Banglades kérésére rendelték el — lehetetlenné teszi számukra a szökést. Ügy tűnik, .többről volt szó, mint személyi torzsalkodás­ról, jóllehet a rövid idővel előtte leváltott tábornokot a bosszúvágy is hevítette. De Manzur mindössze néhány órás uralma alatt feloszlatta a parlamentet, leváltotta a kormányt és a katonai veze­tőket, felmondta az Indiával kilenc év óta érvényben levő barátsági szerződést. Politikai profiljához tartozott még isz­lám fanatizmusa és a Kína-ba- rát nézeteit is emlegették. Lehet, hogy azért lépett ak­cióba, mert nem tartotta elég „keménynek” Rahmant és félt: nem lesz elég eré­lyes az ellenzékkel szemben. Bangladesben hamar hely­reállt a rend, konszolidáló­dott a helyzet. A parlament tanácskozásán azonban mind a kormánypárt, mind az el­lenzék figyelmeztetett rá, hogy az országban tisztelet­ben kell tartani az alkot­mányt, biztosítani kell hat hónapon belül az új elnök megválasztását és a polgári kormányzást. Az elvetélt puccs utáni első magas ran­gú külföldi látogató szemé­lye pedig különösképpen nagy figyelmet kelthet. A kínai kormányfő, Csao Ce-jang, aki az államcsíny hírére lemond­ta előre tervezett bangladesi útját, végül is helyesbítette a helyesbítést és felkeresi Dac­cá! Vajorj miként nyilatko­zik majd a meggyilkolt gyil­kosról, az őserdőbe veszett puccsista tábornokról? Háborúellenes mozgalom Nyugat-Európában Az APN szovjet sajtóügy­nökség a Nyugat-Európában egyre erősödő háborúellenes mozgalom okait elemzi. Rá­mutat. hogy az NSZK-ban. Angliában. Hollandiában, Dániában és más nyugat­európai államokban a hábo­rúellenes tiltakozás a NATO 1979-es rakétatelepítési ha­tározat nyomán bontako­zott ki. A tömegméretű mozgalmat lejáratni és okait elleplezni akaró elméletek a háborúel­lenes megmozdulások rész­vevőit „idegen erők által ma­nipulált pacifistáknak” ne­vezik. Ügy állítják be a dol­gok mintha a béke hívei Moszkvából kapott utasítá­sok alapján tevékenykedné­nek azon. hogy meggyengít­sék a Nyugatot mielőtt a Szovjetunió térdre kénysze­rítené azt. E hamis politi­kai „elméletek” nem adnak fontolóra vennék a SATO, a dél-atlanti katonai tömb megalakítását. Mindez nyílt amerikai segítséget jelentene a fajüldöző apartheid politi­ka átmentéséhez. A szigorúan titkos feljegy­zések megjelentek a Wa­shington Post hasábjain, le­lepleződtek ország-világ előtt. Meg is indult a vizs­gálat. ezt a külügyminiszté­rium szóvivője is közölte. Ne essék azonban félreértés: nem azt vizsgálják, hogy az emberi jogok zászlóvivőié­ként tetszelgő Washington miként működik együtt a dél-afrikai vezetéssel. Csupán arra kíváncsiak hogyan ke­rülhetett mindez nyilvános­ságra? Réti Ervin választ arra. hogy miért ép­pen most kapott lábra a há­ború elleni tiltakozó kam­pány. hallgatnak a kiváltó okról — az új közép-ható­távolságú amerikai atomra­kéták európai telepítését cél­zó amerikai tervekről — ál­lapítja meg az APN. A katasztrofális következ­ményekkel járó nukleáris konfliktus veszélye elleni til­takozás egyetlen hatékony formája a polgári önvéde­lem. a társadalmi méretű tiltakozás a tengerentúli stratégák értelmetlen és naiv reményei ellen, hogy Euró­pát hadszíntérré változtas­sák. miközben ők sértetlenek maradnak — állapítja meg a szovjet sajtóügynökség. Magától értetődő, hogy a Szovjetunió támadás esetén nem mond le az agresszor- ra mért válaszcsapásról csak azért, mert a támadás vala­melyik. az agresszorral szö­vetséges állam területéről érte. Az ezzel ellenkező szá­mítások a Szovjetunió maga­tartásának önkényes félre­értelmezésén alapulnak, fi­gyelmen kívül hagyva azt. hogy a Szovjetunió doktrí­nája a megsemmisítő válasz­csapáson alapú! A háborúellenes tiltakozá­si hullám Európában tovább növekszik, mert hajtóereje az emberek természetes és elvont békevágyán túl az a törekvésük, hogy a nyugati civilizáció ne váljék tömeg­sírrá a tengerentúli stratégák jóvoltából — hangsúlyozza befejezésül az APN kom­mentárja. Fejlődő magyar — nigériai kapcsolatok Befejezte munkáját az ENSZ leszerelési bizottsága A nukleáris háború ve­szélyének elhárítása és a fegyverkezési hajsza megfé­kezése iránti követelésekkel New Yorkban befejezte mun­káját az ENSZ leszerelési bizottságának ülésszaka. Az ülésszak éles és bo­nyolult politikai harc köze­pette folytatta háromhetes vitáját. A résztvevő küldött­ségek túlnyomó többsége egyes nyugati államok obst- rukciós álláspontja ellenére maximális erőfeszítéseket tett gyakorlati eredmények elérésére. Az Egyesült Államok és néhány más nyugati állam küldöttei szabotálták a ha­tározatok elfogadását min­den olyan kérdésben, amely előmozdíthatta volna, hogy nagyobb előrelépés történjen a leszerelési tárgyalásokon. A nyugati küldöttségek egyetlen kérdésre összponto­sították figyelmükét, mégpe­dig arra, hogy vessék úgyne­vezett nemzetközi vizsgálat alá a hagyományos fegyver­zetek csökkentésének kérdé­sét. Az általuk felvetett „vizsgálat” azonban csak ürügy arra, hogy megerősít­sék hamis elméletüket a Varsói Szerződés országainak a hagyományos fegyverzet terén fennálló állítólagos fö­lényéről. Választások Bulgáriában Parlamenti és tanácsi vá­lasztásokat tartanak vasár­nap Bulgáriában. A bolgár nemzetgyűlés mandátuma május 30-án járt le. Az ősz­szel esedékes tanácsi válasz­tások időpontját pedig cél­szerűségi okokból hozták elóie. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár Államta­nács einöke a szófiai Dimit­rov kerületben pénteken mondott választási beszédé­ben három időszerű belpoli­tikai feladatra hívta fel a figyelmet: a gazdasági haté­konyság növelésére, az új gazdasági szemlélet és me­chanizmus következetes meg­honosítására, a szocialista társadalmi viszonyok tökéle­tesítésére. és a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sára- A vasárnapi parlamenti választások eredményeként rövidesen összeülő új nem­zetgyűlésnek és az új kor­mánynak mindenekelőtt e feladatok megoldására kell összpontosítania erőfeszíté­seit. Az afrikai kontinens leg­népesebb, 80 millió lakosú országa Nigéria. Nyugat-Af- rikában, a Guineai-öböl partján, a Niger folyó alsó szakasza mentén terül el. Magyarországnál majdnem tízszer nagyobb, 920 ezer négyzetkilométer a területe. Fővárosa Lagos, amelynek — az elővárosokkal együtt — hárommillió lakosa van. Az ország hivatalos nyelve az angol, pénzneme a naira. A lakosság 45 százaléka szun­nita mohamedán, 22 száza­léka keresztény, a többi tör­zsi kultuszok híve. A régi gyarmati uralom következté­ben a lakosság nagy része még írástudatlan. Az egykori brit gyarmaton már a második világháború előtt kibontakozott, s utána megerősödött a nemzeti fel­szabadító mozgalom. Hatásá­ra 1947-ben megalakult az első nigériai parlament és minisztérium. Nagy-Britan- nia 1960-ban kénytelen volt mégadni Nigériának az al­kotmányjogi függetlenséget. Három évvel később, 1963. október 1-én kikiáltották a független Nigériai Szövetsé­gi Köztársaságot. 1978-ban fogadták el az ország új al­kotmányát. A korábbi kato­nai kormányzást felváltva, Alhadzsi Shehu Shagari az első polgári elnök, s 1979. októberében lépett államfői hivatalába. A Nigériai Szö­vetségi Köztársaság tagja a brit nemzetközösségnek és az Afrikai Egység Szerveze­tének. A magyar—nigériai kap­csolatok alakulásában ki­emelkedő esemény volt Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének nyolc évvel ezelőtti hivatalos látogatása ebben az afrikai országban. Együttműködésünk alapja, hogy nagyra értékeljük a Nigériai Szövetségi Köztár­saság el nem kötelezettségen alapuló külpolitikáját és az ennek keretében tanúsított szilárd elkötelezettségét a nemzetközi béke és bizton­ság, az általános és teljes le­szerelés, a népek barátságát és együttműködését szolgáló enyhülés politikája iránt. Alhadzsi Shehu Shagari elnök magyarországi látoga­tását a két ország közötti együttműködésben új távla­tokat nyitó eseménynek te­kintik mindkét részről. A magyar nép szolidaritást vállalt Nigéria népének hosszú küzdelmével' a gyar­mati sors felszámolásáért, független államának megte­remtéséért, nemzeti egységé­nek megőrzéséért. Nigéria népe továbbra is számíthat ránk minden nemes célért kifejtett erőfeszítésében. Kormányunk nagyra értéke­li Nigéria sikereit az új, füg­getlen államszervezet megte­remtésében, a szilárd nem­zetgazdaság fejlesztésében. Az ambiciózus gazdaságfej­lesztési célokkal a magyar exportérdekek számos terü­leten egybeesnek. Gazdasági kapcsolatainkat Nigériával is a kölcsönös előnyök szem előtt tartásá­val kívánjuk fejleszteni. Ez az ország a legfontosabb gaz­dasági partnerünk a fejlődő világban: kétoldalú kereske­delmi forgalmunk értéke például 1980-ban meghalad­ta a 60 millió dollárt. A ni­gériai igények és a magyar szállítási lehetőségek alapján az együttműködést az elmúlt években az egészségügy, az oktatásügy és az élelmiszer- ipar területére koncentrál­tuk. Nigéria tizenkilenc álla­mának majdnem mindegyi­kében ismerik a Medicor Művek termékeit, amelyeket magyar szakemberek szerel­tek föl, gondoskodnak kar­bantartásukról, s ezzel egy­idejűleg nigériai szakembe­reket is kiképeznek, a folya­matos munkához. Több ni­gériai kórházban dolgoznak magyar orvosok, ugyanakkor olyan nigériaiak is, akik ma­gyar orvostudományi egyete­men szerezték meg diplo­májukat. Érzékletes példák az oktatás fejlesztéséhez nyújtott segítségünkről: mű­szaki főiskolát létesítettünk Bendel államban, továbbia­kat szereltünk föl Gongola és Rivers államokban, tan­eszközgyárat létesítünk Anambra, szakmunkásképző intézeteket több államban; több egyetemi tanszéket sze­relnek föl műszerekkel, be­rendezésekkel magyar válla­latok. Élelmiszeripari szak­embereink közreműködésé­vel épültek-épülnek vágóhi­dak, konzervgyárak, hűtőhá­zak Nigériában. A nigériai kormányzat fo­kozott gondot fordít a mező- gazdaság, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás fej­lesztésére, s a magyar ex­portőr vállalatok készek részt vállalni a nigériai fej­lesztési tervek megvalósítá­sából. Számos egyéb terüle­ten is látunk együttműködési lehetőséget, az eddigi köl­csönös tájékozódások alap­ján például a nigériai víz- gazdálkodás, távközlés, köz­lekedés, szállítás fejlesztésé­ben, a faluvillamosítási programok megvalósításában. BEJRÜT Bejrútban hivatalosan be­jelentették, hogy mára ha­lasztották a négyes arab fel­ügyelő bizottság tegnapra tervezett. külügyminiszteri szintű ülését. A halasztást a szaúd-arábiai és a kuvaiti külügyminiszter későbbi ér­kezésével indokolták. Rajtuk kívül a szíriai külügyminisz­ter és az Arab Liga főtit­kára vesz részt a Szárkisz li­banoni államfő elnökletével megnyíló tanácskozáson. PANAMAVÁROS Dél-Afrika elleni szank­ciók életbeléptetését szorgal­mazza az ENSZ különleges bizottsága, amely négy na­pon át Panamavárosban tár­gyalt a namíbiai helyzetről. BELFAST Az éhségsztrájkmozgalom fokozását határozta el az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) úgynevezett ideiglenes szár­nya. Egy szóvivő bejelentet­te, hogy hamarosan a moz­galom még több bebörtönzött aktivistája utasítja el az ételt. HÁGA Holland forint értékben hitelt nyújt Lengyelország­nak élelmiszerek, vegyipari termékek, színesfémek és alkatrészek vásárlására. A lengyel hírszolgálati iroda szerint a hitel lehetővé teszi Lengyelország számára a nyersanyagvásárlások hala­déktalan felújítását, ga len­gyel ipar exportkapacitásai­nak kihasználását. FRANKFURT Zavargások robbantak ki péntek éjjel Frankfurtban. Egy szélsőjobboldali műsoro­kat sugárzó kalózrádió adá­sai ellen tiltakozva mintegy 350 fiatal megtámadott egy postaépületet. A rendőrség a tömeg szétoszlatásakor könnygázt és vízágyúkat használt, majd összecsapott a torlaszokat építő tüntetők­kel. A verekedésben egy tu­cat rendőr megsérült, négy embert letartóztattak­BERN Négy ország — Svájc. Ausztria Olaszország és az NSZK — belügyminisztere megbeszélést kezdett tegnap Bernben a terrorizmus elle­ni küzdelem összehangolásá­ról. BÉCS Ötven ország szociálde­mokrata ifjúsági szervezetei­nek küldöttei kezdtek ta­nácskozást tegnap Bécsben „A békéért és leszerelésért” jelszóval. Az osztrák ifjú­szocialisták szervezetének el­nöke a megnyitón elmondta, hogy az ifjú nemzedéknek harcolnia kell azért, hogy Európa sohase váljék nuk­leáris konfliktus helyszíné­vé MOSZKVA Az idén 500 milliárd dol­lárt fordítanak katonai cé­lokra a világ országaiban — írja a svéd békekutató inté­zet a Sipri tájékoztató ki­adványának legújabb száma. WASHINGTON Ronald Reagan elnökkel folytatott rövid megbeszélé­se után George Bush alel- nökkel tárgyalt Washington­ban Claude Cheysson francia külügyminiszter. Megbeszélé­sük központi témája a ma­gas amerikai kamatlábaknak a nyugati államok gazdasá­gára gyakorolt kedvezőtlen hatása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom