Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. június 25. Immunológia ma és holnap IA tudomány világa ) Június 16-tól 19-ig Szolnokon tartotta 10. jubileumi vádorgyűlését a Magyar Immunológiai Társaság. A négynapos kongresszus egyik legfontosabb, központi témája az immunológia jövője volt. A referátumokat követően 52 előadás hangzott el a témával, az immunológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az immunológiáról, erről a meglehetősen fiatal tudományról — fejlődéséről, eredményeiről, jövőjéről — és az immunológiai társaság munkájáról beszélgettünk az ülésszak alatt dr. Tigyi József akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának elnökével, dr. Gergely János egyetemi tanárral, az ELTE immunológiai tanszékének vezetőjével, a társaság elnökével és dr. Petrányi Győző egyetemi tanárral, az Országos Haematológiad Intézet osztályvezetőjével, a társaság főtitkárával. — Professzor úr! ön az Immunológiai Társaságok Európai Szövetségének elnöke, és mint ilyen, tagja a nemzetközi unió vezetőségének. A magyar immunológia milyen helyen áll világviszonylatban? Dr. Gergely János: — Elöljáróban el kell mondanom, hogy az immunológiának Magyarországon jelentős hagyo- nyányai vannak. Már a korai kutatási időszakban is — ez a századforduló utáni néhány évtized —, nagyon jelentős eredményeket értünk el Magyarországon. A modem immunológiai kutatások világszerte az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején indultak meg. Magyarország viszonylag hamar bekapcsolódott ezekbe, mert a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején nálunk is megjelentek olyan nemzetközileg is jegyzett vagy elismert közlemények, amelyek már a modern immunológiai kutatásokkal voltak összefüggésben. Vannak olyan területei az immunológiának, amelyeket Magyarországon európai, de világszínvonalon is művelünk. Eredményeket értünk el, amelyet nemzetközileg is jegyeznek az ellenanyag-szerkezet vizsgálata terén, az immunogenetika egyes területein, éppen Petrányi Győző munkássága nyomán. Nagyon fontos ága az immunológiai, egyáltalán a biológiai kutatásoknak azoknak a sejtfelszíni, jelfogó receptor struktúráknak a vizsgálata, amelyek lehetővé teszik a sejtek közötti kommunikációt. Ezeknek a jelfogóknak a szerkezeti és működési vizsgálata terén alapkutatási szinten ugyancsak jelentős eredményeket értünk el. Természetesen a biológia területén az alapkutatások és a gyakorlati alkalmazás között általában mindig elég nagy a rés, következésképpen az immunológiában is az alapkutatások bizonyos mértékben előtte járnak a gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek. Ugyanakkor hazánkban is kialakultak olyan klinikai immunológiai kutató központok, ahol nagyon magas színvonalú diagnosztikai gyógyító és gondozó tevékenység folyik, így Budapesten, a II. szt Belgyógyászati Klinikán, az országos rheumatológiai intézetben, a debreceni és a szegedi klinikákon. Külön ki kell emelni az Országos Hae- matoJtógiai Intézet tevékenységét, amely világviszonylatban a vérátömlesztések, a szocialista országokban a szervátültetések megindítása tekintetében nagyon jelentős, csaknem úttörő tevékenységet fejtett ki. Útmutatás két irányban — Adódik a kérdés: hol tart ma az immunológia tudománya hazánkban? Dr. Tigyi József: — Az immunológia mint gyakorlati orvostudomány vetődött fel és alkalmaztuk nagy eredménnyel anélkül, hogy ismertük volna az alapvető mechanizmusait. Hiszen végül is a fekete himlőt, a tbc-t, a gyermekparalízist immun módszerekkel irtottuk ki. A tudomány elsősorban a biológiai forradalom révén, az egzakt alapok, a biofizika, a biokémia, a genetika, de a fizikai kémia és egyáltalán a fizika fejlődése révén jutott abba a helyzetbe, hogy most próbálja megérteni annak az alapjait, amit eddig már eredményesen alkalmaztunk az orvos- tudományban. Egy következő nagy fejlődés attól várható, ha ezeket az elvi alapokat részleteiben tisztázni fogjuk. Dr. Petrányi Győző: — A tudományos ülésszakon két irányban kaptunk útmutatást. Az alapkutatások területén főleg azokat az irányokat hangsúlyozták, amelyek előbb vagy utóbb a gyakorlatba visszaültethetók, de mindenképpen felhasználhatók a tudomány továbfejlő- désére és egyben klinikai alkalmazására. Nagyon érdekes információt kaptunk azokról a sejtek felületén levő felismerő rendszerekrőL biokémiai molekulákról, amelyek elősegítik a sejtek együttműködését abban az irányban, hogy az idegen anyagot felismerjük, vagy hogy azokat kirekesszék a szervezetből. Ezeknek az úgynevezett receptoroknak és vérsavóban levő faktoroknak a szerkezeti kutatása, a biokémiai szerkezet és a funkció kapcsolata nagyon fontos irányzat, amiben az alapkutatások folynak. Ezeknek a biomolekuláknak a koordinált együttműködése, regulációja szintén nagyon lényeges. Az alkalmazott immunológiában pedig a klinikusok beszámoltak arról, hogy az új immunológiai felismerések számos belgyógyászati, bőrgyógyászati, sebészeti betegség kialakulásának a megismerését teszik lehetővé. Dr. Tigyi József: — Itt kell megemlíteni az immunofarmakológiát. Magyarországon alapvetően fontos népgazdasági szempontból is a gyógyszerkutatás. A magyar gyógyszeripar fejlesztése szempontjából is nagyon lényeges, hogy a kiváló magyar immunológus gárda tudását föl lehet használni arra, hogy a szervezet immun reakcióit csökkentő avagy egyáltalán a moduláló, azaz a változtatni tudó gyógyszerek gyártásában, vagy annak irányába fejlesszük a magyar gyógyszeripart. Dr. Gergely János: —Előadásomban, amiben saját tudományos eredményeinkről számoltam be, érintettem közvetve azt a kérdést, hogy a hagyományos gyógyszerkutatásnak immunológ irányba való továbbfejlesztése mellett elvileg új irányt jelent az immun farmakológiában azoknak a biológiailag aktív anyagoknak az izolálása, a receptorok izolálása, a sejtekből felszabaduló biológiailag aktív anyagok izolálása, és esetleg ezek szintetizálása, amelyek segítségével kieső funkciót pótolni lehet. D genetika bekapcsolásával Dr. Tigyi József: — Vagy-' is van valakinek egy immun betegsége. Ezeket egy biokémiai anyag, egy enzim, vagy egy enzimrendszer vagy egy receptorrendszer hiánya ■okozza. Ezt úgy lehet gyógyítani — ez a távoli pers^ pektíva —, hogy ezt a hiányzó anyagot bejuttatjuk a szervezetbe. Dr. Petrányi Győző: — Mind az alapkutatások, mind az alkalmazott kutatások területén nagyon fontos a genetika. bekapcsolása az immunológia tudományába. Itt főleg arról van szó, hogy a genetika eddigi korszaka alatt kialakult módszertant alkalmazza a biológia és többek . között az immunológia is. Énnek segítségével törvényszerűségek pontosabban megismerhetők, és így egész új felfedezésekre is sor kerülhet, mint például az immunológiában ma ismertszö- vetösszeférhetőségi rendszer, vagy hisztokompaübdlitási- rendszer, amely szorosan a transzplantációhoz kapcsolódó alapkutatási irány, és amely azonnal átültethető volt a klinikai gyakorlatba. Vagyis a felismerések a szervátültetésekben alkalmazhatók lettek. Dr. Gergely János: — Az immungenetika eredményeinek alkalmazása új betegség felismerési és gondozási lehetőségeket teremtett azáltal, hogy összefüggéseket találtak bizonyos betegségekés a hisztokompatibilitási antigének között. Ez lehetőséget nyújt bizonyos betegségeknek — például a mozgásszervi vagy az idegrendszeri betegségeknek — biztosabb diagnosztikájára. Az ilyen betegségre hajlamosak kiszűrésére és gondozására is egy teljesen új lehetőséget nyílt. Dr. Petrányi Győző: — Magyarországon már nemzetközi munkaértekezleteket és workshopokat szerveztünk ebben a témában. A genetikai módszerek alkalmazásához tartozik az egyik legizgalmasabb kutatási irány, amely sejt szinten a gén átültetéssel próbálja az immunológiai információkat a különböző sejtekbe átvinni, vegyíteni, analizálni, hogy a törvényszerűségeket megismerje. Nemcsak elméletben, gyakorlatban is rendkívül jelentős ez a génátültetés. Dr. Tigyi József: — Példát erre. Az RH-összeférhetet- lenség esetében, míg sem az immunológiát, sem az immun terápiát nem alkalmaztuk ezen ff területen, körülbelül 800 családot terhelt hazánkban az a veszély, hogy idióta gyermeke születik vagy meghal a gyermek RH- inkompatibilitás (összeférhetetlenség) miatt. Ma ott tartunk, hogy 800 ilyen esetből csaknem minden családon lehetett segíteni az immunológia révén. Védőoltások és fejlődési rendellenességek — Mit ígér az immunológia jövője? Dr. Tigyi József: — Ügy gondolom, gyakorlati szempontból változatlanul nagy jelentősége lesz a további védőoltások kidolgozásának. Itt van például az influenza probléma, amit ma még nem tudunk megoldaná, de mindenkit érdeket Itt van a magzat—anya kapcsolatában a fejlődési rendellenességek kiküszöbölése. Ennek nagyon sok kutatási területe van és nagy perspektívája. Az immunológia a szervátültetéseknél nélkülözhetetlen. És azt is meg kell mondani, hogy Magyarországon a szerv transzplantáció (átültetés) kérdéseiben jóval többet kell tennünk, hogy az összes hazánkban arra szoruló vese- beteget a művesekezelés lehetőségeinek figyelembe vételével ily módon gyógyítani tudjuk. Egyelőre kevesebbet tnanszp lantálunk, mint amennyit kellene, illetve amennyit a hasonló tudományos fejlettségű országokban transzplan tálnak. Említhetem az autoimmun betegségeket, ezek közül a nagyközönség ismeri a szkle- rózis multiplexet, amely nem más, mint a gerincvelőnek szigetekben történő elhalása, ebből következően komplex idegrendszeri tünetek ■ mint bénulások — lépnek fel, amely folyamatos rosszabbodáshoz és munka- képtelenséghez vezet. Az autoimmun (a szervezet saját anyagira történő túlzott reagálása) betegsége ellen a legutóbbi tíz évig szinte sémii társaság Dr. Gergely János: —Társaságunk rajta tartja a kezét ennek a szakterületnek a pulzusán, ezért határoztunk úgy, hogy ez a most lezajlott ülésszak felmérő és útmutató legyen. Mert nekünk is feladatunk, hogy a hazai immunológiai kutatásokat helyes irápyba tereljük. — Vagyis a Magyar Immunológiai Társaság igyekszik sokat tenni e tudományág hazai és nemzetközi fejlődéséért. Dr. Gergely János: — Az immunológiai társaság kezdettől fogva nagy figyelmet fordított arra, hogy a tudomány nemzetközi, hogy a jeles külföldi szakemberekkel való folyamatos tapasztalat- csere nagyon sokat segít, különösen a fiatal kutatóknak. Ezért nem volt olyan év, hogy ne rendeztünk volna olyan találkozót, amelyen ne vettek volna részt neves külföldi szakemberek. Ennek számos eredménye volt. Olyan kollaborációk alakulhattak ki többek között külföldi és magyar munkacsoportok között, amikor magyar kutatóknak alkalmuk volt jelentős külföldi intézetekbe eljutni és ott dolgozni. mit sem tudtunk tenni. Most az autoimmun mechanizmusok fölismerése révén ezeknél az autoimmun betegségeknél — mint például a szklerózis multiplex, a poszt- vakcinációs enkefalitis (vak- cinálás hatására fellépő szövődmény: agyvelő gyulladás), a miaszteni gravdisz (izomelfajulás) — máris enyhíteni lehet a tüneteket az immunológia segítségével, és a beteg számára elviselhetővé lehet tenni az életet. — Korunk félelmetesen „divatos” betegsége a rák. Mit tehet az immunológia a daganatos betegségek ellen? Dr. Tigyi József: — Ketté kell választani a daganat diagnosztikát és a daganat terápiát. A daganat felismerésében az immunológia sokat segített, de a gyógykezelésben az eredmény még várat magára. Dr. Petrányi Győző: — A daganat immunológiai kutatásban jelentős változás történt. A múltban olyan elképzelés volt, hogy a szervezetben keletkező daganattal szemben egy igen aktív, az idegen daganatot felismerő immun reakció zajlik le, és ezen segíteni lehet. Ez az elképzelés megdőlt, viszont a figyelem egyre inkább azokra a természetes védekező mechanizmusokra irányul, amelyek az úgynevezett .gyilkos” nyiroksejtekhez és. a falósejtekhez kötöttek, amelyeknek szerepük lehet abban, hogy a daganatok nem tudnak kialakulni a szervezetben. a fiatalokért Ez nélkülözhetetlen a gyors információcserében. Az immunológiai társaság nagyon sokat tesz a fiatalokért. Ennek egyik rendszeres megnyilvánulása. hogy minden évben pályázatot hirdetünk, amely szintén segíti az immunológia fejlődését. Egyébként nemzetközi elismerésünknek egyik jele volt, amikor 1978-ban bennünket kértek fel a IV. Európai Immunológiai Kongresszus megrendezésére Magyarországon. Két héttel ezelőtt pedig lezajlott egy nemzetközi módszertani konferencia, amikor 12 ország kutatói hazánkba jöttek tanulmányozni az immunológiai kutatások módszertanát. Jövőre Isztambulban lesz az V. Európai Immunológiai Kongresszus. Szolnokon döntöttünk arról, hogy újabb pályázatot hirdetünk, és felhívásunkban főként azokhoz a fiatalokhoz- szólunk, akik ott szeretnének előadók lenni: azt a tudományos munkát nyújtsák be pályázatként, amivel azon a nemzetközi találkozón szerepelni kívánnak. Varga Viktória Csatornaépítés Kazahsztánban Kazahsztán a Szovjetunió ázsiai felének délnyugati részén fekszik, 15 millió ember él itt 2717 km2 területen. Földrajzi szempontból rendkívül változatos tájai vannak: óriási hegyei, végtelen sztyeppéi, lapályai, tavai, fo- lyói, de vannak sivatagi és félsivatagi területei is. Ásványi kincsekben gazdag terület Kazahsztán. Mezőgazdaságában gabona a főtermény, de termesztenek itt cukorrépát, dohányt, kukoricát és a déli területeken gyapotot. A Szovjetunió sivatagi és félsivatagi területein az utóbbi harminc évben jelentős területeket hódítottak vissza a sivatagtól, és tettek termővé. Ez a természetformáló átalakító munka állandó ebben a hatalmas országban. Évenként kelnek életre a földhektárok százezrei a sivatagokban és a félsivatagokban. Csatornákat építenek, mocsarakat csapolnak le, növelik az öntözött területeket, és a sivatagból hódított vidékeken erdősávokkal, bokrokkal kötik meg a talajt, és védik meg az eróziótól és a sivaitag terjeszkedésétől, a szelektől. Gabonát, zöldségféléket, gyapotot termesztenek azután a meghódított területeken. Képünkön nagy teljesítményű talajmegmunkáló gépet látunk a Szovjetunió egyik legszárazabb köztársaságában, Kazahsztánban csatornaépítés közben. Fuvarozás sok kor ókon Egy termék akkor a leggazdaságosabb, ha készen hagyja el a gyárat, a helyszíni szerelés kényszermegoldás, a cél tehát elkészíteni, és elszállítani. A tárgyak mérete és súlya azonban sokszor válaszút elé állítja a szakembereket, a gazdaságosságot pedig a kényszerűségek szorítják háttérbe. A különösen nagy méretű vagy kivételesen nagy súlyú tárgyaknak a fuvarozása akkor a legegyszerűbb, ha a gyártómű és a célállomás vízi összeköttetés- bek áll egymással. Hajón jóformán bármilyen nagy tömegű gép, tartály, vasszerkezet stb. elszállítható. Vasúton mór sokkal behatároltabb a szállítás lehetősége, hiszen az ún. űrszelvény megadta méreteket nem lépheti túl a fuvarozandó tár^r. A légi szállítás lehetőségeit mind a súly, mind a méretek erősen befolyásolják, csak kevés olyan repülőgépe van a világnak (Galaxy, AN —22), amely akár harckocsit is szállíthat a „gyomrában”. Jószerével a közúton való fuvarozás a leghozzáférhe- tőbb szállítási mód. Ma már vannak olyan különleges szállítójárművek (ún. trélerek) is, amelyek akár 500 tonna teherrel is megbirkóznak. Igaz ugyan, hogy a 25— 30 méter hosszú, 180—200 keréken gördülő jármű csupán óránként 4—5 kilométeres sebességgel halad, de előbb-utóbb csak céljához ér. A nagy trélerek fékezését, kerekeinek kormányzását külön személyzet végzi, akik rádiótelefon-kapcsolatban vannak a vontatógépek vezetőivel, illetve a szállítmány parancsnokával és az útvonalat biztosító közlekedési rendőrökkel. A képünkön látható, több mint 350 tonna súlyú turbo- generátor-állórész nemcsak hatalmas tömegével állította nehéz helyzet elé a szállítmányozókat, hanem azzal is, hogy az északkelet-angliai gyártóműtől 5000 kilométeres utat kellett- megtennie — szárazföldön, hajón, majd ismét szárazföldön — rendeltetési helyéig.
