Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • ■ g|||j ■ < Naponta mintegy kétszáz új személygépkocsit adnak át a MERKÚR Személygépko­csi Értékesítő Vállalat Csepeli Kereskedelmi Üzemegységében. Az ország legna­gyobb telepén a nyári hónapokban legnagyobb a forgalom. Az új gépkocsi-tulajdo­nos elhagyja a MERKUR telepét TANÉV. VEGE AZ OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGON Június végén fejeződik be az 1980/81-es tanév az MSZMP megyei bizottságá­nak Oktatási Igazgatóságán. Ebben a tanévben mint­egy kétezerötszáz hallgató tanult az Oktatási Igazgató­ságon. A pártiskola egyéves és öthónapos képzésén het­venegyen, a tízhetes vezető továbbképző tanfolyamon és továbbképző céltanfolyamon nyolcszáznegyvenen vettek részt. I JA. marxizmus—leni- nizmus esti egyetem három­éves ^általános tagozatán, va­lamint a kétéves szakosított, és az egyéves kiegészítő sza­kon ezeregyszáznyolcvanan, az egy- és kétéves speciális továbbképzésen pedig mint­egy négyszázhetvenen tanul­tak. A tanév kezdetén a hall­gatók és a beiskolázó szer­vek 35—40 tematikából vá­laszthattak. A tanév folya­mán a lemorzsolódás aránya nem érte el a hallgatói lét­szám három százalékát, az egy főre jutó hiányzási átlag pedig 1,3 foglalkozás volt. Az év végi vizsgák június 8-án kezdődtek, s a hónap végén fejeződnek be. Sopronban épül a nyugati országrész legnagyobb szállodája Űj szálloda építését kezdték meg Sopronban. A magyar— osztrák kooperációban fel­épülő több mint 200 szobás hotel a Lővérek legszebb ré­szén kapott helyet, s a határ­vidék legnagyobb vendégfo­gadója lesz. Többszintes, lép­csőzetesen elhelyezkedő épü­lete szinte hozzá simul a feny­veserdőkkel borított hegyol­dalhoz. A háromcsillagos szálló­ban 160 személyes rendez­vénytermet, 30 személyes ma­gyaros szobát, 300 személyes éttermet és 80 személyes éj­szakai bárt is kialakítanak. Uszodával, szaunával, kondí- ciótenemmel is vendégei rendelkezésére áll. A szálloda megépítésére nemzetközi versenytárgyalást írtak ki, s azt a stájerországi Rauppach építőipari cég nyerte meg. Egyebek között vállalta, hogy a szállodát a kezdéstől számított 22 hónap múlva átadja. Üj nyolctantermes általános iskola épül Tiszaföldváron a szolnoki ÉPSZER Vállalat kivitelezésében Július 12-én Országos cserépvásár Pécsett Az idei nyáron ötödik al­kalommal rendezik meg a hí­res pécsi cserépvásárt. Idő­pontja július 12. (vasárnap), helyszíne a négytornyú szé­kesegyház előtti tér. A ren­dezőszerv — a Baranya megyei Művelődési Központ — harminchárom neves fa­zekast hívott meg a vásárra. Közülük számosán viselik a népművészet mestere, illetve a népi iparművész címet. A népi kerámia nagy ha­zai központjaiból mintegy húszezer cserepet visznek a pécsi mustrára. A sétatér öreg fái alatt tehát igazi kirako­dóvásár lesz. Kivonul a vásárra a szom­bathelyi Kertész Tsz is, amelytől kedvezményes áron vásárolhatnak szobanövénye­ket, esetleg éppen a népi fa­zekastól vett cserepekbe. Mód nyílik arra is, hogy aki­nek megtetszik az agyagmű- vesség, a helyszínen kipró­bálhatja a korongolást, a gyerekek pedig kedvükre agyagozhatnak. Népi éneke­sek ési táncosok, vásári ko­médiások igyekszenek jó han­gulatot kelteni. Tavaly körülbelül negyven­ezer ember fordult meg a cse­répvásáron, és közülük min­den második-harmadik vásá­rolt is valamit. Ha kedvez az időjárás, az idén sem lesz ki­sebb a pécsi sokadalom. Mint a többi gyerek „Zagyvarékas község­ben már történelmi ha­gyomány, hogy az itt élő családok közül többen rendszeresen fogadnak állami gondozott gyer­meket. Nyilvántartásaink szerint jelenleg tizenöt nevelőszülő huszonkét állami gondozott gyer­mekről gondoskodik." A Zagyvarékas köz­ségi Közös Tanács 1981 januárjában kelt je­lentéséből. A pálinkát már ismerte Bolyós Lászlóné maga is állami gondozott gyerek volt. Édesanyja — így hívja a ne­velőanyját — több mint har­minc állami gondozott gyer­meket nevelt föl. Bolyósnénak három saját gyermeke van. a legidősebb fiú huszonegy éves. az egy- szern leány most tizenöt. Két évvel ezelőtt a Bolyós há­zaspár egy állami gondozott testvérpárt vett magához. — A kislányom akarta na­gyon, hogy vegyünk magunk­hoz egy lánygyermeket — meséli az asszony. — Csak­hogy Zsuzsikát,, aki megtet­szett nekünk, a testvérével együtt hozták el a szüleitől. Fényképeket szed elő, s mutatja új gyermekeit, akik most éppen óvodában van­nak. — Az egyik tanyáról hozr ták el őket. Az apa nem dol­gozott, az anya börtönben ült. Amikor idekerültek, a fiú három-, a lány négyéves volt. Nem ismerték a leg­alapvetőbb viselkedési sza­bályokat sem. beszélni is alig tudtak. A levesen, a kenyé­ren és a szalonnán kívül más ennivalót nem ismertek. Még az első napokban történt, hogy reggeliztünk, s a gye­rek rámutat a felvágottra: „én abból eszek” — mondja. Rákérdeztem, mi az, mi van áz asztalon? Nem tudta megmondani. Vagy egy má­sik eset: -reggel felébred a kisfiú, s az első mondata: „adjál nekem pálinkát”. Há­roméves korában úgy itta a pálinkát, hogy a szempillája sem rezdült meg közben. Szerencsére az apró gye­rek könnyen felejti a rosszat és könnyen tanulja a jót. Zsolti és Zsuzsika szépen fej­lett, öltöztetett gyerekek, s otthonra -találtak a Bolyós családnál. Az édesanyjuk több mint egy éve szabadult a börtön­ből. Azóta egyszer érdeklő­dött a gyerekekről — levél­ben. A kisfiú sír A két lány hetedik osztá­lyos, a fiú ötödikbe jár. A zagyvarékasi általános isko­lában állami gondozott gye­rekekkel beszélgetek. Mind­hárman egészen pici koruk­ban kerültek el otthonról. Borbála elégedett a nevelő­szüleivel. Csak az édesapjá­val tartja a kapcsolatot, az édesanyját nem szereti, mert iszik és mindig más férfiis­merőse van. Éva is párhónapos korá­ban lett gondozott. Azóta egyszer már nevelőszülőket is .„cserélt”, s az új helyén jól érzi magát. És az iskolá­ban? Érzik-e, éreztetik-e ve­lük, hogy ők állami gondo­zottak? — Alsó osztályban még szoktak néha csúfolódni a gyerekek, hogy „államik” vagyunk ... De a felsősök már nem. A tanárok pedig nagyon kedvesek. Olyanok vagyunk mi is, mint a többi gyerek... A két lány talpraesetten válaszol, látszik, hogy ki­egyensúlyozottan élnek, de a fiú, Laci nagyokat hallgat. Amikor az édes szülőkre te­relődik a szó, sírva fakad. Már nagyon régen látta őket, és szeretné, ha meglátogat­nák. — Visszamennétek-e az igazi szüléitekhez? Borbála nemmel int, Éva mosolyog, és azt mondja, „talán”, Laci sír. Vélemények és ellen- vélemények Kovács Ferencné az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. — A kihelyezett állami gondozott gyerekek beillesz­kedésével nincs különösebb gond. A nevelőszülőknél és az iskolában hamar megta­lálják önmagukat, barátai­kat. Igaz, érzékenyebbek, nyugtalanabbak az átlagnál. — Hogyan értesülnek ar­ról, ha mondjuk otthon nincs valami rendben? — Családlátogatásokon kiderülnek a problémák... De legtöbbször a gyermek maga is elmondja. A tanácsi jelentés szerint nem jellemző, hogy a neve­lőszülők anyagi meggondolá­sok miatt vesznek magukhoz gyermekeket. Mindehhez azonban tudnunk kell azt is. hogy egy gyermek után a ne­velőszülő havonta 800—1600 forintot kap (az összeg annál több, minél nagyobb értel­mi fogyatékossága van a gyermeknek), és jogosult a családi pótlékra is. A gyer­meket fölveszik az óvodába, napközibe, ahol ingyen ét­keztetés jár neki. Iskolai fel­szerelésekről és ruhákról szintén az állam gondosko­dik. Legeza Mihályné vezető óvónőnek fenntartásai van­nak. — Én nem merném kije­lenteni, hogy; az anyagiak nem befolyásolják a nevelő szülőket. Mert nehéz elkép- * zelni, hogy az a nevelőszülő, aki egyik nap kihozta a gyer­meket az intézetből, másnap pedig itt van vele, és köve­teli, hogy azonnal vegyük föl az óvodába, mindezt csupa szeretetből teszi. Ráadásul a nevelőszülők nagy része idő­sebb ember, nem dolgozik már, lenne ideje a gyerekkel otthon is törődni. Az is elő­fordul. hogy amikor a gye­rek iskolás lesz — több baj lenne vele —, visszaviszik az intézetbe. Szerintem jobban meg kellene nézni, hogy ki­nek adunk ki gyerekeket. Nemcsak a szülők lakás- és életkörülményeit, mást is... Básti Béláné, a községi óvoda gyermekvédelmi fele­lőse egyetért. — Voltak olyan esetek, hogy el kellett vennünk a ne - velőszülőktől a gyermeket, mert kékre-zöldre verte .,. Igaz, mostanában már nem­igen fordult elő ilyen eset. De engem az is megdöbbent, ha a gyermeken nem látsza­nak ugyan verésnyomok, de este belekapaszkodik az em­ber ruhájába, és azt mondja: nem megyek haza ... Polónyi Gáborné. a közsé­gi tanács igazgatási csoport­jának vezetője. — A nevelőszülők nagy ré­sze gyerekre vágyik, ezért hoz az intézetből gyereket. Nem hiszem, hogy olyan so­kat jelentene az a párszáz fo­rint. amit a gyermek gondo­zásáért kapnak. Az óvodai el­helyezés bedig hozzájárul a gyermekek fejlődéséhez. — A dolgozó nő gyerekét nem tudják elhelyezni az óvodába, az otthon levő idős nevelőszülőkét pedig kötele­sek fölvenni. Nem okoz ez feszültséget? — Nem, mert megértik az emberek a helyzetet. Én in­kább azt tartom nagyobb problémának, hogy egyre ke­vesebb nevelőszülő fogad gyermeket a házába, s ők is többnyire már idősek. A fiatal házasoknak vagy van már gyerekük, vagy ha nincs, de dolgoznak, nemigen hi­ányzik nekik. Vélemények és ellenvéle­mények. Az azonban tény, hogy a legtöbb nevelőszülő­vel elégedettek a gyerekek s a község is. Vitatkozni per­sze lehet, csak egy dologról nem szabad elfeledkezni vita közben sem, hogy a tét: a gyermek. A gyermek, aki oly keveset ismer és ért meg még ebből a világból, aki nem lát az érdekeltségek, .indítékok mögé, akinek csak vágyai vannak. Otthont és szerete- tet akar. Paulina Éva Kard a hüvelyben Hóbort, vagy alkotószenvedély? Csupa gond az élet. Itt van például a kardhüvely. Az emberek évszázadokon át nem bírtak rendesen ha­dakozni egymással, mert kardforgatás közben állan­dóan beakadt a lábuk a de­rékszíjról lecsüngő kard­hüvelybe. Gondosan meg­tervezett parádriposztok hiúsultak meg, mert a tá­madó megbotlott a kard- hüvelyben és jól beverte magát. Az emberek évszá­zadokon át meg voltak győ­ződve arról, hogy ennek már így kell lennie, nem lehet mit tenni.. De valamit mindig lehet tenni. Már-már úgy néz ki, hogy minden reménytelen, amikor egyszerre csak jön valaki. 1914. április 28-án Pap Lajos fogorvos és Trattner Jakab gépészmérnök, aradi lakosok bejelentették a Ma­gyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, hogy megalkot­ták az összecsukható kard­hüvelyt. Ez olyan kardhü­vely, amiből, ha kihúzzák a kardot, magától összecsu­kódik, ha viszont vissza akarjuk helyezni a kardot a hüvelybe, a kardhüvely kinyílik. Minden adva volt tehát akkor, hogy az embe­riség Pap Lajos fogorvos és Trattner Jakab gépészmér­nök jóvoltából kényelme­sebben kaszabolja egymást. De az egészből nem lett semmi. Mármint az össze­csukható kardhüvelyből. Az emberiség igen hálát­lan. Hoffmann Emil kereske­dővel sem törődött senki, ő az írástudók problémáját oldotta meg. Megfigyelte, hogy a huzamos írás kifá­rasztja a kezet és a leg­több embernek görcsös fáj­dalmat okoz. Az írás köz­ben kimelegedett kéz izzad, a papírt megnedvesíti, be­szennyezi és igen gyakran az írást is elmaszatolja. Ilyen körülmények között csak nehézkes és izzadság­szagú írások születhetnek. De mindig jön valaki. Hoffmann Emil 1919-l^en jelentette be találmányát, az írást könnyítő gördülő lemezt. Ezt írás közben a kéz alá kell helyezni és a minden irányban könnyen gördülő lemez a kéz mozgá­sát követi. A súrlódás a görgők és a papírlap között sokkal kisebb, mint a kéz és a papír közti, tehát az írás sebesebb és kevésbé fárasztó lesz. Frissebb, egy­szerűbb. De ebből sem lett semmi, a legtöbb írás- azóta is ne­hézkes és izzadságszagú. Doktor Scharp Andor ba­jai ügyvéd tyúkszem- és bőrgyaluja, Fontaine Ká­roly Adolf gyáros hajfésűvel ellátott haj- és szakállvá­gó berendezése, Weiss Frank kivilágítható borot­vája,. Hazslinszky Ede nyu­galmazott MÁV felügyelő kést és villát egyesítő evő­eszköze, amellyel dinnyét, sült tököt is úgy lehet en­ni, hogy a gyümölcs szele­telés közben nem ugrik ki állandóan az ember tányér­jából. S még ezer és ezer moso­lyogni való szabadalmi le­írást őriz a Találmányi Hi­vatal Szabadalmi Tára. Mindig akadtak hóbortos, megszállott emberek, akik évtizedeket áldoztak azért, hogy kitaláljanak valamit, amivel megoldhatják az emberiség különféle prob­lémáit. De- mielőtt megmosolyog­juk őket hóbortjukért, szá­moljunk azzal, hogy lehet, hogy visszamosolyognak. Mert talán nem is a vég­eredmény, a józan raciona­litás volt fontos számukra, hanem a szenvedély, ma­gának az alkotásnak a gyö­nyörűsége. Magyarországon évente 1200 szabadalmi bejelentés érkezik a Találmányi Hiva­talhoz. A szakemberek sze­rint nagyon kevés. Megyesi Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom