Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
1981. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Intézet Agrobotanikai Központjában, Tápiószelén, mintegy harmincezer zöldség és szántóföldi növényfajta van. A VI. ötéves tervben az intézet fő feladata a szántóföldi és zöldségnövények génbankjának fejlesztése. Összegyűjtik a hazai alapanyagokat és egyben megőrzik a már elismert fajtákat. A magok életképes tárolása megfelelő szárítás és hűtés után több évtizedig is lehetséges. Az intézet a KGST-országokkai is kapcsolatot tart. A képen: A búza úgynevezett tulajdonságfelvételét végzik. Az intézetben csaknem ezerkétszáz tétel búzát termesztenek őszi és tavaszi vetésben egymás mellé ültetve azért, hogy megállapítható legyen, melyik a fagytűrő fajta A Ml SZÉNÁNK Bárhol érdeklődöm jártom- ban-keltemben mezőgazdasági szakemberektől — képletesen szólva —, hogy áll a szénánk, nem valami túlságosan biztató a válasz. A hűvös, száraz tavasz nem kedvezett a lucernának, az intenzív gyepeknek, várhatóan a tavalyinál jóval kevesebb zöldtakarmányt takaríthatnak be ezekről a területekről a gazdaságok. Márpedig ha kevesebb szénakazal magasodik a szérűkön, több abrakot kell etetniük a nagyüzemi és a háztáji állattartóknak egyaránt. Ezért is fontos, hogy a vízügyi, vasúti, erdőgazdasági és KPM-közúti szervek kezelésében levő árokpartokon, töltéseken, gátoldalakon, árterületeken és erdei tisztásokon termett fű első termését legkésőbb június 10-ig betakarítsák a területek igénylői, használói. Nemcsak az alkalmi gyepek legalább háromszori hasznosításának feltétele a június 10-i határidő immár sürgetővé vált betartása. A megyében helyenként ötven-hatvan napja tartó aszály hatására, gazdanyelven szólva, elvénülnek a füvek. Visszaveti ez a következő növedék fejlődését, és az elöregedett, lényegesen csökkent beltartal- mú szálas takarmány betakarításához ugyanannyi, kart és derekat próbáló munkára van szükség, mint a még jó minőségű fi? lekaszálásához. Tudvalevő, hogy aszály ide, aszály oda, a fűvel együtt, jószerivel annál jobban, megnőttek a gyomnövények, a gazok is. A rendkívüli szárazságban szélnek eresztett magvaik az utak, gátak, töltések mellett húzódó, drága vegyszerekkel, sok munkával védett cukorrépa-, gabona- vagy éppen napraforgótáblákat fertőzhetnek el. A lakott területeken pedig a környezetkultúra szempontjából is szembán- tóak a napperzselte, elvénült fűvel borított árokpartok, útszélek. Sőt: azok elhanyagolása büntetendő is! Van tehát ok, ha úgy tetszik érv elég arra, hogy az alkalmi gyepterületek hivatalos kezelői — vagy a juntos 10-i határidő letelte után bárki — kaszát fogjanak, mentsék az ingyen szénát. A mezőgazdasági nagyüzemeknek nem kevés a felelősségük abban, hogy az úgynevezett kivett földterületek fűtermése teljes egészében betakarításra, és a háztájiban hasznosításra, értékesítésre kerüljön. Elsősorban szállítóeszközökkel, de gépi fűkaszával is segíthetnek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, áfész-szakcsoportok a kisüzemi állattartóknak a széna betakarításában. A széna a mi szénánk — hangsúlyozom —, hiszen a zölden vagy tartósítva megetetett szálas takarmánnyal olcsóbban előállított minden kilogramm hús, minden liter tej, minden dekagramm megspórolt abrak ára mindannyiunk kiadását, közös terheinket csökkenti. T. F. Gépeket kölcsönöznek A jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem és a jászapáti Velemi Endre Tsz szocialista szerződés alapján állandósítja a két gazdálkodó egység között eddig is fennálló jó kapcsolatot. Az Építőgépjavító vállalja a hiánycikkeknek számító, egyedi alkatrészek gyártását, és gyártóeszközökkel segíti a szövetkezetét. Szállító- és rakodógépeket kölcsönöz, dolgozói közül pedig az önként vállalkozók a betakarítási munkák idején a szövetkezet földjein dolgozhatnak. A jászapáti szövetkezet fémszórási és speciális hegesztési munkákat végez, illetve korszerű javítás-technológiai eszközöket ad kölcsön. Az üzem dolgozóinak juttatott tartós használatú földek területét megnöveli, és a MÁV üzemi büfét, folyamatosan, friss húsipari termékekkel látja el. A kulturális élet, a brigádok kapcsolata, a sport is jelentős szerephez jutott a szerződésben, amely konkrét vállalásokkal segíti az előrelátó, szervezett együttműködést. A szerződéskötők nem ok nélkül bizakodnak az együttműködés tartós sikerében, s a kapcsolat nyomán remélik, csökkennek a munkaerőgondok, javul az alkatrészellátás és elkerülhetők lesznek az eddig előforduló párhuzamos beruházások. Műszakonként 20 sertés kerül a csontozóba A jászberényi Kossuth Tsz húsüzemében évente 10 ezer sertést és ezer birkát dolgoznak fel. Ezek egyrésze tőkehúsként, illetve húskészítményként kerül értékesítésre. Eves tervük 45 millió forint. Mintegy 40 féle húskészítményt készítenek. Képünkön kolbászt töltenek Fotó: Tarpai REHABILITÁCIÓ KÉRDŐJELEKKEL A jegyzék nem elég Rokkantak, csökkentmun- kaképességűek rehabilitációra szorulók. Újságok hasábjain, rádióban, a képernyőn, számtalan -hír szól róluk. Felajánlások születnek, akciók indulnak, gyűlik a pénz a központi számlára. A segítség mindig jól jön és az alkalmanként is több, mint a semmi. Ha viszont arra gondolunk, hogy gyorsan múlik az év, amelyet az ENSZ-felhívás alapján a rokkantak segítésének szentelünk óhatatlanul felmerül a kérdés: Mi lesz aztán, az egyéni sorsokon túl változik-e valami a társadalom szemléletében ? Csak kampány? A hallássérültek és a vakok megyei szövetségeiben már most nem kis keserűséggel szólnak. — A két szövetség tagjai közül 118-an dolgoznak — mondja Németh Lászlóné, a Hallássérültek megyei Szövetségének titkára. —• Általában saját ismeretségi körüknek köszönhetik, hogy el tudtak helyezkedni. Szolnokon a Bútorgyár és a SZOL- TISZ foglalkoztat csökkent hallásúakat, a csökkent lá- tásúak csak telefonközpontosként tudnak elhelyezkedni, azt is egyre nehezebben. A 32 helyből mér csak ötöt töltenek be vakok. Ha valahonnan kikerül egy, oda többet nem vesznek fel csökkent látásút. Kapcsolják telexkezelői meg portási tennivalókkal és erre már csak látó alkalmas. — Ami meg a kampányt illeti — teszi hozzá Váradi Gvuláné, a Vakok és Csökkentlátók megyei Szövetségének titkára — kérdezem, csak a mozgássérültek a rokkantak? A felajánlások, a segítség mind nekik szól. Bennünket egyedül a szolnoki Vasipari Vállalat Béke brigádja patronál, igaz, ők már két éve. A Szolnok megyei Tanács munkaügyi osztályvezetője, Ábel József arról beszél, hogy a kampány jelleget feltétlenül el kell kerülni. — A meglevő 1967-es MüM rendelet, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére, alapdokumentum. Hamarosan elkészül az új, ezt felváltó jogszabály amely várhatóan erősíti majd a vállalatok érdekeltségét abban, hogy a foglalkoztatást növeljék. Addig is, az érvényben levő rendelet szerint minden évben elkészítik a vállalatok a jegyzéket azokról a munkahelyekről, amelyeken csökkent munkaképességűek dolgozhatnak. A saját dolgozóikkal be nem töltött helyekre a helyi tanácsok közvetítésével vehetnek fel munkást. — Sajnos, 'kevés olyan eset van, amikor baleset után eredeti helyén dolgozhat valaki, mert 'gépátalakítással megoldotta a munkáltató. Az átképzés sem gyakoribb. Mi lesz a gyermekekkel? Dr. Szépvölgyi Edit közgazdász 1977-ben Szolnok megyéről készült tanulmánya szerint: a foglalkozási rehabilitáció gyakorlata döntően vállalatokra épül, és szemléletük szerint alakul, ami azt jelenti, hogy egy részük nem ítész eleget az érvényes rendelkezéseknek. Az elkészült jegyzékek nagy arányban tartalmaznak kisegítő, portás, hivatalsegéd, munkaköröket. Kevés a valódi rehabilitáció. , A Mozgássérültek megyei Egyesületének új helyiségében Fehér László elnökhelyettes az indulásról mesél. —Márciusban alakult az egyesület. Eddig 1700 mozgássérültről tudunk a megyében, és ebből kétszáz már tegunk. Van közöttük matuzsálemi korú, meg gyerek is. A nyugdíjátlag kétezer forint. Sokan kérik, hogy keressünk munkát, hiszen huszonkét éves kor alatt kétévi, e fölött még több munkaviszony kell ahhoz. hogy valaki nyugdíjjogosult legyen. A munkaképes korosztályból is mindenkinek jó lenne az a néhány száz forint, a nyugdíj mellé, és az a tudat, hogy hasznos emberként megbecsülést vívhat ki magának. — Szeretnénk, ha úgy megerősödne a szervezet, hogy a rokkantak éve után is tudna segíteni a tagoknak. Nagyon nehéz, a Mezőgép most ajánlott fel hat állást, és szégyen, de nem volt rá jelentkező. Nekünk nehezebb beilleszkedni. Meg kell barátkozni a gondolattal. Van itt mellettünk egy helyiség, ahol elfér hat ember. Ha a gyár kihozná az alkatrészeket, ide szívesebben eljönnének. — Más az; ha az ember a saját vállalatánál maradhat, még ha változik is a munkája. Nagyon tetszett egy német ötlet, amit olvastam. A munkahelyeken olyan sarkokat alakítottak ki, ahol a rokkant, régi munkatársainak keze alá dolgozva, előkészítő munkát végez. Ilyen kéne nálunk is. Vagy egy olyan intézet, ahol a fiatalok szakmát tanulnának és a műhelyekben együtt dolgozhatnának az idősebbekkel. De így mi lesz a gyerekekkel? Higgye el, most éppen úgy elkallódnak, mint húsz évvel ezelőtt. Ki lépjen először? A Papíripari Vállalat szolnoki gyára ebben az évben 42 munkahelyet vett jegyzékbe. Ezen kívül még 19 jegyzéken kívüli munkahelyen dolgozik itt csökkent munkaképességű ember (művezető esztergályos, gépmester). — Nehéz helyzetben vagyunk — mondja Nagy Zoltán munkaügyi osztályvezető. —• Sok a forgó gép, nagy a balesetveszély. Egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek idő előtt „elkopik” a szervezete, így csökkent munkaképességűek. A gyár „profilja” nem olyan, hogy a technológiát részegységekre bonthassuk. Vagy tud valaki a gépsoron dolgozni, vagy nem. Azért eddig még minden dolgozónknak tudtunk munkát adni. Kérdés, hogy meddig találunk ilyen helyeket? A tanácsnál van olyan alap, amit igénybe vehetnek azok, akik csökkent munkaképességűeknek létesítenek munkahelyet, de ezt — és még saját keretből is — szívesen átengednénk olyan vállalatoknak, amelyeknek gyártmányszerkezetükből adódóan lehetőségük van csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. (A rehabilitációs tevékenység támogatásáról az érvényes rendelet 17. paragrafusa szól: azok a vállalatok, amelyek munkahelyeket, eszközt, munkagépeket úgy alakítanak át, hogy ott csökkent munkaképseségű teljes értékű munkát végezhessen, illetve egy vagy több vállalat közösen olyan önálló munkahelyet, üzemet létesít, hogy ott csökkent munkaképességűek csoportos foglalkoztatása válik lehetővé rehabilitációs intézkedési kötelezettségeinek részbeni vagy egészbeni megtérítésére támogatást kaphatnak.) A szolnoki városi tanács munkaügyi osztályán Mészáros Istvánná osztályvezető ad tájékoztatást. — A száz dolgozónál többet foglalkoztató vállalatoknál jegyzék van. A kisebbeknél mi segítünk elhelyezni a dolgozót, ha a vállalat nem tud munkahelyet biztosítani. 1976-ban még 81 ilyen esetvolt, azóta évi 7—8 alkalommal fordulnak hozzánk hasonló kérdéssel. Részben a brigádmozgalomnak köszönhető ez, mivel a csökkent munkaképességű brigádtagot maguk között tartják kiszolgáló munkahelyeken. Ami a rehabilitációt illeti: javult a helyzet. Szolnokon 1382 munkahely volt tavaly jegyzékbe véve, és ebből 992 volt csökkent munkaképes dolgozóval betöltve. A Háziipari Szövetkezetnél és a SZOLTISZ-nál például bedolgozói munka is van. Az utóbbi 500 ezer forintot vett igénybe tanácsi alapból, mikor létrehozta a csillár- és húzózárszerelő részleget. — Nagyon ritkán fordul elő, hogy rokkantak — tehát olyan csökkent munkaképességűek, akik munkaképességük 67 százalékát elvesztették — keresnek meg bennünket. A jegyzékben egyébként nem szerepel, hogy szervezetten foglalkoztatná a SZOLTISZ-on kívül valaki őket, de gondolom, elsősorban a vállalatoknak kellene lépniük. Nézzük, mit ír erről a rendelet. A 3. paragrafusa szerint, a jegyzékben szerepelni kell azoknak a munkahelyeknek, amelyek általában megfelelnek csökkent munkaképességűeknek, azoknak a munkahelyeknek, amelyekben a vállalat jellegéből következően foglalkoztathatók csökkent munkaképességűek, külön feltüntetve azokat, amelyek alkalmasak vakok és csökkentlátók részére. A felsorolásnál fel kell tűntetni azokat a jellemzőket is, amelyek utalnak arra hogy milyen munkaképességcsökkenés, (esetleg) betegség és szakképzettség mellett tölthető be a munkahely csökkent munkaképességűvel. És mi a tanács szerepe? A 15. paragrafusa alapján, a tanácsoknak a rehabilitálást a jegyzék figyelembe vételével, kötelező munkaközvetítés útján való elhelyezéssel, bedolgozói tevékenység fejlesztésével, több vállalat együttműködésével szervezett közös munkahelyek működtetésével kell biztosítani. Valamint célvállalatok fejlesztésével, létrehozásával illetve célszövetkezetek létrehozásának, fejlesztésének kezdeményezésével, szociális foglalkoztatók létesítésével. Jelentős tartalékok * * Nem az újságírók feladata eldönteni, kinek kellene kezdeményezni kapcsolatokat teremteni, először lépni. Nem vonhat le messzemenő következtetéseket a 'tapasztaltakból hiszen még számtalan vélemény egybevetésére lenne szükség, hogy a kép világossá és egyértelművé váljék. Ami biztos: ma, amikor a vállalatoknál minden kézre szükség van, nem hanyagolható el az a tartalék, amit a rokkantak mün* kaereje jelent. A meglevő rendelet betűjéhez való szigorú ragaszkodás ebben az esetben nem jelentene merev és bürokratikus viselkedést, hanem elősegítené, hogy munkáltató és munkás — szervezett, hatékony foglalkoztatás keretében — egymásra találjon. Fejszés Edit
