Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Mezőgazda- sági Fajtakísérleti Inté­zet Agrobotanikai Köz­pontjában, Tápiószelén, mintegy harmincezer zöldség és szántóföldi növényfajta van. A VI. ötéves tervben az intézet fő feladata a szántóföldi és zöldségnövények gén­bankjának fejlesztése. Összegyűjtik a hazai alapanyagokat és egyben megőrzik a már elismert fajtákat. A magok élet­képes tárolása megfele­lő szárítás és hűtés után több évtizedig is lehet­séges. Az intézet a KGST-országokkai is kapcsolatot tart. A ké­pen: A búza úgyneve­zett tulajdonságfelvéte­lét végzik. Az intézetben csaknem ezerkétszáz té­tel búzát termesztenek őszi és tavaszi vetésben egymás mellé ültetve azért, hogy megállapít­ható legyen, melyik a fagytűrő fajta A Ml SZÉNÁNK Bárhol érdeklődöm jártom- ban-keltemben mezőgazdasá­gi szakemberektől — képle­tesen szólva —, hogy áll a szénánk, nem valami túlsá­gosan biztató a válasz. A hűvös, száraz tavasz nem kedvezett a lucernának, az intenzív gyepeknek, várha­tóan a tavalyinál jóval ke­vesebb zöldtakarmányt ta­karíthatnak be ezekről a területekről a gazdaságok. Márpedig ha kevesebb szé­nakazal magasodik a szérű­kön, több abrakot kell etet­niük a nagyüzemi és a ház­táji állattartóknak egyaránt. Ezért is fontos, hogy a vízügyi, vasúti, erdőgazdasá­gi és KPM-közúti szervek kezelésében levő árokparto­kon, töltéseken, gátoldala­kon, árterületeken és erdei tisztásokon termett fű első termését legkésőbb június 10-ig betakarítsák a területek igénylői, használói. Nem­csak az alkalmi gyepek leg­alább háromszori hasznosítá­sának feltétele a június 10-i határidő immár sürgetővé vált betartása. A megyében helyenként ötven-hatvan napja tartó aszály hatására, gazdanyelven szólva, elvé­nülnek a füvek. Visszaveti ez a következő növedék fej­lődését, és az elöregedett, lé­nyegesen csökkent beltartal- mú szálas takarmány beta­karításához ugyanannyi, kart és derekat próbáló munkára van szükség, mint a még jó minőségű fi? lekaszálásához. Tudvalevő, hogy aszály ide, aszály oda, a fűvel együtt, jószerivel annál job­ban, megnőttek a gyomnö­vények, a gazok is. A rend­kívüli szárazságban szélnek eresztett magvaik az utak, gátak, töltések mellett hú­zódó, drága vegyszerekkel, sok munkával védett cukor­répa-, gabona- vagy éppen napraforgótáblákat fertőz­hetnek el. A lakott területe­ken pedig a környezetkultú­ra szempontjából is szembán- tóak a napperzselte, elvénült fűvel borított árokpartok, útszélek. Sőt: azok elhanya­golása büntetendő is! Van tehát ok, ha úgy tet­szik érv elég arra, hogy az alkalmi gyepterületek hiva­talos kezelői — vagy a ju­ntos 10-i határidő letelte után bárki — kaszát fogja­nak, mentsék az ingyen szé­nát. A mezőgazdasági nagy­üzemeknek nem kevés a fe­lelősségük abban, hogy az úgynevezett kivett földterü­letek fűtermése teljes egé­szében betakarításra, és a háztájiban hasznosításra, ér­tékesítésre kerüljön. Első­sorban szállítóeszközökkel, de gépi fűkaszával is segít­hetnek a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, áfész-szakcsoportok a kis­üzemi állattartóknak a szé­na betakarításában. A széna a mi szénánk — hangsúlyo­zom —, hiszen a zölden vagy tartósítva megetetett szálas takarmánnyal olcsóbban elő­állított minden kilogramm hús, minden liter tej, min­den dekagramm megspórolt abrak ára mindannyiunk ki­adását, közös terheinket csökkenti. T. F. Gépeket kölcsönöznek A jászkiséri MÁV Építő­gépjavító Üzem és a jász­apáti Velemi Endre Tsz szo­cialista szerződés alapján ál­landósítja a két gazdálkodó egység között eddig is fenn­álló jó kapcsolatot. Az Épí­tőgépjavító vállalja a hiány­cikkeknek számító, egyedi alkatrészek gyártását, és gyártóeszközökkel segíti a szövetkezetét. Szállító- és rakodógépeket kölcsönöz, dolgozói közül pedig az ön­ként vállalkozók a betakarí­tási munkák idején a szö­vetkezet földjein dolgozhat­nak. A jászapáti szövetkezet fémszórási és speciális he­gesztési munkákat végez, il­letve korszerű javítás-tech­nológiai eszközöket ad köl­csön. Az üzem dolgozóinak juttatott tartós használatú földek területét megnöveli, és a MÁV üzemi büfét, folya­matosan, friss húsipari ter­mékekkel látja el. A kulturális élet, a brigá­dok kapcsolata, a sport is jelentős szerephez jutott a szerződésben, amely konkrét vállalásokkal segíti az előre­látó, szervezett együttmű­ködést. A szerződéskötők nem ok nélkül bizakodnak az együtt­működés tartós sikerében, s a kapcsolat nyomán remélik, csökkennek a munkaerőgon­dok, javul az alkatrészellá­tás és elkerülhetők lesznek az eddig előforduló párhu­zamos beruházások. Műszakonként 20 sertés kerül a csontozóba A jászberényi Kossuth Tsz húsüzemében évente 10 ezer sertést és ezer birkát dolgoznak fel. Ezek egyrésze tőkehús­ként, illetve húskészít­ményként kerül értékesí­tésre. Eves tervük 45 millió forint. Mintegy 40 féle húskészít­ményt készítenek. Képünkön kolbászt töltenek Fotó: Tarpai REHABILITÁCIÓ KÉRDŐJELEKKEL A jegyzék nem elég Rokkantak, csökkentmun- kaképességűek rehabilitáci­óra szorulók. Újságok hasáb­jain, rádióban, a képernyőn, számtalan -hír szól róluk. Felajánlások születnek, ak­ciók indulnak, gyűlik a pénz a központi számlára. A se­gítség mindig jól jön és az alkalmanként is több, mint a semmi. Ha viszont arra gondolunk, hogy gyorsan múlik az év, amelyet az ENSZ-felhívás alapján a rokkantak segítésének szen­telünk óhatatlanul felmerül a kérdés: Mi lesz aztán, az egyéni sorsokon túl vál­tozik-e valami a társadalom szemléletében ? Csak kampány? A hallássérültek és a va­kok megyei szövetségeiben már most nem kis keserű­séggel szólnak. — A két szövetség tagjai közül 118-an dolgoznak — mondja Németh Lászlóné, a Hallássérültek megyei Szö­vetségének titkára. —• Álta­lában saját ismeretségi kö­rüknek köszönhetik, hogy el tudtak helyezkedni. Szolno­kon a Bútorgyár és a SZOL- TISZ foglalkoztat csökkent hallásúakat, a csökkent lá- tásúak csak telefonközpon­tosként tudnak elhelyezked­ni, azt is egyre nehezebben. A 32 helyből mér csak ötöt töltenek be vakok. Ha va­lahonnan kikerül egy, oda többet nem vesznek fel csök­kent látásút. Kapcsolják te­lexkezelői meg portási ten­nivalókkal és erre már csak látó alkalmas. — Ami meg a kampányt illeti — teszi hozzá Váradi Gvuláné, a Vakok és Csök­kentlátók megyei Szövetsé­gének titkára — kérdezem, csak a mozgássérültek a rokkantak? A felajánlások, a segítség mind nekik szól. Bennünket egyedül a szol­noki Vasipari Vállalat Béke brigádja patronál, igaz, ők már két éve. A Szolnok megyei Tanács munkaügyi osztályvezetője, Ábel József arról beszél, hogy a kampány jelleget fel­tétlenül el kell kerülni. — A meglevő 1967-es MüM rendelet, a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésére, alapdokumentum. Hamaro­san elkészül az új, ezt fel­váltó jogszabály amely vár­hatóan erősíti majd a vál­lalatok érdekeltségét abban, hogy a foglalkoztatást nö­veljék. Addig is, az érvény­ben levő rendelet szerint minden évben elkészítik a vállalatok a jegyzéket azok­ról a munkahelyekről, ame­lyeken csökkent munkaké­pességűek dolgozhatnak. A saját dolgozóikkal be nem töltött helyekre a helyi tanácsok közvetítésével ve­hetnek fel munkást. — Sajnos, 'kevés olyan eset van, amikor baleset után eredeti helyén dolgozhat va­laki, mert 'gépátalakítással megoldotta a munkáltató. Az átképzés sem gyakoribb. Mi lesz a gyermekekkel? Dr. Szépvölgyi Edit köz­gazdász 1977-ben Szolnok megyéről készült tanulmánya szerint: a foglalkozási reha­bilitáció gyakorlata döntően vállalatokra épül, és szem­léletük szerint alakul, ami azt jelenti, hogy egy részük nem ítész eleget az érvényes rendelkezéseknek. Az elké­szült jegyzékek nagy arány­ban tartalmaznak kisegítő, portás, hivatalsegéd, mun­kaköröket. Kevés a valódi rehabilitáció. , A Mozgássérültek megyei Egyesületének új helyiségé­ben Fehér László elnökhe­lyettes az indulásról mesél. —Márciusban alakult az egyesület. Eddig 1700 moz­gássérültről tudunk a me­gyében, és ebből kétszáz már tegunk. Van közöttük matuzsálemi korú, meg gye­rek is. A nyugdíjátlag két­ezer forint. Sokan kérik, hogy keressünk munkát, hi­szen huszonkét éves kor alatt kétévi, e fölött még több munkaviszony kell ah­hoz. hogy valaki nyugdíjjo­gosult legyen. A munkaképes korosztályból is mindenki­nek jó lenne az a néhány száz forint, a nyugdíj mel­lé, és az a tudat, hogy hasz­nos emberként megbecsülést vívhat ki magának. — Szeretnénk, ha úgy megerősödne a szervezet, hogy a rokkantak éve után is tudna segíteni a tagoknak. Nagyon nehéz, a Mezőgép most ajánlott fel hat állást, és szégyen, de nem volt rá jelentkező. Nekünk nehezebb beilleszkedni. Meg kell ba­rátkozni a gondolattal. Van itt mellettünk egy helyiség, ahol elfér hat ember. Ha a gyár kihozná az alkatré­szeket, ide szívesebben el­jönnének. — Más az; ha az ember a saját vállalatánál marad­hat, még ha változik is a munkája. Nagyon tetszett egy német ötlet, amit olvas­tam. A munkahelyeken olyan sarkokat alakítottak ki, ahol a rokkant, régi munkatársai­nak keze alá dolgozva, elő­készítő munkát végez. Ilyen kéne nálunk is. Vagy egy olyan intézet, ahol a fiata­lok szakmát tanulnának és a műhelyekben együtt dol­gozhatnának az idősebbek­kel. De így mi lesz a gyere­kekkel? Higgye el, most ép­pen úgy elkallódnak, mint húsz évvel ezelőtt. Ki lépjen először? A Papíripari Vállalat szol­noki gyára ebben az évben 42 munkahelyet vett jegy­zékbe. Ezen kívül még 19 jegyzéken kívüli munkahe­lyen dolgozik itt csökkent munkaképességű ember (mű­vezető esztergályos, gépmes­ter). — Nehéz helyzetben va­gyunk — mondja Nagy Zol­tán munkaügyi osztályveze­tő. —• Sok a forgó gép, nagy a balesetveszély. Egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek idő előtt „el­kopik” a szervezete, így csökkent munkaképességű­ek. A gyár „profilja” nem olyan, hogy a technológiát részegységekre bonthassuk. Vagy tud valaki a gépsoron dolgozni, vagy nem. Azért eddig még minden dolgo­zónknak tudtunk munkát ad­ni. Kérdés, hogy meddig ta­lálunk ilyen helyeket? A ta­nácsnál van olyan alap, amit igénybe vehetnek azok, akik csökkent munkaképes­ségűeknek létesítenek mun­kahelyet, de ezt — és még saját keretből is — szívesen átengednénk olyan vállala­toknak, amelyeknek gyárt­mányszerkezetükből adódó­an lehetőségük van csökkent munkaképességűek foglal­koztatására. (A rehabilitációs tevé­kenység támogatásáról az érvényes rendelet 17. parag­rafusa szól: azok a vállala­tok, amelyek munkahelyeket, eszközt, munkagépeket úgy alakítanak át, hogy ott csök­kent munkaképseségű teljes értékű munkát végezhessen, illetve egy vagy több válla­lat közösen olyan önálló munkahelyet, üzemet létesít, hogy ott csökkent munkaké­pességűek csoportos foglal­koztatása válik lehetővé re­habilitációs intézkedési kö­telezettségeinek részbeni vagy egészbeni megtérítésére támogatást kaphatnak.) A szolnoki városi tanács munkaügyi osztályán Mészá­ros Istvánná osztályvezető ad tájékoztatást. — A száz dolgozónál töb­bet foglalkoztató vállalatok­nál jegyzék van. A kisebbek­nél mi segítünk elhelyezni a dolgozót, ha a vállalat nem tud munkahelyet biztosítani. 1976-ban még 81 ilyen eset­volt, azóta évi 7—8 alkalom­mal fordulnak hozzánk ha­sonló kérdéssel. Részben a brigádmozgalomnak köszön­hető ez, mivel a csökkent munkaképességű brigádtagot maguk között tartják ki­szolgáló munkahelyeken. Ami a rehabilitációt illeti: ja­vult a helyzet. Szolnokon 1382 munkahely volt tavaly jegyzékbe véve, és ebből 992 volt csökkent munkaképes dolgozóval betöltve. A Házi­ipari Szövetkezetnél és a SZOLTISZ-nál például be­dolgozói munka is van. Az utóbbi 500 ezer forintot vett igénybe tanácsi alapból, mi­kor létrehozta a csillár- és húzózárszerelő részleget. — Nagyon ritkán fordul elő, hogy rokkantak — te­hát olyan csökkent munka­képességűek, akik munkaké­pességük 67 százalékát el­vesztették — keresnek meg bennünket. A jegyzékben egyébként nem szerepel, hogy szervezetten foglalkoz­tatná a SZOLTISZ-on kívül valaki őket, de gondolom, elsősorban a vállalatoknak kellene lépniük. Nézzük, mit ír erről a ren­delet. A 3. paragrafusa sze­rint, a jegyzékben szerepelni kell azoknak a munkahe­lyeknek, amelyek általában megfelelnek csökkent mun­kaképességűeknek, azoknak a munkahelyeknek, ame­lyekben a vállalat jellegéből következően foglalkoztatha­tók csökkent munkaképessé­gűek, külön feltüntetve azo­kat, amelyek alkalmasak va­kok és csökkentlátók részére. A felsorolásnál fel kell tűn­tetni azokat a jellemzőket is, amelyek utalnak arra hogy milyen munkaképességcsök­kenés, (esetleg) betegség és szakképzettség mellett tölt­hető be a munkahely csök­kent munkaképességűvel. És mi a tanács szerepe? A 15. paragrafusa alapján, a tanácsoknak a rehabilitá­lást a jegyzék figyelembe vé­telével, kötelező munkaköz­vetítés útján való elhelye­zéssel, bedolgozói tevékeny­ség fejlesztésével, több vál­lalat együttműködésével szervezett közös munkahe­lyek működtetésével kell biz­tosítani. Valamint célvállala­tok fejlesztésével, létreho­zásával illetve célszövetke­zetek létrehozásának, fej­lesztésének kezdeményezésé­vel, szociális foglalkoztatók létesítésével. Jelentős tartalékok * * Nem az újságírók feladata eldönteni, kinek kellene kez­deményezni kapcsolatokat teremteni, először lépni. Nem vonhat le messzemenő kö­vetkeztetéseket a 'tapasztal­takból hiszen még számta­lan vélemény egybevetésére lenne szükség, hogy a kép világossá és egyértelművé vál­jék. Ami biztos: ma, amikor a vállalatoknál min­den kézre szükség van, nem hanyagolható el az a tarta­lék, amit a rokkantak mün­* kaereje jelent. A meglevő rendelet betűjéhez való szi­gorú ragaszkodás ebben az esetben nem jelentene merev és bürokratikus viselkedést, hanem elősegítené, hogy munkáltató és munkás — szervezett, hatékony foglal­koztatás keretében — egy­másra találjon. Fejszés Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom