Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

1981. MÁJUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A GYŐZELEM NAPJÁN Koszorúzás Szolnokon a temetőben es a Hosok térén A Hősök téri emlékmű talapzatán a megyei pártbizottság koszorúját Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja he­lyezi el A hitleri fasizmus felett ara­tott győzelem 36. évfordulójá­ról tegnap emlékeztek meg or­szágszerte, így a megyében és Szolnokon is. Délelőtt 9 áriakor a megyeszékhely Munkásőr úti temetőjében megkoszorúzták a szovjet hősök síremlékét. Ünnepi megemlékezést Szilágyi Gyula, a Tisáamenti Vegyiművek pártbizottságá­nak titkára mondott. Ezután Jakatics Árpád és Sádor Já­nos, a városi pártbizottság titkárai koszorúztak, majd a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet alakulatok képviselői helyezték el a há­la virágait. A városi tanács nevében Faust Sándor álta­lános elnökhelyettes és Már­ton Ernő, az apparátus párt- vezetősétgének titkára rótta le kegyeletét. Elhelyezték az emlékezés virágait a KISZ, a Hazafias Népfront városi bizottságai, az MHSZ, a mozgalmi és tömegszerveze­tek képviselői és a város la­kói. is. A Hősök terén 10 órakor hangzott. fel a szovjet és a magyar himnusz. Léder László, a városi párt-vég­rehajtó bizottság tagja em­lékezett meg május 9-ről, a Győzelem napjáról. Az ün­nepi beszéd után Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Miklós, a megyei pért-végrehajtóbi- zottság tagja helyezte el a megyei pártbizottság koszo­rúját a hősök emlékművé­nek talapzatára. Ezután a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet katonai ala­kulatok képviselői koszorúz­tak. A megyei tanács koszo­rúját Bereczki Hajós álta­lános elnökhelyettes és Bár­di Imre, a megyei tanács pártbizottságának titkára he­lyezte el. A hála virágait he­lyezték iqJ az MHSZ, a KISZ és a Hazafias Népfront me­gyei bizottságai, a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet MSZBT-tagcsoportjának tagjai is. Az emlékműnél le­rótták kegyeletüket a város lakói is. A koszorúzási ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Kiváló termelő­szövetkezetek ünnepség Jászkiséren és Jászszentandráson Tegnap délelőtt a megye két jászsági termelőszövetke­zetében tartottak ünnepséget abból az alkalomból, hogy az 1980. évi sikeres gazdál­kodásuk alapján elnyerték a mezőigazdaság és élelmezés- ügyi miniszter és a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa kitüntetését, a Kiváló Szövetkezet címet és okle­velet. A 8400 hektáron gazdáko- dó jászkiséri Lenin Termelő­szövetkezet tavalyi 201 mil­lió forintos árbevétele 35 millióval meghaladta az 1979 évit. A sikeres gazdál­kodáshoz jelentős mértékben hozzájárultak a téesz csak­nem félezer dolgozóját egye­sítő húsz szocialista brigád tagjai, akik a kongresszusi- felszabadulási munkaver­senyben tett vállalásaik túl­teljesítésével mintegy két­millió forint többletbevétel­hez juttatták a szövetkezetét. A tagnap délelőtt megtar­tott ünnepi küldöttgyűlésen — amelyen részt vett Szegő László, a megyei párt_vb tagja — Farkasdy Gyula, a Minisztertanács főosztályve­zetője nyújtotta át az orszá­gos elismerést. Czimbalmos Béla, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára és Szabó István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is részt vett a jászszentandrá- si Haladás Tsz tegnap dél­előtti ünnepségén, amelyen ugyancsak kiemelkedő 1980 évi sikerekről adhattak szá­mot. A szövetkezet félezer dolgozó tagot és alkalmazot­tat számláló kollektívája ta­valy az 1979 évinél ezer hektóliterrel több tejet, 200 tonnával több sertéshúst és 50 tonnával több vágómarhát szállított a. feldolgozó ipar­nak és exportra. Az V. öt­éves tervidőszakban negye­dik alkalommal kiérdemelt Kiváló Szövetkezet címet do­kumentáló oklevelét a TOT főtitkára ^adta át a Haladás Tsz tegnapi ünnepi közgyű­lésén. Ballagás i Tegnap országszerte meg­kezdődtek a ballagások. Me­gyénk végzős középiskolás diákjai is búcsút mondtak alma materüknek. Az első oldalon látható képünk a 150 éves jubileumára készü­lő Verseghy Gimnázium di­ákjainak ballagásán készült. A Vöröskereszt centenáriumi ünnepsége Szolnokon Az emlékülés résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) kozatban ketten, a bronz fo­kozatban ugyancsak kettén részesültek. A Kiváló Vér­adószervező érem arany fo­kozatát hárman kapták. Ugyancsak hárman vették át a negyvenszeres és a har­mincszoros véradó emlékér­met. Az országos központ díszoklevelét a Járműjavító, valamint a kőolajkutató és feltáró vállalat véradókollek­tívája kapta meg. Egy sze­mély a Szociális gondozásért emlékéremben részesült. ' A kitüntetetteknek a Vö­röskereszt országos vezetősé­ge nevében dr. Vidosfalvi Magda gratulált, majd Majo­ros Károly, a megyei párt- bizottság titkára üdvözölte az emlékülést. Az ünnep akkor igaz, ha méltó hétköznapi tettek erő­sítik jogosságát — mondta. A mai ünnep ilyen, mert az ünneplés önzetlen munkát, áldozatvállalást köszönt. Be­szélt arról, hogy vöröskeresz­tesnek lenni egyet jelent a másokért végzett munkával, a közéletiséggel, az elesettek támogatásával, a rászorulók segítésével. Szocialista társa­dalmunkban minden az em­berért van, az ember javát szolgálja,« és ebben van fel­adata a Vöröskeresztnek is, amelynek, munkájára mindig számíthatunk. A szervezet háborúban született 100 év­vel ezelőtt, és mi a béke el­ső napjának évfordulóján kö­szöntjük. Van ebben valami felemelő: hisz a családok bol­dogsága, amelyért e szerve­zet is dolgozik — csak béké­ben teljesedhet ki. Majd á megyei pártbizottság nevé­ben kifejezte jókívánságait a •kitüntetetteknek, a szervezet minden tagjának. ^ Felszólalt az emlékülésen Pintér Béláné is a Vöröske­reszt egyik megyei alapító tagja. Zárszavában Magyar Gyu­la elmondta: hétfőtől a járá­si és a városi vezetőségek rendezik meg emlékünnep ségeiket. V. V. I Hogy földjeink jobban teremjenek Megyei komplex meliorációs terv az ezredfordulóig A mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik alapve­tő feltétele a termőföld vé­delme, termőképességének megtartása, illetve növelése. A Tisza-völgyben énnek kü­lönös jelentősége van. mivel nagy kiterjedésű területeken gyakoriak a káros vizek, az év egyes szakaszaiban pedig a csapadékhiány veszélyezte­ti a termést. A kedvezőtlen hidrológiai viszonyok miatt sok a szikes és rossz vízgaz­dálkodású kötött talaj. Ezért vált szükségessé, hogy a me­gyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása alapján kidol­gozzuk a megye hosszú távú komplex meliorációs tervét. A melioráció 25 éve folyik megyénkben, ez idő alatt sok fontos feladatot megoldot­tunk. Ä mezőgazdaság szo­cialista átszervezése után megtörtént az első nagy te­rületrendezés. Hetvenezer hektáron került sor belvíz- rendezésre, nagy mértékű főművi és üzemközi csator­nahálózat-fejlesztéssel egy­bekötve. Mintegy 100 ezer hektár termőföldre lehet mesterségesen eljuttatni az öntözővizet. Gazdaságaink 160 ezer hektáron végeztek fizikai vagy kémiai talajja­vítást. •Szolnok: megyében — köz­ponti döntések alapján — 1981-ben megkezdődhetett a A vízgazdálkodás rendsze­rének további feltétele mint­egy 70 kilométer új csatorna építése, illetve 650 kilomé­ter meglevő üzemközi csa­torna rekonstrukciója, mint­egy 850 műtárgy beépítésé­vel. A főművek fejlesztése során egyik fontos szempont a kettős hasznosítású csa­tornák szétválasztása (bel­vízelvezetés, öntözővízszállí­tás). A fejlesztések közül leg­fontosabbak a Millér, a Ká­kát és a Villogó vízi létesít­ményének rendbetétele. A termőföld szerkezetének javítása és a káros tulajdon­ságok csökkentéséért 292 hektáron tervezünk talajja­vítást. Ennek a területnek'57 százaléka a Jászságban és a Nagykunságban található. A mezőgazdasági művelési ágú területeken a növények termesztés technológiai igé­nyeinek optimális kielégíté­se, valamint üzemrendezési szempontok miatt közel hat­vanezer hektár földcserére és mintegy 180 ezer hektár te­rületrendezésre van szükség. A vízrendezés során a leg­mélyebb fekvésű földeken vízgyűjtők létesítését ter­vezzük, amelyeket, halastó­ként hasznosítunk. Más te­rületeket átmenetileg (15—20 évig vagy véglegesen) az erdőművelési ágban legcél­szerűbb felhasználni. A VI. ötéves tervben mint­egy 3500 hektáron létesítünk halastavakat, és 2650 hektá­ron telepítünk erdőt. Ugyan­akkor felülvizsgáljuk a me­zőgazdasági művelésből ki­vett területeket, amelyek le­hetséges méretben rekultivá­A VI. ötéves tervben 1,6 milliárd forint értékű mun­ka elvégzésével számolunk. 1981-ben mintegy 150 millió forintot használunk fel 14 tsz-ben és 3 állami gazda­ságban. A munka ütemének a következő években prog- resszíven kell növekednie. A komplex melioráció a Jász­ságban és a Tisza II. térsé­gében megkezdődött, mivel a MÉM ezeket a pályázatokat fogadta el. Térségen kívüli komplex melioráció is meg­valósul néhány gazdaságban, azokban, ahol azt már az előző években megkezdték. A kiviteli tervek azonban már itt is a térségi követel­ményekhez igazodnak. Jó néhány gazdaságban egyedi célfeladatot valósítanak meg (pl. talajjavítás, területren­dezés). Ilyenekkel a jövőben is tervszerűen számolunk, ez a térségi meliorációra vonat­kozó előírásokkal nem ütkö­zik. Optimális kivitelezési' idő alatt valamennyi szükséges komplex meliorációs terv végrehajtása. Az ezredfordu­lóig öt, viszonylag önálló térségben — Jászság, Tisza 11., Tiszamente—Tiszazug, Nagykunság, Mezőtúr—Tö- rökszentmiklós — mintegy 7,7 milliárd forint értékű me­liorációs munkát kell elvé­gezni. Ezt térségenként és munkanemenként fontossági (veszélyeztetettség) * és gaz­daságossági (megtérülési idő, hatékonyság) sorrend sze­rinti ütemben valósítjuk meg. A meliorálási munkákban kiemelkedő helyet kap a-víz­rendezés, a céltudatos víz- gazdálkodás feltételeinek ki­alakítása. Ennek érdekében a már korábban megvalósított üzemi vízrendezett területek­ből 30 ezer hektáron rekonst­rukcióra kerül sor. Felszíni vízelvezetéssel mintegy 200 ezer hektáron lehet a bel­vizek ellen védekezni a Ti­szamente, Nagykunság, Kar­cag, Kisújszállás, Mezőtúr térségében. Azokon a földe­ken, ahol a talajvíz tartó­san a talajfelszín közelében van, ott a víztelenítésnek bo­nyolultabb módját, a dréne­zést kell alkalmazni. Ilyen felszín alatti vízregulációt biztosító rendszert a Tisza 11., a Nagykunság és a Jász­ság déli »részén 50 ezer hek­tárnyi területen tervezünk. lásra kerülnek. így tovább kell folytatni a romos ta­nyák, használaton kívüli csatornák, rizsgátak, utak felszámolását, ami lehetővé teszi további 2200 hektár mű­velésbe vonását. A felmérő munka során megállapítot­ták, hogy a megyében 9300 hektárt elfoglaló tanácsi, és üzemi utakból a párhuzamo­sok megszüntetésével, az in­dokolatlanul szélesek szűkí­tésével mintegy 1800 hek­tárt lehet művelhetővé ten­ni. Folyamatban van a KPM Közúti Igazgatóság, MÁV, vízügyi szervek, ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények kivett terület­ként kezelésükben levő 50 ezer hektárnyi föld- felül­vizsgálata. A tőlük vissza­nyert területek egy része szántóföldi művelésbe kerül, de különösen nagy lehetősé­gek vannak az utak, vas­utak mentén a fásításra. A területrendezés kiterjed a belterületi, be nem épitett, tanácsi kezelésben levő terü­letekre. és az ott jelenleg el­hagyott anyagnyerő gödrök­re, utak, csatornák közé éke­lődött földnyelvekre, ame­lyeknek kultúrcélú hasznosí­tását tervezzük. Ez év tavaszán befejező­dik a megyében a 42 egység­ből álló,' 5311 hektárt kite­vő zártkertszemle, melynek elsődleges célja, hogy azok jobban legyenek hasznosítva. Nagyüzemi integrációval, szakcsoportok alakításával, ültetvények telepítése, kor­szerű zöldség-gyümölcs, sző­lőtermelési kultúra kialakí­tása a cél. üzemi, társulati és főművi beavatkozás összehangolt el­végzését kell biztosítani. Eb­ben együtt kell működni a tervező vállalatnak, a mező- gazdasági üzemeknek, víz­ügyi szerveknek, kivitelező vállalatoknak, szakintézmé­nyeknek. Mivel térségi fel­adat, és igen jelentős — 70— 80 százalékos állami támoga­tással valósul meg, az állami szerveknek hatékony irányí­tó. koordináló, szervező te­vékenysége elengedhetetlen. Az, üzemi kivitelezési terv mozaikszeíű, csak a kis te­rületet figyelembe vevő gya­korlatát fel kell, hogy vált­sa a térségi regionális terv- koncepció, melynek, kiindu­lási alapjául a légifotók in­terpretációja szolgál. Ezek ismeretében lehet- az üzemi kiviteli tervet elkészíteni. A kiviteli terveket a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szak- bizottság közreműködésével bírálja el, a kivitelezést és az állami támogatás folyósítá­sát akkor engedélyezi, ha a terv az előírásoknak megfe­lel. A munka szervezettségét biztosítja, hogy a melioráci­ós beruházások generálterve­zői feladatok ellátásával, a lebonyolítással a Szolnok me­gyei gazdaságok egységesen az AGROKER szolnoki ki- rendeltségét bízták meg. A meliorációs beruházások kivitelezésében meghatározó szerepe van és lesz a Közép­tiszai Állami Gazdaság irá­nyítása alatt működő melio­rációs főmérnökségnek, amely generálkivitelezőként tevékenykedik a jövőben. A legnagyobb kivitelező kapa­citással rendelkező gazdasá­gok társulást hoztak létre a generálkivitelezővel. Célsze­rűnek tartjuk azt a kezde­ményezést, hogy minden me­liorációban érdekelt gazda­ság belépne a társulásba a szervezettebb, hatékonyabb, olcsóbb és jobb minőségű ki­vitelezés érdekében. A térségi melioráció eseté­ben a régió minden üzemére kötelező a meliorációs tervek megvalósítása, mivel az egy­másra épültség elve érvé­nyesül: ha valamelyik üzem­ben nem meliorálnának, az lerontaná a többi gazdaság­ban elvégzett munkák haté­konyságát. A komplexitás másik követelménye, hogy minden, a melioráció fogal­mába tartozó feladatot el kell végezni. A vízrendezés köve­telménye, hogy a káros vizek elvezetésének kialakításával egyidőben korszerű, hosszú távra alkalmas Öntözési fel­tételeket is biztosítsunk. A talajjavításokhoz kapcsolód­jon a talajvédelmi eljárások megalapozása is. A komple­xitáshoz hozzátartozik a bel­területek vízrendezése is. Azokban a térségekben, ahol a mezőgazdaság vízren­dezését megkezdtük, 1983-tól, Jászberény, Tiszafüred, Kar­cag, Jászladány, Jászkisér, Jászárokszállás, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszaszentimre. Kőtelek, Tiszasüly. település vízrendezéseinél lehet össze­hangolt tevékenységet foly­tatni. Mi lesz a hatása? A meliorációs fejlesztések legfőbb sajátossága, hogy el­hanyagolásuk esetén csökken a mezőgazdasági földterület termelékenysége, és nagysá­ga, egyidejűleg növekednek a pótlólagos ráfordítások. A melioráció nem tipikus beruházás, mert a — vízren­dezéssel kapcsolatos főmű­vek kivételével — döntően műveleti tevékenység, amely­nek anyagigénye alacsony, nem haladja meg a 25 szá­zalékot. A talajjavítás hulla­dékot, mellékterméket (mész és mészkő) hazánkban elő­állítható anyagokat igényel. A gépek döntő többsége a baráti szocialista országok­ból beszerezhető. Éppen ezért ez a befektetéseknek olyan módja, amely kevés devizát igényel, de a devizáért meg­vásárolt, a termelés során felhasznált eszközök (példá­ul műtrágya) hatékonyságát javítja, a többlettermékek pedig az export bővítéséhez járulnak hozzá. Távlati ter­veink' alapján a növényter­mesztés termelési értéke a meliorációs beavatkozások következtében 50 százalékkal növekszik, a befektetett ősz- szegek megtérülési ideje hat év. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek a ' beruházások sorolásánál, anyagi forrásaik felhasználásának tervezésé­nél az elkövetkező évtized­ben rangos helyet kell, hogy biztosítsanak a melioráció­nak. A meliorációt úgy kell el­végezni minden gazdaságban, hogy annak hatása állandó, visszafordíthatatlan legyen. A jó tervek alapján végrehaj­tott. szakszerű kivitelezés mellett ennek feltétele a me- liorált területek rendszeres karbantartása, a talajvéde­lem, a tápanyag- és mikro­elem-visszapótlás, az oksze­rű talajművelés. Bereczki Lajos a megyei tanács általános elnökhelyettese Vízrendezés, talajjavítás, erdősítés A társulás a legelőnyösebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom