Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

1981. MÁJUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fővárosi Kézműipari Vállalat ruhaipari gyárának abádszalóki részlegében jelenleg té­liesített leányka kabátokat készítenek. Havonta mintegy 3 ezer 700 darabot szállítanak belföldi piacra „DOBOGÓS” TEHENÉSZEK fl siker titka: jó csapatszellem ÚJSÁGHÍR: A 893 nagyüzem és 19 ezer 823 kistermelő részvéte­lével megrendezett 1980. évi országos tejtermelést versenyben, az árutej mennyiségét az előző évihez hasonlítva legjobban növelő nagyüzemek kategóriájában a tiszasülyi Béke és Barátság Termelő- szövetkezet elnyerte az első dijat. Turcsányi László a közös gazdaság tehenészeti szakte­lepének fiatal vezetője azzal kezdi a beszélgetést, amit szerinte sokan elmondtak az országos első díj hírének hallatán. — Akik nem tudják, hogy mi van a számok mögött, azok csak legyintenek: köny- nyű ott megkétszerezni a tej­termelést, ahol éppen a ver­seny idejére adtak át egy vadonatúj szaktelepet. Tény, hogy tehenészeink munka- körülményei összehasonlítha­tatlanul jobbak, mint a ko­rábban üzemelő három kor­szerűtlen telepen, és a ma- gyar-Jtarka állományt is Holstein-Friez keresztezésű tehenek váltatták fel. A technológiai és a genetikai rekonstrukció mellett mégis azit mondom, dolgozóinknak köszönhető leginkább, hogy egymillió 200 ezer liter tejet értékesíthettünk tavaly. Jó­val több mint 200 százalék volt ez az 1979. évinek. Vallyon Tibor egyike azok­nak a fejőknek, akik éve­ken át kézzel fejtek napon­ta kétszer húsz-harminc te­henet a régi telepeken. — Magunk villáztuk eléjük a takarmányt, alóluk a trá­gyát. Igaz hogy amíg a hu­szonhét magyar-taricától 270 litert fejtem egy nap, a most kezem alá tartozó ötvenhat F—1-es 900 litert is ad a kétszeri fejőskor. Csakhogy ezek a jószágok sokkal érzé­kenyebbek. Percre pontosan kell etetni, a tőgyek lemosá­sa után azonnal felrakni a fejőkeiyheket, és lehetőleg minden nap ugyanabban az időben fejni őket. Most, hogy már gépesített a takarmá­nyozás, a kitrágyázás, a fe- jés, pontosabban be tudjuk tartani a technológiát, töb­bet törődhetünk a tehenek­kel. A jószágok — mondják a tehenészeik; — meghálálják a gondoskodást. Több tejjel, ami több pénzt hoz a szö­vetkezetnek is. a fejőknek is. Kiss Kálmán nemcsak a sa­ját zsebére gondol, amikor az egyik istállóban dolgozó fe­jőtársaival közös gondját so­rolja. — Négyen — úgy mond­ják tehenésznyelven — eigy karra dolgozunk. Egy tar­tályba továbbítja a fejőbe­rendezés csőrendszere mind a négyünk által fejt tejet. így azután egyenlő arányban, négy felé osztják a kifejt tej mennyisége és zsírtartalom alapján megállapított fizet­ségünket is. Nem akarok sen­kit megbántani, de ha bár­melyikünk lazít kicsit, elko- mázza a tőgymosás idejét, vagy korán leveszi a kely- heket, leronthatja a másik három fejő eredményét is. Sőt tulajdonképpen az istál­ló valamennyi .dolgozójáét. Mert a fejők fizetésének szá­zalékában kapia a bérét a gondozó, a takarmányos. de még a karbantartó is. A telepvezető biztatja őket: már felkérték a kiskunma j- sai ELFA-IMPULSA fejőbe­rendezés szervizszakembereit, hogy oldják meg az említett istállóban is az egyedi mé­rést. — Akkor majd mindenki úgy keres, ahogy fej — mondja Turcsányi László. — Ami pedig a telep dolgozói­nak egymásrautaltságát ille­ti, tulajdonképpen sikerült kialakítanunk egy megfele­lően ösztönző bérezési for­mát. A fejőnek érdeke, hogy minél több tejet fejjen ki a tehénből, hiszen az utolja a zsírosabb. A takarmányos igyekszik jól tartani a jó­szágokat, hogy több tejet ad­janak, mert a fejők nagyobb fizetésének arányában na­gyobb az ő keresete is. A karbantartó is siet minél előbb megjavítani a hibás vákumrendszert, mert ha ke­vesebbét termel a fejő, szá­zalékosan kisebb az ő fizeté­se is. Azt hiszem, ez az egymásra utaltság, a közös érdekeltség alakította ki te­lepünk dolgozóira jellemző jó csapatszellemet is. Az állategészségügy helyi őre, dr. Bőhmer László ál­latorvos egyféle szemlélet­változás szószólója az új te­lepen, amelynek építésénél végig együtt „bábáskodott” a szövetkezet vezetőivel és a tehenészekkel. — Az árutejtermelés növe­lése továbbra is fontos fel­adata a gazdaságnak. Az 1981-re előirányzott 30 szá­zalékos növekedés csak tej- prémium formájában is leg­alább ötmillió forint több­letbevételt jelent. Fontos a közös kasszája, és nem kö­zömbös az itt dolgozók pénz­tárcája sem. de túl kell néz­nünk a szafetelep kerítésén. Az innen értékesített tej nem közvetlenül lakossági fo­gyasztásra, hanem feldolgo­zásra kerül, tehát ipari tejet termelünk. Messze esünk a várostól és ebben az energiaválságos időszakban bizony nagyon nem mind­egy, hogy vizet vagy zsírt szállítóé a tejipar tartályko­csija. Szóval, a mennyiség fokozatos növelése mellett a tej beltartalmi értékeinek javítását kell a jövőben szolgálnia a jobb takarmá­nyozásnak, a lelkiismerete­sebb gondozói munkának, a szakszerűbb fejősnek, a hi- giénikusabb tejkezelésnek. Régen vége a reggeli mű­szaknak, de Vallyon Tibor, Kosik Pál, Rimóczi Seliért fejők és Vincze János jó­szággondozó még az istállók felé tart. — Elvállalták társadalmi munkában — magyarázza az állatorvos. — hogy rendbe­szedik a tehenek körmeit. Tudja, ha ápolt a tehén lá­ba, jobban bírja az állást, ha többet áll, jobban eszik és emészt. Hát szóval így, ilyen apró dolgokból is le­het több a tej. T. F. Készül a tészta Készül az ízletes levesbe való csi­gatészta a Zöldért Vállalat tiszasasi üzemében. Szemé­lyenként egy mű­szakban 3,5 kg-ot készítenék Ülést tartott az ipari bizottság Uj kezdeményezések a lakásfelújításhoz Számítanak a lakók aktív közreműködésére Tavaly 883 ipari szövetke­zet 288 ezer dolgozóval több mint 47 miliárd, az építő szövetkezetekkel együtt pe­dig kereken 100 milliárd fo­rint értéket állított elő. Ugyanakkor a mezőgazdasá­gi szövetkezetek kiegészítő tevékenységéből származó árbevétel is elérte a 80 mil­liárd forintot Mint e számok is jelzik: a szövetkezetek ipari, kiegészítő és szolgálta­tó tevékenysége országos vi­szonylatban is nagy jelentő­ségű — hangoztatták az or­szággyűlés ipari bizottságá­nak a témával foglalkozó ülésén. A Gorjanc Ignác el­nökletével tegnap a Parla­mentben lezajlott tanácsko­záson a képviselőknek adott szóbeli tájékoztatójában Rév Lajos, az OKISZ elnöke egyebek között elmondotta: az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsához tartozó üzemek 1980-ban 225 millió rubel és 150 millió dollár értékű exporttal zárták az esztendőt. Ez év első negyedében az ipari szövetkezeték termelé­se 10 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló idő­szakát, tehát a kilátások to­vábbra is biztatóak. Ezek fo­kozott kihasználása érdeké­ben — élve a kisebb egysé­gekben rejlő mozgékonyság és gyors alkalmazkodás le­hetőségével — arra törek­szenek, hogy erősítsék a szö­vetkezetek háttéripar-szere­pét, a nagyvállalatokat segí­tő, azokkal kooperáló tevé­kenységét. Ez utóbbi terüle­ten. nem valami kedvezőek a tapasztalatok: az állami vál­lalatok 1980-ban számos szö­vetkezeti együttműködési megállapodást felbontottak. A tájékoztatót vita követ­te Az ipari bizottság a vita alapján a szocialista és a szövetkezeti ipar szerves, ésszerű kapcsolatának to­vábbi' erősítése, a népgazda­sági érdekeket, az exportot és a hazai ellátást egyaránt eredményesebben szolgáló ösztönzés kialakítása mellett foglalt állást. A VI. ötéves terv időszakában az állami költségvetés a koráb­binál jelentősen na­gyobb támogatást nyújt az állami lakó­házak fenntartására és korszerűsítésére. Mi­vel a lakás állapotának javítása, használati értékének növelése a bérlőnek és a házkeze­lő szervnek egyaránt érdeke, e törekvések­ben a lakók aktív köz­reműködésére számíta­nak, s erre kedvezmé­nyekkel is ösztönzik a lakosságot. Az Építésügyi és Városfej­lesztési, valamint a Pénz­ügyiminisztérium közös in­tézkedéssel — 1981. július 1-től — jelentősen egyszerű­síti és a bérlők számára ked­vezőbbé teszi a lakásban el­végeztetett javítási, korsze­rűsítési munkák költségeinek visszatérítését. Ha a bérlő a jövőben — bérbeadó előzetes hozzájárulásával — olyan munkákat végeztet el, ame­lyeknek költségeit a lakbér­be beszámíthatja, meghatá­rozott esetekben készpénz­ben 'kérheti a költségek egy részének vagy teljes össze­gének megtérítését. Kedvezményes költségté­rítés általában akkor kérhe­tő, ha a bérlő a lakás átadá­sakor észlelt hibák megszün­tetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott; ha a bérbe­adót terhelő egyéb lakásfel­újítást vagy karbantartási munkákat végeztet el; ha a lakás átalakításával, illetve korszerűsítésével a lakás alápterületét vagy komfort- fokozatát, illetve a lakások számát növeli továbbá, ha központi fűtéssel, illetve központi melegvízellátással nem rendelkező lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő, illetve melegvízszol- gáltató berendezést szereltet fel. A fenti munkák esetében a kedvezményes költségtérí­tés valamennyi bérlőt meg­illeti. Egyes kivételes esetek­ben, vagy amikor azt az ad­minisztráció egyszerűsítése indokolja, a teljes költség egyösszegű visszatérítése is kérhető. Ilyen eset, amikor a bérlő által elvégeztetett mun­kák költsége az- 5000 forintot nem haladja meg; ha a bér­lő jövedelmi, vagyoni és szo­ciális helyzete folytán mél­tányos elbírálásra érdemes (ennek általános mércéje a tanácsi bérlakásra való jo­gosultság); ha a bérlő lakás- bérleti jogviszonya a beszá­mítható költség megtérülése ellőtt megszűnik vagy ha a bérlő életkora a 70. évet el­éri, illetve meghaladja. Ha a bérlő az egyösszegű visszatérítés kérésére nem jogosult, akikor a bérbeadót terhelő költségek 25 százalé­kának egyösszegű kiegyenlí­tését 'kérheti a munkálatok befejezésekor. Illetve a költ­ségek 50 százalékának egy­összegű kiegyenlítését kérhe­ti az a bérlő, akinek életko­ra már meghaladja az öreg­ségi nyugdíjkorhatárt vagy rokkantsági nyugdíjra jogo­sult. A kedvezményes költség- térítés azoknál a munkák­nál kérhető, amelyeknél a bérlő 1981. július 1-e után igényli az előzetes bérbeadói hozzájárulást. A teljes költ­ség egyösszegű viszatérítésé- re jogosító helyzetekben azonban az ingatlankezelő szerv által már korábban el­ismert, illetve bíróság által megállapított bérbeszámítá­sok esetében is kérhető a készpénzben való kiegyenlí­tés. Kozmetikázás nélkül KHV-szimpozion Szolnokon A képen látható kiállítás ezúttal nem a vásárlóknak — a kereskedőknek szólt. A Szolnok-Békés megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat szakem­berei rendeztek kiállítást a Kozmetikai és Háztartás- vegyipart Vállalat szép és keresett termékeiből Szolno­kon a MÉSZÖV székházá­ban. Ide várta tegnap reg­gel a mdgye kereskedelmi vezetőit, a kiskereskedelmi vállalatok, az áfész szakem­bereit, az áruházak boltok vezetőit szimpozionra a MÉ­SZÖV. a Szolnok-Békés me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Kozmetikai és háztar­tásvegyipari áruk legnagyobb gyártója és szállítója, a KHV. Az árubemutató tartalmaz­ta mindazokat a termékeket, amelyek már ismertek és ke­resettek a megyében. A kínálat — mint a kereske­dők elmondták, nem a leg­kiegyensúlyozottabb. Ennek valószínűleg az is oka, hölgy a kozmetikai és testápoló, valamint háztartási cikkek­ből óriásit nőtt a kereslet az elmúlt években. Amíg a me­gyében 1966-ban mindössze 27 millió forintot költöttünk kozmetikai és testápoló- tisz­tasági szerekre, addig tavaly már 164-et. Igaz, éppen ta­valy a KHV olyan terméke­ket „dobott piacra”, mint a gyümölcsillatú fürdőhabok, samjpomok, és a gyümölcs­szappanok, s a Gabi gyer­mekápolószerek sikere, va­lamint a férfi kozmetikai szerek térhódítása is válto­zatlan. A kereskedők és gyártók ’találkozóján a kérdésekre dr. Ceglédi Gyöday. áruforgal­mi főosztályvezető, Patocskai István marketingosztály-ve­zető Bereczky Péter csoma­golástechnikai vezető vá­laszolt. A szakmai tá­jékoztató a KHV munkájáról készült film vetítésével zá­rult. — sj —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom