Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-27 / 122. szám

1981. MÁJUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló a Táncsics Tsz Ünnepi küldöttgyűlés Mesterszálláson Az 1980. évi szövetkezeti tervek gazdaságos megvaló­sításával, a kongresszusi fel- szabadulási munkaverseny- ben elért kimagasló eredmé­nyekkel kiérdemelt Kiváló Szövetkezet cím átadása al­kalmából tegnap ünnepséget tartottak Mesterszálláson, a mezőhéki Táncsics Tsz 1-es kerületi kultúrtermében. A közös gazdaság tavalyi 514 millió forintos termelési ér­téke 19 százalékkal, azaz mintegy nyolcvanmillió fo­rinttal meghaladta az előző évit. Különösen figyelemre méltó a szövetkezet export­tevékenységének fokozása: libatollból és pehelyből öt tonnával, zabon hizlalt libá­ból 22 ezerrel, szárított pet­rezselyemlevélből 50 tonná­val többet szállítottak tavaly A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának, a Megyei Állat­egészségügyi Állomás, a Me­gyei Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség, a TESZÖV és a MEDOSZ szakembereiből álló bizott­ság tegnap Szolnokon, a MÉSZÖV székházában érté­kelte az 1980. évi megyei tej­termelési versenyt. A tejter­melés fokozásának elősegí­tésére meghirdetett verseny­ben 40 állami gazdaság és termelőszövetkezet, vala­mint kétszáztizenhét kister­melő vett részt, együttesen csaknem 24 ezer tehénnel. A nagyüzemek közül az egy fejt tehénre jutó leg­több tejet termelők kategó­riájában a Törökszentmikló­si Állami Gazdaság lett az első, tehenenként 5072 lite­res fejési átlaggal. A 100 hektár termőterületre jutó árutejtermelésben — 102 ezer 824 literes eredmény­nyel — a Szolnoki Állami Gazdaság nyerte a megyei versenyt. A ' harmadik nagy­üzemi kategóriában, az áru­külföldi, elsősorban tőkés piacokra, minit 1979-ben. Nagyban hozzájárult a tava­lyi sikeres gazdálkodáshoz a kongresszusi felszabadulási versenyben részt vevő húsz szocialista brigád, amelynek- kéts.záznyolcvan tagja a vál­lalások túlteljesítésével több mint 14 millió forinttal nö­velte terven felül a gazdaság bevételét. A tegnapi ünnepségen, — amelyen részt vettek a cseh­szlovákiai Udvard községbe­li, Auróra nevet viselő test­vérszövetkezet küldöttei is — Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára adta át a Táncsics Tsz kollektívájá­nak a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a TÖT elnökségének el­ismerését tanúsító oklevelet. tei mennyiségének az előző évihez hasonlított növelésé­ben pedig a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz lett az első. Két kategóriában, az ösz- szes értékesített tejmennyi­ség és az egy tehénre jutó átlagos tej értékesítés alapján értékelték a kistermelők versenyét. Az első kategó­riában Bede Ferenc szolnoki nyugdíjas lett a győztes, aki tavaly 32 ezer 786 liter te­jet szállitott a feldolgozó iparnak. Az egy tehénre ju­tó értékesítésben Nagy Sán­dor nyerte a megyei ver­senyt, 7226 literes átlaggal. A megyei tejtermelési ver­senyben 1980-ban legjobb eredményt elérő mezőgaz­dasági nagyüzemek képvi­selőinek és a győztes kister­melőknek Ma tűz János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztás lyának vezetője adta át a díjakat a tegnapi ünnepsé­gen, amelyen kóstolóval egy­bekötött tejtermék-bemuta­tót tartott a megyei tejipari vállalat. Parlamenti bizottsági ülésen _____________ Á rak, bérek, világpiac Tegnap délelőtt ülést tar­tott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Dr. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatta a képviselőket az árak, a fejé­rek és a forint vásárlóerejé­nek alakulásáról, változásá­ról. Nyitott gazdaságunknak megfelelően a világpiaci ár­változások ezentúl is hatás­sal lesznek gazdasági élle- tünkre. A világpiacon to­vább folytatódik az infláció, de üteme várhatóan kisebb lesz, mint a hetvenes évti­zed második felében volt. Az európai konjunktúrakutató intézetek prognózisai szerint a világpiacon folytatódik a kőolaj árának emelkedése. Hazánk exportárai várha­tóan öt év alatt 35 százalék­kal emelkednek, szemben a kőolaj 70 százalékos drágu­lásával. Ennek ellenére csu­pán 4 százalékos csere- arányromlást tervez a ma­gyar gazdaság. Kiemelten fontos tehát, hogy sikeresen hajtsuk vég­re az energiatakarékossági programot. A hatodik ötéves terv ár­politikájának legfontosabb feladata: az életszínvonal megőrzése. Évente 4—5 szá­zalékkal emelkednek majd a nominálbérek — fizetések —, s hasonló arányban nö­vekednek az árak. Ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács A szezon előkészületeinek tapasztalatait értékelte, a Vám- és Pénzügyőrség ide­genforgalommal kapcsolatos tevékenységét tekintette át Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter elnökletével tegnapi ülésén az Országos Idegenforgalmi Tanács. Az ülésen megállapították, hogy az idén eddig kedvező­en alakult nemzetközi ide­genforgalmunk. Az év első négy hónapiában 16 száza­lékkal többen látogattak Ma­gyarországra, mint a tavalyi hasonló időszakban, deviza- bevételeink összehasonlítható áron mintegy 20 százalékkal növekedtek. Tejtermelési versenyben, 1980-ban Élen a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság Negyven nagyüzem és kétszáztizenhét kistermelő vett részt benne Nyitott szemmel járni, kelni „Őrség" társadalmi munkában — Azonnal szólunk Pis­tának, a délutános műszak­ban most ő az egyik mun­kavédelmi őr — mondja Kremzer István egyik mun­katársa. — Éppen váltás van, öltözik és jön... Néhány perc múlva futva érkezik Kremzer István. Ka­bátját már az irodában gombolja be. A Tiszamenti Vegyiművek kénalapú kén- savüzemének dolgozója. Be­osztása: 60 százalékos óleum kezelő és mellette munka- védelmi őr is. Ez a társa­dalmi megbízatása. — Gyakorlatilag nyolcán vagyunk ebben az üzem­részben, akik negyedéves váltásban ellátjuk a munka- védelmi őrséget — magya­rázza. — Ez plusz munkát nem jelent, csak nagy fi­gyelmet. Nyitott szemmel kell járni-kelni, és ahol hi­bát fedezünk fel, azonnal szólunk az illetékeseknek. Segítenek nekünk a többiek is, hiszen annyira már min­denki ismeri a saját terüle­tét, hogy a legapróbb dolgo­kat is észreveszi, és szól a munkavédelmi őrnek. — Mit kell tudni egy jó őrnek? — Legelsősorban ismernie kell a munkavédelmi sza­bályzatot, hiszen jönnek olyan kérdésekkel, kérések­kel, amelyekre csak azok is­ha világítással van baj, azonnal telefoná­lok .. méretében tud válaszolni, in­tézkedni. A lényeg az, ne csak saját magunk épségére ügyeljünk... — Milyen ügyekben intéz­kedhetnek önállóan? — Csak egy példa: ha a világítással van baj, tele­fonálok a villanyszerelők­nek, azonnal kijavítják. Ha lakatosokra van szükség, őket is azonnal értesíteni tudom. A nagyőbb lélegzetű munkák esetében beírunk az őrnaplóba és másnap jön­nek a szakemberek. — Van tekintélye a mun­kavédelmi őrnek? — Nem vagyunk gyere­kek. Tudja mindenki, hogy veszélyes helyen dolgozik. Be kell tartani az előíráso­kat, használni kell a védő­eszközöket, mert ellenkező esetben baleset történhet. Mióta itt dolgozom — ’69 óta — három, négy égési sérülésre emlékszem. A balesetek száma csökkenthe­tő, ha bevezetünk kisebb, nagyobb ésszerűsítést, eset­leg újítást. — Van erre példa? — Természetesen. A „B” üzemi cirkulációs házban a savszivattyúk leállítása so­káig a helyszínen történt, de ez nagyon veszélyes volt. Így gyorsan változtatni kel­lett a helyzeten. Ma már a műszerszobában történik a leállítás. — Hallottam, hogy az üzemben minden évben meg­rendezik a munkavédelmi örök versenyét. — Az idén is így lesz. Iz­galommal készülünk a hét­végi járőrversenyre... sze — „Hogyan segíthetünk egymásnak?” Nem elég a szándék Tanácskozás ankét, konferencia ... Sok­szor olvasott szavak a Mű­szaki és Közgazdasági Hetek meghívójában1. A rendezvé­nyek újra megmozdították a mérnökök, technikusok, ve­zetők táborát, és a felvetett szakmai kérdések, a szemé­lyes találkozások nyomán új kapcsolatok, eddig nem al­kalmazott megoldások épül­nek be a vállalatok techno­lógiai és gazdasági életébe. Az együttműködés iránti igényt mutatta az a beszél­getés is, melyen Szolnok me­gye kis-, közép- és nagyvál­lalatainak és szövetkezetei­nek képviselői ülték körül az asztalt a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. Versenytársak és partnerek adtak egymásnak találkozót, hogy a meghívón is szerep­lő kérdés szerint rájöjjenek, hogyan segíthetnek egymás­nak. Az asztalokon sorakozó írásos anyag nem csak azt sorolta fel, melyik gyárban hány dolgozó, mit és mivel gyárt, hanem azt is, melyik gép kapacitását nem tudják kihasználni, és hol kelne el segítség. Szóban is ezit erősí­tették meg a felszólaló veze­tők. Még a szomszédos gyá­rak is tudtak újat mondani egymásnak. Kevesen hallot­ták például, hogy a MEZŐ­GÉP a kötőelemek felületi védelmét magas minőségi követelményeknek megfelelő eliárással végzi. Az is itt de­rült ki, hogy az általuk gyár­tott rácsláda — amely egy­ségszállításra és apró dara­bok raktározására egyaránt alkalmas — a gyártó vállalat­tól majdnem feléért szerez­hető be, mint a MÜÁRT-nál kapható hasonló termék. A SZIM karcagi gyárának fő­mérnöke is nagy érdeklődést keltett azzal a bejelentésé­vel, hogy a náluk készült al­katrészeket közvetlenül is értékesítik, pedig ez az anyagbeszerzők és anyaggaz­dálkodók nem egy komoly gondját enyhítheti. A kisúj­szállási Vas-, Fa- és Építő­ipari Szövetkezet egy forgó­rostélyos, széntüzelésű kály­ha gyártási dokumentációját ajánlotta ifel, amelyet még régebben megvettek. Szá­mukra „nagy falatnak” bizonyult, holott évi 18—20 ezer darabot lehetne belőle forgalomba hozni. A talál­mányra vevő volt az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyára. Az örményesiek partnert találtak a VEGY- ÉPSZER műszaki-gazdasági tanácsadójában is a saválló acél hegesztéstechnológiai kérdéseivel kapcsolatban. Terítékre kerültek egyéb té­mák is. például a lemezmeg­munkálásra szolgáló pantog­ráf másolórendszerű gép to­vábbfejlesztése, a hidegfo- lyatási technológia norma­óra megtakarítása. Minden résztvevő örömmel üdvözölte a kezdeményezést. Elhangzott, hogy sokszor ko­operálnak megyén kívüli vállalattal, holott megyén belül is megoldható nem egy probléma. Remélték, hogy ezután is sor kerül hasonló rendezvényre, és volt, aki aggódott, hogy mindez csak egyszeri akció marad, a kez­deti lendület után lanyhul a segítőkész szándék. A felkészülés módja azt mutatja, hogy az üzemek már felmérték, hol szorít a cipő, hol marad ideje ember­nek és gépnek. Nem csak ar­ról van szó, hogy jólelkű emberek segítséget nyújta­nak egymásnak, hanem át­gondolt és megfontolt gaz­dasági intézkedésekről, ame­lyek pénzben is mérhető hasznot hoznak. Ha a Jár­műjavítóban évente ezer órát áll a kovácsolókalapács, a SZIM-niek pedig épp ilyen munkára van szüksége, ha a szolnoki Vasipari Vállalatot a Ganz-VILL élhajlítással tudja segíteni, máris igazolt a tanácskozással töltött né­hány óra. Az asztalok körül — ahogy az egyik résztvevő megjegyezte — ' nyilatkozattételre jogosult emberek ültek. A konkrét tárgyalások tehát már az ő támogatásukkal indulhatnak. A két „csatornából” az egyik — az „elvi” — már megépült és megindult a második ala­kítása. a napi kapcsolatok építése. Az üzemek közötti együttműködés próbája a gyakorlati élet lesz, amikor a vezetőknek munkahelyükön kell bizonyítaniuk, valóban komolyan gondolták, hogy segíteni akarnak egymásnak. Fejszés Edit Tudósítónk jelenti: Az épülő Árpád-híd A „Clark Ádám” beemeli az első 85 tonnás hídelemet Január 4-e óta tart az Ár- pád-híd rekonstrukciója. A napokban fejeződött be- az építés első szakasza. Az épí­tők a Margit-, a Petőfi- és a Szabadság-híd felújításában össszeszokott gárdája behoz­ta a téli időjárás okozta le­maradásokat. Az építkezés befejezését 1985-re tervezik. Ez alatt a mostani 15 méter széíjas burkolatot kiszélesítik. Az új kocsipálya 29,8 méter széles1 lesz, a gyalogjárókkal együtt a híd teljes szélessé­gle 35,3 méter. A hídon két­szer három sávon haladhat­nak majd a gépkocsik. Mind­két oldalán forgalmi csomó­pontokat alakítanak ki. Az óbudai részen, a Flórián tér- 5 nél kétszer kétnyomú köz- úti felüljárórendszer épük A pesti oldalön, a Váci úti cso­mópontnál lesz az Észak— Déli metró egyik állomása, és itt is felül- és aluljárókat építenek. A beruházás mé­reteit jellemzi, hogy a híd és a Flórián tér - átépítése 3 és fél milliárd forintba kerül. A napokban volt az építés egyik első, igazán látványos eseménye, melynél sok ki­váncsi budapesti asszisztált Beemelték az első új, 85 ton­nás hídtelemet Csak a déli oldal háromnyílású szerke­zetébe 15 hasonló elem ke­rül. Az acélmonstrumokat a külön erre a célra épült 120 tonnás — Clark Ádámról el­nevezett — úszódaru szállítja és emeli be (képünkön). Eh­hez hasonló munkát utoljára az Erzsébet-hídon láthattunk, mikor az óriási hídburkoló lapokat emelték a helyükre. A hídon dolgozó-, mintegy 500 ember látványos és na­gyon nehéz munkáját a kí­váncsi budapestiekkel együtt mii. is figyelemmel kísérjük. Az építkezést megörökítő ké­peink az ellső hídelem beeme­lésekor készültek. A szélesítés szükségessé tette a pillérek átalakítását A budai oldalon bontják az aszfaltburkolatot Látkép a pesti part és a Margitsziget között

Next

/
Oldalképek
Tartalom