Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. MÁJUS 24. 8 Irodalom» művészet zólítson csak egysze­rűen Harrynak. — És mosolyog hozzá. A szo­ba, mint erdei tisztás, csak gondosan felső por­ták a faleveleket Harry mögött tábla, „ön nem tud olyasmit kér­dezni, amire ne válaszolnánk azon­nal” Azt, hogy NEM TUD, piros­sal nyomtatták. Szinte lángot vet a szöveg a többi kék betű közt De előbb még Harry kérdez. — Minden rendben volt az úton? A Paramount and Universal fe­kete 7 Lincoln Continental-t kül­dött egyenruhás sofőrrel. (Film­sztár álöltözetben?) A sofőr egész úton Ix» Angelesről szövegelt LA, LA — ELÉ, ELÉ! S mintha az L-t nehezen ejtené, megrándult min­dig a nyaka. Először a Pomona' Montebello Preeway-n hajtott, ki-kimutogatva közben az épületekre. Aztán be­csatlakozott a Santa Ana gyorsfor­galmira. Onnét már könnyű volt a Hollywood Freeway-t elérni. A Sunser Boulevardon tömzsi ujjával egy-egy sztárvilla felé bö­kött. — Ehol ni! — Meg: — Ez mán döfi! A Lincoln Continental lágyan himbálódzva vette a kanyarokat Előrébb is repesztett egy (farán dicsfény-körívben a CONTINEN­TAL ezüstfelirat), sehogy sem si­került megelőzni. — Örülök, hogy jól utazott Harry megereszt egy diszkrét kis mosolyt. — Direkt Tomot küldtük. Tom nagyon szórakoztató fickó, és úgy ismeri ELÉ-t. mint a ... Harry hátraveti magát a szék­ben. A szék lábára nyilván görgő­ket szerelhettek. Harry a hanyatt- mozdulattól mindenestől hátragu- rul. el egészen a mögöttes falig, melyet sarokig-mennyezetig belep egy gigantposzter. A széken ülő Harry gondosan stuceolt bokorcso­port és georgiai stílű, délies kúria közé gurul, a gyep közepére. — Ügy gondoltuk, hogy Suzy Gartner volna a legmegfelelőbb. Persze ha mégsem, akkor egfsz nyugodtan... — Harry meglendí­ti magát, visszagurul az íróasz­talig. — Tapasztalataink szerint igen előnyös, ha kérdező és kérde­zett zsánerben ügy-amennyire ösz- szeillenek. Rengeteg bonyodalom származott már abból, amikor el- lenszenveztek egymással. — Harry külön hangsúllyan eiti ki azt, hogy ELLENSZENVEZTEK. — Suzy jól kezelhető, és meglehetősen híres is. Talán még nem mérhető Liz Tay- lorhoz vagy Jane Fondához. de közvetlenül utánuk ... És rengeteg anyagunk van róla. ' Harry kényelmes léptekkel vé­gigbaktat az avarrőt szőnyegen. A mintákat gondosan átlépegeti, mintha minden egyes minta földre hullott fagally lenne. — Suzy rettentő híres a nézésé­ről. Ügy néz. hogy az valami csoda. Harry — kazalnyi dossziéval — belehuppan egy bőrfotelba. A fotel öble akár a rókacsapda. És szétte­rít egv sorozat színes fotót a do­hányzóasztalon. A fotókon Suzy. Két hatalmas szem. Óriásira tá­gított pupillák. Körös-körül, kagy­lóalakban. műszempillák rácskerí­tése. Suzy mint a végzet asszonya! Suzy a vamp! Suzy a teniszpályák és garden »art ik üdvöskéje! Suzy! Suzy! Utoliára mint félnagylány, matr ózto 1 úzban. őz i-kepi 11 antással. — Ez a specialitása. Senki sem tudja utánozná. Mondogatja is: ezt nem lehet eltanulni. Ez úgy belül­ről jön, egészen mélyről. Harry szívére szorítja tenyerét, mintha mindjárt esküdne is mind­erre. — Vannak természetesen más fo­tóink is. — Harry maga elé húzza az A. M. jelű dossziét. — A szem a lélek tükre. Az embereket azon­ban annyi miniden érdekli. — Harry nevet, s csak utána nyitja szét a papírtasakot Suzy fürdőruhában. Suzy bikini­ben, elcipőfűzősített melltartóban, épp-hogy-csak-takart mellbimbók­kal. Papp Zoltán: Interjú Hollywoodban Suzy combja valószínűtlenül hosszú, akárha fel akarna kúszni egészen a nyakáig. Lábszára is hosszú. Vádlija meg lágyan ívelő- dő. Bokái szinte külön életet élnek boltozatos lábfeje felett Suzy kebleiről1 már rengeteget írtak, s nem is akárkik. Elég meg­említeni William E. Lángért, Sá­muel Gounnilt vagy Robert Fin- ney-t, aki ..Hollywood dream fac­tory” című munkájában ötszáz szót szentelt _ Suzy kebleinek. Többek közt az írta: Suzy büszkén viseli őket. mint valami ikerkitüntetést. — Suzy különben nem szívesen engedi ÜGY fényképeztetni magát Hogy is mondjam?... — Harry egy pillanatra jelentőségteljesen elhallgatott. — Suzy kissé prűd. De sokak szerint ettől olyan szexi. Üjabb fotók. Suzy ÜGY, épp egy testmagasságnyi papírmasé naptár újévi hetéből kilépve: HAPPY NEWS. Suzy pázsiton, arcára ár­nyékot vető szalmakalapban. Suzy Miami Beach-ben, homokpadon, bronzbarna bőrén a sápadtfehérség diszkrét szigeteivel. — Suzy nagyszerűen tudja tit­kolni. hogy nem szívesen vesz részt az egészben. Egy titkárnő frissítőt hoz. Kikö­pött Laura Tunnel. Haja orosz­lánsörény. menetközben mindun­talan hátracsapja, mint Laura a ..Szeszélyes nyár”-ban. Harry lassan, kortyolgatva iszik, közben a jégkockák nékiverődnek a kristálypohár falának. — Suzvt tizenhét éves korában fedezték fel. Henry G. Faubert hoz­ta be a Paramounthoz. Később fe­leségül is vette. Suzy második fér­je egy texasi gyerek volt, az olajos nehéz fiúk közül. Most Alex Son- nerrel él. Alex remek fickó. Suzy azóta sokkal jobb formában van. Harry szórakozottan leteszi a poharai. — Suzy egyénisége valahogy úgy fokozatosan ... Sam Necker fedez­te fel, hogy Suzy pillantása milyen rendkívüli. Frank Donriey a mel­leit dobta be a köztudatba. Csak a mosoly nem ment sehogy se. Pedig Suzvnak szépek a fogai, jól ívelt a szája. Olyan kényszeredetten csinál­ta. Bob Tiner vagy fél évig vergő­dött vele. Fél év! Harry felsóhajt, mint­ha még ígv utólag is nagy kő.esne le a szívéről. — Végre sikerült a mosoly, ami illett az őzikepillantáshaz. Mint például itt ni... Üjra a titkárnő, ezúttal tris6 il­latfelhőben. A szaggőz köpenyként fogja körül. Cédulát csúsztat Harry kezébe. A cédula névkártyához ha­sonló, hosszúkás kartonlapocska. Harry szórakozottan rápillant, majd forgatni kezdi ujjai közt, — Egy kis probléma — mondja rövid tűnődés után. — Aprócska üzemzavar. — Harry kissé mintha zavarban lenne, hangja viszont vál­tozatlanul optimista. — Suzy ugyanis nem tud jönni. Rettenete­sen sajnálja. És én is. De a forga­tás nagyon elhúzódik. Este pedig a helikopter már nem kap felszál­lási engedélyt Suzy különben is ir­tózik sötétben repülni. Harry ismét. frissítőt kér. — De itt mindent megtalálhatni róla. Az égvilágon mindent Ami csak számba jöhet — Minden anyagról mikrofilm­másolat készül. — Harry már hozza is a borítékot. — Ezerötszáz oldal­nyi anyag. Az egész Su^y. És nem kizárólag szöveg. Fotók is. Teljes keresztmetszet Harry futó zavara — amit Suzy meg nem érkezése okozott — már felszívódott. Már ugyanaz a feszte­lenül csevegő Harry, aki az első percekben volt. Zakója kifogásta­lanul szabott, inge makulátlan, nyakkendője pompás. Szobája mé­retei lenyűgözőek. Íróasztala akár egy kastély az erdei tisztás köze­pén. Cserepekben jól táplált pál­mák. húsos levelű filodendronok. íróasztalától kőhajításnyira reke- szes szekrény: mint egy felnagyí­tott madáretető. Harry most matat benne, majd diadalmas arccal bele­veti magát a rókacsapda-fotelbe. Feltépi az original csomag papír keresztpántját, meglobogtatja azt a bizonyos valamit, és engedi kibom- lani a levegőben: a rekeszekre osz­tott hosszú nylonzacskócsíkot. — Ez kifejezetten Suzy ajándéka. Mutató Suzyből. Emlékbe. Suzy kifésült, göndör, aranysző­ke hajszálgubanca. Kartonpapíron Suzy rúzsos szájának lenyomata. Suzy lenyisszantott körömvégeinek darabfélholdjai. Foszlány Suzy ked­venc lila bugyijából. Melltartóda­rabka, eredeti csipkézettel. Gomb a ruháról, amit Suzy az „ősz oda­lent Délen” világpremierjén viselt­Az utolsó rekesz áttetsző üres kis légpárna. — Suzy testének illata. A titkárnő összecsomagolja a a mikrofilmeket, hétrét hajtogatja a nylonzacskót, ráhelyezi Suzy nagy alakú, dedikált fényképére, az­tán az egészet belesüllyeszti egy műanyagból stilizált vadásztarisz­nyába. — Tom majd oda vised, ahová parancsolja. Tom egész nap ren­delkezésére áll — mondja Harry. — A csomaghoz különben magnó- kazettát is mellékeltünk. Suzy ne­vet. sír. beszélget, hallgat, lélegze­tet vesz, sóhajt rajta. óra előáll a Lincoln Continentallal. A fé­nyesre glancolt kocsi csupa-csupa vissz­fény. Harry lent a lép­cső alján, lábait sajátságosán szét- terpesztve. olyan reklámfőnök módra. S integet egyre. Tom gázt ad. és Harry tükörképe lassan, fo­kozatosan leúszik a Lincoln olda­láról. Jávor Ottó: Kihallgatás — Tehát mennyi narancsot vett? — Nem tudom, kérem. — Mennyit kért az eladótól? — Egy kilót. De huszonnyolc forintot fizettem. — Szereti a narancsot? — Nem tudom, kérem. — Nem tudja? — Még nem ettem, kérem. — Akkor mért vett? — Merthogy a lányomnak. — A lánya szereti? — Nem tudom, kérem. — Szóval nem tudja. — Nem tudom. — Szoktak maguk gyümölcsöt enni? — Gyümölcsöt? — Azt. Gyümölcsöt. — Mi nem szoktunk gyümöl­csöt enni. Netán a gyerekek nyá­ron, mikor érik a szeder. Mi krumplit szoktunk enni, kérem. — Mért nem ment haza a lánya a kollégiumból karácsonyra? — Mért nem? Mert neki tanul­ni kell. — Otthon nem tud tanulni? — Hatan vagyunk. — Asztaluk csak van? — Nincs, kérem. — Mennyit keres maga? — Mennyit? Mikor hogy. Ezer, ezerötszáz forintot az állami gaz­daságban. Egyszer kétezret is megkerestem. Nyáron. — És télen? — Télen semmit, kérem. Ősztől tavaszig semmit. — Na. rendben van. Szóval Pusztaszabolcson ült fel a vonat­ra. Előtte azonban már ivott a restiben. Így volt? — így­— Mit ivott? — Pálinkát. — Szereti a pálinkát? — Nem szeretem. — Nem szereti? — Nem. — Akkor mit szeret? — A hideg sört- szeretem. — Ha a sört szereti, miért ivott pálinkát? — Nem tudom, kérem. — Na, rendben van. Szóval zom. Maga azt gondolta, kará­csony van, ilyenkor mindenki narancsot vesz, ilyenkor pálinkát kell inni. Így volt? — Lehet kérem. — A Déli pályaudvaron újra pálinkát ivott — Igen. — Részeg volt? — Nem voltam részeg. — Odatalált a kollégiumba? — Odataláltam. — És fölment a lánya szobájá­ba. vitte a narancsot. — Igen, kérem. — És kit talált a lánya szobá­jában? — A lányomat meg két másik lányt. — És azok nevettek, amikor meglátták magát. — Nevettek. — Mást nem csináltak? — Mást nem. Csak mutogattak a kalapomra. Talán mert gácsér- toll volt rajta. — Nem vette le a kalapját, amint belépett a szobába? — Nem vettem le. — Azt se látta, hogy milyen hegyesek a vaságyak szélei? — Nem láttam, kérem. — Hát mit látott? — Azt. hogy nevetnek. — És miért csak a lányát ütöt­te meg? — Mert ö is nevetett. — Azért? — Azért. Meg ... — Meg? — Merthogy ő az én lányom. — Azután mi történt? — Ügyis tetszik tudná. — Azért mondja csak. — Azután? Azután csönd lett. A narancsok szétgurultak a pad­lón. Deák Mór: Igéző hiába futottál hiába-elhagytál engem felejtened kevés egy életed hiába nevettél hiába-elvettél kinevetned most már egy halál nem elég hiába hiába futunk a halálba engem elhagynod már kevés az egy halál előbb veszti el a fejét száz gyönyörű rózsa előbb öli magát csonkká három viaszgyertya hiába futottál mássá lenni mássá hiányom vérül majd újabb dobbanássá fordítsd magad felé a fekete lámpát senki más nem talált s nem találhat már rád előbb héjasul tojássá három holló csőre előbb járom majd a sírod forduljon termőre Huh István: Olyan ismerős Olyan ismerős ez a szellő Mintha már láttam volna Amikor hullámot lépett A sima tóra Olyan ismerős ez a hajnal Mintha a tegnapi lenne Mintha az emlékeimből Visszalengne Olyan ismerős ez a folyó Mintha én lennék partja Sodródó mélységeinek Kavicsos arca Olyan ismerős ez a világ Mintha a hazám lenne S innen tágulna minden A végtelenbe Olyan ismerős ez a vers Mintha hallottam volna S mintha valaki súgná Sorról sorra Papp Márió: Arcátlanság bújtam beszédbe arc alá vagyok munkában házban versben láthatatlan belévesztem látszatba időbe gyerekbe s egy ölelésbe hunyt szemekkel egyszerűen megtaláltál

Next

/
Oldalképek
Tartalom