Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
1981. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Képes vásári krónika Hét megyei vállalat és szövetkezet mutatkozik be Kőbányán Fényképezőgéppel jártuk sorra a pavilonokat, a szabadtéri kiállítási területeket, hogy képes krónikában számolhassunk be Szolnok megye „jelenlétéről” a fővárosban szerdán délelőtt megnyitott tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A hazai kiállítók népes mezőnyében — 13 ezer négyzet- méternyi fedett és valamivel nagyoSb szabad területen az Ipari Minisztérium 180 iparvállalata és szövetkezete mutatja be termékeit — hét kiállító képviseli megyénk gépeket, berendezéseket, gyártóeszközöket készítő állami és szövetkezeti iparát. Közülük négynek a termékbemutatóját örökítettük meg, — a jászberényi Hűtőgépgyár és a Tiszamenti Vegyiművek ugyanis tablókon, fotókkal mutatja be tevékenységét, — és a vásárfiát, az 1981-es BNV-díjat, amelyet negyvenhat más, a fejlődő magyar ipar legszínvonalasabb termékeit felvonultató kiállító között a jászberényi szövetkezetnek is odaítéltek. (Fotó: Temesközy F.) Kizárólag újdonságokkal jelentkezett a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezet. Nagy érdeklődésre tarthat számot az — „egy hegesztőhöz egy hegesztőgép” gyakorlatot felszámolva — egy központi egységgel egyszerre kilenc hegesztőt kiszolgáló több munkahelyes kézi ívhegesztő áramforrás. Bemutatják a karcagiak az új csaphegesztő készüléküket is, valamint a villanymotorok fordulatszámának teljesítménycsökkenés nélküli változtatására alkalmazható invertent. Szolnok megyében, a vállalat örményesi gépgyárában készült terméket is láthatnak a vásárlátogatók az Április 4. Gépipari Művek kiállításán. Ezek közül újdonságnak számít — a képen balról — a kistermelők és mezőgazda- sági nagyüzemek fóliasátrainak kisméretű állattartó épületeinek fűtésére, építőipari munkahelyek téliesíté- sére alkalmas olajtüzelésű mobil thermogenerátor. A jobboldali, a környezet alacsony hőmérsékletű, úgynevezett hulladékhőjét vízmelegítésre hasznosító, hőszl- vattyús rendszert egy NSZK- beli céggel kooperálva fogják gyártani Örményesen. Éppen svéd vendégeknek mutatja be Loránszkó Károly főmérnök, a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet újdonságát, az UNIFA névre „keresztelt”, parkettaléctől az ajtószegélyig a legkülönbözőbb profil-lécek készítésére, gya- lulási, fűrészelési és forgácsolási műveletekre alkalmas, kombinált faipari bar- kácsgép prototípusát. Kitüntetett termelőszövetkezetek Ünnepség Jászdózsán és Jászberényben Két jászsági termelőszövetkezetben adták át tegnap az 1980-ban elért kimagasló gazdálkodási eredményekért kapott országos elismeréseket. Ünnepi küldöttgyűlést tartottak ez alkalomból a jászdózsai Tarnamenti Tsz- ben, ahol1 .a termelési érték tavaly ötmillió forinttal haladta meg az előző évit. A tervezettnél félmillió forinttal* az 1979. évinél 37 százalékkal több nyereséget értek el a növénytermesztési és állattenyésztési hozamok jelentős növelésével, az anyag-, energia- és takarmányköltségek ésszerű csökkentésével Az 1980-as sikerek eléréseben nagy részük volt a kong- lesszusi—felszabadulási mun- kaversienyben részt vevőknek: a tsz kétszázhúsz tagját egyesítő tizennégy szocialista brigád a többletvállalások túlteljesítésével több mint másfél millió forint többletbevételhez juttatta a közös gazdaságot Jó eredményekről adtak számot a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet ünnepi küldöttgyűlésén is. A hét és fél ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet növénytermesztői kétmillió forinttal, az állat- tenyésztésben dolgozók ugyanannyival több árbevételt értek el tavaly, mint 1979-ben. Ebben a gazdaságban az előző évinél csaknem kétszerié több volt, azaz meghaladta a 24 millió forintot az 1980. évi nyereség. A jászdózsai Tarnamenti Tsz ünnepségén Ungor Tibor, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának vezetője adta át a MÉM és a TOT által adományozott. Kiváló Szövetkezet cím elnyelését tanúsító oklevelet. A jászberényi Kossuth Tsz kollektívájának pedig a me lő gazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevelét Bálint Ferenc, a megyei pártbi zottság osztályvezetője nyújtotta át a tegnapi küldöttgyűlésen. II megújulás útján A műszaki értelmiség szerepe, felelőssége a megye gazdasági feladatainak megoldásában értelmiség szerte az országban, így Szolnok megyében is, általános helyesléssel fogadta a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait, melyek az eddiginél sokkal szigorúbb követelményeket állítanak a gazdaságirányítás és a tudományos kutatás elé.. A Központi Bizottság beszámolója — egyebek között — megálllapította, hogy az értelmiség szerepe a tudományos-technikai haladással párhuzamosan növekszik, és szellemi erőforrásainkat a feladatok megoldása érdekében minden területen jobban kell hasznosítani. A MTESZ Szolnok megyei szervezete ebben az szellemben rendezte meg 1980-ban, majd ebben az évben is a műszaki heteket, amelyek során a gazdasági építőmunka javítását állította a középpontba. Az előadások, a hozzászólások, az őszinte viták azt bizonyítják, hogy a műszaki értelmiség érti feladatát, érzi felelősségét a mdgye gazdaságpolitikai feladatainak megoldásában. Szolnok megyében az elmúlt évek során országos összehasonlításban is jelentős ipari fejlődés ment végbe, és ebben fontos szerepet játszott a műszaki értelmiség. A további fejlesztést azonban sokkal nehezebb külső és belső feltételek meglett kell folytatni. Vállalatainkat sok negatív hatás éri: az egyre élesedő világpiaci verseny, a tőkés piac számunkra hátrányos vámrendelkezései, vagy a csere- arányromlásból származó áremelkedések. Ez a helyzet a jövőben aligha javul: inkább azzal kell számolnunk, hogy a fejlett ipari országokban a jelenlegi recessziós periódus együtt jár egy széles körű innovációs folyamattal, az ipari technológiai színvonal jelentős emelkedésével: Ez a tendencia tovább nehezíti versenyképességünk javítását, nem szólva arról, hogy más országok is fokozzák aktivitásukat a világpiacon. Mindezek azt jelentik, hogy a műszaki értelmiségnek is az eddiginél jóval nehezebb körülmények közepette kell feladatát ellátnia. Fel kell tennünk a kérdést: képesnek érezzük-e magunkat a helytállásra? A műszaki hetek tanúbizonysága szerint a felelet egyértelmű ilgen, A MTESZ Szolnok megyei szervezete a megye gazdaságának főbb ágazatait képviselő egyesületi csoportok bevonásával a közelmúltban tárgyalta a műszaki értelmiség helyzetét. Az elemzés tanúsága szerint vannak nehézségek, mélyek gátolják a hatékonyabb műszaki munkát. Ezek nagyobbrészt olyanok, amelyeket az adott helyen, magában az üzemben lehet és kell orvosolni; vannak azonban olyanok is, melyek megoldása felsőbb szervekre tartozhat. Az általános helyzet jó jellemzője lehet a továbbtanulási vágy. A műszaki pályák az ifjúság körében elvesztették korábbi vonzerejüket a fiatalok egyre rosszabb pontszámokkal nyerhetnek felvételt a műszaki egyetemekre. Ma már ott tartunk, hogy az idén Miskolcra és Veszprémbe kevesebben kérték felvételüket, mint ah^hyan ott az első évfolyamokon tanulhatnak. Mi lehet ennek az oka ? A műszaki értelmiség döntő többségét a szakma szere- tete és a. tenniakarás jellemzi — ezt példázza a MTESZ keretében kifejtett széles körű társadalmi tevékenység is. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy csökken a kezdeményező készség, a vállalkozókedv, helyenként elbizonytalanodás és kedvetlenség is felüti a fejét. A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint az elmúlt időszak 45 milliárdos országos hitelakciója kedvező eredményeket mutat ennek ellenére az a tapasztalat,, hogy — jóllehet a hatodik ötéves tervben jelentősen emelkedik az exportfejlesztő hitelkeret — csökken az érdeklődés. Ez a tendencia is jelzi a műszakiak bizonyos visszahúzódását a kockázatvállalástól, pedig ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség. Tápot ad a visszahúzódásnak az a helytelen szemlélet, hogy az utóbbi időszakban bizonyos mértékben „devalválódott” a műszaki értelmiség. Vannak olyan vélemények, hogy a műszaki értelmiség presztízsét vissza kellene állítani. Nekem az a meggyőződésem, hogy megváltozott a helyzet, és az a helyes, ha megfogalmazzuk a műszaki értelmiség új helyét. Ez nem egy esetben teljesen más, mint amiben eddig a műszaki értelmiség gondolkodott. Természetesen ezzel nem akarom azt mondani, hogy ebben a vonatkozásban nincsenek problémák. Vannak, mint az élet bármely területén. Ilyen probléma például a fiatal műszakiak helyzete vagy a bérezés és a differenciálás. I szerint a műszakiak jövedelme ' egyes vállalatoknál az utóbbi években a vállalati átlaghoz képest jelentős mértékben romlott, a beosztott mérnökök keresete alig haladja meg a szakmunkásokét, nem ritkán alatta marad. A mérnökök összeadott úgynevezett „életkeresete” csak valamikor a negyvenes életévekben éri utói a munkásokét Ezen túlmenően más hátrányos megkülönböztetést is éreznek, mert mint „nem közvetlen termelők” egyes szociálpolitikai kedvezményekben nem részesülhetnek. Egyes vállalatoknál baj van a differenciálással, pedig e nélkül, nem lehet elvárni, hölgy az emberek képességük maximumát adják. Ugyancsak helytelen szemlélet az, amely a magasabb jövedelmet á beosztáshoz köti, és ezáltal egy kiváló alkotóból esetleg rossz vezetőt csinál. Alapvetően helytelennek' kell minősíteni azt a gyakorlatot is. amely még megengedi hogy a szakmai tudás felsőbb szinten is apróbb jövedelmek forrása legyen és nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a szellemi tartalékok valóban jelentős változásokat indukáljanak. Sokat és joggal vitatott téma a fiatal műszakiak helyzete. Erre vannak a megyében jó példák, de vannak kevésbé jók is. A fiatalokat az irányítás minden szintjén bátrabban kell bevonni a vezetésbe. Képzettségüknek megfelelő helyen kell őket foglalkoztatni, permanensen igényesebb feladatokat kpll rájuk bízni és aki bizonyít, annak differenciáltan lehet és kell is nagyobb jövedelmet biztosítani. Meggyőződésem, hogy jelenleg nem használjuk ki eléggé a fiatal műszakiakban levő szellemi erőt, energiát. Ezzel Kapcsolatban hadd idézzek a „Technocrat” című japán ból, mely szerint a „japán csoda” eayik titka az hogy náluk alapvetően más a kutatás-fejlesztés rendszere. Ez például abban nyilvánul meg. hogy a kutatást a fiatalok végzik, de mindig konzultálnak az idősebbekkel, akiktől kellő irányítást, útmutatást kapnak. Ez a példa mindenesetre ösztökélhet bennünket arra, hogy változtassunk a fiatal műszakiakkal való bánásmódon, ment ez is fontos feltétele a műszaki fejlődés meggyorsításának. A gazdaság megújulásának egyébként alapvető feltétele az innováció fokozása, ebben igen fontos feladata van a műszaki értelmiségnek. Napjainkban a kényszerítő okok eléggé nyomósíik, de a vállalkozókedv még esetenként hiányos. Az innováció ugyanis a siker szempontjából bizonytalan, kockázattal jár. amit vállalni kell. Ez a tevékenység feszültségekkel is jár, mert a jelen és jövőbeni érdekek, a kialakult, ismert, megszokott és á kevésbé kialakult, részben ismert, szokatlan összeütközése rejlik mögötte. A szervezet, vállalat keretében megvalósuló műszaki innováció zárt körében a kutatás-, fejlesztés-, bevezetés-, terméselosztás fázisok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, Az innovációs folyamát eredményessége nagy mértékben fi\g'g attól, hogy mennyire sikerül az előbbi zárt kör működéséhez szükséges szubjektív és objektív feltételeket biztosítani. Ebben a vonatkozásban fokozott felelősség hárul nemcsak a műszaki értelmiségre, hanem az egész társadalomra. hiszen a népgazdasági egyensúly megteremtésének, majd ezt követően a nagyobb ütemű fejlődésnek és ezzel együtt az életszínvonal állandó emelésének egyik alapvető feltétele a gyorsabb műszaki fejlődés. Az innovációs folyamat- ital kapcsolatban szeretnék még dgy problémával foglalkozni. A megyei pártértekezlet határozata hangsúlyozza a meglevő bázisok célszerű kihasználását és a tervszerű műszaki fejlesztést. Amikor ez a téma a műszakiak körében előkerül, előbb- ütóbb mindig a forráshiányra terelődik a beszéd, holott alapjában véve másról van szó. Egyrészt arról, hogy vannak vállalatok "ahol minden különösebb pénzügyi befektetés nélkül, a meglevő adottságokkal el lehet érni egyes termékek és technológiák olyan minőségi fejlesztését, mely jelentős gazdasági haszonnal jár; másrészt arról, hogy a műszaki fejlesztés az eddiginél tervszerűbb, átgondoltabb legyen és jobban összehangolják az alapvető gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Merőben helytelen tehát az a szemlélet, mely szerint hazánkban a beruházások általában vissza vannak fogva. Csak azok a beruházások vannak visszafogva, amelyek nem járnak kellő eredménnyel. Úgy gondolom tehát hogy ebben a vonatkozásban meg kell újhodnia a gondolkodás- módnak. Az innováció itt, Szolnok megyében is csak akkor lehet a haladás központi tényezője, ha ennek megfelelően alakul, változik a műszaki értelmiség tudatszintje is. azt jelentik, hogy a megye gazdaságpo- tikai feladatainak megóvásában minden eddiginél igyobb felelősség nyugszik műszakiak vállán. Tapasztalaink alapján biztos varok abban, hogy a műszaki •telimiség itt, Szolnok mesében is képes megfelelni a :á háruló felelősségnek, és ípes a célkitűzések megvarészt venni, annak tudatában, hogy ezzel a legnemesebb célt szolgálja. Hangyái Károly kandidátus a MTESZ Szolnok megyei szervezetének elnöke