Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
1981. MÁJUS 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Néptánc a színpadon Néhány produkció méltán aratott vastapsőt a X. Országos Néptánc Fesztivál első napján, amelynek — a szokásokhoz híven — a Szigligeti Színház adott otthont. Képeinken a ma délelőtt eredményhirdetéssel záruló rangos néptáncseregszem- 1« egy-egy pillanatát villantjuk fel. A színpadon a Tisza Táncegyüttes: Sajti—Győré— Quittner Felvidéki lakodalmas című táncának előadása közben Kirobbanó sikert arattak a jászberényi Jászsági Népi Együttes táncosai a Gyimesi táncokkal Két felvétel a VDSZ Bartók együttesének Sárvidéki táncok című produkciójáról « Fotó: T. Katona László Befejezés előtt Készül a Petőfi-szótár harmadik kötete Már az ABC utolsó betűinél tartanak a Petőfi szótár befejező — harmadik — kötetének szerkesztésében a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Több mint húsz éve kezdődött gyűjtőmunka fejeződik 'be ezzel a kötettel 1982-ben. A Petőfi Sándor életművének szókészletét tartalmazó szótár teljes egészében a költő műveinek az Akadémia kiadónál 1951—1964 között hét kötetben megjelent kritikai kiadásában közölt művein alarm!, s a szókincs szerkezetének, a szavak gyakoriságának vizsgálatával segít behatóbban megismerni az életművet. A 26 évesen elhunyt költő (több mint 1200 verset, illetve önálló írást — elbeszélést. drámai művet, irodalmi értékű levelét hagyott az utókorra. Az intézet munkatársai megállapították, hogy a teljes Petőfi szókincs mintegy 22 ezerre tehető. Ebből összes — eddig ismert — művében a ragozható szóalakok négy-ötszázezer formában fordulnak elő. Aprólékos munkával a kutatók is igazolták a versolvasók tapasztalatait: a mai köznyelv hasonló a költő nyelvezetéhez, mondatszer- kesztéséhez. Gyűjtő-rendsze- rező munkájukkal, egy-egy szó jelentésének részletes vizsgálatával ugyanakkor közelebb vittek a múlt század nyelvi szerkezetének megismeréséhez, s e kutatások eredményei az iskolai oktatásban is jól felhasználhatók. A Nyelvtudományi Intézet jövőre József Attila szótár szerkesztését kezdi meg. Verseghy nyelvművelőverseny Megyei döntő Szolnokon Idén ötödik alkalommal hirdette meg a Verseghy Ferenc megyei könyvtár, a megyei úttörőelnökség és a megyei tanács Vb művelődés- ügyi osztálya a Verseghy nyelvművelőversenyt, amelyre több mint százötven általános iskolás diók nevezett be. A járási, városi középdöntők után — amelynek szóbeli feladatai megegyeztek az országos Kazánczy- verseny követelményeivel — huszonegyen jutottak a szolnoki Verseghy könyvtárban tegnap megtartott megyei döntőbe. A döntőn — amelynek írásbeli feladatait már korábban megoldották — a szép magyar beszédből, nyelvünk helyes használatából „vizsgáztak” a diákok. A verseny lapzártakor még tartott, eredményeiről keddi lapszámunkban adunk hírt. Hajózunk az információ tengeren Beszélgetés Marx György akadémikussal A hetvenes években az európai országok hatvan százalékában vezettek be új oktatási-nevelési terveket fizikából. "A változtatást többek között a megújulás igénye, a természettudományos világkép átalakítása indokolta. Az elmúlt évtized utolsó éveitől már hazánkban is jórészt az új dokumentumok alapján tanítanak. A gimnáziumok fizika oktatási-nevelési tervéről, a természettudományos nevelés feladatairól, társadalmi, gazdasági hatásáról tartott előadást Marx György akadémikus, egyetemi tanár a napokban Szolnokon, a műszaki hetek rendezvénysorozata keretében az Eötvös Loránd Fizikai Társulat megyei csoportja vendégeként. — Professzor úr, előadásában a fizikáról szólva többek között ezt mondta: a fizikai törvények felismerésénél, elsajátításánál talán a legdemokratikusabb á start, hiszen a természet mindenkinek ugyanazt mutatja, rajta, múlik, hogy mit lát meg belőle. Mit lásson meg a XX. század utolsó negyedének embere a természet törvényeiből, mi jellemzi korunk természettudományos világképét? — A világ,’ az univerzum kimeríthetetlen. Az a legkisebb anyagdarabka akár egy elektron vagy akár egy kavics, amit kézbe tudunk venni végtelen sok lehetőséggel, végtelen sok szabadsági fokkal rendelkezik. Ez nem fér be az agyunkba, amelyben véges az idegsejtek száma, de nem fér be a számítógépeinkbe sem, amelyeknek ugyancsak véges a memória és az információkezelő kapacitása. Ezért az ember a világnak mindig valamilyen aspektusát veszi szemügyre, arra irányítja a figyelmét, amit fontosnak érez, s abban próbál eligazodni, annak a tulajdonságnak a jövőbeli alakulását akarja vizsgálni. Ennek érdekében egyszerűsített rendszereket, modelleket alkot a világról. Különböző korszakokban például az emberi testet, az emberi szervezetet másnak és másnak tekintették. Miután Newton felfedezte a mechanikát; a XVII.—XVIII. században, az embert egy nagy , • gépnek tekintették, amelyben emelők, kerekek dolgoznak. Mint egy nagy óraművet képzelték el az univerzumot is. Madách is erről Az ember tragédiájában: „Be van fejezve a nagy mű igen, a gép forog...” Ez az óraműszemlélet uralkodott egészen a múlt század második feléig. Akkor az ipari forradalom a gőzgépekkel kiváltotta az emberi fizikai munkát. S hirtelen az energiahordozókra, tüzelőanyag gokra terelődött a figyelem: hogy lehet elégetni bizonyos anyagokat, hogy lehet a meleget munkává, elektromossággá átalakítani. Egy energiacentrikus szemlélet kezdett kialakulni, amely szerint az egész világ olyan mint egy autómotor. Az ember is egy nagy hőgép, etetni kell bizonyos „fűtőanyaggal”, szalonnával, kenyérrel, s ennek hatására működik, dolgozik, karbantartja magát. A ma tudósának, emberének egy másik nézőpont, az információtartalom lett érdekes, hiszen a világ any- nyira összeszövődött, olyan sok , ismeret. halmozódott fel, hogy az egy emberi agyba már nem fér be éppen a véges agykapacitás és a kimeríthetetlen világ ütközéséből adódóan. —A társadalom nem is igényli ezt az egyéntől. — Valóban nem, de nem is lehetne összeállítani egy olyan listát, amiben felsorolhatnánk, hogy milyen adatokat kell egy embernek tudni, hiszen voltaképp mindenre szüksége lehet élete során. Meg kell tanulni az információtengerben való hajózás művészetét. Mérlegelni, tájékozódni kell az ismeret-rengetegben, értékrendet kell kialakítani, a lényegteleneket elfelejteni, a lényegeseket tovább építeni, kritikailag megkülönböztetni. Ez kell ahhoz, hogy egy gyárat, egy termelőszövetkezetet vagy akár az ország közgazdaságát vezetni tudjuk. Korunkban éppen ezért az embert egy információfeldolgozó gépnek tekintik; a komputer a divatos modellje az embernek. Ezt használjuk fel arra, hogy egy emberképet tovább építsünk. Mindemellett természetesen mindegyik kép igaz. Mert az ember mindegyik, s ezen kívül még természetesen sok más. A konfliktusok például a tudomány történetében mindig abból származtak, hogy egy nézőpontot, az abból adódó vetületet a teljességnek hittük, s nehéz volt megostro- níolni a különböző világképeket, és elfogadtatni az újat. Amit én fontosnak tartok ebben, az éppen a váltás. Ezek a szemléletek, ezek a képek egyre gyorsabban váltják egymást többek között éppen azért, mert a természettudomány egyre hatékonyabban térképez fel egyes területeket. Nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz a jövő század tudományos divatja, hogy fog nézni az ember önmagára, az egész univerzumra. A legfontosabb tanulság mindenesetre az, hogy egyik nézőpont. sem abszolút, a miénk sem. — Hogyan készítse fel akkor hát az iskola a fiatalokat a jövő századra? — A fiatalokat rugalmas gondolkodásra kell nevelni. Azt kell ellesniük a tudomány történetéből, hogy akik például kitalálták a mechanikát Galilei és mások, azok egy korábbi merev, kristály- szérűén megdermedt világ- képbe születtek, és ott kell?tt észrevenniük a mozgást, a gépies óraműszerű járást a természetben. Az ő nagy tettük nem az, hogy felismerték, megértették ezeket a törvényeket, mert azt ma minden gimnazista tudja, amit Galilei tudott. Hanem a cselekvést, ahogy megtették ezt, a lépést kell tőlük ellesni. Ugyanezt persze elmondhatnám a múlt század vagy a jelen század nagy kutatóiról is. A fiatalokat erre az attitűdre kellene nevelni, hiszen majd egy ismeretlen helyzetbe kerülnek. Az ismeretlen helyzet pedig vagy elidegenedést okoz a szó filozófiai, pszichológiai értelmében: „nem lehet érteni a világot, tehát ellenség, és én szenvedek kitéve a szerencse kiszámíthatatlan kényének.” Vagy azt kell érezni, hogy ez olyan érdekes valami, mint egy idegen városban elcsavarogni. Minden utcasarkon új meglepetés fogadhat, és ezek a sokkhatások fiatalon és frissen tartják a fejemet. Ez nagyon szép nevelői feladat, s nem idegen a gyerekektől. Hiszen a gyerekeknél kíváncsibb, csavargásra készebb, miértekben kérdezőbb rétege nincs a társadalomnak. Nekünk kell inkább a gyerekeinktől megtanulni ezt, s tanítványainkban pedig p£<s- fi szintre emelni. Ez a társadalmi, gazdasági előrehaladásnak kérdése is, hiszen olyan újítókra van szükség, akik észreveszik, hogy mit kíván az új helyzet, „lereagálják” és ezáltal alakítóivá és nem szenvedőivé válnak a változásiaknak. — Az új tankönyvek bármennyire is jobb, áttekinthetőbb szerkesztésnek, ismeretanyagukban frissebbek a. régieknél, önmagukban nem elegendők az oktatás-nevelés sikeréhez. —A szorgalmas, lelkiismeretes pedagógus minden tankönyvet hajlandó megtanítani, akár azonos módszerekkel is. Az új tananyagban a tételek száma valószínűleg kisebb mint a régiben. Ügy próbáltuk összeállítani a tankönyveket, munkafüzeteket, hogy szinte kényszer- helyzetbe hozzák a tanár kollégákat, mert annyira benne van, miként lehet a diákok aktivitását kiaknázni. Ez természetesen nehéz feladat a tanár számára, mert egyszerre sok gondol- godó emberre kell odafigyelni, s valamilyen értelemben mindenkinek, aki új ötlettel vagy furcsa kérdéssel jön elő, igazat adni. Ez nagy önfegyelem kérdése. Hiszen mi magunk sem örülünk, ha olyant mondanak hirtelen, ami a mi gondolatmenetünkkel nem egyezik, dehát pontosan ez a szép a pedagógus munkájában, hogy ki tud nevelni olyan fiatalokat, akik majd azt is kiderítik, amit ő maga nem is tud. —- Az egyetemen bizonyára ebben a szellemben nevelik a leendő fizikai tanárokat. — Köszönöm az optimista felfogását. Ez olyan dolog ami felé mindenki törekszik, s hogy én mennyire nevelem ilyennek a tanítványaimat, ezt ők hivatottak eldönteni. Tál Gizella 'Mm t - ' MMHBHi t f .manpraniByflHii &-----m* ymavr M ájus 28-ig látható Szolnokon az Aba Novák teremben Szamosvári József festőművész kiállítása