Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

1981. MÁJUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Mentőszolgálat részére varrnak formaruhákat a Jászsági Ruhaipari Szö­vetkezet jászárokszállási részlegében. A rendeléseknek május közepéig tesznek eleget Megtárgyalta a Minisztertanács Szabálytalan és engedély nélküli építkezések Több országos felmérés ta­núsítják hogy a korábbi jogi szabályozások ellenére sem csökkent eléggé az építési en­gedély nélküli és az enge­délytől eltérő építkezések száma. Körültekintően rendezik tehát a szabálytalanul épített létesítmények ügyét, hogy áz új jogszabályok alapján tisz­ta lappal indulhassanak és eleve megakadályozzák a ré­gi gyakorlat folytatását. Az eddigi szabálytalan építkezé­sek esetében felülvizsgálják az összes ideiglenes épület­fennmaradási engedélyt, s a körülmények gondos mérle­gelésével arra törekednek, hogy az épület átalakításá­val elérhessék a szabályos állapotot és kiadhassák a végleges fennmaradási enge­délyt. Nincs szó tehát arról, hogy eltávolítják az összes, engedély nélküli épületet, humánus rendezést kívánnak. Bontást csak akkor rendel­nek el, ha az engedély nél­küli épület a tervezett út he­lyét foglalja el, vagy a köz­érdeket sértő súlyos szabály­talanság más módon nem há­rítható el. Alapvető cél a szabályta­lan építkezések megelőzése, amelynek egyik útja a ko­rábbinál nagyobb szigorúság. Eddig a szabálytalanul épít­kezők eleve beszámították a munkák költségeibe a 10 szá­zalékos építésrendészeti bír­ságot. A rövidesen megjele­nő új miniszteri rendelet ki­mondja, hogy az építésrendé­szeti bírság elérheti a létesít­mény értékének 50 százalé­kát. Űj előírás lesz az is, hogy a szabálytalanul létesített épület tulajdonosa még fenn­maradási engedély alapján sem kaphat házadómentessé­get vagy kedvezményt. A szigorúságot kiterjesztik a szabálytalan épület létre­hozásának közreműködőire is: a tervezőkre, a kivitele­zőkre! a hatósági előírások betarátásának ellenőrzését elmulasztó állami igazgatási dolgozókra, közületek eseté­ben pedig a vétkes vezetőt is felelősségre vonják. Az új rendelet június 30-án lép ha­tályba. A zártkentekről szólva el­mondták, hogy ezek a nagy­üzemi mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmas, külterü­leti elkülöníthető földeken kialakított területek hatéko­nyabb hasznosítását segíti a Minisztertanács intézkedése és a közeljövőben megjelenő miniszteri rendelet. Több mint egymillió tulajdonos, il­letve bérlő folytat mezőgaz­dasági termelést zárt kertek­ben. Ezek a telkek foglalják el az ország összes földterü­letének 2 százalékát, de a rajtuk folytatott mezőgazda- sági termelés értéke 6,7 szá­zaléka az országosénak. A zártkertek tehát a lakossági ellátásban és egyre inkább az exporttekintetében is fon­tos szerepet játszanak. Az új rendelet lehetővé te­szi, hogy a zártkertekben a személyi tulajdonban vagy tartós használatban lévő földrészletekre a korábbi 12 helyett egységesen 30 négy­zetmétert meg nem haladó alapterületű épületet és pin­cét létesítsenek. A haszon- bérleti zártkerti földrészlete­ken azonban továbbra is-csak ideiglenes jellegű, legfeljebb 12 négyzetméteres épület he­lyezhető el. A családonként számított zártkerti terület eddig 1500 négyzetméteres alsó határát 800 négyzetmé­terre szállították le. Ez nem vonatkozik a balatoni üdülő­körzetekben lévő és a termé­szetvédelem alatt álló zárt­kertekre, ahol a földek túl­ságos elaprózása nem kívá­natos, itt az 1500 négyzetmé­teres területnagyságot to­vábbra is fenntartják. Feladat­egyeztető tárgyalás Hz Ipari Minisztérium képviselői Szolnokon Feladategyeztető tárgyalást tartottak tegnap Szolnokon az Ipari Minisztérium és a megye párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetői. A megbeszélésen, amelyet Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára vezetett: részt vett Körtvélyes István, az Ipari Minisztérium minisz­terhelyettese, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese és Árvái Ist­ván, az SZMT vezető titkára. A tárgyaláson a miniszté­rium képviselői beszámolót hallhattak a megye ipari fej­lődéséről! a VI. ötéves tervi területfejlesztési célkitűzé­sekről, s tájékoztató hangzott el az ipari üzemek, vállala­tok idei első negyedéves munkájáról. Szóba kerültek a tanácskozáson a fejlesztési feladatok és a megoldásra váró, operatív intézkedést kí­vánó kérdések. Állásfoglalás hangzott el többek között az ipari szervezetek korszerűsí­téséről, a háttéripar fejlesz­téséről, a hitelkérelmek elbí­rálásáról. Délután Körtvélyes István Bálint Ferencnek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­nek kíséretében a Tiszamenti ■Vegyiművekbe látogatott. Ezután a miniszterhelyettes megyei székhelyű miniszté­riumi iparvállalatok gazda­sági, párt- és tömegszervezeti vezetőivel folytatott eszme­cserét időszerű iparpolitikai kérdésekről. Készülődés a tavaszi BNV-re Bulgária is bemutatja ipari újdonságait A jövő héten nyíló tavaszi BNV-n 180 iparvállalat és szövetkezet 13 ezer négyzet- méternyi fedett és ennél va­lamivel nagyobb szabad te­rületen, mintegy hatezer ter­méket mutat be. A magyar iparvállalatok vásári részvé­teléről tegnap az Ipari Mi­nisztériumban sajtótájékoz­tatót tartottak. Ugyancsak sajtótájékoztatón hangzott el tegnap, hogy a tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron részt vevő bolgár külkeres­kedelmi szervezetek ezer négyzetméteres fedett és 600 négyzetméteres nyitott terü­leten mutatják be a bolgár ipar legújabb, legkorszerűbb termékeit. Mint elmondták, a bolgár kiállítás legnagyobb területét a Balkáncarimpex külkeres­kedelmi szervezet gépei fog­lalják el. Itt mutatják be — Magyarországon első ízben — a „T” családba tartozó legkorszerűbb villamos-futó­macskákat, amelyek ipari vállalatoknál és mezőgazda- sági üzemeknél egyaránt al­kalmazhatók az emelő-szál­lító munkák gépesítésére. A Machinoexport külke­reskedelmi szervezet újfajta, programvezérlésű, kis- és középsorozatok gyártására alkalmas esztergagépeket, különféle hidraulikus szi­vattyúkat, berendezéseket mutat be, az Isotimpex kiál­lításán a bolgár elektronikus számítási technikával ismer­kedhetnek meg a látogatók. Az elektrotechnikai ipart különböző automatizálási eszközök: fogyasztásmérők, elektromos hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályo­zók, stabilizált egyenirányí­tók és egyéb műszerek kép­viselik. Mindezeken kívül még igen sok — köztük 27 teljesen új 1— termék reprezentálja, a bolgár ipari intenzív fejlődé­sét, A GYÓGYÍTÓ SZERVEZÉS Nem ráolvasás-tanulmány Intuíció. Is­meretelméleti és pszicholó­giai fogalom. A megismerő tevékenység, a tudományos és a művészi alkotómunka egyik lényeges szakaszált jelöli. A XIV. szá­zadban úgy tartották, hogy az igazság, előzetes logikai okfejtés nélküli közvetlen felismerésének képessége. Bizonyos, hogy a XX. szá­zad alkotó embere sem nél­külözheti ezt, jobban mond­va azokat az ismereteket, amelyekkel erre szert tehet. A műszaki, az ipari gyakor­latban egyre többször szó esik erről a kategóriáról, s vele összefüggésben tettek­ről. alkotásokról, esetenként egy új termékről; máskor pedig egy vállalat irányításá­nak fordulatáról. Ilyen irányváltás volt az, a kun- madarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet életében, amikor az üzem új vezető­gárdája szervezőket engedett a kapun belülre. Mennyire életképes? A szövetkezetben ugyanis nem dolgozik szervező. Nem is lenne ennek értelme, hi­szen folyamatosan aligha tudnák munkával ellátni. Ezért helyeselhető az OKISZ-nak az a döntése, melynek nyomán működni kezdett számítástechnikai és ügyvitelszervező vállalata. Szolnoki kirendeltségének egyik első munkája Kunma­darason volt az említett szö­vetkezetben. Ennek vezető­sége arra kérte először a szervezőket, hogy készítse­nek egy helyzetfelmérést, ténymegállapítást arról, mi­lyen szervezettségű ez az üzem. mennyire életképes az akkori gazdasági viszonyok, — 1979-ben zajlott a felmé­rés — között. Azujári meg­állapodtak abban is, hogy a tanulmány értékelése után megvitatják a szervezők és a szövetkezetiek a további teendőket az üzemi straté­gia kidolgozásának lépéseit. S magát a stratégiát is. A munka mindkét fázisa meg­valósult. A szövetkezetiek ki­fizettek érte 293 ezer forin­tot. Kérdezhetnénk: megér-e ennyit az, hogy valakinek a fejére olvassák hibáit, hiá­nyosságait? S kérdés az is, szükség van-e ilyen munká­ra, amikor az ilyen kisüze­mek legfőbb erénye a rugal­masság. az a tényező, hogy kép>es bármely időszakban alkalmazkodni termelőeszkö­zeivel, szakembereivel a pia­ci feltételekhez? A válasz előtt némi ismertető a szö­vetkezetről: létszáma megha­ladja a kétszázharmincat, éves árbevétele az 50 millió forintot, nyeresége pedig a négymilliót. Dolgozik elek­tromos, vasszerkezeti részle­ge és építőipari ágazata. Gyárt transzformátorokat, vadriasztókat és kisteljesít­ményű — főleg a lakosság ellátására — kazánokat. No és benzinlámpákat. Igen, mondhatnánk — késztermék-' re specializálta magát, azt nagy sorozatban gyártja, te­hát már érthető, minek a szervezés. Innen már csak egy ugrás a mozdulatok elemzése, a munkanapok fényképezése, tehát minden világos. Pedig dehogy. Elemi hiányosságok A transzformátorok sokfé­leségét, s a tízegynéhány négyzetméteres „üzemi épü­leteket” nézzük, láthatjuk, más a kép. A vizsgálat ma­ga magyarázatot ad a mi­értre. A szövetkezetben ele­mi . munkaszervezési kérdé­sek tisztázatlanók voltak: Például megállapították a szervezők, hogy eszközökben, gépellátottságban milyen szegény az üzem. A gépek nagy része elavult volt, nem beszélve arról; ahogyan nö­vekedett az üzem, úgy tol­dották hozzá minden koncep­ció nélkül egy-egy egységet. Így adódott azután az, hogy a technológiai folyamatról — például arról: a daraboló­részleg munkája előzze meg a forgácsolókét, s ezek elhe­lyezésüket nézve kapcsolód­janak egymáshoz — aligha lehetett beszélni. A csopor­tok szanaszét az üzem terü­letén dolgoztak. Kis soroza­tú gyártmányok, műhely- rendszerféle szisztémában készültek, tehát mindenki darabolt és mindenki sze­relt. A lakatosok mellett dolgoztak a szolgáltató asz­talosok. Kevés volt a felső­fokú végzettségű szakember, s megállapíthatták a szerve­zők azt is, hogy rossz a rak­tározás. S mi változott azóta? Rossz a raktározás. Amit csak azért emeltünk ki, hogy bizonyítsuk, a módosítások összefüggtek a szövetkezet megújhodására szánható pénzével. Raktárakra például nem futotta. Viszont épült 2,5 millió forintért egy csar­nok. Átszervezték az irodá­kat, ami nem azt jelenti hogy csökkent az adminisztratív állomány, hanem egymás mellé kerültek az alkalma­zottak helyiségei. Sőt a va­lamikori hárommal szemben ma már hét mérnök dolgo­zik az üzemben. Változott a vasipari részleg arculata. A brigádok egyféle munkát vé­geznek — így jobban kihasz­nálhatók a gépiek, kevesebb idő kell a munkaműveletek elsajátításához. Célgépek ké­szültek a tekercseléshez, és meózzák is a termékeket. Az asztalosok pedig a vasipari részlegtől elkülönítve dol­goznak. Hulladék az udvaron A változás hatalmas, noha mégsem szembetűnő. A nagycsarnok felében kapcso­lószekrények, a másikban forrasztólámpák készülnek, ma még minden szervezett­ség nélkül. Arról, hogy ne irodai székek mellett állja­nak a munkások — hiszen feltalálták már a testhelyzet­hez igazodó, fáradtságot ülő­munkával kevésbé okozó szé­ket, a pneumatikus szerszá­mokat, az alkatrészdobozokat — szóval mindezek alkalma­zása még a jövő zenéje. Az üzem udvarán elkészült- az út, esőzésnél nincs sár, de a kidobott emelő az elhají­tott hatalmas szálfák, a hul­ladékok, a tátongó meszes- gödön az udvaron, bizonyít­ja, hogy van még tennivaló az üzemi rendért. Mint aho­gyan az épülő műhely is ar­ról tanúskodik: nem ért vé­get a szervezés az említett intézkedésekkel. Egy fél esz­tendő. mondják az üzemiek, és már szervezett körülmé­nyek között készítik a transzformátorokat a nagy­csarnokban. Két éve készült a tanul­mány, s csak ennyi a módo­sítás?— kérdezhetnénk. A türelmetlenkedőket érdemes figyelmeztetni az itt képzett fejlesztési alap szűkösségére, (így van ez még akkor is, ha a szövetkezet termékei­nek piaci görbéje felfelé ível.) A „csak ennyiért” el­marasztalhatnánk a szövet­kezetieket. Akkor tehetnénk ezt joggal, ha kisüzemi ber­kekben általános lenne a szervezés, a piackutatás, a kunmadarasihoz hasonló gazdasági, szervezési, műsza­ki helyzet elemzése. Sok üzemtől különböznek az itte­niek azzal, hogy szembe mertek nézni a jelenükkel. Hajnal József (Folytatjuk) Havonta átlagosan 4,5 millió forint értékű árut forgalmaznak különböző színesfém és mű- anyagipari termékekből Szolnokon, a Metalloglóbus 7-es számú színesfém szaküzlete közös Üzemeltetésű boltjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom