Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981- ÁPRILIS 14. Hetvenöt éve született A „kukadrámák” atyja • George Bemard Shaw, Oscar Wilde, William Butiét Yeats, James Joyce, Sean O’Casey és Samuel Beckett. Írország mennyi kiemelkedő egyéniséget adott az angol és a világirodalomnak! Századunk epikájáról éppúgy nem eshet szó Joyce Ulys- sese, mint a kortárs drámáról Beckett Godot-ja nélkül. Beckett újat hozott a kor- társ dráma és színpad számára, forradalmi változást, ha nem is maradéktalanul elfogadhatót és követendőt, de megdöbbentő és elgondolkodtató állásfoglalást az emberiség sorsát, sorsunkat illetően. A modern drámaírásnak óriási lendületet adott, módszereit bővítette, vitákat, próbálkozásokat, majd önmagával szemben álló irányzatokat is provokált, egy szóval; hatott. S neve ma már külön fejezet, fogalom filozófiában és művészetben egyaránt. Már fiatalon átfogó irodalomtudományos és filozófiai műveltség birtokosa. Nietzs- chét és Bradleyt vallotta mestereinek; tőlük tanulta azt, hogy a világot embertől független, fölötte álló erők formálják, s hogy az egyén sorsa érdekében semmit sem tehet Írói pályafutását regényekkel kezdte, de esszét, kritikát, verset is írt, fordított. 1953-ban indult útnak a „Godot-ra várva”; világszerte nagy porti kavart és sikert aratott. A két felvoná- sos színműért és munkásságáért Beckett 1969-ben Nobel -díjat kap. A legmagasabb kitüntetést a bizottság azzal indokolja, hogy „az emberi nyomorból magasrendű költészetet” teremtett az ír drámaírói Országos diákköri konferencián Jászberényi siker Az idei, a 15. országos tudományos diákköri konferencián a jászberényi Tanítóképző Főiskola tizennégy pályamunkával képviseltette magát. A nemes versengésben három dolgozat szerzője kapott nívódíjat. A Debrecenben rendezett pedagógia, pszichológia és közművelődési szekcióban Kassné Bozsó Ilona „A Jászberényben élő kisiskoláskorú állami gondozottak és neve- lőszüleik kapcsolatának jellemzői”, valamint Kalina Mária „A 8—10 éves tanulók erkölcsi tapasztalatainak direkt és indirekt vizsgálata” című pályamunkájáért nyerte el a nívódíjat. Mindkettőjük konzulense Fábiánná dr. Kocsis Lenke főiskolai docens. A tantárgy-pedagógiai szekció Sárospatakon ült össze. Dósáné Mikes Edit „Három negyedik osztályos tanuló élő beszédének vizsgálata a szókincs és a szó- használat gyakorisági vonásainak szemszögéből” című dolgozatával nyerte el a nívódíjat. Konzulens Nagy J. József tanszékvezető főiskolai tanár. Ami tegnap elég az ma kevés Könyvek, könyvárak, könyvtárak DALOS ÜNNEP SZOLNOKON Nagy sikert aratott a mezőtúri Petőfi dal kör az alföldi népdalok tolmácsolásával Az ipari szövetkezetek területi találkozója Április 11—12-én tíz kórus gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy dallal ünnepelje hazánk felszabadulásának 36. évfordulóját. Szombaton délután több száz dalos zengte el Borgulya Hálaének című művét a Lenin- szobornál. A koszorúzási ünnepséget egy szombat esti és egy vasárnap délelőtti hangverseny követte a megyei művelődési központban, ahol a kórusok alkalmat kaptak a nemes versengésre is. A versenyeredmények felsorolása — a színvonalemelkedés jegyében — a zsűri értékrendjét tükrözi: az építőipari szövetkezetek díját a Mohácsi Szövetkezeti vegyeskar kapta (karnagy Krausz György), a Szolnok megyei termelő-' szövetkezetek bizottsága. Szolnok városi albizottságának díját a jászberényi Pa- lotásy János szövetkezeti vegyeskarnak adta a zsűri (karnagy Bedőné Bakki Katalin). az ipari szövetkezetek KISZ-bizottságának díját a ..Számos-menti” Ruhaipari Szövetkezet leánykara — Fehérgyarmat — nyerte (karnagy Nagy András). A Szolnok megyei KISZÖV díja a mezőtúri Petőfi dalkör tulajdonába került (karnagy Ká- vási Sándor). A Szolnok megyei Hazafias Népfront díját a budapesti „Vénusz” Szövetkezet Cantemus kamarakórusa (karnagy Emődi Györgyi), a karcagi Népművészeti Szövetkezet díját pedig az adonyi Gyöngyvirág kamarakórus kapta (karnagy Torma István). Két különdíj talált gazdára: a KÓTA kü- löndíját a dél-balatoni HISZ Kodály Zoltán női kara — Siófok — (karnagy S. Szerdahelyi Katalin), az OKISZ különdíiát. azaz a dalos ünnep fődíját a debreceni Monteverdi kórus (karnagy Po- tyók Balázs) nyerte el. A fiatalokból álló Monteverdi kórus sorjázta a nagy műveket nagyszerű előadásban. A tenorszólam kivételével ilyen szólamhangzást, összhangzást ritkán hallani még felnőtt kórusoknál is. Az alt szólam hangzása pedig egyenesen .mesébe illő. A művek átéltségének hőfokát tekintve is fődíjas ez a kórus. A siófoki Kodály Zoltán női kar egységes hangzással, helyenként drámai színek felvillantásával jeleskedett. Legmegnyerőbb műsorszámuk a dzsesszes hangvételű, zongora és ütőhangszer-kísé- retes zárószámuk (ifi. Somorjai József Trubadurmollban) volt. Szűkebb hazánkat. Szolnok megyét két kórus képviselte a találkozón. A jászberényi Palotásy János vegyeskar — e nevében több évtizedes múltra visszatekintő kórus — látványban a megújhodás jeleit mutatja, hiszen sok az új tag. Éppen ezért nem is lehet teljesítményüket hajdani önmaguk színvonalához mérni. Műsorukon a dalolást kedvelő társaság kórussá nevelődését szolgáló igényes (!) alapművek szerepeltek. A mezőtúri Petőfi dalkör a magyar népzene lelkének őrzői. Igen hiteles és átélt éneklésük élmény volt maguknak és a közönségnek is. De amíg sajátos éneklésmódjuk (a kissé szorított épek- hang). a népdalok előadását kellemesen fűszerezi, a klasz- szikus repertoárt már inkább ellsózza. A dalos ünnepet — az eredményhirdetést és a díjak átadását követően — a dalostalálkozók mindenkori fénypontja, a résztvevő kórusok összkara zárta. A rét tarka színoompájában felvonuló összkar egy ritmusra, együtt lélegezte zengte a Bartók-gyű i töt te népdalokat és Kodály—Berzsenyi A magyarokhoz című himnikus számvalású művét. Labáth Valéria Lapozgatva a Szolnok megyei könyvtárak működési adatait, eredményeit tartalmazó kiadványt jóleső érzéssel nyugtázhatjuk — néhány nem is tipikus és nem is szélsőséges esetet leszámítva —. hogy a megye könyvtárai adatokkal is kifejezhető módon, szépen fejlődnek. S ehhez rögtön hozzátehetjük; a sűrűsödő ellentmondások közepette. Egyik-másik helyen évtizede megoldatlan a könyvtárak személyi ellátottsága (például a kunszentmártoni járás több településén), másutt a könyvtárak állapota, relatíve csökkenő alapterülete hagy bőven kívánnivalót maga után (például a szolnoki járásban). Akad városi könyvtár is. amely méltatlan a városhoz — Karcagon —. több községi könyvtárban pedig siralmas állapotokat tükröznek a katalógusok. És így tovább, sorolhatnánk. és persze ide sorakoztathatjuk a jó példákat is: a zenei különgyűjte- mények fejlődését, a nagyobb könyvtárak bibliográfiai tevékenységét. az egy olvasóra jutó látogatások növekvő tendenciát mutató arányát, s itt-ott kisebb-nagyobb könyvtárbővítésre is sor került a közelmúltban. A legfőbb lényeg : évről évre több ezer kötet könyvvel és folyóirat példánnyal növekszik a könyvtári hálózat állománya. vagyis a könyvekbe sűrített ..szellemi tőke” abszolút értelemben véve gyarapszik. Mindez önmagában akár megnyugtató is lehetne. Igaz. ami igaz: esztendő végén a könyvtáros s a fenntartó szervek illetékesei elégedetten végigtekinthetnek a korábbiakhoz képest tömöt- tebb polcokon, darabban, folyóméterben. forint értékben kifejezhetik — ennyit és ennyit szaporodott könyvtárunk gyűjteménye. Csakhogy ... Közismert tény — minden könyvesboltban és újságos pavilonban vásárló ember a zsebén keresztül megtapasztalhatta — hogy a könyvek, újságok. folyóiratok ára emelkedett a közelmúlt esztendőkben. Elegendő a polcokról leemelni s egymás mellé tenni a különböző ..évjáratú” könyveket és folyóiratokat; szembetűnő a hátlapjukra írott apró számok változása. Egy szó mint száz. az öthat évvel ezelőtt megállapított fejlesztési mutató — egy lakosra jusson évi 10 forint értékű gyarapodás — ma már nem. vagy csak nagyon óvatos mérlegeléssel tekinthető mértékadónak. “Lássunk egy akár átlagosnak is tekinthető példát. Jászkisér több mint 6700 lakosú nagyközség Az egyre nagyobb helyszűkével küszködő könyvtár évi könyvbeszerzési kerete eléri — s tavaly, tavalyelőtt is csaknem elérte a lakoson- kénti tíz forintot. 1979-ben 10 000 forint jutott folyóiratra. 55 ezer forint könyvekre, tavaly könyvre 66 ezer 500, lapokra 10 ezer forintot költöttek. Ebben az évben könyvre 60 ezer 500. folyóiratra 15 000 forintot költhetnek a könyvtárosok. A folyóiratokra. újságokra szánt összeg körültekintő tervezést tükröz: a tizenöt ezer forintért ebben az évben körülbelül annyi időszaki sajtótermék „kapható”, mint tavalyelőtt a tízezerért. Érdekes eredményt kapunk, ha kissé tüzetesebben megnézzük mit takarnak a könyvbeszerzésre fordított, fordítható összegek. 1979-ben 55 ezer forintért 654 kötet könyvet vásárolt a könyvtár, míg tavaly a 66 ezer 500 forintért nagyjából ugyanany- nyit. Ebben az évben minden bizonnyal kevesebb könyvtári egységgel gyarapszik a könyvtár, noha a fejlesztésre szánt összeg nagyjából változatlan. A „lépéstartás” a könyvkiadással tehát — akárhogyan is nézzük — többe kerül. mint korábban. Megrendítő nagyságú. ..kigazdálkod- hatatlan” összegekről termé- Iszetesen szó sincs, gondos, előrelátó tervezéssel, kisebb- nagyobb pótlólagos szerzeményezéssel elkerülhető, hogy könyvtárhálózatunkban úiabb feszültségek következzenek. Sz. J. Jár a korong körbe-körbe ÚTTÖRÖFAZEKASOK A kiválasztott formát „összesimogató” kezek munkája a lányokat dicsérte, a technikában viszont a fiúk remekeltek, hiszen a korom gon pergő nedves agyag nékik hódolt be először. így volt ez kezdetben, másfél évvel ezelőtt, amikor Jászberényben, a Kókai Lászlói Üt- törőházban tizenöt úttörő részvételével megalakult az ifjú fazekasok szakköre. Azóta az erők kiegyenlítődtek, a különbségek elmosódtak. A szakkör tagjai — fiúk és lányok — egyforma ügyességgel készítik a csak kézimunkát igénylő fantázia figurákat, apró bögréket, kan- csókat, és „szakértelemmel” kezelik azt a korongot, amit szakkörvezetőjük, Farkas József jászberényi fazekasmester ajándékozott az úttörőháznak. A népművészeti hagyományokat ápoló szakkör a fazekasmesterség alapos megismerését tűzte ki feladatul. A megalakulás óta sok érdekes előadást hallgattak a korongozás történetéről, akkori és mostani szerepéről. Az elméleti oktatáshoz segítséget kaptak a tanítóképző főiskola oktatástechnikai tanszékétől. Segítségükkel és a főiskolások által készített diasorozaton keresztül ismerkednek a fazekasság régi és új történetével, a mezőtúri múzeum értékes gyűjteményével, A fejekben elraktározott ismereteken kívül sok, kézzel fogható tárgy is bizonyítja, hogy az úttörőháznak van fazekasszakköre. A pajtások minden héten találkoznak mesterükkel az úttörő- házban, egy kiállításra váló cserepet már „összehoztak” és meg se tudják számolni, hány alkotásuk töltött be főszerepet az úttörőház rendez-- vényein tartott tombolákon. — illés — Fotó: Faragó A „SLÁGER": BARTÓK Csúcsforgalom a hanglemez- boltban Az átlagosnál nagyobb — több mint hatszázezer forintos — forgalmat' bonyolított le márciusban a Ságvá- ri Endre úti hangszer- és hanglemezbolt. Különösen a száz évvel ezelőtt született Bartók Béla művei iránt mutatkozott élénk érdeklődés. Balettjátékainak — A fából faragott királyfinak, 'A csodálatos mandarinnak és A kékszakállú herceg várának — zenefelvételeit hiába keresik már az érdeklődők: szinte az érkezés napján elkelt valamennyi. Hasonló gyorsasággal találtak gazdá*- ra a nyugat-európai országokban készült Bartók-le- mezek, s a nagy magyar, zeneszerző életét bemutató dokumentumjáték is, amelyet eredeti források alapján állított össze Fodor András költő. A hónap végére hiánycikké váltak a Bartók- szonátákat és a Bartók által összegyűjtött népdalokat csokorba kötő lemezek is. Az utóbbi napok vásárlói közül jónéhányan vették meg a Mikrokozmoszt, Ránki Dezső zongoraművész előadásában és azt a nagylemezt, amelyen többek között Kodály Zoltán, ifj. Bartók Béla és Ferencsik János idézi fel emlékeit a század egyik legnagyobb magyar« művészéről,
