Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös nevező, még vitatott kérdésekkel Az érdekeltek széles körű részvételével készül a kollektív szerződés a Tisza Cipőgyárban Vállalatközpontú, vagy dolgozócentrikus. Szokták így — helytelenül — jellemezni a kollektív szerződéseket, utalva arra, hogy ki győzött, kivel szemben. Mintha „ellenfelek” mérkőznének meg a dokumentum kidolgozásánál. A szerződés egy-két szavas ilyesforma lefestése felszínes. Aki veszi a fáradtságot — márpedig igen sokan ezt megteszik — hogy átlapozza, véleményével kiegészítse egy készülő megállapodás tervezetét láthatja: az ugyanazoknak az érdekeiről beszél. A közös nevező, a megállapodás ténye azt jelenti, megtalálták az optimumot, amelyben a vállalat és a dolgozók céljai, érdekei, elképzelései találkoznak. A martfűi Tisza Cipőgyárban már elkészült az okmány tervezete. Az iménti gondolatokra bizonyíték két fő sajátsága: a vállalat vezetése leszögezte, hogy csak a középtávú és az éves tervekben előírott termelési, hatékony- sági mutatók teljesítésével teremthető meg a szerződésben kidolgozott bér- és szociális célok fedezete. (Az idén például mintegy 180 millió forintos nyereséget kell produkálnia a vállalatnak a tervezett 4,5 százalékos bérszínvonal-növekedéshez.) Ugyanakkor a gyári vezetés kötelezettséget is vállal a szerződésben a termelési feltételek biztosítására. Jogok, s a mellérendelt kötelezettségek egysége — így lehetne jellemezni a vállalatnál készülő kollektív szerződést. A fegyelmik forrása* Voltak viták a dokumentum kimunkálásánál? Kétségtelenül. Már csak azért is, mert a beérkezet javaslatok között akadt megvalósíthatatlan elképzelés is (A vitatott kérdésekre később visszatérünk.) A cipőgyárban tizenkét munkabizottság és a munkaügyi osztály gyűjtötte össze, s egyeztette a dolgozók indítványait a vállalat és a szakszervezet megbízása alapján. A munka idején több száz ajánlat, tanács véleményezése volt a bizottsági tagok, s az említett osztály dolgozóinak _ a feladata. Az egyezmény kidolgozása törvényszerűen egybeesett, a „régi”, az ötödik ötéves tervidőszakra szóló szerződés értékelésével. Ennek vannak olyan fejezetei, amelyek nagyobb módosítás nélkül megállják helyüket az elkövetkezendő fél évtizedben. Példa erre az oktatásról szóló rész. Az eltelt öt év alatt 1168-an vettek részt szakmai képzésen, továbbképzésen. Különösen fontossá vált az utóbbi években, — s ez kitűnik az új megállapodás tervezetéből is, — a meglevő ismeretek felújítása, „karbantartása”. A munkaidő megfelelő kihasználása vissza-visszatérő motívum a tervezetben. Az értékelésnél megállapították például, hogy nem kevés munkafegyelemmel összefüggő probléma szaporította a gyáriak gondját az eltelt fél évtizedben. Sok volt az igazolatlan hiányzás — elérte egy dolgozóra számítva az egy napot. A fegyelmik tíz százalékának forrását ez adta. Igaz,, á szakszervezet és a gyári vezetés megállapodott, hogy a vándormadarak felvétele ellen szankciókat hoz, — tehát aki többször dolgozott a Tisza Cipőgyárban, nem léphet be újra. A szak- szervezet úgy foglalt állást a tervezet kimunkálásakor, hogy következetesebben be kell tartani ezt a határozatot, éppen a fegyelmezett dolgozók érdekében. Hogyan csúsztassanak? A munkaidőhöz kapcsolódnak a túlórával összefüggő megállapítások is. Az 1978— 79-es esztendőben úgy tűnt, minden rendben e területen, 1980 azután feladta a leckét. Ekkor ugyanis mintegy megduplázódott az egy dolgozóra eső túlórák száma. Az engedélyezés előtt tavaly közvéleménykutatást tartottak a gyárban, a dolgozók többsége vállalta is a plusz órákat, de mint utóbb, á kritikákból kiderült, sok család életében zavart okozott ez az „igénybevétel”. Volt rá eset azonban, hogy a szakszervezet nem járult hozzá a kijelölt korlátok átlépéséhez. S ide tartozik az, hogy eme döntés nem volt mindig szimpatikus a dolgozók, esetleg a feladatok szorítójában levő vezetők szemében. A korlátok maradnak, egy érdekes, máshol is hasznosítható újdonság azonban található e fejezetben. Az előzménye az a felismerés, hogy nem kevés a vállalat életében sem a túlórákat emésztő kampánymunkák száma. így született a döntés, hogy az említettekhez hasonló tevékenységekhez huszonöt munkaidőn túli órát használhat fel a dolgozó úgy, hogy ezért pénzt nem kap, viszont ugyanennyit hivatalos nyelven szólva a tárgy hónapban, vagy harminc napon belül ki kell adni. Az eddigi tapasztalatok? Van, akinél a csúsztatandó órák száma a százat is eléri. A munkanap-áthelyezések pontos betartása az alkalmazottaknál, ugyanígy a termelésben dolgozóknál*, is hagy maga után kívánni valókat. A kollektív szerződés legtöbb kérdést, problémát felvető, s újdonságot magában foglaló fejezete az, amely a bérekkel, a normákkal foglalkozik. A tervezetből kitűnik, hogy a gyárban a cél a teljesítményhez kötött bérezés további kiterjesztése, mellette a bérgazdálkodás javítása. (A dolgozók mintegy nyolcvan százaléka teljesítménye után. kapja a bérét. Vannak azonban olyan munkaterületek, különösen a termeléselőkészítő, kiszolgáló részlegénél, ahol nem régóta, vagy ezután alkalmazzák majd a bérezésnek ezt a formáját.) Már régebben is kapott lehetőséget például egy-egy nagyobb termelési részleg az önálló bérgazdálkodásra. Január elseje után kettővel gyarapodott ezek száma. Az új kollektív szerződés kidolgozásához érkezett javaslatokban szerepel az úgy- • nevezett kötetlen ütemű szalagok számának növelése is. A kezdeti idegenkedés után népszerűvé, vált ez a gyártási szisztéma. Aki többet dolgozik, több műveletet el tud végezni, — itt bizonyosodik be a képzés, a továbbképzés fontossága — többet is keres, mert munkája nem ' függ mások tempójától. ’ A metódus azonban sok nor- mázási problémát is jelent. A régi szerződés előírjá, hogy a gyártás indítása után legkésőbb három nappal ki kell függeszteni a normákat. A Varíon-szalagnál például kérték a műszakiak ezen idő kibővítését öt napra. A szakszervezet nem javasolja ezt, mert véleménye szerint, a dolgozónak időben, pontosan tudnia kell, mit vár tőle, s azért mennyit fizet a gyár. • Az imént szó esett a bér és a szakmai képzés összefüggéseiről. Idetartozik, hogy az új szerződés tervezete foglalkozik a mester-szakmunkásoknak járó pótlék odaítélésével, valamint az anyagtakarékosságot, a minőség javítását elősegítő prémium összegének növelésével. S némileg kapcsolódik az oktatáshoz az is, hogy a felsőfokú végzettségű szakemberek munkába állásuk évében nyereségrészesedést és „természetbeni juttatást” kapnak. A pályakezdők helyzetét igyekszik könnyíteni a vállalat azzal, hogy garzonlakásokat alakíttat ki. S ezzel a gondolattal elérkeztük a készülő kollekív szerződés újabb nagy fejezetéhez, a szociálpolitikához. A béren kívüli juttatások jó részét, a szociálpolitikai kedvezményeket, megannyi gazdasági, társadalmi, tehát külső tényező határozza meg. Például a központilag kötelezően előírt az egy dolgozóra jutó jóléti kvóta, mely ezer forint. A Tisza Cipőgyár a saját erejéből jelentős lépéseket tett e területen, ele- géndő csak az eltelt fél. évtized alatt képzett 43 millió forintos részesedési és 37 millió forintos jóléti alapra, vagy a 44 millió forintos költséggel készült szociális épületekre gondolni. A következő ötévre a szociálpolitikai tervezés alapelve a jóléti források, a képzett alapok célszerű, megfontolt elosztása és" felhasználása, az elért .eredmények megőrzése, illetve a vállalati eredményességtől függő javítása. Például egy témát kissé nagyító alá véve: az elmúlt öt év alatt a Tisza Cipőgyár 9 millió forinttal járult hozzá a vállalati dolgozók lakásvásárlásához, lakásépítéséhez. Nyilvános tanácskozás Mintegy kétszázhatvan család lakásgondja oldódott meg így. Azután eme témához tartozik a garzonlakások kialakítása, vagy az ifjúsági takarékbetétkönyv a fiataloknak a családalapításhoz, de említhetném az üresen álló tsaládi házak vásárlását, ez utóbbiról az új kollektív szerződés tervezete is beszél. Tizenkét munkabizottság a munkaügyi osztály és az üzemi demokrácia megannyi fóruma tárgyalt a beérkezett javaslatokról. Kihullottak az irreális ötletek, de az utolsó fordulóra maradtak vitás témák is, amelyek cseppet sem nélkülözik a valóság ismeretét. Eldöntendő kérdés például a munkásszállók minőségi besorolásának, kategóriájának meghatározása, hogy 3-as, vagy 5-ös lesz-e, ez bizonyos fejlesztésektől is függ. Ugyanígy kérdéses a segédművezetők kategóriájának besorolása, vagy az, hogy a kedvezményes munkaidőt bevezessék-e még a javasolt munkahelyeken? Az utóbbira azért került sor egy — a háromszázhatvanegyes tűzö- dében — mert az édesanyáknak hat órára kellett volna műszakba járniuk, a környező községek bölcsődéi, óvodái viszont nyolckor nyitnak. Ki alkalmazkodjon kihez? Az intézmények a vállalathoz, vagy fordítva? * * » Az említett nyitott kérdések sorsa eldől hamarosan, a tervezet — magában foglalva az említetteken túl megr annyi fontos témát, így például a törzsgárda- és a munkavédelmi szabályzatot —_ a vállalati szakszervezeti testület elé kerül. A kollektív szerződés tervezetéről, elfogadásáról a vita, a tanácskozás nyílt. Azon bárki részt vehet. Végül is több mint hétezer dolgozó ügyeiben döntenek. Ügy véljük, hogy az érdek- egyeztetés, a jogok és a kötelességek szabályozásának iránya azért helyes a Tisza Cipőgyárban, mert a vállalat gazdasági céljaiban és a kollektív szerződés tervezetében markánsan kirajzolódnak a hatodik -ötéves terv fő törekvései. Hajnal József MHSZ-számadás öt év munkájáról Jelentős szerepet tölt be az ifjúság nevelésében Kitüntetés a legjobbaknak MHSZ megyei aktívaértekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a repülőtéri helyőrségi klubban. A tanácskozáson részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, a megye társadalmi, politikai életének több vezető személyisége, a társ fegyveres erők és testületek képviselői. Dobos Ferenc alezredes megnyitó szavai után Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei titkára értékelte az 1976—80. közötti időszakban végzett munkát. Megállapította, hogy az utóbbi években számos olyan feladatot is meg kellett oldaná, ami áldozatkész többletmunkát követéit, de éreztette (gyümölcsöző hatását is. így például Szolnokon rendezték az első MHSZ női aktívát. A szövetség fő feladatai- naiv végzése mellett a beszámolási időszakban kiemelt klubokban 7917-en tevékenykedtek, míg tavaly már több mint tizenhétezren. Ugyanezen idő alatt a közép- és felsőfokú tanintézetekben kettőről harmincháromra nőtt a klubok száma, ami egyértelmű sikerként könyvelhető el, még akkor is, ha e tekintetben Szolnokon és a Jászságban még jelentős lemaradás vanA területi vezetőségek és a klubok folyamatosan szervezték a (laktan yalátogatáso - kát Eredményeként közel húszezer fiatal ismerkedett közelebbről a katonaélettel. Az értelemre, érzelemre egyaránt ható politikai rendezvények mellett jelentős a technikai, modellező és a légi bemutatókat, kiállításokat, versenyeket, hőlégbaUonos repüléseket felölelő szakági propagandamunka is. A megyei titkár részletesen elemezte a szövetség sporttevékenységét, melyet olyan tények fémjeleznek, mint a honvédelmi kupa lövészversenyeken részt vevő háromnegyed millió versenyző, vagy az, hogy ejtőernyősök közül hárman viSok szó esett a szövetség, a KISZ és más társadalmi- politikai szervezetek, a fegyveres erők és testületek ősz- szefogásának eredményeiről, a honvédelmi nevelésben. Az aktívaülés az együttműködés további erősítését tartotta követendő útnak. • A szövetség agitációs-pro- paganda munkájának hatékonyabbá tétele is nagy hangsúllyal szerepelt ezen a tanácskozáson. Ugyanígy a női aktivisták létszámának növelése, — főleg a pedagógusok köréből. Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, — és más is — szólt arról, hogy a tanácsoknak lehetőségük szerint anyagilag is segíteniük keif a honvédelmi nevelő munkát. Felszólalt a tanácskozáson Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. A megyei pártbizottság üdvözletének tolmácsolása után arról beszélt, hogy az emberek gondolkodásában, egyre inkább a szocialista vonások a jellemzőek. Természetesnek veszik például azt, hogy elért vívmányaink a szocialista haza védelme minden álAz aktívaülés résztvevőinek egy csoportja figyelmet fordítottak a vezetői munka javítására, a képzési és sporttevékenységre, a minőségi mutatók fejlesztésére, a szervezeti alap bővítésére, korszerűsítésére, a klubok tömegbázisának fejlesztésére, a célszerű és takarékos gazdálkodásra- Mindez hozzájárult ahhoz, hogy eleget tettek a szövetséggel szembeni elvárásoknak. Elősegítette ezt az is, ■hogy erősödött a szövetség szerveinek, klubjainak kapcsolata a honvédelmi nevelő és felkészítő munkában résztvevő állami és társadalmi szervekkel, a katonai alakulatokkal. A megyei titkár pagy teret szentelt a -tavalyi szervezeti változtatásnak, melynek eredményeként tovább bővültek a képzési és sportfeladatok * végrehajtásának szervezeti, anyagi-technikai, személyi és politikai feltételei. A honvédelmi klubok lehetővé teszik több szakosztály működését és szinte minden korosztály foglalkoztatását. Az elmúlt év végéig a megyében összesen 180 különböző MHSZ-klub alakult 383 szakosztállyal. Az új szakosztályok között igen népszerű a hőlégbailonos. A szövetség vonzó hatásának növekedése számokban is lemérhető. 1975-ben a lágbajnokságon vették részt. Vass ezredes aláhúzta: a sikeres munka alapját az képezi, hogy a szövetség társadalmilag egyre inkább elismert- és napi munkájában, folyamatosan . érzi a párt- szervejk irányító, ellenőrző és segítő tevékenységét. Az 1981—05. közötti időszakra szóló feladatok ismertetése utón kezdődött a vita. A szövetség életének ezernyi oldaláról volt szó, — a technikai felszereléstől kezdve egy-egy klub vagy szakosztály fejlődésének bemutatásáig. Néhány témára többen visszatértek, és ez különös jelentőséget kölcsönzött egy-egy kérdésnek. így példám a honvédelmi nevelés hatékonyabbá tételét többen szorgalmazták, aláhúzva, hogy közben a hazafiságnak a proletár internacionalizmusnak megfelelő hangsúlyt kell biztosítani- A gyakorlatban bevált jó módszeréket Is említették ennek érdekében. Dr. Kiss- Kálmánná, a Kisújszállási gimnázium -igazgatója például elmondta, hogy nevelő munkájukat igen hasznosan segíti az intézet MHSZ-klubja, melynek 232 tagja, lövész- és gépjármű szakosztálya van. Az ilyen példákra hivatkozva többen szorgalmazták, hogy. a közép- és felsőfokú tanintézetekben mindenhol szervezzenek MHSZ-klubokat. lanrupolgómak kötelessége. A továbbiakban arról szőtt, hogy kiegyensúlyozottság, alkotó légkör jellemzi megyén politikai életét. A lakosság cselekvökészségének fejlesztéséhez, az ifjúság neveléséhez eredményesen járult hozzá az MHSZ. Jelentős része van abban, hogy a szocialista haza védelme társadalmi üggyé vált megyénkben. A honvédelmi előképzés- tapasztalatait elemezve a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a szövetség gazdag tapasztalatai. jó módszereit jobban kellene kamatoztatni a katonai szolgálatra alkalmatlanok körében is, elősegíteni, hogy egy részük hadra fogható legyen. Befejezésül arról szólt, hogy a különböző szervek ' közötti együttműködésnek nemcsak a honvédelmi nevelő munkában kell megnyilvánulnia, hanem annak anyagi-technikai feltételei megteremtésében is. A vitában harminchármán kértek és tizenkilencen kaptak sz|ót- Az aktívaülés záróakkordjaként kitüntetéseket adtak át. Tizenhármán a Kiváló MHSZ-munkáér-t ezüst, tizenöten pedig bronz fokozatát kapták. Elismerő oklevelet tizennyolcán vehettek át.
