Szolnok Megyei Néplap, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

1981. ÁPRILIS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös nevező, még vitatott kérdésekkel Az érdekeltek széles körű részvételével készül a kollektív szerződés a Tisza Cipőgyárban Vállalatközpontú, vagy dolgozócentrikus. Szokták így — helytelenül — jelle­mezni a kollektív szerződé­seket, utalva arra, hogy ki győzött, kivel szemben. Mintha „ellenfelek” mérkőz­nének meg a dokumentum kidolgozásánál. A szerződés egy-két szavas ilyesforma lefestése felszínes. Aki veszi a fáradtságot — márpedig igen sokan ezt megteszik — hogy átlapozza, véleményével kiegészítse egy készülő meg­állapodás tervezetét láthat­ja: az ugyanazoknak az ér­dekeiről beszél. A közös ne­vező, a megállapodás ténye azt jelenti, megtalálták az optimumot, amelyben a vál­lalat és a dolgozók céljai, érdekei, elképzelései talál­koznak. A martfűi Tisza Cipőgyár­ban már elkészült az okmány tervezete. Az iménti gondo­latokra bizonyíték két fő sa­játsága: a vállalat vezetése leszögezte, hogy csak a kö­zéptávú és az éves tervekben előírott termelési, hatékony- sági mutatók teljesítésével teremthető meg a szerződés­ben kidolgozott bér- és szo­ciális célok fedezete. (Az idén például mintegy 180 millió forintos nyereséget kell produkálnia a vállalat­nak a tervezett 4,5 százalé­kos bérszínvonal-növekedés­hez.) Ugyanakkor a gyári vezetés kötelezettséget is vállal a szerződésben a ter­melési feltételek biztosításá­ra. Jogok, s a mellérendelt kötelezettségek egysége — így lehetne jellemezni a vál­lalatnál készülő kollektív szerződést. A fegyelmik forrása* Voltak viták a dokumen­tum kimunkálásánál? Két­ségtelenül. Már csak azért is, mert a beérkezet javasla­tok között akadt megvaló­síthatatlan elképzelés is (A vitatott kérdésekre ké­sőbb visszatérünk.) A cipő­gyárban tizenkét munkabi­zottság és a munkaügyi osz­tály gyűjtötte össze, s egyez­tette a dolgozók indítványait a vállalat és a szakszervezet megbízása alapján. A munka idején több száz ajánlat, ta­nács véleményezése volt a bizottsági tagok, s az emlí­tett osztály dolgozóinak _ a feladata. Az egyezmény ki­dolgozása törvényszerűen egybeesett, a „régi”, az ötödik ötéves tervidő­szakra szóló szerződés érté­kelésével. Ennek vannak olyan fejezetei, amelyek na­gyobb módosítás nélkül meg­állják helyüket az elkövet­kezendő fél évtizedben. Példa erre az oktatásról szóló rész. Az eltelt öt év alatt 1168-an vettek részt szakmai kép­zésen, továbbképzésen. Kü­lönösen fontossá vált az utóbbi években, — s ez ki­tűnik az új megállapodás tervezetéből is, — a megle­vő ismeretek felújítása, „karbantartása”. A munkaidő megfelelő ki­használása vissza-visszatérő motívum a tervezetben. Az értékelésnél megállapították például, hogy nem kevés munkafegyelemmel össze­függő probléma szaporította a gyáriak gondját az eltelt fél évtizedben. Sok volt az iga­zolatlan hiányzás — elérte egy dolgozóra számítva az egy napot. A fegyelmik tíz százalékának forrását ez ad­ta. Igaz,, á szakszervezet és a gyári vezetés megállapodott, hogy a vándormadarak fel­vétele ellen szankciókat hoz, — tehát aki többször dolgo­zott a Tisza Cipőgyárban, nem léphet be újra. A szak- szervezet úgy foglalt állást a tervezet kimunkálásakor, hogy következetesebben be kell tartani ezt a határoza­tot, éppen a fegyelmezett dolgozók érdekében. Hogyan csúsztassanak? A munkaidőhöz kapcsolód­nak a túlórával összefüggő megállapítások is. Az 1978— 79-es esztendőben úgy tűnt, minden rendben e területen, 1980 azután feladta a leckét. Ekkor ugyanis mintegy meg­duplázódott az egy dolgozóra eső túlórák száma. Az enge­délyezés előtt tavaly közvé­leménykutatást tartottak a gyárban, a dolgozók többsé­ge vállalta is a plusz órá­kat, de mint utóbb, á kriti­kákból kiderült, sok család életében zavart okozott ez az „igénybevétel”. Volt rá eset azonban, hogy a szakszerve­zet nem járult hozzá a kije­lölt korlátok átlépéséhez. S ide tartozik az, hogy eme döntés nem volt mindig szim­patikus a dolgozók, esetleg a feladatok szorítójában levő vezetők szemében. A korlátok maradnak, egy érdekes, máshol is hasznosít­ható újdonság azonban talál­ható e fejezetben. Az előz­ménye az a felismerés, hogy nem kevés a vállalat életé­ben sem a túlórákat emésztő kampánymunkák száma. így született a döntés, hogy az említettekhez hasonló tevé­kenységekhez huszonöt mun­kaidőn túli órát használhat fel a dolgozó úgy, hogy ezért pénzt nem kap, viszont ugyan­ennyit hivatalos nyelven szólva a tárgy hónapban, vagy harminc napon belül ki kell adni. Az eddigi tapasz­talatok? Van, akinél a csúsz­tatandó órák száma a százat is eléri. A munkanap-áthe­lyezések pontos betartása az alkalmazottaknál, ugyanígy a termelésben dolgozóknál*, is hagy maga után kívánni va­lókat. A kollektív szerződés leg­több kérdést, problémát fel­vető, s újdonságot magában foglaló fejezete az, amely a bérekkel, a normákkal fog­lalkozik. A tervezetből kitű­nik, hogy a gyárban a cél a teljesítményhez kötött bére­zés további kiterjesztése, mellette a bérgazdálkodás javítása. (A dolgozók mint­egy nyolcvan százaléka tel­jesítménye után. kapja a bé­rét. Vannak azonban olyan munkaterületek, különösen a termeléselőkészítő, kiszolgá­ló részlegénél, ahol nem régóta, vagy ezután alkal­mazzák majd a bérezésnek ezt a formáját.) Már régeb­ben is kapott lehetőséget például egy-egy nagyobb ter­melési részleg az önálló bérgazdálkodásra. Január elseje után kettővel gyara­podott ezek száma. Az új kollektív szerződés kidolgozásához érkezett ja­vaslatokban szerepel az úgy- • nevezett kötetlen ütemű sza­lagok számának növelése is. A kezdeti idegenkedés után népszerűvé, vált ez a gyár­tási szisztéma. Aki többet dolgozik, több műveletet el tud végezni, — itt bizonyo­sodik be a képzés, a tovább­képzés fontossága — többet is keres, mert munkája nem ' függ mások tempójától. ’ A metódus azonban sok nor- mázási problémát is jelent. A régi szerződés előírjá, hogy a gyártás indítása után leg­később három nappal ki kell függeszteni a normákat. A Varíon-szalagnál például kérték a műszakiak ezen idő kibővítését öt napra. A szakszervezet nem javasolja ezt, mert véleménye szerint, a dolgozónak időben, ponto­san tudnia kell, mit vár tőle, s azért mennyit fizet a gyár. • Az imént szó esett a bér és a szakmai képzés össze­függéseiről. Idetartozik, hogy az új szerződés tervezete foglalkozik a mester-szak­munkásoknak járó pótlék odaítélésével, valamint az anyagtakarékosságot, a minő­ség javítását elősegítő pré­mium összegének növelésé­vel. S némileg kapcsolódik az oktatáshoz az is, hogy a fel­sőfokú végzettségű szakem­berek munkába állásuk évé­ben nyereségrészesedést és „természetbeni juttatást” kapnak. A pályakezdők hely­zetét igyekszik könnyíteni a vállalat azzal, hogy garzon­lakásokat alakíttat ki. S ezzel a gondolattal elérkeztük a készülő kollekív szerződés újabb nagy fejezetéhez, a szociálpolitikához. A béren kívüli juttatások jó részét, a szociálpolitikai kedvezményeket, megannyi gazdasági, társadalmi, tehát külső tényező határozza meg. Például a központilag köte­lezően előírt az egy dolgozó­ra jutó jóléti kvóta, mely ezer forint. A Tisza Cipőgyár a saját erejéből jelentős lé­péseket tett e területen, ele- géndő csak az eltelt fél. év­tized alatt képzett 43 millió forintos részesedési és 37 millió forintos jóléti alapra, vagy a 44 millió forintos költ­séggel készült szociális épü­letekre gondolni. A követ­kező ötévre a szociálpolitikai tervezés alapelve a jóléti for­rások, a képzett alapok cél­szerű, megfontolt elosztása és" felhasználása, az elért .eredmények megőrzése, illet­ve a vállalati eredményes­ségtől függő javítása. Pél­dául egy témát kissé nagyí­tó alá véve: az elmúlt öt év alatt a Tisza Cipőgyár 9 mil­lió forinttal járult hozzá a vállalati dolgozók lakásvá­sárlásához, lakásépítéséhez. Nyilvános tanácskozás Mintegy kétszázhatvan csa­lád lakásgondja oldódott meg így. Azután eme témához tar­tozik a garzonlakások kiala­kítása, vagy az ifjúsági ta­karékbetétkönyv a fiatalok­nak a családalapításhoz, de említhetném az üresen álló tsaládi házak vásárlását, ez utóbbiról az új kollektív szerződés tervezete is beszél. Tizenkét munkabizottság a munkaügyi osztály és az üzemi demokrácia megannyi fóruma tárgyalt a beérkezett javaslatokról. Kihullottak az irreális ötletek, de az utolsó fordulóra maradtak vitás té­mák is, amelyek cseppet sem nélkülözik a valóság isme­retét. Eldöntendő kérdés pél­dául a munkásszállók minő­ségi besorolásának, kategó­riájának meghatározása, hogy 3-as, vagy 5-ös lesz-e, ez bi­zonyos fejlesztésektől is függ. Ugyanígy kérdéses a segéd­művezetők kategóriájának besorolása, vagy az, hogy a kedvezményes munkaidőt bevezessék-e még a javasolt munkahelyeken? Az utóbbi­ra azért került sor egy — a háromszázhatvanegyes tűzö- dében — mert az édesanyák­nak hat órára kellett volna műszakba járniuk, a környe­ző községek bölcsődéi, óvo­dái viszont nyolckor nyitnak. Ki alkalmazkodjon kihez? Az intézmények a vállalat­hoz, vagy fordítva? * * » Az említett nyitott kérdé­sek sorsa eldől hamarosan, a tervezet — magában foglal­va az említetteken túl megr annyi fontos témát, így pél­dául a törzsgárda- és a mun­kavédelmi szabályzatot —_ a vállalati szakszervezeti tes­tület elé kerül. A kollektív szerződés tervezetéről, elfo­gadásáról a vita, a tanácsko­zás nyílt. Azon bárki részt vehet. Végül is több mint hétezer dolgozó ügyeiben döntenek. Ügy véljük, hogy az érdek- egyeztetés, a jogok és a kö­telességek szabályozásának iránya azért helyes a Tisza Cipőgyárban, mert a vállalat gazdasági céljaiban és a kollektív szerződés terveze­tében markánsan kirajzolód­nak a hatodik -ötéves terv fő törekvései. Hajnal József MHSZ-számadás öt év munkájáról Jelentős szerepet tölt be az ifjúság nevelésében Kitüntetés a legjobbaknak MHSZ megyei aktíva­értekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a repülőtéri helyőrségi klubban. A tanácskozá­son részt vett Szűcs János, a megyei pártbi­zottság titkára, a megye társadalmi, politikai életének több vezető személyisége, a társ fegyveres erők és testü­letek képviselői. Dobos Ferenc alezredes meg­nyitó szavai után Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei titkára értékelte az 1976—80. közötti időszakban vég­zett munkát. Megállapította, hogy az utóbbi években számos olyan feladatot is meg kel­lett oldaná, ami áldozatkész többletmunkát követéit, de éreztette (gyümölcsöző ha­tását is. így például Szolno­kon rendezték az első MHSZ női aktívát. A szövetség fő feladatai- naiv végzése mellett a beszá­molási időszakban kiemelt klubokban 7917-en tevékeny­kedtek, míg tavaly már több mint tizenhétezren. Ugyan­ezen idő alatt a közép- és felsőfokú tanintézetekben kettőről harmincháromra nőtt a klubok száma, ami egyértelmű sikerként köny­velhető el, még akkor is, ha e tekintetben Szolnokon és a Jászságban még jelen­tős lemaradás van­A területi vezetőségek és a klubok folyamatosan szer­vezték a (laktan yalátogatáso - kát Eredményeként közel húszezer fiatal ismerkedett közelebbről a katonaélettel. Az értelemre, érzelemre egy­aránt ható politikai rendez­vények mellett jelentős a technikai, modellező és a lé­gi bemutatókat, kiállításokat, versenyeket, hőlégbaUonos repüléseket felölelő szakági propagandamunka is. A megyei titkár részlete­sen elemezte a szövetség sporttevékenységét, melyet olyan tények fémjeleznek, mint a honvédelmi kupa lö­vészversenyeken részt vevő háromnegyed millió ver­senyző, vagy az, hogy ejtő­ernyősök közül hárman vi­Sok szó esett a szövetség, a KISZ és más társadalmi- politikai szervezetek, a fegy­veres erők és testületek ősz- szefogásának eredményeiről, a honvédelmi nevelésben. Az aktívaülés az együttműkö­dés további erősítését tar­totta követendő útnak. • A szövetség agitációs-pro- paganda munkájának haté­konyabbá tétele is nagy hangsúllyal szerepelt ezen a tanácskozáson. Ugyanígy a női aktivisták létszámának növelése, — főleg a pedagó­gusok köréből. Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese, — és más is — szólt arról, hogy a tanácsoknak lehetőségük szerint anya­gilag is segíteniük keif a honvédelmi nevelő munkát. Felszólalt a tanácskozáson Szűcs János, a megyei párt­bizottság titkára is. A megyei pártbizottság üdvözletének tolmácsolása után arról be­szélt, hogy az emberek gon­dolkodásában, egyre inkább a szocialista vonások a jel­lemzőek. Természetesnek ve­szik például azt, hogy elért vívmányaink a szocialista haza védelme minden ál­Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja figyelmet fordítottak a veze­tői munka javítására, a képzési és sporttevékenység­re, a minőségi mutatók fej­lesztésére, a szervezeti alap bővítésére, korszerűsítésére, a klubok tömegbázisának fejlesztésére, a célszerű és takarékos gazdálkodásra- Mindez hozzájárult ahhoz, hogy eleget tettek a szövet­séggel szembeni elvárások­nak. Elősegítette ezt az is, ■hogy erősödött a szövetség szerveinek, klubjainak kap­csolata a honvédelmi neve­lő és felkészítő munkában résztvevő állami és társadal­mi szervekkel, a katonai alakulatokkal. A megyei titkár pagy te­ret szentelt a -tavalyi szerve­zeti változtatásnak, melynek eredményeként tovább bő­vültek a képzési és sportfel­adatok * végrehajtásának szervezeti, anyagi-technikai, személyi és politikai felté­telei. A honvédelmi klubok lehetővé teszik több szak­osztály működését és szinte minden korosztály foglal­koztatását. Az elmúlt év végéig a me­gyében összesen 180 külön­böző MHSZ-klub alakult 383 szakosztállyal. Az új szakosztályok között igen népszerű a hőlégbailonos. A szövetség vonzó hatásá­nak növekedése számokban is lemérhető. 1975-ben a lágbajnokságon vették részt. Vass ezredes aláhúzta: a sikeres munka alapját az ké­pezi, hogy a szövetség tár­sadalmilag egyre inkább el­ismert- és napi munkájában, folyamatosan . érzi a párt- szervejk irányító, ellenőrző és segítő tevékenységét. Az 1981—05. közötti idő­szakra szóló feladatok is­mertetése utón kezdődött a vita. A szövetség életének ezernyi oldaláról volt szó, — a technikai felszereléstől kezdve egy-egy klub vagy szakosztály fejlődésének be­mutatásáig. Néhány témára többen visszatértek, és ez különös jelentőséget kölcsön­zött egy-egy kérdésnek. így példám a honvédelmi neve­lés hatékonyabbá tételét töb­ben szorgalmazták, aláhúzva, hogy közben a hazafiságnak a proletár internacionalizmus­nak megfelelő hangsúlyt kell biztosítani- A gyakorlatban bevált jó módszeréket Is említették ennek érdekében. Dr. Kiss- Kálmánná, a Kis­újszállási gimnázium -igazga­tója például elmondta, hogy nevelő munkájukat igen hasznosan segíti az intézet MHSZ-klubja, melynek 232 tagja, lövész- és gépjármű szakosztálya van. Az ilyen példákra hivatkozva többen szorgalmazták, hogy. a közép- és felsőfokú tanintézetekben mindenhol szervezzenek MHSZ-klubokat. lanrupolgómak kötelessége. A továbbiakban arról szőtt, hogy kiegyensúlyozottság, al­kotó légkör jellemzi me­gyén politikai életét. A la­kosság cselekvökészségének fejlesztéséhez, az ifjúság ne­veléséhez eredményesen já­rult hozzá az MHSZ. Jelen­tős része van abban, hogy a szocialista haza védelme társadalmi üggyé vált me­gyénkben. A honvédelmi elő­képzés- tapasztalatait elemez­ve a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a szövetség gazdag tapasz­talatai. jó módszereit jobban kellene kamatoztatni a kato­nai szolgálatra alkal­matlanok körében is, előse­gíteni, hogy egy részük had­ra fogható legyen. Befejezé­sül arról szólt, hogy a különböző szervek ' közötti együttműködésnek nemcsak a honvédelmi nevelő munká­ban kell megnyilvánulnia, hanem annak anyagi-techni­kai feltételei megteremtésé­ben is. A vitában harminchármán kértek és tizenkilencen kap­tak sz|ót- Az aktíva­ülés záróakkordjaként ki­tüntetéseket adtak át. Tizenhármán a Kiváló MHSZ-munkáér-t ezüst, ti­zenöten pedig bronz fokoza­tát kapták. Elismerő oklevelet tizennyolcán ve­hettek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom